Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-25 / 121. szám

1980. május 25., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Csökkenő igények beruházási tevékeny­ség mérséklődése jel_ lemezte az első ne­gyedévet megyénkben is. Borsodban, a népgazdaság célkitűzéseivel összhangban a beruházási célú kifizeté­sek . összege több mint 17 százalékkal volt kevesebb az előző esztendő hasonló idő­szakának teljesítésénél. Ter­mészetesen nem mindegyik ágazatban _ volt ez így. Pél­dául a bányászatban és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben az 1979. évi­nél nagyobb felhasználás mutatható ki. Az építési és szerelési költségek — ame. ^yek a fejlesztéseknek mint­egy 24 százalékát teszik ki — megközelítőleg a múlt évivel azonosak. Számotte­vően, körülbelül 20 százalék­kal csökkent a gépbeszer­zés, ezen belül is mindenek­előtt a tőkés importhányad esett vissza. Ebben .döntően közrejátszottak a behozatal szabályozására vonatkozó központi intézkedések, ame­lyek a nem rubelelszámo­lású import mérséklését irá­nyozták elő. Van olyan tapasztalat is, amely a kölcsön források iránti lanyha keresletre utal. Ez annak is a követ­kezménye; hogy a vállala- lok, üzemek ma már körül­tekintőbben járnak el a fej­lesztési döntések meghozata­lakor, fokozottabban igyekez­tek érvényesíteni a szelek­tivitás elvét. A? is kétség­telen. hogy szigorúbbá vál­tak a hitelnyújtás feltételei, ugyanakkor a beruházások­hoz nyújtható állami támo­gatás mérséklődése is beha­tárolja a fejlesztésekre for­dítható pénzeszközöket. Az egyes szektorok, s ezen belül a vállalatok és szövet­kezetek között is igen nagy a különbség a fejlesztési cé­lokra felhasznált összegek nagyságút tekintve. Az álla­mi vállalatok és állami gaz­daságok például az első ne­gyedévben 20.3 . százalékkal ■kevesebbet' ruházták be, mint' tavaly ilyenkor. A szö­vetkezeti szektoron belül a kisipari szövetkezetek és álesz-ek beruházási felhal- •moxása ugyanakkor a me­gyei átlagnál jóval erőlelje-, sebb ütemben — 36,9, illet­ve 52.6 százalékkal —esett vissza. A konvertálható export-' árualap-bővítő hitellel fi­nanszírozott és megvalósult (Folytatás az 1. oldalról) ■— Ez az. elismerés egyben kötelezettséget is jelent — mondotta. — Még nagyobb feladatok megoldását kíván­ja. Ezek a feladatok nagyok, nehezek, de teljesíthetők. A családias - hangulatú ün­nepség a munkában.élen já­ró dolgozók kitüntetésével 'zárult. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben vé­szesült Bot.Va Péter elnök és Kaczvinszky Béláné mű­anyag -üzemi brigád vezető. A TOT kitüntetését kapta Hor­váth Tibor förnezőgazdász és Letanóezky János állatte­nyésztési brigád vezető. A Szövetkezet Kiváló Dolgozó­ja címet 26 dolgozó vette át. * Az elmúlt esztendő sikeres munkáját'. ^az elemi ,károk ellenére elért eredményeket ünnepelték tegnap, szopiba- ion a tiszakeszi Tixzamenti Termelőszövetkezet ünnepi küldöttgyűlésen is, ahol Új­helyi Tibor, n megyei párt­bizottság titkára adla át a MKM kitüntetését, a minisz­teri elismerő oklevelet a szö­vetkezet tagságának. beruházásokat az utóbbi négy esztendőben a bank mintegy 1.6 milliárd forint­tal támogatta. Ezek a fej­lesztések — amelyeknek nagy része a vegyipari ága­zatban valósult meg — ked­vezően hatollak a termelési szerkezet átalakítására, az eS port képesség fokozására. Alátámasztja ezt az is, hogy az eddig befejezett export- fejlesztések jelentős, éven­ként -több tízmillió dollár értékű tőkés export teljesí­tését teszi lehetővé. Az év elején visszaesés következett be az exportfej­lesztő hitelkonstrukció igény­lésében. Például az első ne­gyedévben a gazdálkodó egységek mindössze négy­millió (!) forintra nyújtottak be pályázatot, ami a koráb­bi évek gyakorlatához ké­pest nagyfokú tartózkodás­ra. óvatosságra vall a terme­lők részéről. Kiemelkedő je­lentőségű ezzel szemben az a hosszú lejáratú beruházási hitel (1.4 milliárd forint), amit ' a Magyar Nemzeti Bank'bocsátott a Tiszai Ve­gyi kombinát rendelkezésére, hogy felépíthesse az újabb polipropilén gyárat. Mint arról nemrég lapunk­ban beszámoltunk, a TVK az egyedi nagyberuházásként 1978-ban tizembe helyezett évi 40 ezer tonnás polipro­piléngyár kapacitását 80 ezer tonnára szándékozik növel­ni. Ennek a fejlesztésnek is, mint az exportfejlesztő hi- telkonstrúkciónak az az alapvető célja, hogy lehető­vé váljék a minden piacon gazdaságosan értékesíthető árualapok termelésének, ka­pacitásának bővítése. a számítások szerint a Tiszai Vegyikombi­nátban _ megvalósuló teljes fejlesztés (amelynek összege várhatóan megha­ladja a 2 milliárd forintot) 60 százaléka a nettó deviza­hozamból 3 év alatt megté­rül. Nagy előny ennél a be­ruházásnál az is, hogy a po- lipropilén-kapacitlásbőví- lés szervesen kapcsolódik a mát .megvalósult első ‘40 ezer tonnás tizemhez. Ugvan- . is az infrastruktúra és egyes segédüzemi létesítmények, valamint az energiarendszer jelentős része már az első fejlesztés során kiépült, ily módon nagy kiadástól men­tesül a beruházó. L. L. mezípzteáii i Bárányt András tsz-elnök szólt az előző években a ki­váló címet már háromszor elnyert közö,s gazdaság el­múlt évi munkájáról, a tag­ság szorgalmáról, azokról a termelési sikerekről ; ta­karékossági intézkedésekről, amelyek azt eredményezték, hogy a mostoha körülmények ellenére termelési tervüket túlteljesítették, s a tervezett 6,6 millió forint helyett 14,3 millió forint nyereséget ér­tek el. Kiemelte a 9 szocia­lista brigád' munkájának je­lentőségét. Az idei évről szólva elmondta, hogy min­den ágazat, az előző évek­ben természeti csapásokkal küzdő növénytermesztés ki­látásai is. biztatóak. Üjheíyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára tolmá­csolta ezután ’a megyei párt­os tanácsi vezetés el ismeré­sét a termelésben példamu­tató tsz dolgozóinak. Hang­súlyozta. hogv a tagság szor­galma. a vezetés hozzáérté­se biztosíték arra. hogy idei megnövekedett feladataikat Is sikeresen teljesíteni tud­ják. majd átnyújtotta a mi­niszteri dicséretről szóló ok­levelet a tsz elnökének. Dr. Németh Pal. a TESZÖV titkára, a TOT Kiváló Szö­vetkezeli Munkáért kitünte­tését adta át ezután l.eskó Istvánnak, a tsz sertesgon­g Lenin Kohászati Müvekben, a kombinált acélmű területén épül ez a két nyílású, három támaszú vasbeton közúti híd. Az ÉAEV-néi jó munkájukról elismert, Árokszállási Béla ve­zette ácsbrigád tagjai dol­goznak itt. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny­ben tett felajánlásuk eredmé­nyeként június 30-a helyett már e hó végén átadják ren­deltetésének az új hidat. Fotó: Szabados György Visszapillantás egy kérdés kapcsán A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és az ÉDOSZ elnöksége múlt évi kimagasló . munkájáért mi­niszteri elismerő oklevéllel tüntette ki a Miskolci Sütő­ipari Vállalatot. Ebből az al­kalomból szombaton délután ünnepséget rendeztek a vál­lalat vasgyári üzemében. A munkásgyűlés résztvevőit, köztük Rózsa Kálmánt, Mis­kolc város Tanácsának elnö­két. a megyei és városi párt- bizottság, az ÉDOSZ megyei bizottsága, a társvállalatok képviselőit Markocsan Sán­dor, a vállalat pártszerveze- tenek titkára köszöntötte. Ezt követően Bendsák Kál­mán. a Miskolci Sütőipari Vállalat igazgatója mondott beszédet. Szólott róla, hogy a vál­lalat üzemei Miskolcon és közvetlen környékén tavaly mintegy negyedmillió ember ellátását biztosították sütő­ipari , termékekből. Az igé­nyeknek megfelelően, egye­bek között 202 ezer mázsa kenyeret, 82,5 millió darab pék- es íinoms üt ernennt, to­dozójának, majd a munka élenjáróit részesítették pénz­jutalomban. * Családias ünnepség kere­tében ünnepelték meg a bo­csi Haladás Termelőszövet­kezetben a minisztériumi el­ismerő oklevél átadását. A tegnapi küldöttgyűlésen Fe­jes László, a megyei tanács elnökhelyettese nyújtotta á! a kitüntető oklevelet Krákkái Bélának, a közös gazdaság elnökének azokért az ered­ményekért.- amelyeket az el­múlt. évben ért el a szövet­kezet. A termelőszövetkezet har­mincéves fennállásának év­fordulóját is ünnepelte ezen a küldöttgyűlésen, s ezért a beszámoló is többet foglal­kozott azokkal az esemé­nyekkel. amelyekre a szö­vetkezet története épül fel. Az tizem többször egyesült a szomszédos községek kis gaz­daságaival, így a gyenge és vegyes eszközellátás, a tele­pek szórtsága, a vezetés kü­lönbözősége lefékezték a megnövekedett gazdaság fej­lődését. Pár évvel ezelőtt még az állattenyésztés jelen­tette a szövetkezetben a na­gyobb volument, ami nem is lett volna baj, de a három vábbá 132 mázsa édesipari lisztesárut termeltek. A vál­lalat 1979. évi termelési ér­téké meghaladta a 160 mil­lió forintot, ez 6.3 százalék­kal több az. előző évinél. Az. igazgató beszámolt, arról is. hogy a lakosság igényeihez, i g a zodó tér mékvá 1 as zté k o t alakítottak ki. s ennek so­rán több. hagyományosnak számító termék gyártását szüntették meg, így jelenleg 11-fajta kenyér, 15-féle pék­sütemény. több mint harminc típusú finomsütemény ké­szül a vállalatnál. Az. üze­ntek fejlesztését kizárólag saját erőforrásból oldották meg, Az e célra rendelke­zésre álló 6,8 millió forintból 4.5 milliót az. új finomsüte- ménv-üzem építésére fordí­tottak, míg a fennmaradó összeget a szinttartó beruhá­zásokra. gépbeszerzésre köl­tötték. ' Az ünnepi beszéd utón Ró­zsa Kálmán, a Miskolci vá­rosi Tanács elnöke átadta a kitüntetést tanúsító okleve­let Bendsák Kálmán igazga­tónak. A munkásgyülésen iö-ím részesültek Kiváló Dol­gozó kitüntetésben, számos állni faj — sertés, szarvas­marha, baromfi — tartásá­hoz nem voltak meg a fel­tételek. A sok kultúrából álló vetésszerkezet szintén hátramozdilója volt a. nye­reséges termelésnek. A veze­tőség felismerte, a változó körülmények között egyetlen járható út választható: iga­zodni az adottságokhoz, a k özgazdasá gi őszt ön zőkh öz. Leegyszerűsítették a terme­lési szerkezetet, olyan kultú­rákat jelöltek termesztésre, amelyek jövedelmezősége az előzőeknél nagyobb volt Pél­dául a napraforgót, amelyet 5—000 hektáron, öt év átla­gában 17.5 mázsás, kiemel­kedő hektáronkénti átlaggal termelték. A tehenészetben az igen gyenge, 2000 liter alatti termelési szintről 3000 liter fölé növelték az egy te­héntől fejt tej mennyiségét. Az elmúlt évben több mint 4 millió forint prémiumot kaptak ezért a hozamnöve­lésért. A 7,4 millió forintos szö­vetkezeti nyereséget, a ha­tékonyság. s az eszközkihasz­nálás növelését jutalmazta a minisztérium az elismerő ok­levéllel. Az ünnepség a Mis­kolci Nemzeti Színház mű­vészeinek műsorával; s ju­talmak átadásával zárult. Manapság -e igen helye­sen — már szokássá, hagyo­mánnyá kezd válni a külön­böző vállalatoknál, mezőgaz­dasági üzeméknél és intéz­ményeknél, hogy sorra ren­dezik meg a fiatalok vetél­kedőit. Az egyik ilyen ver­senyre való felkészülés során derült ki. hogy a ma tizen- huszonévesei heveset tudnak a szocialista brigádmozgalom kialakulásáról, kibontakozá­sáról. „Kár. bőgj' a szocia­lista brigádmozgalomnak még nincs történelemköny­ve” — fogalmazta meg egyi­kük. Ezek a fiatalok aligha emlékezhetnek azokra, akik 1958-ban ott „bábáskodtak” a mozgalom születésénél. De zavarba jöttek a felkészülést előkészítő idősebb nemzedék­bő' kikerülő patronánsok is. amikor arra a kérdésre ke­resték a választ, hogy hon­nan indult el ez a mozga­lom? Volt. aki azt mondotta, hogy j. Csepelen „született meg”, volt. aki Dunaújvá­rost, volt, aki az Ózdi Ko­hászati' Üzemeket jelölte meg kezdeményezőnek. Tény. hogy nehéz volna pontosan kideríteni az igazságot. hi­szen csaknem egy időben, szinte napok alatt, .futótűz­ként terjedt annak idején a mozgalom, aryielyljez egymás után csatlakoztak városban és falun a kollektívák Tör­ténelemkönyvet említett a vetélkedőre készülő ifjúmun­kás. nedig nincs ilyen. Leg­feljebb egv-egv brigád, egy- ecv alapító kollektíva napló­jából lehetne összeállítani a mozgalom krónikáját. Bizo­nyára vannak olyan brigá­dok. amelyek a mozgalom feilöd.ésének jelképei lehet­nének. , A gyökerek — természete­sen — sokkal mélyebbre és messzebbre nyúlnak. A ma tizen-huszonéveseinek ép­pen úgy történelem a bri­gádmozgalom 1958-as szüle­tése. mint a felszabadulás után kialakult munkaver- seny-mozgalmak sora. A kéz* det. a hőskor — ha röviden is — már helyet kapott a történelemkönyvekben. A széncsata, a hidcsata az él- munkásmozgalom, a magyar- országi Sztahanov-mozgalom. a Gazda-mozgalom, az első újítási hónaook mind kiér­demelték a maguk méltó emlékét. Írtam olvan mester szakmunkásról, aki szocialis­ta brigádvezetőként magas kitüntetést vett át és amikor beszélgetni kezdtünk, akkor '■'Ham. hogy az úi kitünte­tése nagyon lói megfér a ré­giekkel. ö fogalmazott úgy. hogv a felszabadulást köve­tő évek munkaversenv-moz- aaiinai és a szocialista bri- eádtriozoalom nem éde*test- vé"°k Vinnem inkább roko­nok. V^i«unn*5verűen és ui- da fosán keresik a régiekké’ való találkozásokat keresik a közös pontokat a húsz­harminc év előtti tegnapból a holnapba, a iövöbe. Az elődök annak ideién a szo­cialista építés útiára vitték az országot, most a tovább­lépés, a magasabb szintre ju­tás a \ szocialista brigádok feladata. Nem túlozzuk el, de ha igazi kollektívákról van szó, akkor legszívesebben külde­tésről szólunk. Elsők a mun­kában a gyárakban, a föl­deken, az intézményekben. Amellett, hogy buzdítanak, példát adnak a termelőmun­kában. formálják környeze­tük gondolkodásmódját, vi­lágnézetét. utat mutatnak a helyes, értelmes életet kere­sőknek. Több mint két évti­zedes országra szóló eredmé­nyeikkel. sikereikkel , hitelt szereztek szavuknak és nagy tekintélyt mozgalmuknak. Elégedettséggel beszélnek a szocialista brigádx ezelók ar­ról. hogy minden fontos kér­désben kikérik a vélemé- ' nyűket, meghívják őket a különböző tanácskozásokra. Ugyanakkor nem hallgatják el. hogy most. a kongresz- szusi-felszabadulási munka­verseny bér. is tovább kelle­ne lépni. Ügy tűnik, mintha a vállalatok, mezőgazdasági üzemek, intézmények vezetői mostanában kevesebb gondot fordítanának a szocialista brigádmozgalomra Pedig a szocialista és brigádmozga­lomban nagy tartalékok van­nak. Nem véletlen, hogy a megyei pártértekezlet is fog­lalkozott ezzel a témával. Határozatában megállapítot­ta. hogy „A szocialista bri­gád- és munkaverseny-mozga- lom vállalásai irányuljanak erőteljesebben a konkrét vál­lalati, üzemi feladatok meg­oldásaira. Érvényesüljenek jobban a minőségi, takarékos- sági követelmények.” A munkaverseny tovább tart. a brigádok igyekeznek maradéktalanul teljesíteni vállalásaikat, felajánlásaikat. A szocialista brigádmozgalom több mint két évtizedes sike­res múltja a garancia arra. hogy szinte mindenben lehet számítani ezekre a kollektí­vákra. Nagy tartalékokról van szó. hiszen a Szakszer­vezetek Borsod megvei Ta­nácsa legfrissebb adatai sze­rint megyénkben például összesen 12 965 kollek­tíva vesz részt jelenleg a munkaversenyben, amélvböl 10 300 már egyszer, vagy többször elnverte. kiérdemel­te a szocialista címet. Száz­ötvenötezren vannak össze­sen megyénkben azok. akik a brisádmozgalom keretében készek teljesíteni termelést javító és embert formáló fela'uniósaikat, vállalásaikat, amelyeket önként és önálló­an teltek és tesznek. A kons- ’•esszusi-fel- -ahad"h'si mun. kaveroenv egész évben tart A kollektívák tnabb megbí­zásokat mU'd-y feladatokat várnak Mert több min' két évtizede- hagyományaikhoz híven, kénesek a legnehe­zebb a leehonyohtltebb nrob- lévnák megoldására is. A szo­cialista b'-íoádmozaalorn a tömések mez»'-’hrií*. Több mint ké* é”ijveZlos tö-ténel- mónok e°'vik fontos ie"öm­voro'sp linov ovoi-smi kénes az i’n fotaéatnkboz ioazodni. naov erénye, ho°v szinte na­ponta képes megúju1”* O. J. dolgozó pénzjutalmat kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom