Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-26 / 252. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1977. október 26., szerda Kádár János fogadta a Venezuelai KP főtitkárát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden fogadta a ha- zánkben tartózkodó Jesus Fariát, a Venezuelai Kom­munista Párt főtitkárát és Elisabeth Fariát, a Központi Bizottság tagiát. A szívélyes, elvtársi lég­körben tartott találkozón tá­jékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevékenységéről és . véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Megerősítették szolidaritá­sukat az imperializmus, a fasizmus ellen, a társadalmi felemelkedésért küzdő latin­amerikai népekkel, testvér- pártokkal, hazafias erőkkel. Megelégedéssel állapították meg. hogy a magyar és a venezuelai kommunisták kap­csolatai a marzimus—leniniz- mus, a proletár internaciona­lizmus elvei alapján jól fej­lődnek. Támogatják a két or­szágnak a békés egymás mellett élés szellemében erő­södő kapcsolatait, amelyek a két nép javát, és a béke megszilárdítását szolgálják. A találkozón jelen volt Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. Szocialista bripdvszetik tanácskozása Csepelen A jubileumi munkaver­senyben vállalt november 7-i határidő helyett október 25- én, kedden teljesítette a Cse­pel Vas- és Fémművek a szovjet partnerek által meg­rendelt legfontosabb beren­dezések, gépsorok és alkat­részek exportjának idei ter­vét. A jubileumi munkaver­senyben elért eddigi sikere­ket értékelte a nagyvállalat szocialista brigádvezetőinek keddi tanácskozása, a csepe­li sportcsarnokban. A ta­nácskozás elnökségében he­lyet foglalt Borbély ' Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Katona Im­re, a ■ Budapesti Pártbizott­ság, első titkára és Vlagyi­mir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A nagyvállalat 2242 szo­cialista és munkabrigád-ve- zetőjét. valamint a meghívott vendégeket Kiss László, a Csepel Művek pártbizottsá­gának titkára köszöntötte, majd Horváth József, a szer­számgépgyár Béke szocialista brigádjának vezetője, mint az országossá, majd nemzet­közivé bontakozott jubileu­mi munkaverseny kezdemé­nyezője kért szót. A tanácskozáson szinte va­lamennyi csepeli gyár, na*- gyobb üzem egy-egy brigád­jának képviselője beszámolt munkaverseny-eredményei- ről. A termelési tervek túl­teljesítése mellett mindegyi­kük szólt a minőség javítá­sáról, a hatékonyság növelé­séről. A brigádvezetők felszóla­lásai után Soltész István ve­zérigazgató összegezte a nagyvállalat ez évi munká­ját, s megvonta a jubileumi munkaversem* eddigi mérle­gét. Elmondta, hogy a Cse­pel Művek szervezettebbé, hatékonyabbá tette egész gazdasági munkáját. A tel- .-űtménybérben dolgozók arányát a tavalyi 50 száza- ! -król 53 százalékra növel­ik, teljesítve ez irányú vál­lalásukat is. Valamennyi gvárban javult az átlagos műszakszám. például a 144 ' - '.termelékenyebb és leg- ■ gyobb értékű berendezés­nél 2,4-ről 2.5-re nőtt. — Az ötödik ötéves terv második évében a munka- v srseny-vállalások teljesíté­sével, a hatékonyság és a minőség további javításával az eredeti célkitűzéseknél magasabb teljesítésről adhat számot ma a Csepel Vas- és Fémművek — mondotta Sol­tész István: vezérigazgató. Karkalik János, a Csepel Művek szakszervezeti taná­csának vezető titkára ezután bejelentette, hogy kedden műszakkezdéskor valamennyi üzemben röpgyűlést tartot­tak, s ezeken értékelték az üzemi verseny felajánlások teljesítését. A Csepel Művek dolgozói elhatározták, hogy a jubileumi munkaverseny eredményeiről levélben tá­jékoztatják a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságát. A brigádvezetői tanácsko­záson felszólalt Borbély Sán­dor, az MSZMP KB titkára, aki átadta a Központi Bi­zottság és Kádár János sze­mélyes üdvözletét és jókí­vánságait. tolmácsolta elis­merését a csepeli dolgozók példamutató munkájáért. A továbbiakban arról szólt, hogy a jubileumi munka­verseny tág lehetőséget biz­tosít a dolgozók alkotóked­vének kibontakoztatására, s ez az, alkotókedv, az akarat­tal és a hozzáértéssel páro­sulva. biztosítékot nyújt a vállalások sikeres teljesítésé­hez. Az ünnepi brigádvezetöi tanácskozás az Internacioná- lé hangjaival ért véget. Mihail Fjodorovics Szicsov vékony arcán mulatságos kis fintor fut végig, hogy igazi Petruska-orra is bele­ik ánkol a mulatságba: — Nem tudom mit aka­dékoskodnak Vologdával egyesek? Hiszen itt igazán pompás az időjárás. Mind­össze tíz hónapig tart a tél, aztán csak nyár van ... csak nyár és nyár... — és jó­ízűt göcc". hogy látja, vesz- szük a lapot, derülünk mi is a megállapításon. A Vologda megye hason­nevű szék- és fővárosának megyei pártbizottságán ülök, s a pártbizottság mezőgaz­dasági osztályvezetője, Mi­hail Fjodorovics Szicsov, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa ad kerek és frappáns, sok ízzel és sok ténnyel tűzdelt beszá­molót arról, hogy vol­taképpen hol és miért is va­gyunk éppen itt, ebben a megvében és hogy nyilván az itteni okok miatt me- gvünk majd még egy má­sik megvébe is: Kosztromá­ba. A 1:'.tszáz valahánv ezer lakosú tágas, kertes, füves­fás város, ahol ott sorjáz­nak még az emeletes fahá­zak is — egv részüket még őrzik műemléknek, a töb­bieké a lebontás a holnap — váltakozva a hat-hét emeletes frissen felhúzott MŰM távirat Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üd­vözölte dr. Rudolf Kirchschlä- gert, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi elnökét Auszt­ria nemzeti ünnepe alkal­mából. Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke dr. Bru­no Kreisky szövetségi kancel­lárnak, Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke Anton Be- nyának, a Nemzeti Tanács elnökének küldött üdvözlő táviratot. Merényié! Ediatidaiii ellen Abu Dhabi, az Egyesült Arab Emírségek fővárosa re­pülőterén ismeretlen fegyve­resek kedden délelőtt tüzet nyitottak Abdel Halim Khaddam szíriai miniszter­elnök-helyettesre, Szíria kül­ügyminiszterére. A repülőtér épületének egyik emeleti te­raszáról kilőtt golyók nem találták el a szíriai politi­kust, de megsebesítették a kíséretében levő Szaif Bin Szaid al-Ghobast, az Egye­sült Arab Emírségek külügyi államminiszterét. Khaddam a Perzsa-öböl menti államokban tesz kör­utat; a repülőtérről éppen útjának következő állomásá­ra, Katarba akart elutazni, amikor a merénylet történt. Szaif Bin Szaid al-Ghobas, az Egyesült Arab Emírségek külügyi államminisztere ked­den délben egy katonai kór­házban belehalt sérüléseibe. A merénylő túszként fog­lyul ejtett hét személyt, és egy, a közelben parkoló re­pülőgépen keresett menedé-' két, de az irányítótoronnyal folytatott tárgyalások után elengedte túszait, és megad­ta magát. Vele együtt letar­tóztattak öt személyt, akik gyanúsíthatok azzal, hogy részük volt a merénylet vég­rehajtásában. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK! TISZTELT KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRSI A Csepel Vas- és Fémművek kommunistái, szervezett dolgozói, szocialista és munkabri­gádjai, a gyár egész kollektívája nevében örömmel jelentjük, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére tett vállalásainkat ok­tóber 25-ére maradéktalanul, 1 milliárd 10 millió forint értékben, tételesen teljesítettük. A gyár szocialista- és munkabrigád-veze- töinek január 14-i tanácskozása — a CSM Szerszámgépgyára Béke brigádjának kezde­ményezésére — munkaverseny-felhívást fo­gadott el. Ennek célja az volt, hogy a Vla­gyimir lljics Lenin és a bolsevik párt által vezetett orosz proletariátus felkelésének, a világ első győztes szocialista forradalmának jubileumát, pártunk XI. kongresszusának út­mutatásai szerint, az V. ötéves terv, s ezen belül az 1977-es népgazdasági féladataink végrehajtásának gyorsításával, a minőség javításával, a hatékonyság növelésével, a ter­vek túlteljesítésével, újabb munkasikerekkel köszöntsük. Szovjet exportkötelezettségeink teljesítésén túl célul tűztük ki az MSZMP XI. kong­resszusa politikai, gazdasági útmutatásainak figyelembevétele mellett, a Csepel Művek fejlődési ütemének meggyorsítását: — termelési értékben — az előző évhez képest — 740 millió forinttal többet adunk a népgazdaságnak; ennek forrása teljes egé­szében a termelékenység növekedése; — terven felül 3000 tonna acélt terme­lünk; — összes exportunk 13 százalékkal haladja meg a múlt évit; — a vállalt 2 százalékos önköltségcsökken­tés további 300 millió forintos nyereséget eredményez, melynek alapja döntően az anyag- és energiatakarékosság; — a kerékpárgyártás fejlesztését és a martin szinttartó beruházást az év végére befejezzük; a színesfémkohászat, a szerszám- és nehézgépgyártás, továbbá a szürkesvas- öntvény-gyártás fejlesztési feladatait időará­nyosan teljesítjük; — a dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeinek javítására vállalt feladatainkat meg­valósítjuk. Elhatározott szándékunk, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évforduló­jának tiszteletére kibontakozott társadalmi aktivitást, alkotó munkát tovább folytatjuk. Célul tűztük ki, hogy 1978. évi termelési, műszaki, gazdálkodási tevékenységünket az V. ötéves terv előirányzatánál magasabb színvonalon fogjuk teljesíteni. Tisztelt Kádár János Elvi társ! Miként a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójának tiszteletére indí­tott és sikeresen befejezett munkaverseny­ben, úgy ezután is teljes egyetértésünket fe­jezzük lei az MSZMP XI. kongresszusának határozataival. Erőnket nem kímélve fogunk továbbra is dolgozni e határozatok végre­hajtásáért, az V. ötéves terv feladatainak maradéktalan teljesítéséért, a fejlett szocia­lista társadalom felépítéséért. Tovább erősít­jük pártunk egységét, munkás tettekkel, tá­mogatjuk a Központi Bizottságot kitűzött közös céljaink elérésében. Ennek a jelentős nemzeti programnak a megvalósításához az MSZMP Központi Bizottsága minden egyes tagjának és személy szerint Kádár János Elvtársnak jó egészséget, eredményes mun­kát kívánunk. Budapest, 1977. október 25. A Csepel Vas- és Fémművek dolgozói ne­vében: ERNSZT ANTAL, a pártbizottság első titkára KARKALIK JANOS szt vezető titkár OROSZ FERENC, a KISZ-bizottság titkára SOLTÉSZ ISTVÁN vezérigazgató '* A Csepel Vas- és Fémművek dolgozói vál­lalásuk teljesítéséről levélben tájékoztatták Leonyid lljics Brezsnyev elvtársat, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnökét, aki annak ide­jén üdvözölte a csepeliek kezdeményezését A NOSZF 60. évfordulójára A 60. szélességi fokon (2.) Kiforgatni a természetet lakótömbökkel, valahogy és jó értelemben véve, meg­őrizte egykori kisvárosi, csendes, kiest zárkózott jel­legét. A kapuban, a kispa- dokon, mint hajdan volt ez olyannyira szokás, bebugyo­lált fejű kis öregasszonyok üldögélnek, nem sokat tudva már mit kezdeni az elzúgó trolik, teherautók, a szapo­rodó személykocsik, a vihán- coló fiatalok, a kattogó köz­lekedési lámpák világával. Kora gyermekkoruk, eszmé- lésülc még arra az időre esett, amikor Vologda e táj igazán nagy városának szá­mított a maga 40 ezer lako­sával, amikor négyezer fe­lett éltek, itt közöttük a száműzöttek... Vologda 800 éves és egy­ben ifjú város is, nagy tör­ténelmi tradíciókkal, politi­kai és gazdasági jelennel és jövővel, akkora terület köz­pontja, mint három Ma­gyarország. — ... de ha nem kapjuk el azt a tíz napot, amíg a vi­zek olyan duzzadtak, hogy felhajózhatunk rajta Velikij Usztyugiv. akkor arra az év­re nincs fehéráru-szállítás ebbe az északi település­be... Irtóztató nagyok még itt a, távolságok. Moszkva, Vologda ma már jó nyolc óra vonattal, de az iménti kis település, vagy több tár­sa, bár negyedére van csak a fővárosnak, de hozzájuk tizenkét óra az út... Ami­kor járható — rajzolja fel a táj portréját Mihail Fjodo­rovics. Mert ez a táj egyszerre csodálatos és kegyetlen, az itt élő másfél millió ember számára édesanya és vad mostoha is egyben. A vi­dék voltaképpen nem külö­nösebben csapadékos, sőt 6— 700 milliméteres az évi át­lag. De a talajok szerkeze­te, a rövid nyár azt már nem teszi lehetővé, hogy a szittyós, lápos, zsombékos, erdőirtások talajából elpáro­logtassa az évszázadok-év- ezredek alatt megrekedt vi­zet. A Don mellett, Ukraj­nában, vagy Kubányban fél métert is meghaladja a zsí­rosán fekete termőföld, itt centikkel mérik ama szürke rétegét a talajnak, ahol ép­pen annyi élet található, amely gombát és erdei bo­gyókat nevel, vagy néhány mázsa árpára, zabra, rozsra még elegendő. Ott, ahol egyáltalán mód nyílik me­zőgazdasági termelésre, ál­lattartásra. A forradalom előtt az it­teni tehenek évi 600 liter tejet adtak, az emberek minden évben a sanyarú be­takarítás után elmentek dol­gozni más vidékre, hogy nyárra élni és meghalni ide térjenek vissza. Üi honfog­lalásra volt szükség és van lehetőség: meg kell javítani a földeket. Vízteleníteni, me- szezni, műtrá«vázni, gépek­kel, megfelelő vetőmaggal ellátni, egyszóval, kiforgatni a természetet a sarkaiból. Szicsov látnoki erővel be­szél. Nem „tájékoztatja a sajtót”. Agitál. Éryel. Vitá­zik. Lelkesedik. Már régen nem mi ülünk ott az asz­tal mellett és előtte, hanem munkatársainak, a kolhozpa­rasztoknak, szovhozistáknak ezrei tán’, az egész terület, sőt az egész majd Három- százmillió hektárnyi savanyú föld hallgatja most1 bűnbá­nóan Szicsovot, hogy lám miat tettek e tájon és mivé kell lenniük és lesznek is. A mostani ötéves tervben 120 ezer hektárnyi földet tesz­nek rendbe, értsd alatta, hogy méter, másfél méter mélyen alagcsövezik az egész terü­letet, aztán meszezik millió tonnákkal, majd szervestrá­gyázzák, műtrávvázzák, újabb millió tonnákkal — hogy hét-három év múlva ott, ahol alig valami, vagy semmi sem termett, negy­ven mázsát arassanak le zabból, vagy árpából a kom­bájnok. A következő ötéves terv már 250 ezer hektárt ír elő — megjavítandóként. De ez még csak a munka egyik fele. A Nyikolaszkij, vagy a Kics-gerogyeci járás­ba még a gyufát is ama bizonyos tíz nap alatt lehet csak elszállítani. Huszonöt- ezer ember él ott, van vagy 60—70 ezer hektár szántó, amelynek termése egváltalán nem lebecsülendő. Üt kell ide, aszfaltút. Át a szittyó- kon, mocsarakon, a tajgán keresztül. Azután korszerű gazdálkodást nem lehet el­képzelni úgy, hogy egy kol­hoz ötven faluból álljon, egy-egy falu meg három-öt. házból, s u«vanennyi csa­ládból. az erdők tisztásain, szétszórtan. És jönnek ide. a nagy feladat és a nem ki­csi jövedelem vonzza ide a fiatalokat is az ország más részeiből: szovhoz- és kol­hozközpontokat kell tehát építeni. Modern központo-! kát, ahol mindent megtalál j a tajgából idekerült, az or­szág más részéből itt végle­ges munkára, új -életre lelő ember. Kultúrház, iskola, sportp ."a, jó út, autóga­rázs, távfűtés is kell és még mi minden más, hogy csak! azt említsük még: szakem­berképzés is például. Felső- és középfokú képzés, ami megint és megint pénzt, energiát követel. Megteremteni a mezőgaz­dasági termelés szellemi, gazdasági és politikai infra­struktúráját. — Itt van például Csere- povec... — rajzolgat egy kohótornyot a nyomaték és a hitel kedvéért Szicsov. —- Ez a város az északi vidék legnagyobb ipari települése, Kohászata vetekszik Magni- togorszkévnl, de legalábbis közvetlenül mögötte áll. Majd háromszázezer lakosú ipari központ. Itt zöldség kell, hús kell, tej és tejter­mék kell, mert azt nem le­het a kohókban előállítani .Erdőt ártunk hát és olyan melegházakat építünk a vá­ros körül, ahol a minus« negvven'okos januári télben is paradicsomot termelnek,) meg uborkát a kohászok­nak ...-Ez a város valamikor aj száműzött forradalmárok vó- j rosa volt, itt lakott, a mai munkásm-— almi múzeum, helyén, Lenin testvérn.’ .je, Marija Uljanova is. Akkof tíz hónapig tartott a ke-) ménv tél és utána csak egy rövidke kéthónapos nyár kö­vetkezett. Ma mindössze tit hónap a tél és aztán csak nyár van ... csak nyár.. • csak nyár. Az is lehet, hogy háromé vagy nésv hónapig? Gyurkó Gcza (Következik: Vipera és bulldózer) a 1 c h 1 e ti 0 t s s a k r n u i: í S k S n s n e i' i: 1, k V i t t 1 l k £ 1 e k 0 c 1 l r k é 1 k r 8 r í É t 8 1 r 1 i t í ) \ ( 1 í ) ( \ i 1 ] 1 1 ) 1 I i ] 1 I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom