Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-27 / 74. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1976. március 27., szombat Hakni - egyoldalú Mesterbérlet III. Hangverseny­krónika Az új utakat kereső ismeretterjesztés Már-már azt hihettük, hogy a hajdani rosszhírű és rossz­ízű hakni-műsorok végleg eltűntek. Sajnos, tévedtünk. Fel- felbukkannak napjainkban is, elsősorban kisebb településein­ken, ipartelepeinken. S ha a műsorban szerepel is egy-egy körülrajongott nagyság, vagy maga a műsor utólag közönség­tetszéssel is találkozik, sok körülötte a bosszúság és nem ritka az olyan jelenség sem, amelyre talán érdemes lenne hatósági szerveinknek is jobban odafigyelni. Egy-egy könnyűzenei műsor kapcsán a köznyelv már haj­lamos rá, hogy mindig az ORI-t, az Országos Rendező Irodát emlegesse. Különösen, ha negatív értelemben kerül szóba. A vidéki műsorok igen nagy hányadához azonban az ORI- nak kevés köze van. Élelmes magánvállalkozók szervezik, és bizonyára megéri nekik. © Az egyik közeli bányásztelepünkön néhány nappal ezelőtt Zalatnay Sarolta közreműködésével este nyolc órai kezdettel könnyűzenei, műsort hirdettek. Szerepelt még a meghirdetés­ben Katona Klári és egy-két kevésbé ismert közreműködő. Az előadás meghirdetett kezdeti időpontjában a vendégsze- replö együttes helyett csak a szervező telefonüzenete érke­zett. amely szerint egy 20 kilométerrel távolabbi községben vannak, s onnan azért jönnek késve, mert áramszünet volt. Végül is 320 ember — 22 és 28 forintos jegyekkel a zsebében —- este fél tizenegyig várta a vendégszereplő együttest, amelynek menedzsere, aki a szerződést is kötötte, a késést kifogásoló megjegyzésre hetykén kijelentette, ha nem tetszik, akár ki se csomagolnak, hazamennek. De akkor ki kell fizetni a teljes szerződési összeget és a hangszerszállitást. Így biztosítja számukra a szerződés. És itt érdemes megállni egy pillanatra. A szerződés — stencilezett blanketta — olyan ügyesen van megszerkesztve, illetve megszövegezve, hogy az csakis a szer­vezőnek, valamint a beígéri művészeknek biztosít jogokat, a meghívónak nevezett másik szerződő félnek, tehát a mű­velődési háznak vagy egyéb intézménynek, csak kötelezett­ségeket ír elő. Például a szereplőcserére annyiféle mentesítés található a szerződésben, hogy a szerződő művelődési ház igazgatójának szinte szava sem lehet, ha egészen mások jön­nek. (A példabeli esetben is Katona Klári távolmaradt.) A szerződéseken pecsétet csak a művelődési házak használ­nák. A szervező és a művészek nem. Lehet, hogy ez forma­ság, de már jelzi, hogy melyik szerződő fél jár el egészen hivatalosan, és melyiknél kerül előtérbe a magánjellegű vál­lalkozás. A példabeli esetben az történt, hogy a 20 kilométerre levő helységben valóban volt áramszünet, de az együttes nem akkor volt ott. Igaz. ott kellett volna lennie, de állítólag akkor még egy harmadik, onnan mintegy 26—28 kilométerre levő helységben bonyolított le soron kívül egy műsort. Eleve több órás késéssel érkezett hát a késő délutáni szereplési helyére, ahol érkezése után pontosan 5 perccel már véget is ért az áramszünet, tehát nem az áramszünet miatt tartotta késve az .előadást. így. tehát egy teljes előadáshosszal, meg az utazási idővel kellett neki elkésnie a példabeli ipartelep- ] ről. ahol a szerződés birtokában hetykén jelenthette ki a szervező, hogyha nem tetszik, hazamennek. A szerződések szövegében sem jogszabályi hivatkozás, sem valamely hivatalos szerv közreműködése, jóváhagyása nem szerepel. Az ORI-nak annyi köze van hozzá, hogy korábban körlevélben értesítette a művelődési házakat, hogy az érin­tett szervező működési engedélyét különböző visszaélések miatt bizonyos időre felfüggesztették. A felfüggesztés ideje azonban már lejárt, zavartalanul folynak a szerződéskötések . és sok-sok elcsúszással a műsorok. Az tagadhatatlanul igaz, hogy a közönség jó műsort akar látni, élvezni, és nem kutatja, milyen jogi alappal kerül elé az együttes. S ha bosszús a műsor késése miatt, akkor sem jogi formulákban gondolkodik. De a rendező szervek, a mű­velődési házak jogi személyek, nekik pedig csak olyan szer­ződéseket szabadna kötni, amelyek számukra is biztosítanak jogokat és lehetőségeket. Szükségük van az ilyenfajta műso­rokra. mert gazdálkodásukban ezek bevétele pillanatnyilag nélkülözhetetlen. De ez még nem lehet ok arra,, hogy ügyes­kedő emberek szinte teljesen egyoldalú szerződésekkel mani­pulálva valósággal sakkban tartsák a tarka műsorokat fo­gadni kénytelen művelődési intézményeket. (bcnedck) I Egyetlen nagy mester — Liszt Ferenc — művei töl­tötték meg a hétfő esti hangverseny műsorát. És két nagy mester — ha szabad ezzel a szóval illetnem egy kórust is — muzsikálását élvezhettük. Az első részben Lehotka Gábor orgonamű­vész játszott, aztán meg a Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttesének Férfikara énekelt. Kis István vezetésé­vel. A szorosan vett króni­kához tartozik még, hogy egyetlen szék sem maradt üresen, meg hogy az orgona, az alig egy hónapja új mo­tort kapott hangszer ismét rossz volt. A hangversenyt a miskolci Bartók-teremben tartották. BACH -toccata és fúga, Desz-dúr adagio, és Weinen Klagen variációk. Lehotka Gábor mélyen emberi, ha­tártalanul dús fantáziájú, érzelmektől gazdag újraal­kotása volt e három orgo­namű megszólalása. Lírája, merészen lassú, aztán vir- | tuózan gyors tempói, zenei gondolatívei, regisztrálási J technikája elmélyedésre, át­élésre és csodálatra késztet­ték a hallgatót. Játéka ma­gas rendű művészi élvezetet adott, elfeledtetve még az állandóan és változtathatat- lanul búgó-fújó, oda nem illő orgonahangokat is. Liszt 1867—68-ban férfi- J karra és néhány hangszerre komponált Requiemje nem-! csak indíttatásában, hanem ‘ zenei nyelvezetében is a ze­neszerző legszemélyesebb vo­natkozású egyházzenei alko- | fása. Édesanyja és gyermekei emlékére készítette a gyász­misét. Most a Magyar Nép­hadsereg Művészegyüttesé­nek Férfikara és Lehotka. Gábor közös produkciója­ként hallhattuk. A nagysze­rű hanganyaggal bíró együt­test sokat és sokan dicsér­ték már, nem alaptalanul. Énekük kivételes élmény volt most is. A Requiem szólóit Kovács János, Mé­száros Lajos, Fadgyas Imre és Nagy Béla énekelték. Lisztnek e művét ismer­hettük már a Néphadsereg Művészegyüttesének és Le­hotka Gábornak előadásában — arról a nemzetközi nagy­díjas lemezről, melynek má­sik oldalán a Szekszárdi mi­se hallható. Mégis nagy él­mény volt a kórust „élő­ben” látni, s a zenét a szü­letés pillanatában hallani. (varsányi) Dolgozókat alkalmaznak Az Észak-Hajdú megyei Gép­ipari Vállalat felvételre keres termelésirányításban jártas gé­pészmérnököt és üzemmérnököt, középvezetői munkakör ellátásá­ra. Fizetés: kollektív szcr/őrlés, illetve megegyezés szerint. Ezen­kívül OTP értékesítésit lakás vá­sárlására vállalati támogatással vételi előnvt biztosit. A Iclenl- kezést „Géni na r, Észak-Hajdú” jeligére kériük a kiadóba. A Tokaji Tiszavirág Hisz. pá­lyázatot hirdet a miskolc-tapol- eai nalcütö pavilonia vezetésére. A pályázathoz az előirt szakmai képesítés: erkölcsi bizonyítvány, é.c működési bizonyítvány szük­séges. a pályázatot a szövetkezet címére, Tokaj, Dr. Münnich Fe­renc u. 13. sz. alatt kell beadni. A Tokaji Tiszavirág Halászati Tsz. pályázatot liirdet a vlsi és vajdácskái holtág 46 hektáros ha­lastó halöri teendők ellátására. Szolgálati egyenruha, szolgálati lőfegyver biztosítva. A pályázat­nál előnyben részesülnek, akik katonai rendfokozattal rendelkez­nek, a pályázathoz erkölcsi bizo­nyítvány és részletes öncletraiz szükséges. Előnyben részesül még. akinek vadőri vizsgája van. A pályázatot a szövetkezet iro- ,‘ájéba. Tokaj. Dr. Münnich F. u. 13. sz. alá kell megküldeni. A Miskolci Vcndcglátóipari Vál­lalat felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: lakatos, hegesztő, vízvezeték-szerelő. Je­lentkezés: Miskolci Vendéglátó- ipari Vállalat, Miskolc, Kőris K. utca 4. A Miskolci Vízvezeték-szerelő Szövetkezet felvételre keres sze­relőiparban jártas lakatosokat, csőszerelőket, központifűtés-sze­relőket, valamint vízvezeték-sze­relő szakmában adottságokkal rendelkező brigádvezetőket. 44 órás munkahét mellett tcljcsít- ményclszámolási rendszer van. Minden héten szabad szombat. Jelentkezni lehet a‘ szövetkezet elnökénél. Miskolci Vízvezeték­szerelő Szövetkezet. Miskolc, Ba­ross G. 21—23. A Budapesti Fűszer- és Édesség Nagykereskedelmi Vállalat fel­vesz: szállítmánykísérőket, rak­tári segédmunkásokat, adatrögzí­tőket. Jelentkezés: FÜ«ZÉ*IT Bp. 1071 Dembinszky u. 2«. Munka­ügyi osztály. A CSŐSZER 1. sz. üzeme fel­vételre keres víz-gázszerelőket, | központifűtés- és csőhálózat-sze­relőket, lakatosokat, minősített és minősítés nélküli ív- és láng­hegesztőket, betanított munká­sokat és segédmunkásokat. Min­den héten szabad szombat, mun­kásszállást, különélés! pótlékot biztosítunk. * Tiszapalkonya — Oszlár — Nemesbikk — Ifcjő- bába — Sajószögcd útvonalon lakók részére naponkénti haza­utazást bérelt autóbuszunkkal biztosítjuk. Jelentkezés: Miskolc, Kabar út 16. Lenlnváros, CSŐ­SZER 1. üzem, munkaügyi cso­port. Tervezői gyakorlattal rendelke­ző statikus és építésztervezőket irányító-tervezői, vagy tervezői beosztásba, továbbá gyakorlott építész, épületgépész és elektro­mos szerkesztőket és műszaki rajzolókat azonnal felveszünk. SZÖVTERV, Miskolc, Baross G. u. 17. Telefon: Í6-867. Az AFfT XVI. sz. Autójavító Vállalat felvesz esztergályost, ka­rosszéria lakatost, vízvezeték-sze­relő szakmában jártas tmk-laka- tost, valamint szervizmunkást. Jelentkezés: AFIT XVI. sz. Au­tójavító Vállalat 3. sz. üzemegy­ségénél, Hejőcsaba, Téglás u. 4. sz. Személyesen, vagy telefonon. Telefon: 13-864. i A Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat csütörtöki elnökségi ülésén az isme­retterjesztés új módjairól, a komplexitásra való törekvés­ről voJt szó. Az utóbbi két esztendőben ez a mind gyak­rabban ' felmerülő kifejezés — a komplexitás — lénye­gében azt tükrözi, hogy a TIT a társadalmi igényekhez próbálja igazítani a maga munkáját, méghozzá úgy, hogy nemegyszer elébe is megy a dolgoknak, s olyan tudományos ismeretterjesz­tésre törekszik, amely sokol­dalú, sok szempontú isme­retátadáson nyugszik. Az ismeretek sokoldalú birtoklása az emberi érdek­lődés aiapvető sajátossága. Ha például egy klub tagjai a népzene iránt érdeklőd­nek, akkor' szinte óhatatlan, hogy a néprajz, a népmű­vészet, a történelem kérdé­seiről is informálódjanak. Hiszen bizonyos korok nép­zenéjét csak az adott tör­ténelmi kor gazdasági-társa­dalmi körülményeibe ágyaz­va lehet megérteni, megis­merni. Mindez példa arra, hogy az érdeklődésben ma­gában benne rejlik a sokol­dalú informálódás igénye. A komplex ismeretterjesztés ma még ennél szűkebben értendő. Arról van szó ugyanis, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szorgalmazni kívánja az olyan előadássorozatok meg­tartását, amely nem külön­böző témákra bomlik fel, hanem amely egy központi téma köré csoportosítja a különböző tudományágak vo­natkozó ismereteit. Két esz­tendővel ezelőtt készült el a komplex ismeretterjesztés je­gyében a tudomány-élet- társadalom témaajánló jegy­zéke. Azóta hasonló jegyzék készült a természet-technika -társadalom témakörében is, és mostanában látott napvi­lágot a szocialista életmód című komplex sorozat téma­jegyzéke. Olyan témák sze­repelnek a tudomány-élet- társadalom témakörben, mint a „Mit hozhat számunkra a tudományos-technikai forra­dalom?”, vagy a „Faekétől a korszerű gazdálkodásig” és a „Milyenek vagyunk mi, mai fiatalok?” Már ezek a címek is jelzik, hogy átfo­gó, a különböző tudomány­ágakéit egyesítő sorozatokat jelentenek, s jelzik azt is, hogy nagyobb lélegzetű, ál­talánosabban érvényes kér­désekre próbálnak válaszo­kat adni. Egyszerűbben szól­va, ezek az előadássoroza­tok módot nyújtanak a téma körüljárására, alapos, össze­tett megismerésére. Mint minden új, a komp­lex előadássorozatok elfogad­tatása sem megy zökkenők nélkül. Megyénkben az el­múlt művelődési évadban mindössze 42 komplex soro­zatot sikerült szervezni, s ebből harmincat a szerencsi járásban. E lényegesen ha­tékonyabb ismeretterjesztési mód eddigi tapasztalatainak számbavételekor tehát első­sorban a szerencsi járás ta­pasztalatait tudjuk mérlegre tenni, örvendetes a járás­ban. hogy az ipari munkás­ság körében végzett isme­retterjesztés 90 százalékánál már ez a komplexitás érvé­nyesül. És hogy a mezőgaz­dasági fizikai dolgozók kö­rében is mind nagyobb tért nyer. Azt hiszem, igazuk volt a járás ismeretterjesz­tőinek abban, amit az el­nökségi ülésen kihangsúlyoz­lak —. hogy nem misztifi­kálták ezt az új módszert, hanem annak lényegét pró­bálták megragadni. Sokszo­rosított ajánlásaik az egyes sorozatok előadástémáinak kivonatolt ismertetése rend­kívül hatásosnak bizonyult, s ezt más járásoknak is ajánlják. A komplex előadássoroza­tok mindenesetre az isme­retterjesztés előadóitól is úífaj.ta módszerek bevezeté­sét. elsajátítását igénylik, és szükségessé válik az előadók egymás közti összehangoló- dása is. Sőt, ezek esetében már elengedhetetlenné vá­lik a hallgatók aktivizálása, hiszen a sokrétű információ szintézisbe hozásához a kontrollra ily módon is szük­ség van. Egyébként ezt az aktivizálást segíti elő majd az ismeretterjesztésnek az az új módja, melynek kimun­kálása — tudománybaráti kör névvel — most van fo­lyamatban. A gyermekek körében már sok éve mű­ködő kis matematikusok ba­ráti köre analógiájára szer­veznék a felnőttek között a tudománybaráti köröket, mely az alapokig vissza­nyúló ismeretszerzést teszi lehetővé. A komplexitás elve itt úgy érvényesülhet, hogy egy-egy tudomány — mint például az irodalom, a filo­zófia, a hadtudomány, a művészetek, stb. — jelentős témáit vizsgálják és vitat­ják több előadáson keresz­tül, amelyekbe bekapcsolják a kör tagjait is. Azonos ér­deklődésű emberek ismeret- szerzését segítik így, majd­nem klubszerű formában. Ez egyébként már az MSZMP Központi Bizottságának mun­kásművelődésre vonatkozó határozatát kívánja segíteni, hiszen elsősorban üzemeknél, intézményeknél szeretnék megszervezni. Persze, ennek elterjesztése sem megy egyik napról a másikra, mint ahogy nem is cél tömegével szervezni az ilyen körökéit. De az a kétféle ismeretter­jesztési mód is jelzi, hogy a TIT igyekszik olyan új módokat, módszereket és formákat keresni, amelyek­kel az önművelődést és a művelődést egyaránt hatéko­nyabban segítheti. (cs. a.) Leninvórosi építkezésünkre 駧@Siőrök&t alkalmazunk. Jelentkezni lehet: Bm. Tanácsi Építőipari Vállalat, Leninváros kollégiumi építkezésén, Visnyei Lászlónál. Az AGROSZER K. V. B.-A.-Z. megyei mezőgazdasági szerviz-kirendeltsége felvételre keres szerelő szakmunkásod! telephelyi munkára (kezdőket is). Jelentkezni lehet személyesen, szombat kivételével: Miskolc, Besenyői út 14. sz. 7-16 óráig. Ma: színházi világnap „A színház soha nem le­het közömbös. A színház vállalta tegnap, és ma, es mindenkoron, hogy ki­mondja: mi az igaz és mi a hamis. A színház sejte­lem is. de sejtelmessége sohasem homály: kristály- tiszta logika, ez a lényege. Az előre megérzés szoron­gása nélkül a színház nem is színház. A meztelen va­lóság didereg, a színház feladata, hogy felöltöztes­se ...” Ezekkel a magvas gondo­latokkal kezdődik Illés Endre Kossuth-díjas író rö­vid ünnepi köszöntői 2, amit ma este az előadás kezdete előtt minden színházban felolvasnak, hogy köszönt­sék a minden március 27-én visszatérő szép ün­nepet, a . színházi világ­napot. A színházi világnap olyan, szerény keretek közt végbemenő ünnep, amely­nél hiányoznak a fényes külsőségek, a zászlódíszek és a fosztok, a számvetések és az ünnepi szónoklatok. Ilyenkor minden évben megjelenik a közönség eiőtt a színház egy tagja, s fel­olvassa a művészeti élet egy-egy kiválóságának le­velét, gondolatait a szín­házról, a színház hivatásá­ról. És ezek az egyszerre felhangzó mondatok, egy­azon gondolatsornak meg­sokszorozott élő közvetítése, tolmácsolása adja a szin- házi világnap lényegét: az élő művészet, a mindenkori újrateremtés, a művészi megújúlás. a mindig a kö­zönség előtt történő átala­kulás, az igazi színházmű­vészet, az élő színház hal­hatatlanságába vetett tör­hetetlen hit közös, színház­falakon és országhatárokon is átszárnyaló, együttes megváltását. Még idézhetnénk Illés Endre ma este hallható gondolatait. Befejezésül csak egyet jegyzünk ide, mint a színházról vallott szép állásfoglalást: „Mostanában sok szó esik a színház válságáról. Válságban lehel a kocsi, a vonat, az autó, a repülőgép — egyik kiszoríthatja a másikat. De a szárny, a madár szárnya sohasem ke­rülhet válságba — azzal mindig repülni fognak. A színháznak is ilyen meg- ronthalatlan szárnya van. A színpadon születő játék szállni tud és száll ?s, mint a madár,. Mint a köl­tészet. Mint az emberi kép­zelet’’. (bm) Koncéit és kiállítás Kóródi András vezényli a Miskolci Szimfonikusokat a Filharmónia március 29-i koncertjén a Miskolci Nem­zeti Színházban. Közremű­ködik Szűcs Lóránt zongora- művész és a Miskolci Bar­tók Kórus. A műsoron Mo­zart G-dúr zongoraversenye és Requiemje szerepel. * A Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakközépiskola bé­lyeggyűjtő köre kiállítást rendezett az iskolában. A tablókon a szakkörvezető gyűjteményt mellett megta­lálhatók a fiatalok bélyegei is. A kiállítást április 5-én tekinthetik meg az érdeklő­dök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom