Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-18 / 90. szám
Szombat, 1970. április 18. ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Leiiii a szocialista demokráciáról Lenin születésének 100. évfordulóját azzal ünnepelhetjük legméltóbban, ha munkásságát, s főként cselekvését tanulmányozzuk. Lenin: tudós, filozófus, gondolkodó, következetesen forradalmár és államférfi egyszemélyiben. E területeken a legnagyobb történelmi személyiség. Lenin tetteinek indító motívuma Marx, Engels eszméinek megvalósítása — messzemenően figyelembe véve az új történelmi helyzetet és Oroszország sajátosságait — a szocializmus, a kommunizmus társadalmi rendjének megalkotása. Lenin a marxizmust alkotó módon alkalmazta, továbbfejlesztését az új korszak, a gyakorlat tapasztalatai alapján elvégezte. Leleplezte a burzsoá teoretikusok, a II. Internacionálé és vezérei: Bernstein, Kautsky, a jobboldali szociáldemokraták revizionista eszméit és ennek oroszországi irányzatát. Elméleti tevékenységét a forradalmi mozgalom szükségletei kielégítésének rendelte alá, s ennek megfelelően alkotott maradandó klasszikus műveket. 1917 augusztusában írta meg „Állam és forradalom” című művét, amelyet nem fejezett be, mivel — ahogy írta — megzavarta „a politikai válság, s mint forradalmárnak ... kellemesebb és hasznosabb dolog a forradalom tapasztalatait végigcsinálni, mint írni róluk”. (Művei 25. köt. 528. oldal.) A mű történelmi jelentősége többek között abban van, hogy tudományosan tisztázta a szocialista forradalom és az állam viszonyára vonatkozó kérdéseket. A revizionista nézetek minden irányzatával szemben a homályból kiemelte, a maga tisztaságában és forradalmi- ságában helyreállította Marxnak és Engelsnek az államról és a forradalomról szóló tanításait. A kérdéskomplexumban különös jelentőséggel bírnak — ma is aktuálisak — a kommunizmus alsó és felső fokára vonatkozó megállapításai, az állam elhalásával összefüggő anarchista és revizionista nézetek kritikái. Lenin e műben a proletár- diktatúra elméleti alapjait is kidolgozta. Tárgyalja az 1871-es Párizsi Kommünt. Marx, Engels tanításait elfogadva felteszi a kérdést: mivel kell pótolni a szétzúzott államgépezetet? Válaszként meghatározza: a proletárdiktatúra politikai formájával, a szovjetekkel. E kérdés kifejtésében a demokrácia és diktatúra lényegi ösz- szefüggését is megadja. A burzsoá állam: demokrácia a tőkések számára, diktatúra a proletariátussal szemben. A proletárdiktatúra: — mint új ípusü állam, amely végrehajtja a kisajátítók kisajátítását és biztosítja az átmenetet a kommunizmusba — diktatúra a tőkésekkel szemben, de demokrácia a dolgozóknak. „A proletár demokrácia elnyomja a kizsákmá- nyolókat, a burzsoáziát és mert nem képmutató, nem ígér neki szabadságot, demokráciái. A dolgozók szá- I mára viszont biztosítja a I igazi demokráciát.” (Művei, j 28. köt. 89. old.)írvií/ÍCS i’rolu’uriutus" nak szüksége van a proletárdiktatúrára; hogy a győzelem első órájában létrehozza a munkásparaszt hatalom kezdetleges formáját; megteremtse a hatalom gazdasági alapját, u tőkés tulajdon, a feudális földbirtok kisajátítása útján; az egész népgazdaságban uralkodóvá tegye a szocialista termelési viszonyokat, megszilárdítsa és megvédje a proletárdiktatúrát a külsőbelső ellenséggel szemben: növelje a dolgozók általános műveltségét, kibontakoztassa az igazi demokráciát. Ezek a néptömegek tudatos történelem formál á 1 ásnak el ő fel tételei, s ebben látta Lenin a szocialista forradalom győzelmének, a szocializmus felépítésének lehetőségét egy országban. Lenin a szocialista forradalom győzelme után a szocialista demokrácia fejlesztését úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból központi — legfontosabb kérdésnek és feladatnak tartotta. Számos elméleti jellegű cikket írt, beszédet tartott, mint például: Tézis a szov jelhatalomról (OK(b)P. VII. kongresszusa, Művei 27. köt. 143 —147. old.). A szovjethala- lom soron levő feladatai (Művei. 27. köt. 258—271. old.) stb. E műveket olvasva arra a következtetésre juthatunk, hogy Lenin széles értelmezését adta a szocialista demokráciának, a gyakorlatban pedig sokat tett, hogy a szovjet rendszerben a demokrácia, a dolgozók öntevékenysége kibontakozzon. Többek között ebben látta a szovjet- hatalom fennmaradásának, megerősödésének, a szocialista átalakulás megvalósulásának legfontosabb feltételeit. A revizionisták azt állítják, hogy a történelmi tapasztalat nem igazolta mindenben a Lenin által kifejtett alapelveket, ezért azok tagadásáig is eljutnak. A marxisták—leninisták a proletárdiktatúra államának erősítésében, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében a lenini teóriát tekintik tudományos elméleti és elvi alapnak, természetesen figyelembe véve a szocialista forradalom közös sajátosságait, az új történelmi helyzetet, s az ebből fakadó követelményeket, a konkrét helyzetet, a fejlesztés objektív és szubjektív feltételeit, nehézségeit, olykor a veszélyeit is. A konkrét helyzetből következően a demokrácia fejlesztésében sok kérdés merül fel: milyen formákban, milyen ütemben, mennyire lehet és kell előremenni? Mennyire bontakoztatható ki a szocialista demokrácia, az elmaradott gazdasági társadalmi viszonyok felszámolására irányuló gazdasági tevékenység és ezzel párhuzamosan a dolgozók tudatos ön- tevékenységének növelése? Megvalósítására kihatással van, hogy mennyiben vannak meg anyagi, társadalmi előfeltételei. milyen a dolgozók anyagi és kulturális szintjének kielégitettsége, felismerték-e már szükségességét, s kellő szinten űll-e öntudatuk és általános műveltségük. _ Hazánkban a konkrét történelmi helyzetben a szocialista demokrácia fejlesztése állami vonalon azt jelenti, hogy a szocialista államot kell fejleszteni, mert a szocializmus nem lehet meg nélküle és fordítva, a „kom- mün típusú állam” sem lehet meg a szocializmus nélkül. A szocialista gazdaság és a szocialista demokrácia kölcsönhatásban áll. Fejlettebb szocialista gazdaság, fejlettebb anyagi, kulturális színvonal, a szocializmus iránti bizalom erősödése, a dolgozók önképzésének növekedése nagyobb lehetőséget biztosít a szocialista demokrácia fejlesztéséhez, ahhoz, hogy a dolgozók minél nagyobb tömegét vonjuk be az állami életbe, a közéleti tevékenységbe. A szocialista de™£; formáinak továbbfejlesztésénél nagyon fontos kérdésként kell vizsgálni, hogy azok miként hatnak a párt vezető szerepére, erősítik-e, vagy gyengítik azt. A párt vezető szerepe nélkül nem épülhetne fel a szocializmus, s enél- kül a demokrácia is üres formalitás maradna. Papp József, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának helyettes vezetője Megváltozik a Győri-kapn arculata — épülnek a házgyári elemekből az új bérházak. • Foto: Laczó József. Borsodi ifjúsági hónap Sajtótájékoztató a megyei tanácson TEGNAP, április 17-én délután Varga Cáborné, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese ismertette a sajtó munkatársaival a májusban megrendezésre kerülő borsodi ifjúsági hónap programját. Az elmúlt esztendőben megrendezett megyei gyermek- és ifjúságvédelmi hónaphoz hasonlóan idén is egy teljes hónapot szentelnek az ifjúságra, a velük kapcsoA törzsgárda megbecsülése A vállalatok érdeke — csakúgy, mint a társadalmi igazságosság — megkívánja, hogy az átlagosnál is nagyobb megbecsülés jusson azoknak a dolgozóknak, akik jóban-rosszban hűségesen kitartanak munkahelyükön, akik állhatatos odaadással munkálkodnak vállalatuk, s ezen keresztül a társadalom célkitűzéseinek megvalósításán. Az utóbbi években fogalommá lett a törzsgárda, s nagy tisztesség a törzsgárda tagjainak sorába tartozni. És mostanában — különösen a megélénkült munkaerő-vándorlás hatására — egyre több vállalat igyekszik erkölcsileg és anyagiakban is kifejezni a hűségesek iránti, fokozott megbecsülését. Társadalmi ügy A példák egész sorát lehetne elmondani. A nyereségrészesedés felosztási szabályzata lehetőséget ad az egy munkahelyen eltöltött évek szerinti differenciálásra, s ezzel a lehetőséggel általában élnek is a vállalatok. Az LKM-ben, a Diósgyőri Gépgyárban, a December 4. Drót- műveknél, de a többi, fel nem sorolt jelentősebb borsodi üzemnél is, a kollektív szerződések törvényként biztosítják, hogy a részesedés tetemes százalékát az eltöltött évek figyelembevételével kell kiosztani. Vagy gondoljunk arra, hogy például a drótgyárban havonta korpótlékot fizetnek a dolgozóknak. Gondoljunk arra, hogy a különféle juttatásoknál, a vállalatok által támogatott lakásépítési akcióknál Is sok helyütt előnyben részesítik a törzsgárda-tagokat. Természetesen a törzsgár- dák kialakítása és a törzs- gárda-tagok fokozott megbecsülésének formái elsősorban a vállalatokra, illetve a vállalati szakszervezeti szervekre tartoznak. A hűséges, az átlagosnál fegyelmezettebben és jobban dolgozó munkások megbecsülése azonban társadalmunknak is ügye. Éppen ezért feltétlenül szükséges, hogy a törzsgárdákkal kapcsolatos alapvető normákat országosan is ösz- szehangoljuk, hogy a vállalatok egységesebb irányelveket kapjanak törzsgárda- szabályzatuk kidolgozásához, amelyeket azután saját viszonyaikra alkalmazhatnak. Országos vita A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége nemrégiben kidolgozta a törzsgárda-tagok fokozott megbecsülésével kapcsolatos irányelvek tervezetét. A tervezetet országos vitára bocsátották. Megyénkben mintegy húsz vállalat kollektíváját kérték fel ■— a szakszervezeti szervek közvetítésével — a vitában való részvételre. Érdemes külön is felfigyel- i ni az irányelv-tervezet né-1 hány gondolatára. A tervezet j szerint a vállalatokon belül j a törzsgárdáknak szervezeti ! egységgé kellene válniuk, de — mint ezt a SZOT-el- nökség nyomatékosan hangsúlyozza — ezek a szervezeti formák semmiképpen sem eredményezhetik a törzsgárdák tagjainak a vállalatok többi dolgozóitól való elkülönülését. A törzsgárda-ta- gok feladata éppen az, hogy mutassanak példát a termelésben és a szocialista együttélésben, hogy neveljék az új dolgozókat, s úgy foglalkozzanak a fiatalokkal, hogy azokban megerősödjön a szakma és a munkahely sze- retete. Figyelmet érdemel A tervezet kitér arra is, hogy a gazdasági vezetők, a politikai és tömegszervezetek vezetői fokozottabban igényeljék a törzsgárda-tagok véleményét, javaslatait, támaszkodjanak rájuk a feladatok meghatározásánál és megvalósításánál is. Meghatározza a tervezet a törzs- gárda-tagokkal szemben támasztott alapvető követelményeket és a megbecsülés alapvető formáit is. Ezekben a napokban a vállalati kollektívák egész sora ismeri meg — részleteiben is — az irányelvek tervezetét. Nagy figyelmet, s — minél több dolgozó részvételével — alapos, sokoldalú vitát igényel ez a tervezet. Hiszen az irányelvekben nem kevesebbről, mint a dolgozók legjobbjainak ügyéről, érdekeiről van szó. Flanek Tibor latos problémák megvitatására, megyénk fiatalságának reprezentatív bemutatkozására. A borsodi ifjúsági hónap ünnepélyes megnyitója május 6-án lesz a megyei tanácson. Dr. Ladányi József, a megyei tanács vb-elnöke nyitja meg a programsorozatot, majd mintegy „vitaindító előadásként” Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára, az ifjúság életfelfogásáról és szocialista társadalmunkban betöltött szerepéről szóL Nehéz lenne valamennyi kiemelkedő rendezvényt felsorolni, hiszen szinte minden nap ígér májusban valamilyen érdekes programot. A május 8-án Mezőkövesden sorra kerülő, a honvédelmi neveléssel kapcsolatos előadás és bemutató mindenesetre «z egyik legérdekesebb eseménynek ígérkezik. De megemlíthetjük az aggteleki ifjúsági nagygyűlést és találkozót is, amelyre május 10-én kerül sor. Jelentős teret kap a programban az egészségügyi terület is. Kazincbarcikán az egészségügyi kultúra fő kérdéseiről és a szexuális felvilágosításról tartanak előadást május 12- én. Encsen és Mezőcsáton is hasonló kérdésekről vitatkoznak a szakemberek. Érdekesnek ígérkezik a családi neveléssel és a családtervezés kérdéseivel foglalkozó program is. A májusi borsodi ifjúsági hónap kapcsán a DIGÉP-ben és Özdon kerül sor olyan rendezvényre, ahol az ifjúmunkások és a szakmunkás- tanulók problémáit vitatják meg. A programban helyet kapott a testi és szellemi fogyatékos fiatalokkal való foglalkozás, valamint a cigánylakossággal kapcsolatos időszerű feladatok is. A TANÁCSKOZÁSOKAT több ifjúsági „fesztivál” is kiegészíti. Így például Miskolcon, az Ady Endre Művelődési Házban rendezik meg a megyei úttörő kulturális bemutatót, és a diósgyőri stadionban a nyári úttörőolimpia döntőjét, valamint a felszabadulási sportbemutatót. Májusban kerül sor a Csanyikban az országjáró diákok megyei találkozójára is. Néhány érdekes esemény is gazdagítja a programot: Répáshután a nemzetiségi úttörőcsapatok találkoznak. Kazincbarcikán óvodai KRESZ-bemutató lesz. Több kulturális eseményre is sor kerül ebben az időben. A borsodi ifjúsági hónap zárórendezvénye május 30-án lesz, a megyei tanács dísztermében. A reprezentatívnak ígérkező egyhónapos programsorozatot Varga Gábomé, a megyei tanács vb-elnök- helyettese zárja be. A virágpori is károsítják A legújabb tudományos eredményekről számoltak be pénteken a keszthelyi jubileumi tanácskozáson az agrártudományi főiskola munkatársai. 9 előadás hangzott el az agrártudományt gazdagító kutatások összegezéséről, tapasztalatairól. Számos kísérlet új szemszögből vizsgálta a növényi szervezet Diósgyőri gépek Düsseldorfi*» A nyugatnémet BERMA. a TECHNOIMPEX és a Diósgyőri Gépgyár rendezésében ez év július 25-én kábrlgcp- ipari bemutató nyílik Düsseldorfban. A DIGÉP gyártmányai mutatkoznak itt be: az új gyorssodrö és a korszeru huzal- és kötélgyártó berendezések. De helyet kapnak a kiállításon a hagyományos, sorozatban gyártott kábclgc- pek is. Az NSZK-ban máris nagy az érdeklődés a diósgyőri termékek iráni. életjelenségeit. Nagy érdeklődés kísérte Borbély Györg; előadását, aki azt elemezte, hogy a különböző növényvédőszerek hogyan hatnak a pollen, azaz a virágpor élet képességére. Megfigyelte a Merkazin és a Hungazin hatását a kukorica virágporára. Megállapította, hogy ezek az anyagok bizonyos mértékben degenerálják a pollent, ez a jelenség csökkent arányú megtermékenyítéssel és ezáltal alacsonyabb hozammal jár. A szakemberek véleménye szerint a vizsgálatok eredményeit figyelembe kell venni a növényne- mesítőknek is: az ő feladatuk, hogy a növényvédőszerekkel szemben is rezisztens fajtákat állítsanak elő, továbbá a vegyiparnak is számolni kell a virágporok érzékenységével.
