Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-07 / 235. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1971». ölet* 7., kedd A képernyő előtt Szeged, meg két játék Amilyen a város, olyan a Jó estét... — alkalmazhatnám az adjonisten-fogadjisten viszonyáról szóló közmondást a minap véget ért Jó estét.. .-sorozat méltatására. A Szépedről szóló adással ugyanis véget ért a fővárost, meg az öt nagyobb ' hazai varast bemutató riportsorozat, s éppen ez utóbbi adás erősítette meg bennem sok vonatkozásban a közmondás igazát. j Vértessy Sándor szerkesztő-riporter közlése szerint száz- nyolcvan televíziós fogott össze erre a búcsúriportra, hogy képet adjon Szeged életéről, illetve egy hétköznapi este ! , mintegy százhúsz percébe sűrítve felvillantsa annak legjel-! legzetesebb vonásait. Nagyon tetszett az indítás: az ország talán legszebb terén, a Széchényi téren a Dél-Magyarország ügyeletes szerkesztője mondta el, mi lesz a másnapi lapban, s nagyon rossz szájízt adott a záró jelenetsorokban a városi tanácselnök-helyettes reflektálása a színházépítés körüli gondokra, a színházigazgató megjegyzésére. (Bizonyítva ezzel, hogy nem szeretik, ha a bemutatkozó műsorokban valaki a kottától eltérően énekel.) Jóllehet, ebben a riportban is kísértett az elődöknél már megismert — s általában a Televízió ! szándékától független — mindent felmutatni akarás kényszere, a ki ne maradjon és meg ne sértődjön valaki alapon történő műsorba-erőszakolás, mégis sok tekintetben jobb volt ez a Jó eptét... néhány korábbinál, még akkor is, ha volt benne jócskán üresjárat, szokvány, keveset mondó riport. Tetszett, hogy elhagyták a látványos semmitmondást, a riportert nem emelte toroni'daru, nem volt „okos kutya”, meg gőgicsélő kisbaba, viszont volt okos „fórum”, azonnali vála- szolási lehetőség, egy-két érdekesség, két ijfen jó, érzékletes filmriport. Volt még szokvány — üzenet Ózdra —, volt felesleges időtöltés — Tisza-part —, de kialakult a város portréjához néhány meghatározó vonás: elsősorban azt tudtuk meg, hogy dinamikusan fejlődik a várós ipara, s a szomszédos algyői olajbányászat is egyre inkább meghatározó tényező és Szeged e szükségszerű fejlődés közben is jól őrzi és ápolja hagyományait, életében kiemelkedő hely jut a szellemnek, a kultúrának: diákváros, nagy kultúrájú1 település, korszerű, fejlődő ipari-gazdasági élettel, A Jó estét... sorozat véget ért. Lassan sablonná merevülő .hibáit, amelyek a szegedi adásban is jelen voltak, már szükségtelen felemlegetni, de a Televíziónak sok tanulsággal szolgál az a hat este, amelyen hat várost vittek cl a nézők szobáiba. * Kitűnően szórakoztatott szerdán este a János király. Shakespeare játékát Friedrich Dürrenmatt írta át ragyogó politikai komédiává. Emberi és királyi, illetve elsősorban uralkodói gazságok, kétszínűségeit, aljasságok sorjáztak a rr^ind- Vcgig le bilincseiden szellemes komédiában, amely úgy mutatta fel János és Fülöp király hatalmi versengését, a két király cselvetéseit, diadalmaskodását és megalázottságát, hogy csak nevetni és megvetni tudjuk őket és történetüket. Esztergályos Károly rendezésében az átdolgozó persziflaló szándéka nagyszerűen érvényesült, s a remek színészgárda — Gábor Miklós, Márkus László, Gobbi Hilda, Tomanek Nándor, Bencze Ilona és mások — élvezetes játékával sokáig emlékezetesen jó játék nézői lehettünk. * Mai témájú játékot láttunk pénteken. Marosi Gyula írta, Nemere László rendezte Az egyezkedő című tévéfilmet. Olyan fiatalok állnak a történet előterében, akik másként akarnak élni mint szüleik, hitük szerint „őseik” életformája nem jó, részben nekik, részben a kornak nem felel meg, ezért sajátos módon lázadoznak ellene. Az egyik apja maszek kisiparos, a másiké „elpolgárosult” mozgalmi emberek. E sajátos lázadást látjuk a játékban nem kevés harsány Sággal, kimó- doltsággal töltve ki az alkotói koncepció képletét, nem mentesen bizonyos visszaköszönő fordulatoktól sem, de egyes részletekben igen híven megidézve napjaink huszonéveseinek életét, gondolkodását. * A Riporter kerestetik — egy emlékidézö csevely után — a döntőkhöz ért. A négyrészes döntőről a befejezés után szólunk. Benedek Miklós AZ EXPRESS UTAZÁSI IRODA iilepvezÉi ianfolyamot indít orosz, ' német, cseh, lengyel, nyelven. roman, bolgár Jelentkezés: OKTÓBER 20-IG az Express Utazási Irodánál, Miskolc, Széchenyi u. 105. sz. alatt. Telefon: 17-008 , Csohány Kálmán munkája Koncertsorozat Diósgyőr vasgyári an Az Országos Filharmónia rendezvényei Az Országos Filharmónia — a már több éves gyakorlatnak megfelelően — négy hangversenyből álló bérleti sorozatot hirdet a most kezdődő évadra Diósgyőrvas- gyárban. A Bartók Béla Művelődési Központban megrendezendő koncerteket Juhász Előd, Fasang Árpád és Czigány György vezetik be, illetve ismertetik a bemutatandó műveket. Első alkalommal október 20-án jelentkezik a sorozat. Ekkor a Budapest Tánc- együttes — a Magyar Állami Népi Együttes mellett hazánk másik világjáró hivatásos együttese, (művészeti vezetője Simon Antal) — lép színpadra. Az esten Béres Ferenc énekművész működik közre. A december 1- re tervezett második koncerBBnKJgwmuiJMütKHPav.agrF1 mamssim ten a Miskolci Szimfonikus Zenekart Antal. Mátyás vezényli, zongorán közreműködik Antal István. Az est műsorát Liszt Ferenc műveiből állították össze. Bécsi est lesz a következő, január 5-én, amikor a Budapesti MÁV Szimfonikusok zenekarát Ernst Märzendorfer osztrák dirigens vezényli. Végül negyedik alkalommal, március 15-én ismét a Miskolci Szimfonikus Zenekart hallhatják az érdeklődők, ezúttal Nagy Ferenc vezényletével és az Állami Operaház magánénekesei közreműködésével, olasz operák részleteinek megszólaltatásával. Sárospataki emlékezés Apáczai Csere Jánosra A Sárospataki Tanítóképző Intézet Apáczai Csere János születésének 350. évfordulója alkalmából emlékülést rendez. Az évforduló arra kötelez, hogy a nagyhatású tudós és pedagógus életéből, munkásságából néhány lényeges tanulságot felidézzünk. Apáczaiban hollandiai tanulmányai alatt tudatosult a magyar politikai, gazdasági és művelődési viszonyok elmaradottsága. Itt vált élete legnagyobb és legmaradandóbb élményévé Descartes filozófiájának megismerése. Itt fogalmazódott meg benne a felismerés, hogy „az a nép, mely mindent idegen nyelvekből kölcsönöz, nagyon szerencsétlen ...” Itt írja meg főműyének, a Magyar Enciklopédiának nagy részét is. Művelődéstörténeti érdeme, hogy az Enciklopédiában először közvetítette a legkorszerűbb ismeretek teljességét nemzete számára, nemzeti nyelven. A vállalkozás óriási. Ehhez meg kellett teremtene a magyar tudományos műnyelvet. Apáczai ezen a téren is1 úttörő volt. Hollandiából szép tervekkel, nagy elhatározásokkal érkezett haza. A népiskolától az egyetemig meg akarta szervezni a magyar oktatást. Anyanyelven történő népoktatást sürgetett, természettudományos ismereteket a középfokú oktatásban, hazai egyetemet, hozzá könyvtárat és nyomdát. Merész reformjavaslatával, amely a régi tanterv és módszerek megsemmisítő kritikájával párosult, merev ellenállást váltott ki. Ismerjük életének szomorú mozzanatait, méltatlan mellőzését. Apáczai emberi és nevelői magatartása azonban az anyagi és erkölcsi szempontból egyaránt válságos helyzetben vált igazi példaképpé. Nem volt hajlandó megtagadni puritánus elveit, nem cserélte fel nevelői állását jól jövedelmező papi állással, elvetette a Hollandiába való visszatérés gondolatát. A tudomány aszkétája, a kor elnevezésével: szigorú puritán volt. Személyes varázsával mégis magához kötötte az embereket, főként a diákjait. Olyannyira, hogy amikor a gyulafehérvári iskolából távoznia kellett, tömegesen követték a kolozsvári rosszabb viszonyok közé. Apáczai itt is fanatikus hittel dolgozott, s néhány év alatt Erdély egyik legvirágzóbb művelődési központját alakította ki Kolozsvárott. Testet-lelket emésztő munkával mindent akart nyújtani tanítványainak. A Magyar logikácskában az elvont tételeket érthető, gyakorlati példákkal világította meg. Legszebb írása a Tanács című dialógus, amely nevelői és emberi értékeit is a legteljesebben sugározza. Akadémiai tervezetének megvalósulását, amelyben a hazai egyetemi oktatás elveit fejtette lei, nem érhette meg. Fiatalon, 34 éves korában, tüdőbajban meghalt. Apáczai Csere János a XVII. századi magyar felvilágosodás nagy úttörője, európai horizontú művelődés- politikus, kiváló magyar nevelőegyéniség volt. Háromszázötven év távlatából is elevenen ható szellemét idézi a Sárospatakon megrendezésre kerülő emlékülés. Dr. Föidy Ferenc intézeti docensA 126. évfordulón Megemlékezések október 6-ról Az aradi vértanúk kivégzésének 126. évfordulója alkalmából hétfőn országszerte kegyeletes ünnepségeket tartottak. Számos középiskolában, szakmunkásképző iskolában klubprogramokon emlékeztek meg a KISZ- fiatalok az évfordulóról. Több egyetemi, főiskolai kollégiumban műsoros klub- rendezvényen idézték fel a fiatalok az 1848-as forradalom és szabadságharc mártírjainak alakját. Azok az iskolák, úttörőházak és úttörőcsapatok, őrsök, amelyek az aradi vértanúk valamelyikének nevét viselik, hétfőn • szintén megemlékezést rendeztek, örsi összejöveteleken, rajgyűléseken idézték a szabadságharc mártírjainak emlékét, s elhelyeztek a kegyelet virágait névadójuk emléktábláin. A diákok korabeli följegyzésekből, Petőfi verseiből összeállított irodalmi műsorral adóztak az aradi vértanúk emlékének. A CSŐSZER 1. SZ. ÜZEME AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ: minősítéssel és minősítéssel,nem rendelkező hegesztőket, vízvezeték-szerelőket, központifűtés-szerelőket, csőhálózat-szerelőket és segédmunkásokat budapesti és leninvárosi munkahelyekre. A Lenlnvároe környékén lakó és Leninvárosba bejáró dolgozók munkába járását és hazautazását bérelt autóbusszal biztosítjuk. Minden héten szabad szombat Munkásszállást, ,különélési pótlékot biztosítunk. Felvételre jelentkezés: Miskolc, Kabar u. Ifi. sz. Leninváros, Oj Hőerőmű CSŐSZER 1. sz. Üzem, munkaerő-gazdálkodás. A VOLÁN 3. SZ. VÁLLALAT ’ AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVÉTELT HIRDET: — gyors- és gépíró, — tehergépkocsi-vezető, — autóbuszvezető, — szakképzett kertész, — fűtésszerelő, — hálózati villanyszerelő, — részmunkaidős konyhai kisegítő és takarító, — szállítómunkás, — betanított gépi munkás, — kalauz munkakörökbe. Jelentkezés: Miskolc, József Attila u. 70. szám alatt (bejárat a Tüzér utca felől) a munkaügyi osztályon.
