Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-18 / 89. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979, április 18., szerda A képernyő előtt Böjt nélkül Húsvét hete böjt né Iliül pergett le a televízióban. Leg­alábbis, ami a számszerüséget, a műsorok választékát illeti, a mindenevő tévénéző nem'kényszerült böjtre. Onedinék leg­újabb epizódjától a vonzóan csúnya Barbra Streisand Funny Girl-jéig szinte minden műfajban kínálkozott valami érde­kes, vagy esetleg valami bosszantó. De villogott a képernyő mindig, ki-ki választhatott. ★ Talán a legtöbbet a gyermekek kapták. Jóllehet, a vaká­ciót talán értékesebb lett volna a szabadban tölteni, a szün­idei sokszínű összeállítások mellett is csalogatta őket a kép­ernyő. Bár nem jelezték külön, de bizonyára nekik szánták például A nagyenyedi két fűzfa című Jókai-regényadaptá- ciót. Bán Róbert rendezői felfogása erre utalt. Elsősorban nekik szólt a Hely a nap alatt, vagy a Ludas Matyi, a Szer­vusz, Szergej!, a Cimborák, a Volt egyszer egy juhász, hogy csak a két utolsó nap délutáni műsorait említsük, s ha már az utolsó napról esett szó. feltétlenül említést kíván egy ■jónak ígérkező ifjúsági kezdeményezés, a Cimbora-matiné, amely az ifjú színháznézőket próbálja beavatni a nagy ti­tokba: hogyan ál! színpadra egy előadás. Az első alkalom­mal Ruszt József mutatta be, miként készítette elő a Rómeó és Júlia előadását, s ez nemcsak gyermekeknek lehetett ér­dekes. Az összekacsintó sorozat első jelentkezése, Gobbi Hilda műsora már idősebbeknek szólt, s amit a gyűjtöszen- vedélyről. a gyermekikori szokásnak, szenvedélynek felnőtt­kori átörökléséről elmondott, elsősorban Gobbi közismerten értékes, múzeumot eredményező gyűjtőmunkája miatt volt érdekes. ★ Igen őszinte, emberi és szép volt Zelk Zoltán műsora — Akit az isten nem szeret —, s élménygazdag az V. vers- és prózamondó verseny negyedik elődöntője. Két emlékezetes dokumentum-, illetve riportműsort is fel kell jegyezni a hét műsorfolyamából. Az egyik a Rómában című, amely a tu­risták előtt ismeretlen Róma életéről adott igen őszinte, hi­teles képet; a másik — a Szegkovácsok — pedig egy hazai, kihalóban levő mesterség művelőinek életformaváltósát raj­zolta fel nagyon érzékletesen. Filmhiányra sem lehetett pa­nasz, láthattuk — többek között Belmondo és Omar Sharif hosszú kergetőzéseit, a mozikban nagy sikerű Funny Girl-öt és több más között olyan silány termék is pergett a kép­ernyőn, mint A bűvész sorozat Gyilkos játékszerek című darabja. Nincs mód a hét minden más műsorának méltatá­sára, hármat azonban ki kell külön is emelnünk. ★ A Filmezem magazin keddi adásában alighanem a sorozat egyik legjobb összeállítását élvezhettük. Jóllehet ez a mű­sor már régóta feszegeti a havi egyszeri, ötvenperces kere­teit, most mégis sikerült e rövid időben sokat és igen sok­színűén mondania. Sokféle információ, értékes érdekesség sorolódott bele. Különösen jó volt az Olctóberi vasárnap ilyen fajta bemutatása; a Kinek a törvénye?-re valamivel több juthatott volna egy-kéf hónap előtti röpinterjú beapli- kálásánál; a Kilencedik emelet esetében a címadó kisfilm érdemelt volna — mint új alkotás — talán több figyelmet. A regi kisfilmek közkinccsé tételéért pedig külön elismerés jár a műsor szerkesztőinek. ★ Kondás János újabb saját magazinműsorral jelentkezett: A hónap sok tekintetben folytatója korábbi műsorainak, sok vonásában rokon más „közönségszolgálati” műsorokkal. Negyven percbe tizenkét téma sűrűit, hogy újabb keretben tartsO'n tükröt a társadalom elé, felmutassa a hivatalok, szolgáltató intézmények, egyebek életének fonákságait, az emberi gyengéket, hibákat, mindennapi életünk okkal kifo­gásolható kinövéseit. Ismerve Komlós szívósságát, meg az életet, aligha hihető, hogy A hónap témaszegénységben fog egyhamar kimúlni. ★ Mindenképpen a hét kiemelkedő televíziós eseménye volt .4 Zcbegényiek című tévéfilm bemutatása. Szomorú aktua­litása is adódott, írója, Mesterházi Lajos már a műsorra tűzés után, de a bemutatás előtt elhunyt, s ez a tény sajá­tos akusztikát is adott a bemutatásnak. Nehéz volt elhinni, hogy aki ezt a szellemes, csontig hatolóan szatirikus, mai életünk jó néhány fonákságát, maró gúnnyal kipellengérező művet írta, már nincs közöttünk. A kiváló író iránti kegye­letei tisztelet azonban őszinteségre is kötelez: annak ki­mondására, hogy Zsurzs Éva rendezésében A Zebegényiek lévelilmváltozata olykor egyenetlen volt, stíluselemet is ke­vert, emiatt kiegyensúlyozatlannak érződött, ugyanakkor Mesterházi mondandója, a visszásságok elleni elkötelezett küzdelme, görbe tükörben felmutatott igazsága maradékta­lanul eljutott a nézőhöz. , Benedek Miklós Az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyag-hasznosító Vallalat átszervezés folytán pályázatot hirdet munkaügyi vezetöhelyettes, könyvelési csoportvezető, ügyvitelszervező munkakörök betöltésére. Pályázhatnak felsőfokú munkaügyi, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel és gyakorlattal rendelkezők. JeVnírezéseket személyesen, vagy ajánlott levélben a vállalat személyzeti vezetőjénél kell benyújtani. Cím: 3501 Miskolc, Sajó-part. Pf.: 79. Ma délután nyílik: Hármas tárlat. Szikszón Az ötéves Szikszói Kisgalé- ria három képzőművész kiál­lításával várja látogatóit: ma délután l(i.45-kor nyílik meg Juhász Márton, Kovács At­tila és Lőrincz Róbert közös kiállítása, amelyen a három kiállító festményeket, rajzo­kat, tűzzománcokat és szob­rokat mutal be, együttesen 51 munkát. A kiállítás má­jus 5-ig látogatható. Lenkey Zoltán rajza Nevelő filmek V ezényelt Kóródi András Mikor a Horthy-prökla- mációt felolvasták, kilenc éves voltam, s a szülőfalum már szabad. Egy nálunk la­kó fiatal szovjet katona es­ténként elvitt a, tábori mo­ziba. Német katonákat, nyi­lasokat én csak filmen lát­tam. Azóta jó néhány gene­ráció felnőtt háborús — vagyis megrázó történelmi emlék, élmény nélkül. A ma fiataljai sorsdöntő, lélekcserélő időkről jobbára csak leckeként hallanak. Ami azt jelenti, hogy alapos tár­gyi ismereteket szerezhet­nek, s közben persze kiala­kulhat marxista szemléletük is, de egész személyiségüket átitató élmény birtokába csak a legritkább esetben jutnak. Időgép híján, ezt az élményt csak a művészetek; az elkötelezett alkotók nyújt­hatják. Ezért kell különösen fi­gyelnünk minden olyan pro­duktumra, mely arra vállal­kozik, hogy — a megismert történelmi igazság birtoká­ban — feltárja nemzeti sors­fordulóink lényegét, megis­mertet bennünket az egy­másnak feszülő erőkkel; az elkövetett hibák és bűnök forrásával. Sajátos leckét ad a múltból, hogy könnyebb legyen jövőnket formálni. Ilyen alkotás Kovács And­rás Októberi vasárnap című filmje, melyet ezekben a na­pokban vetítenek a miskolci mozikban is. Néhány nap óta izgat, hogy hány fiatalember lesz részese a megrázó, gondol­kodásra késztető filmél­ménynek? Tavaszi szünet van, a diá­kok számára ilyenkor lehe­tetlen előadásokat szervezni. (Egyébként azt sem tudom, hogy volna-e ilyen törekvé­se a filmet forgalmazó vál­lalatnak.) Félő tehát, hogy a valóság megismerésének — Kovács András a játékfilm eszközeivel, de a dokumen­tumok hitelességével eleve­níti meg a nemzet szem­pontjából sorsdöntő órákat — ismét elmulasztjuk egyik nagy lehetőségét. Szerencsére a művészeti ág technikai természete lehető­vé teszi, hogy pótoljuk a mulasztást. S, ha már itt tartunk, .önkéntelenül adó­dik a javaslat: hatékonyabb középiskolai nevelésünk ér­dekében — az olvasmányok­hoz hasonlóan — sürgősen össze kellene állítani a kö­telező filmek jegyzékét is. A Valahol Európában című al­kotástól az Októberi vasár­napig terjedhetne a sorozat. Természetesen nem a fil­mek születésének sorrendjé­ben, hanem a történelmi kronológiának megfelelően. Kinek a feladata lenne ez? Amennyiben arra gondo-. lünk, hogy megfelelő iroda­lommal ajánlatos támogatni a vállalkozást, s szükséges a filmeknek a tantervekkel va­ló összehangolása is, úgy ter­mészetesen az Oktatási Mi­nisztérium, a Tankönyvkiadó s a Filmfőigazgatóság stb. összehangolt munkájára len­ne szükség. Talán nem is le­hetetlen ez... De hát miért kellene vár­ni a hivatalos kezdeménye­zésre, amikor a filmek hoz­záférhetőek, mikor minden nagyobb településen vannak filmszakemberek, illetve tör­ténészek és a szakirodalom­ban is jártas könyvtárosok. Bizonyára az alkotók közül is sokan vállalkoznának né­hány rendhagyó órára. Manapság egyre többször emlegetjük a nevelők fele­lősségét. Ezúttal is azt te­szem. De szeretném, ha nemcsak az oktatás berkei­ben dolgozó szakemberek éreznék „találva” magukat. Nekik legfeljebb az isko­lák nyitottságát kell biztosí­taniuk, s kérni, várni, köve­telni, hogy a nevelés és az oktatás folyamatában végre méltó szerepet kapjon a (nemcsak filmesztétikai stú­diumokat jelentő) filmművé­szet is. Amiért egyébként Balázs Béla már 1913-ban szót emelt. (gyarmati) A téli bérlet legutóbbi hangversenye szép meglepe­tésekkel szolgált hallgatói­nak. Á Miskolci Filharmo­nikus Zenekar szereplése volt az egyik meglepetés, a másik Stefán Korodi (Romá­nia) klarinétművész ven­dégszereplése. A szép estét Mozart Va­rázsfuvola nyitánya vezette be jó színvonalú megszólal­tatásban. Ezt követte Ste­fán Korodi szereplése. Mo- (zart klarinétversenyét ad­ta elő és még 3 ráadást — a siker biztos- mutatójaként. . Előadásából — a hangszer, amelyet igazában Mozart fe­dezett fel művészi lehetősé­geiben — feltárult kifejezé­si árnyalatainak bősége, szé­les dinamikai skálája, cso­dálatos mély hangjai és vij­jogó éles regisztere is. Ko­rodi nemcsak Mozart híres A-dúr klarinétversenyében nyújtott jó teljesítményt, ha­nem ráadásaiban szinte a hangszer pályafutását is be­mutatta; a trombitaszerűen szóló éles hangú „őst”, és a mai hangszer páratlan hang­beli mozgékonyságát. Mind­ezeket nagyon jó techniká­val, széles ívű dallamrnintá- zásokkal, jó forma- és stí­lusérzékkel. Korodi valóban kitűnő művésze hangszeré­nek. A másik „meglepetés” iga­zában egyáltalán nem az. Gyakrán hallva zenekarun­kat, megszoktuk, hogy telje­sítményét természetesnek ve­gyük és közben nem figye­lünk arra az útra, melyen Mura Péter Liszt-dijas, ér­demes művész vezetésével járva, mind magasabb mű­vészi fokra jut, újabb és újabb stílustartományokat hódítva meg a zene végte­len birodalmából. Azt is ter­mészetesnek tartjuk — s jó, hogy igy van —, hogy ma már Debussy Ibéria című zenekari költeményét ilyen színvonalon szólaltatja meg. Pedig az út eddig hosszú volt. A szerző állal zeneka­ri képeknek nevezett mű Debussy legfejlettebb tech­nikával megkomponált alko­tása, amelyben a verőfé­nyes mór vidék mozgalmas és tarka életét, elbűvölő poé- zisét, lakóinak forró szenve­délyét. heves, életörömét örö­kíti meg a három tételben. (I. Utcákon és utakon; II. Az éjszaka illatai; III. Ün­nepnap reggelén.) Az Ibéria Debussy legérettebb szimfo­nikus alkotása. Mesteri a ze­nekar kezelése, friss és dús a zenei invenciója, eleven temperamentuma egyetlen szimfonikus munkájában sem párosul olyan tökéletes formai bevégzettséggel, mint ebben. Legsikeresebbnek a III. tételt hallottuk, amely­ben egy ünnepi sokaság gi­tárokkal muzsikálva közele­dik; -ezt utánozzák a hege­dűk dús pengetései. Ebben a tételben minden izeg-mozog, forog, kavarog Kóródi mes­teri pálcája nyomán. Azért a II. tételt szívesen hallot­tuk volna még mámoritób- ban szenvedélyesebbnek. Nagy Ferenc hegedű- és Cza- Icó István mélyhegedűszólói hozzájárultak a sikeres elő­adáshoz. Ügy érezzük, Kóródi And­rás Kossulh-díjas művé­szünk karmesteri művésze­tének sokszor bebizonyított értéke nem kívánja a mél­tatást. Szép este volt. V. Zalán Irén 1979. május 31-ig FIK0-70 szilárdtüzelésű tűzhelyet minden iparcikk és ÁFÉSZ-szaküzletben és -áruházban, valamint a VASVILL Kereskedelmi Vállalói 11. számú szakboltjában Miskolc, Vásártéri u. 13. wl KHÉátÖSiMI IfALLALAt MATYÓFÖLDI ÁRUHÁZ SZERDAI SLAGERE 1979. április 18-án női félcipőit 20%-os árengedménnyel MEZŐKÖVESD ES VIDÉKE ÁFÉSZ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom