Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-25 / 121. szám
ÉSZAK'MAGYARORSZÁG 2 198Q, május 25,, resárnap Az űrhajózás haszna Felvetődik a kérdés, mit adott hazánknak az űrkutatás és mi magyarok mit adtunk ennek az új, dinamikusan fejlődő tudománynak. 1957-ben kezdték meg hazánkban a műholdak megfigyeléseit és azok mozgásának és működésüknek eredményeit hasznosították a magyar tudósok a geofizika és a geodézia területén. Lehetőségeink keretei között kialakíthattuk a szovjet tapasztalatok nyomán az űrviszonyoknak megfelelő gyártástechnológiát és ami a legfontosabb, az ebből adódó tapasztalatok elősegítették az általános technológiai színvonal ernelkedését. Mi is részesülünk az űrtávközlés naponta tapasztalható előnyeiből, és szovjet segítséggel jobban megismerhetjük hazánk felszíne alatt meghúzódó energiaforrásokat. Mi nagyon keveset tudunk adni az űrtudománynak, de néhány eredeti ötlet, jól szerkesztett és igényesen kivitelezett magyar műszer kivívta az űrnagyhatalmak szakembereinek elismerését. : Évezredeken át 'az ember a Föld felszínéről figyelte meg a világűrben lejátszódó jelenségeket, és az így szerzett ismeretek alapján ala-. kitolta ki. elképzelését galaktikánkról,. naprendszer. rünkről és Földünk helyéről és szerepéről a naprendszeren belül. 1957. október 4_ én azonban gyökeresen változott a helyzet. Az ember alkotta első mesterséges hold Föld körüli pályára állt, és ezzel lehetőség nyílt , arra, hogy az ember a világűrből folytassa a világűr kutatását és a Föld még részletesebb és pontosabb megismeréséi. Megkezdődött a világűr megismerésének, új, nagyobb lehetőségeket biztosító korszaka, és ez csak fejlődött azzal, hogy az ember is kijutott a világűrbe es személyesen bekapcsolódott a kutatásba. A Föld országainak több mint 35 százaléka részt vesz az űrkutatásban, illetve részesül annak szolgáltatásai- ’bók Köztük van hazánk, a Magyar Népköztársaság is. Az űrkutatás kezdetén sokan voltak, ma azonban már egyre kevesebben vannak azok, akik kétségbe vonják? az űrkutatás, illetve az abban való részvétel' szükségességét. Ez érthető, hiszen Földünkön számtalan probléma vár megoldásra. Ugyanakkor ma már annyira hozzátartoznak mindennapi életünkhöz azok az eredmények. amelyeket az űrkutatás, űrrepülés biztosít, hogy nélkülük nehéz lenne elképzelni mindennapi tevékenységünket. Hazánk lehetőségeinek megfelelően vállal részt a vílágűrkutatás problémáinak megoldásában. Több mint' egy évtizede — a Szovjetunió javaslatára — megalakult az Interkozmosz együttműködés, amelyben 9. szocialista ország összehangolt tevékenysége eredményeként nagyszerű eredmények születtek. A szocialista országokban készült berendezések tucatjai emelkedtek magasba a Szovjetunió űrhajóin, űrállomásain és különböző műholdjain és- bolygóközi kutatást végző űrszondáin. Felvetődhet a kérdés: mit adott hazánknak az űrkutatás és mit adtak a magyar tudósok az űrkutatásnak? Hazánkban a korábbi évtizedekben különböző égitestek megfigyelésével vizuális észlelések alapján elméleti interpretációs tevékenységek kel_ foglalkoztak. Az e térén szerzett tapasztalatok alapján kezdték 1957- lö! a műholdak megfigyelését, azok pályáinak alakulására vonatkozó számításokat végeztek, és azokat a geofizika és a geodézia területén hasznosították. A kísérletekbe való közvetlen bekapcsolódás az 19C0-as évek máső- dik felétől jelentősen növelte lehetőségeinket. A.z ’interkozmosz szervezett kereteket biztosított a kutatómunkák összehangolására, biztosította, hogy a Szovjetunió gazdag tapasztalatait átvegyük és kialakítsuk lehetőségeink keretei között az űrviszonyoknak • megfelelő gyártástechnológiát. Egyik nagyon fontos hasznunk az űrkutatásból, hogy a magas követelmények szerint dolgozó kutatók szemlélete jelentős változáson ment keresztül. Az űrkutatás eredményei egyre inkább átültethe- tök a termelés különböző ágazataira, és így az általános technológiai színvonal emelését segítik elő. A technológiai színvonal emelkedése — jól tudjuk — korszerű termékeket — ás ennek eredményeként — versenyképességet jelent a világpiacon. ami végső soron népgazdasági terveink megvalósítását segíti. Ügy gondolom. részletesen nem kell elemezni azokat az előnyöket. amelyeket az űrtávközlés biztosít számunkra. A televízió lehetőségei erősen korlátozottak voltak mindaddig, amíg a világűrben keringő híradástechnikai műholdak óriás mértékben ki nem szélesítették. Napjaink eseményei, történjenek akár tízezer kilométer távolságban is, szinte azonnal megjelennek képernyőinken. Ezt is az űrkutatás eredményei lettek lehetővé. Ma meg szinte beláthatat- la.nok azok a lehetőségek, amelyek a világméretű meteorológiai, vagy a navigációs rendszer kiépítése tartogat számunkra. Hatalmas lehetőségeket rejt mayában •az erőforrás-kutatás, vagyis a Föld távszondázása. Az emberiség energiaszükségletének jelentős hányadát az ,olaj és a gáz biztosítja. Ezek tartalékai nem kifogyhatatlanok. A tartalékok pontos ismerete, amit az űreszközök biztosítanák, lehetővé teszi, ■ho-gy időben feltárják az új energia felhasználásának lehetőségeit Ez fontos számunkra is, de ezen tevékenységek még a nagy országok érdekein is túlnőnek. A világűr kutatása az erők és eszközök egyesítéséi, a tevékenységek összehangolását sürgeti. Az űrkutatás eredményei az egész emberiség boldogulását kell, hogy szolgálja. ,1 Így jutunk el a kér.dés második feléhez. Mit adtunk mi magyarok az űrkutatásnak? Meg. kell mondani, hogy szerepünk az űrkutatásban, ha nem is meghatározó, de jelentős. Űrkutatás a mi tevékenységünk nélkül is lenne, de néhány eredeti ötlettel mi is segítettünk. Több jó! szerkesztett és igényesén kivitelezett műszerünk pedig kivívta az űrnagyhatalmak szakembereinek elismerését. Mindez arra kötelez bennünket, hogy tovább szélesítsük az űrkutatásban való részvételünket, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy munkánkkal népünk, a szocialista közösség és az egész haladó emberiség javat szol- I gáljuk. I Szabó József Június 1-től: Új menetrend a MAV-ná Június 1-én lép életbe a MÁV új? az 1930 81-és évi menetrendje. A szokásostól eltérő változás, hogy szeptember 27-ig a közép-európai (a nyári) időszámítás érvényesül. A következő nap 1 órakor az órákat 0 Órára kell visszaállítani, ez időtől kezdve a jpvő év május 30_ ig esedékes a téli időszámítás. Változatlanul tovább végzik a közlekedés biztonságát szolgáló pályaépítéseket, többek között a miskolci Tiszai—Hatvan—Budapest Keleti pályaudvar, valamint Szerencs és a Nyíregyháza . közötti vonalrészen. Az utób- . bi vonalon adott esetben az egyes állomások között ' a személy forgalmat vonatpótló autóbuszokkal bonyolítják le. A MÁV az utasok szíves elnézését kéri. hiszen a pályaépítés az ő érdekeiket is szolgálja. A munkák befejezése után a vonalok biztonságosabban és nagyobb sebességgel közlekedhetnek majd. A „Gracovia” nemzetközi gyorsvonat Krakkó és Budapest közölt — az előzetes tájékoztatás szerint — a jövő .év május 30-ig naponta közlekedik. A baráti országba való utazáskor helyjegy váltható, visszafelé kötelező. Fővárosunk — Miskolc és Kassa között a Rákóczi. nemzetközi gyorsvonat naponta, míg Budapest Keleti pályaudvar—Kassa—Pop- rád—Tátra között június 13-tól szeptember 14-ig, — s az előzetes tájékoztatás szerint — december 12-től a jövő év január 18-ig naponta, január 23-tól .március 1- ig pénteken, szombaton és, vasárnap közlekedik. A Budapest Keleti pályaudvar—•■Miskolc—Nyíregyháza között közlekedő személyszállító vonatok me- netrendszerűségében. menetidejében csak kisebb módosításokat . végeztek. így például a hét utolsó munkanapja előtti" napon, a fővárosból 16 óra 55 perekor induló gyorsvonat — a jelenlegitől eltérően — Szerencsig robog, ezzel megkönnyíti, meggyorsítja a Nyíregyházára, a Sátoraljaújhelyre és az Abaújszántó- ra utazók helyzetét. A Balatonon üdülni szándékozók figyelmébe ajánljuk, hogy a Miskolc Tiszai pályaudvar és Keszthely, közötti gyorsvonat június 8-tól augusz’us. 31-ig közlekedik. Az új menetrend szerint a hét utolsó munkanapját megelőző, valamint a hét^ első munkanapját megelőző ■ napon gyorsvonatot indítanak 22 óra 20 perckor Budapest Keleti pályaudvarról a Tiszai pályaudvarra, új személyvonatot Putnokról, ameiy 19 óra 50 perckor indul — a Pestről érkező gyorshoz csatlakoztatva — a bánrévei állomásra. Jelenleg esetenként indítják útnak a miskolci Tiszai pályaudvarról .13 óra 13 perckor a gyorsvonatot. Az új menetrend szerint nyáron _ és télén a hét utolsó munkanapját megelőző napon menetrend szerint közlekedik majd. A vontató járművek korszerűsítésének eredményeként megyénk több mellék, vasútvonalán a gőzösök helyett a Diesel-mozdonyok alkalmazását honosítják meg. Diesel-mozdony vontatja a személyvonatokat többek között Nyékládháza—Mezöcs át, Nyékládháza—Len inváros, Miskolc—Hidasnémeti, a megyei székhely és Kazincbarcika, illetve Ózd, valamint a Tornanádaska közötti vonalon. Ez újabb, fejlődést jelent, s egyben 6—10 perccel meggyorsítja a közlekedést. A kulturáltabb utazást biztosítja, hogy az 1980 81-es menetrendi időszakban a MÁV Miskolci Igazgatósága hetven másod- osztályú és- 40 elsőosztályú négytengelyes, korszerű személyszállító kocsit' kapott Lengyelországból. Az új jálL .művek gyors- és expressz- vonatként szolgálják az utazók kényelmét. Francia válasz az amerikai bírálatokra Az Egyesült Államok és Franciaország „egyformán elemzi a nemzetközi helyzetet'’ és egyetért a ..követendő célokban” is, de a megoldás bizonyos eszközeit illetően „értékelési különbség” van közöttük — mondta szombaton Jean Francois- Poncet francia külügyminiszter az RTL francia rádióállomásnak adott nyilatkozatá- ban. A Giscard—Brezsnyev ' találkozóval kapcsolatos amerikai bírálatokra válaszolva a francia külügyminiszter ki- ‘jelentette: azért nem tájékoztatták előre a szövetségeseket a készülő tanácskozásról, „nehogy olyan reményeket keltsenek, amelyeket azután nem tudnak beváltani”, Giscard d’Estaing Varsóban felvetette Leonyid Bfezs- nyevnek, hogy a nagyhatalmak csúcsértekezletet tarthatnának. Francois-Poncet most erről kijelentette, hogy a csúcsértekezletet 1981 elején rendezhetnék meg és azon „csekély számú felelős nagyhatalom korlátozott napirendet” vitathatna meg. Mindennek a miniszter szerint az a feltétele, hogy addig ne keletkezzenek „új válságokok”. A fő cél az, hogy „még kellene határozni a szovjet csapatok Afganisztánból való kivonásának feltételeit” — mondta Francois-Poncet. A francia diplomácia vezetője végezetül a nyugati szövetségi rendszer belső viszonyairól beszélt. Kijelentette, hogy Franciaország egy-, értelműén a „nyugati laborban van": de a szolidaritás „nem jelenti azt. hogy egyenruhába bújtunk volna”. Afrika napja T izenhét éve, 1963. május 25-én, az etióp fuvaros központjában álló Afrika Házában a kontinens független országainak vezetői történelmi jelentőségű okmányt Írtak alá: az Afrikai Egységszervezet alapító chartáját. Azóta ezt a napot Afrika napjaként ünnepük szerte a világon. Addi.sz Abebábun, az Afrikai Egységszervezet megalakításakor alig harminc zászlót lengetett a májusi szél. Most, nem egészen két évtized múltán ötvenre nőit a független államok száma a földrészen. Az afrikai politikai folyamatok történelmileg rövid idő alatt gyökeres változásokhoz vezettek. Függetlenné vált . Angola, Mozambiki Bissau- Guinea, vagyis összeomlott az utolsó nagy afrikai gyarmatbirodalom, a portugál is. 1975—76-ban így. az erőviszonyok a haladó erők javára módosultak. Hasonlóképpen jelentős eseménye volt a hetvenes éveknek az eliópxai forradalom, amely egy félfeudális diktatúrának vetett véget. Az elmúlt esztendő világpolitikai fontosságú afrikai változását Zimbabwe jövőjének megalapozása jelentette. Az egykori Rhodesiában nem kevesebb történt, mint hogy a nemzeti felszabadító mozgalomnak a harctéren eléri győzelmek után, tavaly sikerült a Londonban tartott tárgyalásokon olyan megoldást elérnie, amely a bitek és a Nemzetküzösség felügyelete alatt szabad választásokhoz, s végül 1980. április 18-an az -egyuorí gyarmat függetlenségéhez vezelett. Ha csupán Zimbabwe népének életében következett volna be sorsdöntő változás, az sem volna kevés. De a tét soksai nagyobb: az új erőviszonyok előbb-utóbb engedményekre kényszerítik az apartheid utolsó bástyáját, a Dél-afrikai Köztársaságot, s ösztönzően hatnak a megszállt Namíbia nemzeti felszabadító mozgalmának harcára is. Hosszú még az út Afrika teljes felszabadulásáig, s nem kevésbé gyötrelme« a második győzelemnek, a gazdasági felszabadulásnak a kivívása. De ha a kontinens népei Afrika napján végigtekintenek a közelmúlt történetén, felmérik a fejlődés ívét. erőt meríthetnek a további küzdelemhez — joggal bizakodhatnak. Zimbabwei intézkedések Az öt héttel ezelőtt függetlenné vált Zimbabwe kormánya újabb intézkedést hozott az afrikai többségi hatalom gyakorlati érvényesítése érdekében. Robert Mugabe szombaton sajtóértekezleten . jelentette be, hogy a közalkalmazottak között az afrikaiakat gyorsabban fogják előléptetni és a megfelelő képzettséggel- rendelkezőkéi nagy számban nevezik ki a fehér tisztviselők feletteseivé. A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: nincs szó az európai tisztviselők és alkalmazottak leváltását. célzó tei’vs/.erű kampányról Kilátásba helyezte, hogy a menesztett fehér állami tisztviselők kártérítésben részesülnek, .sőt hivatali pályafutásuk nem .szakad meg, mert a közigazgatási alkalmazottak létszámbővítését tervezi a kormány. Banana államfő szombaton arra utasította a köztisztviselők kinevezésére illetékes szerveket, hogy gyorsítsák meg az afrikaiak előléptetését a vezető tisztségekre es megadta az erre vonatkozó irányelveket is. Sajtóértekezletén Mugabe beszámolt Sarnora Maehel mozambild elnökkel pénteken folytatott megbeszéléséről. Bejelentette, bogy Zimbabwe segítséget nyújt a FREL1MO ellen harcoló ellenforradalmi csoportok felszámolásához, ha ezek a zimbabwei területre lepnek. / Szovjet-francia csúcstalálkozó volt a hét elején a lengyel főváros közelében. A képen bal szélen Leonyid Brezsnyev, vele szemben Giscard d'Estaing, középen Edward Gicrek a tanácskozáMilyen ellentétek adódnak a nyugati . táborban a bécsi és a varsói találkozók ulán? Nem először jelentkezik bizalmi válság Amerika és Nyugat-Európa között a második világháború vége. pontosabban a hidegháború kezdete óta. Párizsban , vagy- Brüsszelben. Rómában vágy később Bonnban időről i lőre kételkedtek az amerikai szándékok önzetlenségében, az óceánon túli szövetsége« által hirdetett szolidaritásban. A bizalom hiányát — ■akárcsak egy pontos politikai hőmérő — mindig az jelzi ha r konzultációk hiá n.vos voltát vagy elmaradását panaszolják fel a ’ partnerek. Ha azt vetik a másik (vúgy a többi) szemére, hog' nem tájékoztatta előre < szövetségesét, hogy nem kérte ki előre a véleményét, hogy nem hangolta össze lépései t.. i A NATO-ban 1956 óta ki- sebb-nagyobb időközökben újra, meg újra napirendre tűzik a konzultáció kérdését, s minden ilyen alkalommal megfogadják, hogy ezután mindig konzultálnak. De ha Washington — például — kommandóakcióra ad ki parancsot. akkor ennek kudarcáról már csak a rádióból értesülnek a szövetséges kormányok. Viszont — s Muskie sajtókonferenciáján bőven volt erről szó — Párizsban sem tartják szükségesnek az USA vezetőit jó előre tájékoztatni arról, hogy Varsóban rendkívüli csúcstalálkozó készül a szovjet és a francia államfő között. Pedig 72 óra sem telt el a bécsi ünnepi perceket követően. amikor is egy 1 asztalnál fiit az amerikai és a francia kiil ti gyminiszter. Volt-e konzultáció vagy sem — ez tulajdonképpen másodrendű kérdés. > Sokkal fontosabb a bizalmi válságnak az az eleme, hogy Nvu- gat-Európa láthatóan megelégelte az. amerikaiak — többek közt választási\ megfontolásokból is eredő — „mi ni-b ideghábonús” diplomáciáját. és azzal próbál Washingtonra nvomást gyakorolni. hogy külön kapcsolatokat keres a Szovjetunióval. Mennvire különbözik például Schmidt bonni kancellár véleménye •unerikaiaVétól a Brezsnvev— Discard d’Estaing találkozó értékelésében. S na-gv aktivitással szervezi a nyugatnémet diplomácia Schmidt és Genscher nyár eleji moszkvai látogatását...
