Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-18 / 90. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÄG 2 Szombat, 1970. április 18. Lemn-békedíjasok Mint már közültük, az 19GS—69-es évekre hét békeharcost tüntettek ki nemzetközi Lenin Béke-díjjal. Képünkön a kitüntetettek: 1. Ludvik Svoboda, Csehszlovákia elnöke; 2. Linus Pauling amerikai vegyésztudós; 3. Shafi Ahmed Ei- Sheikh, a Szudáni Szakszervezeti Szövetség főtitkára; 4. Ia- roslaw Iwaszkiewicz, lengyel író: 5. Akira Iwai, a Japán Szakszervezeti Főtanács (SOHYO) főtitkára; 6. Uertil Svahnström svéd újságíró és 7. Haled Mokhi Ed-Di újságíró, az EAK Béketanácsának főtitkára. Fogadás Bécsben James osztrák köztársasági elnök (középen) fogadást adott a szovjet—amerikai SALT-tárgyalások delegátusainak. A megáradt Tisza és \a Bodrog hullámtere még mindig valóságos tengerre hasonlít, ezer holdakat borít a víz, de a védvonalakon jelentősen megjavult a helyzet. A megyénket érintő folyószakaszokon levonulóban van az árhullám. Pénteken a Bodrog gátjain első fokúra csökkenthették az árvízvédelmi készültséget. Másodfokú készültség már Lehoczhy Alfréd: 1. A nyugati 1‘ronl A szovjet hadsereg sikeres támadásával egyidőben jelentős eredményeket ért el az angol—amerikai hadsereg is: március végére a Rajna teljes hosszában elérték a folyót, s két helyen hídfőt vettek birtokba a jobb parton. A szövetségesek általános támadási terve elsősorban a németek Ruhr-vidéki csoportosításának bekerítését és megsemmisítését tűzte ki célul. Eisenhower tervei sze~ csak a Dél-Borsod alatt levő tiszai gátakon van. A tiszalöki duzzasztómű zsilipjeit továbbra is nyitva tartják, hogy meggyorsítsák a hullámtérről és a Bodrog- zug 11 ezer holdjáról a több millió köbméternyi víz levonulását. A Tiszán egy kisebb árhullám átmenetileg ismét okozott néhány centiméteres áradást, de a folyó most már elcsendesedik. rint e feladatot április folyamán kellett végrehajtani. Ezt követően a szövetséges csapatoknak Erfurt—Lipcse— Drezda irányában kellett támadni, hogy ott találkozzanak a Vörös Hadsereg csapataival. Polémia Berlinről Az angolszász tervekben Drezda volt tehát a főcsapás iránya. Az angol—amerikai hadvezetés azonban latolgatta: milyen erkölcsi és politikai előnyökkel járna a nyugati szövetségesek javára Berlin bevétele, még mielőtt a szovjet csapatok odaérkeznének? Főleg az angolok — különösen pedig Churchill — támogattak ilyen terveket. Eisenhower még 1944. szeptember 15-én egy, Montgo- meryhez intézett levélben azt írta. „Világos, hogy Berlin a fő cél. Szerintem tény, hogy minden erőnket a Berlinhez való előretöréshez kell összpontosítanunk.” Ez a törekvés — hogy elsőnek érjék el a német fővárost — a háború egész befejező szakaszában kísértette a szövetséges politikai és katonai vezetőket. A márciusi, s az ennek alapján rögzített április 14-i terv azonban, a küszöbön álló támadás elsőrendű feladatai között nem említette BérGondot okoz a késői kitavaszodás Az élelmiszergazdaság helyzetéről és idei feladatairól tartottak értekezletet pénteken a MÉM-ben a megyei tanácsok vb-elnökhe- lyettesei, élelmiszergazdasági osztályvezetői. A tanácskozást dr. Dimány Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg, aki rámutatott: a késői kitavaszodás gondot okoz, de semmiképpen sem uralkodhat el olyan hangulat, hogy ilyen helyzetben az idei tervelőirányzatokat eleve nem lehet teljesíteni. Gondos munkaszervezéssel. a lehetőségek maximális kihasználásával a következő időszakban sokat tehetnek a gazdaságok a késés behozásáért. Ezután dr. Soós Gábor, a miniszter első helyettese részletesen ismertette, hogy milyen helyzetet idézett elő a három-négy hetes időjáráseltolódás. A helyszíni ellenőrzések és felmérések alapján nincs különösebb baj a korai és a középkorai vetéseknél; ezek területi előirányzata alig haladja meg az X millió holdat és néhány kedvező időjárású nap is elég ahhoz, hogy pótolják a lemaradást. A legnagyobb feladatot kétségkívül a több mint két és fél millió holdnyi kukorica elvetése jelenti. Erre a munkára megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. A késői kitavaszodás miatt néhány növényi kultúra magja nem került időben a földbe, helyettük más növényféléket vetnek. Az élelmiszergazdaság arra törekszik, hogy a késői kitavaszodás hátrányait a fogyasztók minél kevésbé érezzék meg. Kétségtelen, hogy a tavaszi primőr-zöldségek késnek és drágák is. Ezen egyik napról a másikra nem lehet változtatni, az időjárásnak kell elsősorban megenyhülnie. Ugyanakkor intézkedtek, hogy a kieső primőrök helyett megfelelő mennyiségű téli zöldségfélét és más élelmiszert bocsássanak a lakosság rendelkezésére. A központilag tárolt tavalyi készletek még sokáig elegendők, burgonyából például június 30-ig. fejes káposztából május 5-ig tart ki a raktározott áru. Gyökérzöldségből pedig még feleslege is van a kereskedelemnek. Felmentés — Kinevezés A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány Takács Pált, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökét — érdemeinek elismerése mellett, nyugdíjazására tekintettel — e tisztsége alól felmentette, és egyidejűleg dr. Olajos József, eddigi elnök- helyettest a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökévé kinevezte. 7ii«ányos iésszal A Sárospataki Tanítóképző Intézet idei tudományos ülésszakára a felszabadulás 25. évfordulója és a Lenin-cen- tenárium jegyében került sor. A tudományos ülést tegnap, április 17-én délelőtt az intézet dísztermében dr. Károly István, a tantítókép- ző intézet igazgatója nyitotta meg. Az első napon két előadás hangzott el. Dr. Hetényi György, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője Borsod-AbaújZemplén megye közoktatás- ; ügyének 25 éves fejlődését vázolta. Oláh Katalin intézeti tanár „Lenin és a nevelés” címmel tartott neveléstörténeti előadást. Ma, április 18-án délelőtt a tudományos ülésszakon Sárospatak társadalmi, gazdasági, politikai, tudományos, művelődési és szociális fejlődésének 25 évéről tart előadást Székely Istvánná intézeti tanár. Az előadást követően a város pártbizottságának, tanácsának, gazdasági és kulturális intézményeinek vezetői korreferátumokkal egészítik ki a város fejlődésének képét. Berecz József ESSinnyt Hajdú Béla újságíró, festőművész Ismét megállt, nem dobog többé egy mélyenérző emberi szív. Hajdú Béla. a következetesen haladó gondolkodású, szívének utolsó dobbanásáig kommunista újságíró, a humanista festőművész nincs többé. Április 16-án, csütörtökön délután, rövid szenvedés után. életének 78. évében örökre lehunyta szemét. Hajdú Béla élete és munkássága. gondolkodása, kicsit maga a kor. Tollal és ecsettel véste be kézjegyeit magyar életünk sok eseményébe. A Tanácsköztársaság idején a miskolci direktórium faipari előadójaként dolgozott, agitált a szabadság kivívásáért. megtartásáért. Haladó gondolkodást tanúsító cikkekkel, képzőművészeti alkotásokkal szolgálta a fejlődés ügyét a felszabadulás előtti időszakban, A felszabadulás első pillanataitól, 1944. december 6-tól nyomdai korrektor, majd a Szabad Magyarország és az ezt követő Észak-Magyarország főmunkatársa. A lap kulturális rovatának vezetőjeként dolgozott 1959-ig, nyugdíjazásáig. Azóta se pihent. Bár az öregség és a betegség következtében lakását már lem hagyhatta el, de fáradhatatlanul írt, közölte meglátásait, bölcs élettapasztalatait a lap olvasóival. Halála közelről és mélyen érint, s megráz bennünket. Közelről, hiszen a toll munkásai közül sokan vagyunk, akik tanítványaként kezdtük, s folytatjuk a munkáját, akii. barátai voltunk, s akiknek sok tanácsot adott. Közelről érint a veszteség, hiszen pár napja csak, hogy átadtuk lakásán 1945-ös párttagsága révén a felszabadulási jubileumi emlékérmet. Talán ekkor láttuk Béla bácsit utoljára igazán boldognak. Már korábban, és akkor is csak egy bántotta; erős benne a közlési vágy, sok a mondanivalója a ma embere számára, úgy érzi, hogy nem fejezte be hivatását, úgy érzi, még félbemaradt valami. de görcsbemerevedő ujjai már nem simulnak engedelmesen a tolira, s kopott írógépének billentyűire. Hajdú Béla elvtárs, a mi kedves Béla bácsink eltávozott tőlünk, az élőktől. Szerkesztőségünk, pártszervezetünk és szakszervezetünk saját halottjának tekinti. Ham- vasztás utáni búcsúztatásának időpontjáról tájékoztatjuk lapunk olvasóit. írásain és a személyes találkozásokon túl maradt egy emlékünk tőle: párttagsági könyve. Ez bekerül — az első miskolci vörös zászló mellett — készülő vitrinünkbe. Emlékeztetőként a jeles miskolci. borsodi újságíróra, művészre, barátra, a betegen is fáradhatatlanul dolgozó kommunistára. Példát mutatott a ma újságíróinak, és a példát követnünk kell. Szakkiállítás a fővárosban Műanyagok a meziyazdaságbaii Borsod megyei termékek a kiállításon A Budapesti Nemzetközi Vásár területe most sem csendes, néptelen. Még tart a szovjet szakosított gépkiállítás, ugyanakkor hozzákezdtek már a BNV előkészületeihez is. Tegnap délelőtt a 27-es számú pavilonban a CHEMOLIMPEX és a HUNGEXPO közös rendezésében Török István, a CHEMOLIMPEX vezérigazgatója nyitotta meg a Műanyagok a mezőgazdaságban szakkiállítást. A megnyitón megjelent Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese is. A kiállítás — amelyen ösz- szesen 63 bel- és külföldi vállalat, illetve cég vesz részt — jól érzékelteti, hogy milyen széles körű alkalmazási lehetőségei vannak a különféle műanyagoknak a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a csomagolóiparban. Számos újdonsággal jelentkeznek a kiállításon az olasz, az osztrák, a nyugatnémet, a francia, a holland, az angol és a japán vállalatok. A 27 magyar kiállító között lin elfoglalását. A terv leszögezte, hogy kívánatos volna Berlin irányában csapást mérni, de „tekintettel arra, hogy a támadó tevékenység megkezdése északon és délen rendkívül fontos, a Berlin irányába indítandó támadást másodrendűnek kell tekinteni, és meg kell várni az események további alakulását.” A józan és reális álláspont került tehát fölénybe a szövetségesek tervében. Ennek politikai és katonai okai voltak. A katonai ok a szovjet— német arcvonalon kialakult helyzet. Március végén — amikor a terveket készítették — a szövetségesek a Rajnánál álltak, mintegy 400 kilométerre Berlintől. A szovjet csapatok ugyanakkor az Oderánál, alig 60 km-re voltak a várostól. A különbség még akkor is tetemes, ha figyelembe vesszük a védelem kelet felé való erőteljes megerősítését. Emellett — Eisenhower maga utalt rá, Churchill „keményebb” vonalára utalva —, hogy egy minden áron Berlin elfoglalását célzó terv „szerencsétlen incidensre” vezethetne a szovjet csapatokkal. A politikai ok a krimi konferenciának (február 4—11.) a német kérdésben történt megállapodása. E határozat szerint Berlin a szovjet megszállási övezetbe tartozik, s ezzel sí szövetséges hadvezetésnek számolnia kellett. Bradley amerikai tábornok így ír erről: „Bennünket teljesen más meggondolások vezéreltek. Ha a megszállási övezeteket még nem határozták volna meg, akkor talán egyet tudtam volna érteni azzal, hogy ezt a támadást politikai szempontból érdemes megkockáztatni. De nem láttam semmi értelmét annak, hogy áldozatokat hozzunk a városért, amikor úgyis át kellett adnunk az oroszoknak...” A drezdai irány A szövetséges főparancsnokság amerikaiak által szorgalmazott tervében a Drezda irányában mért csapásnak az adott jelentőséget, hogy ezáltal átvághatták az ösz- szes közlekedési vonalakat Berlin és Dél-Németország között. Eisenhower így ír erről: „Világos volt, hogy az ellenség kísérletet akar tenni egy megerősített körlet létrehozására délen, ezért elhatároztam, hogy megfosztom ennek lehetőségétől.” A szövetséges erők, a tervnek megfelelően, erőteljes támadást kezdtek a Rajna melletti hídfőkből. A támadás kezdetén a szövetségeseknek 80 hadosztály (közülük 23 páncélos és 5 légide- szant-hadosztály) állt rendelkezésére. A német védelem 60 hadosztállyal rendelkezett, de ezek valóságos ereje csupán 25 hadosztálynak felelt meg. A levegőben a szövetséges légierő korlátlan úr volt. Ä támadást március 24-én kezdték el, Wessel város közelében. A Ruhr-vidék körzetében április 14-ig kettévágták, majd bekerítették a német védelem fő erejét: a szövetségesek mintegy 350 ezer foglyot ejtettek. A németek nyugati védelme ösz- szeomlott'. Április 11-én a 9. amerikai hadsereg előrevetett páncélos egységei Magdeburgtól délre átkeltek az Elbán, és ott kisebb hídfőt vettek birtokukba. E hídfő — miután a fő erőktől túlságosan is messze volt — nem lehetett hosszú életű. Az amerikaiak kénytelenek voltak feladni. A nyugati front helyzetének gyors változása következtében a két arcvonal gyorsan közeledett egymáshoz. Míg április elején a keleti és nyugati arcvonal között még mintegy 375 km-nyi távolság volt. ez a távolság április közepére 150—200 km-re csökkent. A szövetségesek Mag- deburgnál, 100 kilométerre megközelítették Berlint. Ilyen volt a nyugati arcvonal helyzete, amikor a szovjet csapatok megindították döntő támadásukat Berlin irányába. fFolytatjuk) előkelő helyen találjuk a három borsodi vegyiüzemet, a Tiszai Vegyikom- binátot, a Borsodi Vegyi- kombinátot és az Észalc- magyarországi Vegyiműveket. A három borsodi vállalat egymás mellett, szinte egymást kiegészítve foglalja el a pavilon egyik szárnyát. A TVK bemutatja a polietilén tartályokat, ballonokat, hordókat, fóliákat, tömlőket, zsákokat, de ezenkívül a mű- anyagalapú festékeket, lakkokat, zománcokat, ragasztókat is. Az ÉMV-ben gyártott műanyagok közül látható a kiállításon a dekoritlemezek különféle fajtája, a különféle növényvédőszerek, rovarirtók, gyomirtók, valamint a poliurctán kemény és lágy habok sokféle alkalmazási módja. A BVK bemutatja a kiállításon a pvc öntöző- és fűtő- cső-rendszereit, a különféle fagyvédő, talajtakaró termékeit, valamint a tömbpol- amidból gyártható különféle mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépeket. A CHEMOLIMPEX közreműködésével az érdekelt vállalatok például tárgyalásokat kezdtek arról, hogy üveg helyett eldobható műanyag palackba töltsék a bort. A kiállításon láthatók ezek a palackok is. A kiállítás 24-ig, naponta 10 órától 18 óráig tekinthető meg. O. J* a háború Am Elcsendesednek a lolyók
