Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

1983. július 9., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 £ ifi veszélyei KEVESEBB A KULLANCS - ÉTELMÉRGEZÉSEK ­VÉGZETES FÜRDŐZÉSEK A nyár nemcsak napozást, strandolást, kellemes kirán­dulást ' kínál, de veszélyeket is hordoz. Olykor éppen a könnyelműség, a kiengedd t- ség, a • túlzott í’elszabadultság okozhat tragédiákat. Eddig kilencen vesztették életüket idén a Sajó, a Hernád, a Bod­rog vizében. A sodró vizű folyókon kívül a Hámori-tó és a Nyéki-ló is áldozatot szedett már az idei nyáron. Még a legforróbb kánikulá­ban sem melegszik fel a ta­vak, folyók vize olyan mér­tékben, hogy azt a felhevült, átforrósodott emberi test minden átmenet nélkül köny- nyen elviselhetné. — A kilenc vízbefulladá- sos eset közül hat írható an­nak a számlájára, hogy a fürdőzők megszegték a szabá­lyokat, tehát tiltott helyen lubickoltak — mondja Ko­vács János őrnagy, a Borsod megyei Rendör-iokapitánysá- gon. — Miért nem ellenőrzik gyakrabban az ilyen helye­ket? — Az ellenőrző munka nem marad el, hiszen eddig 141- en fizettek helyszíni bírságot tiltott helyen való fürdésért. Szabálysértési feljelentést 31 fürdőző ellen indítottunk. Előfordul ugyanis, hogy né­melyek, mihelyt a rendőrség az ellenőrzést befejezte, visz- szamennek ismét a számukra veszélyes vizekre,... Ételmérgezés négy esetben fordult elő az idei nyáron. Más esztendőkben a helyte­lenül tárolt, vagy hűtés nél­kül tartott ételek okoztak mérgezéseket nagyobb szóm­ban. Persze, a hűtés ellenére is indokolt figyelemmel kí­sérni, melyik étel, mióta vár elfogyasztásra. Érvényes ez különösen a gyorsan romló ételekre, mint a gomba, a máj, a tejfölös készítmények. Az idén eddig három család szenvedett gomba mérgezést, akik gyilkos galócát szedtek, ám nyolc esetben küldtek vizsgálatra gombát az Orszá­gos Élelmezés- és Táplálko­zástudományi Intézet címére, Borsodból. Dr. Dzsupin Borbála, me­gyei Köjál: fagylaltmérgezés már évek óta nem fordult elő Borsod megyében és ez jórészt a por-alapanyagok fel­használásának köszönhető. A Köjál ugyanis ezek feloldá­sát, keverését csak ivóvíz minőségű vízzel engedélyezi. — Kullancscsípés követ­keztében az idén ketten be­tegedtek meg, agy velőgyul­ladásban. (A kullancscsípé­sek, -beragadások száma en­nél jóval magasabb.) Meg­oszlanak a vélemények, hogy hozzávetőleg minden ezredik vagy százezredik kullancs okozhat ilyen súlyos megbe­tegedéssel járó fertőzést. Bor­sodban egy-egy nyáron álta­lában hárman-négyen kerül­nek ilven ok miatt kórházba — tájékoztat dr. Puskás Er­zsébet. a Köjáltól. Az erdő­ket járók tudják, hogy né­hány órán belül a kullancs viszonylag könnyen eltávolít­ható. Olajjal, krémmel, deso- dorral lehet segíteni a kisze­dését. Az erőszakos eltávolí­tástól viszont tartózkodni kell. ha más megoldás nem segít, orvoshoz kell fordulni. Nagy József Ta’álkozás az ország közepén Békefesztivál * Pusztavacson, A múlt év nyarán meg­rendezett nagyszabású talál­kozó után, a járás és a köz­ség vezetőinek egyetértésé­vel úgy határozott a Képes Üjság Szerkesztősége, hogy 1983. augusztus 6-án és 7- én (szombat, vasárnap) is­mét megrendezi n fesztivált az ország közepén, Puszla- vacson. Ezt a találkozót már az év januárjától készítik elő és a béke jegyében ke­rül megtartásra. Az elmúlt év találkozójának tapaszta­latait figyelembevéve, idén közel negyedmillió résztve­vőre számítanak a rende­zők. A . nagyszámú érdeklődő­fogadására már felkészültek a helyi szervek. Szélesítet­ték a bekötőutat, több ezer méter víz- és villanyveze­téket építettek. Kijelölték a kempingtáOor területét, a gépkocsiparkirozót. Gondos­kodtak elegendő vendéglátó egységről. Az idei fesztivál körülbelül kétmillió négyzet- méteres szabad területen zajlik majd. De nemcsak a helyi szét vek kezdték meg az előké- szü,leteket, hanem a lap szer­kesztősége is gondoskodok arról,’ hogy minden igényt kielégítő, tartalmas program várja az odaérkező vendé­geket. A szabadtéri színpa­don 6-án, reggel 8 órától 7-én, 18 óráig megszakítás nélkül (éjszaka is) zajlik majd a változatok műsor. Fellépnek országosan ismert színművészek. Többek között Bessenyei Ferenc. Bodrogi Gyula, Szabó Gyula, Szirtes Adóm és még sokan mások. Ézenkíviil kiváló népdal- és magyarnóta-énekeseket hallgathatnak az odaérkezők. A rendezők természetesen gondoltak a fiatalabb kor- esztályra is, hiszen olyan ki­váló táncdalénekeseket és zenekarokat hívtak meg, mint Aradszky László, Ko- már László, Szűcs Judit, Sói tesz Rezső, Délhúsa Gjon. A zenekarok pedig: V’Moto Rock. P. Mobil. Fórum. 100 Folk Celsius. Jojo. A hiva­tásos művészeken kívül 150 amatőr művész és művész- együttes lép fel. Ezenkívül a Magyar Di­vat Intézet és a Skála Aru- ház manökenjei bemutatják a legújabb divatot. Lesz színvonalas gyermekműsor, vetélkedő, a sportpályákon autósok, motorosok vetél­kednek. összemérik erejü­ket o logjobb magyar női íuíballcsapatok. A fesztivál talán legérdekesebb, leglát­ványosabb eseménye a cso­portos esküvő lesz a jelto- ronynál. majd a közös lako­dalom a fesztivál területén. A Hazafias Népfront, az Országos Béketanács, a Nő­tanács és a KISZ helyi szer­vei bókemenetet, kerékpáros Déketúrát, autós békekara- vánokat Indítanak a me­gyékből, városokból, az or­szág közepére. A békekül­döttséget Farkas Bertalan magyar űrhajós fogadja, irrajd a kétnapos ünnepség záróakkordjaként béketüzek gvúlnak a fesztivál terüle­tén. A fesztivál színhelyét a 4-es és az 5-ös főútvonalról lehet megközelíteni. Az uta­zási irodák különbuszokat indítanak. A jelképes belé­pődíj 10 forint, amelyből a községi tanács n kiadásokat fedezi. A belépőjegyek meg­vásárolhatók a Borsod me­gyei Lapkiadó Vállalat hir­detésfelvételi irodájában Miskolcon, a Széchenyi út 15—17. szám alatt, reggel 8 órától délután 18 óráig. Ragyog a júliusi nap a falu legifjabb állampol­gárára és édesanyjára. Brückler Linda 1983. már­cius 3-án született. Ők hárman 237 évesek; fiatalos jókedv, derű és nyugalom árad belőlük. Gyak­ran ülnek le itt, az „öreg mama" pihenőpadján jóízű beszélgetésre. A jobbszé­len ülő özv. Vadnaí Györgyné, a falu legidősebb lakója. — Elég jó hangulat # van a községben, nincs semmi baj, mindenki végzi a maga dolgát, öreg és fiatal békében él — így fog­lalta szavakba a lényeget Király Gyula Radostyánban, a 700 lelkes, Bükk-kezdemé- nyek völgyében helyet talált település egyik sokat megélt lakója. „Hangulatban” voltunk ezen a ragyogó júliusi na­pon Radostyánban. Ha ked­vetlenül, rossz hangulatban is érkeztünk volna a taluba — messzire úződött volna mindez a találkozások szí­vet és értelmet meglógó lég­körétől. (Radostyán közigazgatási­lag Parasznya tanácsához tartozik. A Közös Községű Tanácsok végrehajtó bizott­ságának titkára KondásSán- dorná: — Az elmúlt hónapban orgonahangverseny volt a radostyáni református — műemlék jellegű — temp­lomban. Ott Filcp Holtán lelkész röviden ismertette a település történetét. A rég­múltról tehát helyben ér­deklődhetnek. A jelen? Ra­dostyán bányászlakta tele­pülés, sokan dolgoznak a környező települések ipari üzemeiben, kevesen a me­zőgazdaságban. Többségben idősebbek laknak a íaluban, de az utóbbi időben megnőtt az építési kedv, a fiatalok maradnak, sok új telket kel­lett kialakítanunk. A köz­ségben van vegyesbolt, hús- Dolt, az általános iskola alsó tagozatosai helyben tanul­nak, van könyvtár és kul- I úrház, működik a postahi­vatal. Az egészségügyi ellá­tás Parasznyán biztosított, az egészséghnzban van a körze­ti orvosi rendelő és a gyer­mek- és nővédelmi tanács­adás. Nagyobb beruházást nem tervezünk Radostyán­ban, a közeljövőben útfel­újításra, karbantartásra, vízhálózat-bővítésre lesz le­hetőségünk. Nyugodt életű faluval fognak találkozni.) Hát induljunk neki. Nem kell sokat menni, a két falu „Itt születtünk, itt is halunk meg” fi mi faiunk - Ustyán Ezek a kulcsok jól bíró kezek­be valók. Ha nem csörrennek Össze, akkor lehet tudni, hogy az egyik „elmaradt" útköz­ben .., — Parasznya és Radostyán — már összeépült. Hogy mennyire, azt ifjú Bárdos József portáján volt alkal­munk „megtapasztalni”. Tő­le kértünk útbaigazítást, hát megkaptuk: „a portám fele parasznya!, a másik fele már radostyáni. .” Hát át­lépjük a „határt”. A .rados­tyáni postahivatallal ‘szem­ben levő lakás előtt hárman üldögélnek a pihenő- és be- szélőpadon. Szívesen látják az ismeretlent is egy kis te­referélje: — Nyolcvannyolcéves va­gyok, fiam, még kimondani is sok, nem még megélni — szorongatja botját özvegy Vadnai Györgyné. öt tisz­telték meg leülésükkel az is­merősök. — Szódavízért voltam, meg az enyém a szatyor is, hat üveg sör van abban, viszem ' haza, hogy berúgjak egy ki­csit — vidómkodik közbe a 80 éves, özvegy Molnár Ist­i vámié. Már hangulatban is Csont Tamás az ötödik osz­tályt fejezte be. Komoly em­ber. A növények és állatok szerelmese. Határozott elkép­zelése van jövőjéről... vagyunk. Egyik szó húzza a másikat, csupa frissesség és vidámság árad ezeknek az idős asszonyoknak a szavai- ból-lelkéből. — A múltról bijony sokat mesélhetnénk. Mi mindnyá­jan napszámra jártunk, de ott még az ételt sem ettük meg, amit kaptunk, mért vinni Kellett haza, a gyere­keknek. Csak azt néztük mindig, hagynak-e belőle valamit. De azt mondom én maguknak, hogy ilyen világ, mint ami van, sose volt! Aranyos módunk van ... — mondja a 69 éves, özvegy Lökös Pálné. És ismét az „öreg mama” veszi vissza a szót: — Az isten áldja meg, aki a nyugdíjat: is kitalálta . .. A gyerekekre, az unokák­ra terelődik a szó. Legtöbb­jüket elvitte innen az élei. A maradókról, az időseb­bekről ezt halljuk özvegy Lökös Pálnétól: — Mi valamennyien itt születtünk kedves, szeretjük ezt a falut, és mi már itt is fogunk meghalni. Hosszú életet kívánva búcsúzunk. Még „ugratják az öreg ma­mát”, hogy majd benne lesz a fényképe az újságban. Ám ő sem marad adós a válasz- szal: „Osztán énvelem ijeszt­getik a többit?!” Továbbállunk. Király Gyu­lái keressük, hozzá járnak az itteniek terményért, nála van a „téeszlerakat”. De ő meg elment a pincébe. A nyaraló kisunoka odavezet. Az öi-eget nagy munkában találjuk, de szívesen abba­hagyja egy kis időre: — Van egy kis szölőcs- kém. meg ez a pince, elbab- -rálqk a munkával. Régen én is gazdálkodó ember voltam, ma már a faluban is alig találnának portát, ahol te­henet tartanak, sertést ne­velnek. Ügy érné ez meg • igazán, ha volna ereje az embernek sok jószágot tar­tani, mert így ráfizetés ugyan nincs, de nagy a re­zsi; drága a termény, a ta­karmány ... — Mégis azt mondom, hogy akinek ma panasza van. nem log megelégszem sohai Tizenhat évig dolgoz­tam a bányánál is, onnan mentem nyugdíjba. Amikor megkaptam a papírt a 3500 forintról, kicsit elérzéke- nyültem: „a jóisten áldja meg a kezét, aki odaírta” ... Megvagyunk, dolgozgatunk, élünk, csak betegség ne le­gyen. Igyunk rá egy pohár parasztbort... Munka van e mögött is. Munkás, dolgos pmberek élnek Radostyánban. Munka közben — meggyszedésben — zavartuk meg Filep Zol­tán lelkészt is, hogy elidőz­zünk egy kicsit a múltnál. És a munka nélkülözhetet- lénségéről beszélt Kiss Já- nosné is, pár óx-a múlva: — A férjem 71 éves. most jött haza a szőlőből, én meg most értem meg a piacról. Bai-omti.val foglalkozunk, a fiamnak száznál több ma­dara van. kézimunkázik a menyem, gombát termesz­tünk ... Csak így lehet, ha összeveti az ember a vállát, így lehet haladni. Munka nélkül semmi nincs. Ha csak a vanból élünk — nincs semmi. Napra pontosan három hónapja érkezett meg a gó­lya Radostyánba — ezt a 11 éves Csont Tamástól tud­juk aki azóta is figvelem- i mel kíséri n aólyacsalád éle­tét. A család valamennyi tagja, tagja a' madártani egyesületnek Tamástól tud­juk. hogy a aólvacsalád bé­kében él itt a faluban. Épp mint a falu nagy családja ... Radostyánban manapság ritkaságszámba megy a tehéntartás. Szabó Lajos a kevés gazda közt tartozik, jószágszeretete megtartatta vele a két tehénkét, „akik" éppen „elemózsiájukat" viszik haza... Szöveg: Ténagy József Fotó; Laceó József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom