Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-18 / 89. szám
1979. április 18., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 i dalik iMeÉlini tevékenységének páiilai sitK Irata A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása jelentős mértékben a minden piacon jól értékesíthető termékek növelésétől, a külkereskedelmi tevékenység eredményességétől függ. Az 1979. évi terv a külgazdasági kapcsolatok fejlesztését, az export — ezen belül a nem rubel- elszámolású kivitel további gyors növelését, a behozatal mérséklését és a gazdaságosság javítását — tűzi célul. A megyei pártbizottság másfél évtizede, intenzíven foglalkozik a megye külkereskedelmi — elsősorban az export — kérdéseivel. Vállalataink és szövetkezeteink exportja az országosnak mintegy 7 százalékát, ezen belül a nem rubelviszony- lató exportnak mintegy 9 százalékát adja. A megye ipari üzemeiben termelt javuk körülbelül 20—25 százalékát közvetlenül a külkereskedelmen keresztül értékesítik. A vegyipari és kohászati exportban Borsodnak meghatározó jelentősége van, ugyanakkor ezt a tevékenységet megyei szinten egyetlen szerv sem koordinálja, nem ellenőrzi. Ez volt az indítéka annak, hogy az MSZMP Borsod megyei Bizottsága, már 1964-ben a vállalatok külkereskedelmi tevékenysége politikai eszközökkel történő segítése és ellenőrzése céljából — a Központi Bizottság ösztönzésére — aktívahálózatot szervezett, mely azóta is működik. A megyei pártbizottság, s annak végrehajtó bizottsága, felhasználva a munkacsoport és az apparátus tapasztalatait, kiemelten foglalkozik az export kérdéseivel. A pártbizottság vezető testületéi külön témaként, vagy a gazdasági élet más kérdéseivel együtt rendszeresen visszatérnek a megye exportjának, egy-egy vállalat ilyen jellegű tevékenységének, vagy az exportfejlesztéssel összefüggő beruházások tapasztalatainak értékelésére. Figyelembe véve a népgazdasági terv követelményeit és a vállalati lehetőségeket, nem egy esetben módosítást javasolt a tervezett exportban. így történt ez például az 1979. évi tervek felülvizsgálata során is. Számos előadást, konzultációt szervezett a Külkereskedelmi Minisztérium, illetve más országos szervekkel együttműködve .az exportban érdekelt megyei vállalatok vezetőinek, párttitkárainak, ösztönzi a különböző megyei szerveket (Közgazdasági Társaság, TIT stb.) az ilyen témák, rendezvények szervezésére, a sajtót, rádiót a megfelelő propagandára. Az exporttal foglalkozó munkacsoport eredményesen tevékenykedett. Folyamatosan elemezte és minősítette megyénk üzemeinek külkereskedelmi tevékenységét, az exporttervek teljesítését, tapasztalatairól tájékoztatta az illetékes pártszerveket. Segítséget nyújtott az export- termelést akadályozó tényezők elhárításához, tájékozódott a vállalatoknál a külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos politikai munkáról. A jó tapasztalatok elterjesztésével, publikációs tevékenységgel, javaslatokkal segítette megyénkben ezt a munkát. Borsod megyében az ipar fejlesztése, és az import nép- gazdasági fontossága azt igényli, hogy a pártszervek. és -szervezetek gazdaságszervező munkájukban az import kérdéseivel is súlyának megfelelően foglalkozzanak. Megyénk jellegzetesen nehézipari megye. A kohászat, a vegyipar erősen import- igényesek, aminek forrása részben tőkés behozatal lehet. Ez a tény az importgazdálkodás kérdéseivel való foglalkozást érthetően a gazdaságpolitikai munka középpontjába állítja. A Központi Bizottság 1977. október 20-i határozata a hosszú távú külgazdasági politikánk és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveiről a pártszervezetek külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos politikai szervező, segítő és ellenőrző munka továbbfejlesztését, hatásfokának javítását követeli meg. Tekintettel arra, hogy az export- és 1 importgazdálkodás megyei áttekintésével, összefogásával, irányításával és koordinálásával megyei szinten egyetlen intézmény, hivatal sem foglalkozik, kézenfekvőnek látszott az exportbizottságra épülő új, kibővített hatáskörű és nagyobb létszámú, úgynevezett Külkereskedelmi Bizotiság megszervezése. Erre a közelmúltban került sor. A Külkereskedelmi Bizottság információs csatornáinak felhasználásával segítséget kíván nyújtani az üzemi pártszerveknek és -szervezeteknek, feladataik' jó rangsorolásához és teljesítéséhez. Arra ösztönzi a pártszervezeteket, hogy ne csupán a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság' határozatainak „végrehajtói” legyenek, hanem ezekkel összhangban érvényesítsék saját döntési lehetőségeiket, szervező és ellenőrző munkájúk javításával, politikai befolyásuk növelésével biztosítsák azok gyakorlati megvalósítását. Tudatosuljon jobban munkájukban, hogy a célkitűzések megvalósítása, a helyi gondok nyílt feltárását, a tennivalók világos, konkrét meghatározását igényli. A feladatok azt követelik, hogy minden érdekelt párt- szervezetben növekvő intenzitással és hozzáértéssel foglalkozzanak az export és import helyi tennivalóival, azok politikai összefüggéseivel, segítsék és ellenőrizzék a végrehajtást, A külkereskedelmi feladatok teljesítésének politikai eszközökkel való segítésében pártszervezeteinknek már gazdag tapasztalatai vannak. Az export növelésében érdekelt nagyvállalatainknál nem egy helyen társadalmi bizottságok — export-, importbizottságok — működnek. A pártszervezetek ellenőrzési programjában rendszeresen szerepel a gazdasági vezetők beszámoltatása, az importanyagokkal való takarékosság, a minőség és programszerűség vizsgálata. Az 1979-es esztendő első negyedévi tapasztalatai azt mutatják, hogy a pártszervek és -szervezetek ez irányú munkája megélénkült, intenzívebbé vált. Néhány területen kedvező, eredményeket ígérő folyamatok bontakoznak ki. Vannak pozitív tapasztalataink a vállalati magatartás és szemlélet változásában, a külkereskedelmi tevékenység kérdéseivel való szervezettebb foglalkozásban. A továbbiakban arra van szükség, hogy minden érdekelt’ üzemben az év eleji lendületet fenntartsák, illetve fokozzák. Az export és import kérdései egy pillanatig se kerü'jenek le sem a pártszervezetek, sem a gazdasági vezetők napirendjéről. A pártszervezetek építsenek arra, hogy ha a dolgozók tisztában vannak az export- és az importgazdálkodás gazdasági jelentőségével, életkörülményeik alakulására gyakorolt hatásával, ha tudják, hogy mit, miért kell tenniük, úgy eredményesen elősegíthetik az exportfeladatok mennyiségi és minőségi teljesítését, az importanyagok takarékos felhasználását. Kovács Lajos A világgazdaság hírei Romániában sürgető feladat a múlt évre előirányzott beruházási program pótlólagos teljesítése. Különösen nagy a lemaradás a lakásépítésben, de késik egyes ipari létesítmények átadása is, főként anyaghiány és szervezési okok miatt. A Román Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén feladatként határozták meg, hogy 1979- ben az országban 300 ezer lakást adjanak át, mert csak így teljesülhet az ötéves tervben előirányzott lakásépítési terv (1 millió lakás). Elhatározták, hogy egyes eladásra szánt, de a lakosság által nem igényelt lakásokat bérbe adnak és később a keresletnek megfelelően értékesítenek. Eléggé szerények még a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok. Az utóbbi években a teljes magyar export 0,1 százaléka került a KNDK- ba és az összes importnak csak 0,1 százaléka származott onnan. Az alacsony részesedést egyrészt a nagy földrajzi távolság, másrészt a két országnak a nemzetközi munkamegoszlásba való eltérő mértékű bekapcsolódása. magyarázza. A Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal kialakított kapcsolatok stabilitását, illetve Cejlesztési lehetőségét nagymértékben befolyásolja, hogy a két ország nem folytat tervegyeztetésl. és nem irt alá hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokat. A forgalom így a mindenkori éves megállapodások szerint alakul, ami sok bizonytalanságot rejt magában. * Az amerikai autóipar automatizálása évtizedek óta folyamatosan terjed, de a következő évekre tervezett termékstruktúra-váltás — kiskocsik gyártása a nagyok helyett — a géppark gyökeres cseréjét teszi szükségessé. A régi gépek helyére újak kerülnek, az öreg automatákat korszerűbbek fogják felváltani, az ipari robotok az eddiginél nagyobb szerephez jutnak. A műszaki fejlesztés gazdaságosnak ígérkezik. Például a korszerű 45 ezer dolláros Unimate automata hegesztő gép ára 15 hónap alatt l’og megtérülni. Az egy munkaórára jutó költség, nyolcéves időtartamot és avulást is figyelembe véve, 4,80 dollár. Becslések szerint a gépkocsik összeszerelésében a programozható automaták 1985-ig az élő- rnünka 20 százalékát, 1995- ig pedig 50 százalékát helyettesítik majd. fi nagyobb biztonságéi! r Riasztó adat, de rossz tárolási körülmények között a műtrágyák vesztesége felhasználásig, elérheti a 40 százalékot. Ezen a káron igyekeznek segíteni az agrokémiai centrumok, ahol az értékes tápanyagokat fedett helyen, korszerű anyagmozgatással tárolják. Képünkön a mezőkövesdi Matyó Tsz új agrokémiai létesítménye látható. Rorsüdszifáta Annyira gyenge adottságú ez a vidék, hogy ha az ember lábon akar maradni, akkor használjon mankót. Röviden ezzel a mondattal foglalhatnánk össze azt a célt, amelyet a bódvaszilasi Bogává völgye Termelőszövetkezet tűzött ki maga elé. Ezen a vidéken, itt a térkép szélén, bilincset ver a mezőgazdaság két ágazatára az éghajlat. 'A kukorica nem érik be. a termelés költségei annyira magasak, hogy a gazdaságosság határát súrolják. Minden érv amellett szól; hogy az időjárás elvette milliókat, olyan tevékenységgel kell visszaszerezni, amely nem a mezőgazdasági tevékenységből származik. Ezért indította be az üzem a szövöüze- mét, s napjainkban ezért alakítja ki vasszerkezeti műhelyét. Nem szabad nagy vállalkozásra gondolni, hiszen a szövetkezet nagy pénzügyi ráfordítást nem bír el. Minimális befektetéssel egy régi épületet alakítottak át, ahol 12 ember a BÁÉV számára nélkülözhetetlen vasszerkezeti elemeket gyárt, hat. Mivel kézimunka-igényes szerkezetről van szó. a munkát jól megfizetik, igya , műhely évi kétmillió forint nyereséget hozhat. Specializáció, kooperáció Kisüzemeinket hasznosítva Modern vállalat ma már nem működhet gazdaságosan, ha minden alkatrészt, tartozékot, félkész gyártmányt maga kénytelen gyártani. Elkerülhetetlen hát a kisebb és nagyobb vállalatok, üzemek, spccializáción alapuló széles körű együttműködése. A komplex értelemben vett tartalékok jobb kihasználásához — különösen manapság, amikor a termelő- berendezések bővítésére kevés eszközünk van — az is hozzá tartozik, hogy jobban hasznosítsuk a meglévő kisüzemeinket, azok felszerelését. Negyven vállalatnak dolgoznak Megfelelő példa az ilyen együttműködésre a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet gépészeti üzemének melléküzemága. Szemre kis telep ez, kevesen gondolnák, hogy 16 millió forint árbevételt lehet ezekkel a gépekkel, épületekből kihozni. — Tíz-ijzenkét éve működik már az üzem három részlege: a forgácsoló, a galvanizáló, és a csiszoló részleg — mondja Gere József üzemvezető. A népgazdasá- gilag is indokolt feladatokban való részvételen kívül ez a kisüzem arra is jó, hogy a termelőszövetkezet mező- gazdaságban nem foglalkoztatható tagjai itt dolgozhatnak. A szakképzett munkásoknak pedig nem kell órákat utazniuk Leninvárosba, vagy Miskolcra. Szétnézünk a galvanizálóban. Szemre is, de különben is egészséges munkahely ez’ már, nem dolgoznak ciánvegyülettel. A galvanizálófürdőben, az elektrolitban forgó kálódon, a bevonandó tárgyon szépen csillog a horgany. Az álló és üres galvanizálókádak viszont arról tanúskodnak, van még kihasználatlan galvanizálókapacitása az üzemnek. Negyven Borsod, Heves és Nógrád megyei vállalatnak végeznek bérmunkát. Legismertebb „termékeik” — az IFA-f ékdobok, a gépkocsi- önindító és -dinamóházak. Ezeken, a galvanizálómü- helytöl és a szilícium-egyenirányító berendezésektől kicsit odébb dolgoznak. A nagy forgácsolóműhelyben vagy tucatnyi esztergagép dolgozik. Van gép, amelyik két milliméteres fogásmélységgel erőlködik, másutt már a simítáá folyik. A beérkező, a megmunkálásra váró rozsdásodó anyagokkal ösz- szevetve — szemnek, kéznek —, mint a tükör, olyan az elkészült felület. 100 százalék a norma — Egy dolgozó egynapi munkaideje 480 perc. Vajon ez a 480 perc mennyi a valóságban? — Itt ki kell dolgozni a munkaidőt. Minden terméknek ismert, kiszámított a darabideje. A darabidő és a 480 perc összevetéséből azután gyorsan meghatározható a teljesítmény. Nálunk 100 százalék a norma. Eny- nyit mindenkitől elvárunk. Erre a teljesítményre ösztönözzük a dolgozókat. Hogy mivel? Ha kevesebbet dolgozik valaki 100 százaléknál, a pénze is lényegesen kevesebb. Vagy ha kell. rászólunk egyszpr, ha úgy alakul, akár tízszer is. Valahányszor változnak a műszaki és szervezési feltételek, változnak a normák is. Korszerűsítések, új készülék beszerzése és felszerelése, újítás után rendszeresen „karbantartják” a normákat. Jó ez azért is, mert a munkanormák esetleges fellazulása nem ösztönzi a munkásokat a munkaidő jobb kihasználására, a munkamódszer tökéletesítésére. A laza normával dolgozó munkás tudja, hogyha túl nagy teljesítményszázalékot ér eh akkor normáját felülvizsgálják. Ezért nem is törekszik a munkatermelékenység növelésére. Nagy gondot fordítanak a minőségre is. Gyártásközi és végellenőrzéseket gyakran alkalmaznak. A minőségi ellenőrzésben sem lehet baj és a gyártás, a munka minősége is megfelelő lehet, mert Gere József szerint: — Minőségi kifogás az elmúlt tíz év során egyszer sem volt munkánkkal szemben. Köztudott, hogy a vásárlók, illetve a megrendelő ítélete egy-egy tennék valódi minőségi bizonyítványa. Kis rezsivel A jó minőségi munka csakúgy, mint a produktív dolgozók viszonylag nagy száma, a gazdaságos termelés fedezete. Hetvenen dolgoznak ebben a kisüzemben, egy üzemvezetővel, egy me- óssal és egy adminisztrátorral. Az üzemi általános költségek közül így megtakarítható az alkalmazottak bére és annak közterhei. És ebben az üzemben az állandó költségek más elemei sem túl számottevőek. A bérmunka így lehet kifizetődő jelenleg és hasonló feltételek között nyilván még sokáig a tsz melléküzemének. A tízéves géppark a kooperációs kapcsolatokon keresztül a közös asztalra is termel. Buciiéit Miklós
