Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-20 / 66. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 s5Fr@Idáf? ne hagyd « Tanácsköztársaságot!" „Megalakult Magya.rországón az első népkormány, és átvet­te a. hatalmat...” — hirdeti a Nemzeti Tanács plakátja Károlyi Mihály aláírásával. „Proletár kezet, vagy an­tant korbácsot?” — kérdi egy hiásik az első magyar prole­tárállam idejéből. „Proletárok, előre! 7'i vagy­tok a világ megváltói!” „A bújkálónak pusztulnia kell!" „Proletár, ne hagyd ,a Ta­nácsköztársaságot!” — kiált n vöröskatona a gyári mun­káshoz. Idősárgította, itt-ott már tö­redező plakátok, régi fényké­pek. Dokumentumok, emlékek. A. múltat idézik, forrongó idő­ket és hősi harcokat. A Ta­nácsköztársaság történelmi elődjét, a polgári demokrati­kus forradalmat. Az első ma­gyar proletárállam mozgalmas Papjait, az intervenciót, ta- Hácsállam önvédő, élet-halál küzdelmét, népjóléti és műve­lődéspolitikai intézkedéseit. A dicsőséges 133 napot, felszaba­dult örömével és a közelgő bu­kás szomorú, keserűségével Pgyütt. Azt az alig több, mint öégy hónapot, amikor népünk Ptunkásosztálya példát muta­tott Európának, amikor együtt küzdött az orosz proletariátus­sal, magasra tartva a haladás vörös zászlaját. Huszonöt tabló, plakátok, fényképek... Dokumentumok, történelmi emlékek a Miskolci Nemzeti Színház társalgójának helyiségeiben. Március 21-én este, akik a Bondy Endre—Ta- mássy Zdenkó Életre-halálra - című zenés balladájának ős­bemutatójára érkeznek, talál­koznak majd a Tanácsköztár­saság életre kelt emlékeivel, a Herman Ottó Múzeum rende­zésében. (bp) Április végéo megkezdik a lázbcrci víztározó feltöltését A téli „pihenő'’ után újra megindultak a munkák a láz- bérci völgyben, ahol hazánk új hegyvidéki mesterséges tava épül fel. A Bán patak által táplált mintegy 4 kilométer hosszú tóban — amelynek leg­nagyobb mélysége 12 méter, szélessége pedig 300 méter lesz — csaknem (i millió köb­méter vizet tárolnak majd a két nagy ipartelep: Kazincbar­cika és Özd ellátására. A Víz­ügyi Építőipari Vállalat dolgo­zói a völgy elzárására több mint 270 ezer köbméter föld megmozgatásával 170 méter talpszélességű, 250 méter hosz- szú és mintegy 20 méter ma­gas gátat építettek, amelynek vízfelöli oldalát betonlapokkal burkolják ki. A 10 ezer négy­zetméternyi gátoldalban 120 ezer darab betonlapot építenek be és a munkákkal április vé­gére készülnek el. Rövidesen megkezdik a 22 méter magas vízkiviteli toronyrendszer, va­lamint az árapasztó berendezé­sének szerelését, s előrelátha­tólag április végén, május ele­jén hozzáfognak a mesterséges tó feltöltéséhez. A tározóból 1070-ben — a Bán pataki tisz­títóműn keresztül — már egészséges ivóvizet szolgáltat­nak a borsodi regonális víz- műrendszerbe. A tó fellöltóse- kor a Szilvásvárad felé vezető régi országút egy része víz alá kerül. Ezért Bánhorváti község határából kiindulva a hegyen keresztül új utat építettek, mely Dédestapolcsánynál ta­lálkozik a régivel. A mintegy 4,5 kilométeres útszakasz épí­tésén is már a befejező mun­kákat végzik. A lázbérci víz­tározó teljes egészében szep­tember 30-ra készül el. Export, 1969 Tervek és gondok OxdöEB Ebben az esztendőben a központi irányelveknek meg­felelően minden magyar KGM- l’állalat (s főleg a vaskohásza­ti vállalatok) számára azt ír­ták elő kötelező tervként, hogy növelni kell az exportot. Az Ózdi Kohászati Üzemekben is l‘nnek szellemében igyekeztek j*z idei tervet elkészíteni. Már kagyományokra is támaszkod­hattak, hiszen a hengerelt készáru jelentős része az el­fúlt esztendőben is exportra készült. . Gődér Józseffel, az Ózdi Kohászati Üzemek hengerelt áru osztályának vezetőjével beszélgettem az elmúlt évi tel­jesítésről, s a' gyár ez évi ex- bortfeladatairól. — 1968-ban a gyár kiszállí­tási tervének mintegy 20 szá­zalékát az exporttermékek fették ki. Az eredeti elképze- jést 30 ezer tonnával teljesí­tettük túl — mondottá. — Az 1969. évben már ter­meinket is úgy alakítottuk, begy megfelelő realitást kap­jon bennük az exportterv. tgy 105 300 tonnát terveztünk 65íPortkiszállításra. viszont nagy a valószínűsége, hogy b>ég ezer. felül is túlteljesítés vérható. Elsősorban a tőkés relá­ciókban kívánjuk növelni ex­portkiszállítási lehetőségein­ket. Valamivel nagyobb szá­zalékban akarjuk teljesíteni tő­kés exportkötelezettségünket, mint tavaly. Ez, természetesen nem jelenti azt, hogy valame­lyest is lazítunk a szocialista országokkal fennálló kereske­delmi kapcsolatainkon. — Már most, az év kezde­tén problémák is adódnak az exporttal kapcsolatosan, már­is akad olyan gondunk, ami gátolja a megnövelt feladatok teljesítését. Ez a gátló körül­mény az export-okmányhiány, amely jelentősen nehezíti munkánkat. Ilyenkor, év elején visszaté­rő jelenség ez! Az országba beérkezett megrendelések át­futási ideje, amíg megkaphat­juk a szállítási diszpozíciót, elég hosszadalmas! Tény, hogy egyes esetekben kereskedelmi szerveinket sem lehet hibáz­tatni, sokféle oka lehet a ké­sedelmes diszponálásnak (pél­dául: a külföldi partner késve fizet), mégis kell valamilyen jobb megoldást találnunk! Az Ózdi Kohászati Üzemek­nél a tárolóhely szűk kapa­citása szükségessé tenné, hcfgy amikor egy anyag elkészül, azt rövid időn belül el is szállít­sák. Az okmányhiány pedig azt jelenti, hogy az anyag hosszabb ideig tárolódik tele­pünkön ... Szorosabb együttműködést kell találnunk a METAE- IMPEX-szel, és más szervek­kel, a Nemzeti Bankkal, a külkereskedelemmel, hogy eze­ket az okmányhiányokat a minimálisra csökkenthessük. Horváth Kálmán Tavasz Borsodszirákon Kétszázezer pecsenyecsirke Sajávámosról ezer csirke a sok tíz­^erbői. A sujóvámosi Aranykalász Termelőszövetkezet már az el­múlt esztendőkben is tízezer­szám küldte a piacokra a szén pecsenyecsirkéket;. Az idén még jobban hasznosítják a ba­romfiólakat, és úgy tervezik, hogv év végéig 20(1 ezer pe­csenyecsirkét értékesítenek. A téli hónapokban már eddig 40 ezer darab rántani való csir­két adtak el. Jelenleg is 24 ezer csirkét nevelnek a tsz asszonyai és lányai, A sajóvá- mosi baromfitenyésztők jó munkájának eredménye, hogy egy-egy csirkén általában 4 fo­rint haszna van a gazdaság­nak. ' Már a nehéz erőgépeket is elbírja a megszikkadt borsod- sziráki határ. A Bartók Béla Termelőszövetkezetben meg­kezdődtek a tavaszi munkák. ‘ (Foto: Sz. Gy.) Üj szert! vasúti aljait A Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai üzemében az idén két űj, korszerű termék gyártásához fognak. A második negyedév végétől a MÁV ré­szére olyan előregyártóit vas­úti aljakat készítenek, ame­lyek az eddig használtaknál jóval nagyobb igénybevételre alkalmasak. Az előrefeszített vasbeton elemekkel a főközle­kedési vonalakat korszerűsítik és az ilyen vasúti aljakból ké­szült pályákon a vonatok akár t60 kilométeres óránkénti se­bességgel is száguldhatnak. A gyár dolgozói az új vasúti al­jakból az év végéig 120 ezer darabot adnak át a rendelők­nek. Az üzem másik fontos ter­méke egy új típusú vasbeton gerenda lesz, amely a kisla­kásépítőknek jelent majd se­gítséget. Az előrefeszített geren­da súlya az eddigieknél köny- nyebb, teherbírása nagyobb és ára olcsóbb lesz. Másik nagv előnye gazdaságos felhaszná­lásában mutatkozik meg. Amíg a régi vasbeton gerendákat 60 centiméterre, addig az úja­kat 1 méter távolságra helyez­hetik el egymástól a féllg- kész épületeken. így egy-egy családi ház felépítéséhez ke­vesebb vasbeton gerendára lesz majd szükség. Gyártását a második félévben kezdik meg és naponta 2 ezer métert ké­szítenek belőle, amely 20 csa­ládi házhoz elegendő. s* keleti demarkációs vonalat. A kijelölt sávot a terv szerint francia csapatok szállták vol­na meg, hogy az összeütközést elkerüljék. Károlyi jól tudta, hogy a határozat végrehajtása szét- toszlatná azt a tekintélyt is, amivel a polgári köztársaság még rendelkezett. A Károlyi­kormány beleesett saját kelep­céjébe: osztály békét, demokra­tikus pacifizmust hirdetett, bízott a nyugati hatalmak tá­mogatásában — mindez vég­legesen naiv illúzióvá vált. A jegyzék megpecsételte a polgári kormány sorsát. A megoldás elkerülhetetle­nül a proletárok kezébe ke­rült. A tárgyalások meggyorsul­lak a munkás- és katonata­nácsban, a baloldali szociál­demokraták és a kommunis­ták között. Gyors döntésekre volt szük­ség. M iskolcon — szinte ugyan­abban az órában, ami­kor Vyx Károlyinak át­nyújtotta a nevezetes jegyzé­ket — a Munkástanács kül­döttei megjelentek Balogh kormánybiztosnál, hogy az elő­ző nap hozott határozatot kö­zöljék vele. A követelés nvomatékakérft, s minden eshetőségre felké­szülve, a vármegyeháza előtt egy fegyveres karhatalmi sza­kasz sorakozott fel. A döntést Kun Andor — a már megszokott előzékenység­gel — közölte Baloghgal, hogy nem személyi okok miatt hoz­ták a döntést, hanem, mert a feladatokkal nem tud meg­birkózni. Balogh kijelentette a kül­döttségnek : — Mihelyt a Munkástanács határozatáról tudomást szer­zett, nyomban jelentést tett a belügyminiszternek. Már tiz nappal korábban megvált vol­na beosztásától, de a kormány — elvi okokból — nem intéz­te el lemondását. Ágoston, szociáldemokra ta á Hanti itkur sem helyeselte lemondását. De most utasítást kapott, hogy adja át posztját, de ne a, direktóriumnak, amit ő maga sem ismer el, hanem a város kormánybiztosának, Re ising er Ferencnek. Kun megköszönte Balogh te­vékenységét, és egyetértett, hogy Reisinger vegye át hi­vatalát. Néhány perc múlva megérkezett a városházára Reisinger Ferenc, és megtör­tént a hivatal átadása. A város hivatalos pecsétje mellett. így a megye pecsétje is a szociáldemokrata párt képviselőjének kezében volt. Mindez nem jelentett azon­ban proletárhatalmat, bár a mód, ahogy a hatalom átadá­sát kikényszerítették, forradal­mi volt. ilcszón, mely ideiglenesen j megye székhelye lett, hasonló módon kö­vetelte a munkásság a szocia­listaellenes szolgabíró eltávo­lítását. 20-án délután, a fővárosban ülést tartott a szociáldemok­rata párt vezetősége. Böhm ismertette a helyzetet és kije­lentette : — A Szociáldemokrata Párt vegye át a kormányhatalmai teljesen, de hogy a pozícióját megerősítse, s hogy ne kell­jen több front felé küzdenie, hogy védve legyen minden hátbatámadás ellen és hogy maga mögé állíthassa az egész ország egységes közvélemé­nyét. folytasson tárgyalásokat a bolsevistákkal, és kössön ve­lük valami olyan megállapo­dást. amelynek alapján azok hajlandók tegyenek a kor­mányt, ha csak passzíve is. támogatni...’ Garami, Weltner nem tud­ta megakadályozni a tervei, bar maguk elhatárolták ma­gukat a további lépésektől Délután 5 óra A min's-ter- tanács a Vyx-jegyzékről tár­gyal. Károlyi — egyes vissza­emlékezések szerint — köm nyezve számolt be a helyzet­ről. Közölte: koalíció többé nem kormányozhat. A polgári kormány befejez­te történelmi szerepét. Eehoczky Alfréd (Folytatjuk) M árcius 19. Délután a Mun- . kástanács tanácskozásra ] jött össze a városháza : nagytermébe. Az ülést Kun i Andor nyiiotta meg. A megyei kormánybiztossal kapcsolatos határozat végrehajtásáról Groszmann Zsigmond számolt be: ; — A Munkástanács már : több mint tíz napja bizalmat­lanságot szavazott Balogh Zol­tán kormánybiztosnak — mon- i dotta —, és kérte a megye éléről való eltávolítását. An- , nak ellenére, hogy a belügy­minisztertől táviratban is kér­ték a Munkástanács követelé­sének teljesítését, mind a mai napig semmi sem történt. j — Tovább várni nem lehet — hangsúlyozta Groszmann. — A párt végrehajtó bizott­sága ezért arra kéri a Mun­kástanácsot, hogy Balogh Zol- , tán megyei kormánybiztost he­lyéről azonnal távolítsa el, és amíg a kormány a megye élé­re szocialista, kormánybiztost állít, egy négytagú direktóriu­mot bízzon meg a Munkásta­nács a megye igazgatásával. A Munkástanács ülésén több felszólalás elhangzott. Egyhan­gúlag helyeselték a javaslatot. Elhatározták, hogy másnap (20-án) egy négytagú küldött­ség keresi fel Baloghot és közlik vele a döntést. K árolyi és a kormány már megszokta, hogy Vyx alezredes, az antant ha­talmak budapesti missziójá­nak vezetője időről időre jegyzékeket és követeléseket nyújtott át a „győztes” impe­rialista hatalmak nevében. Csak a minap került sor egy ilyen követelésre, amiben a Népszava és több olyan lap betiltását követelték, melyek — szerintük — sértették a nyugati hatalmak presztízsét. A mostani jegyzék azonban minden eddigin túltett. Az pe­dig, hogy a válaszra 36 órát engedélyeztek, s nemleges vá­lasz esetén kilátásba helyez­ték, hogy a misszió elhagyja a fővárost, egyértelmű volt a hadüzenettel, mert ez az eset­leges katonai támadás való­színűségét jelentette. A jegyzék a párizsi béke­konferencia határozatát tartal­mazta, ami kijelölte — Káro­lyi március 2-án az ün. „szé­kely hadosztály” előtt elmon­dott beszédére válaszul — a M árcius 17. A miniszterta­nács ülésén kitűzik a vá­lasztás napját: április 13. Nagy Vince belügyminiszter ugyanakkor bejelenti, hogy a polgári pártok nevében készek a lemondásra. Azt minden­esetre javasolja, ha nem is hoznak létre külön szocialista kormányt, a belügyminiszter feltétlenül szocialista legyen, hogy a tömegek közötti egyik feszültség okát meghiúsítsák. A Radikális Párt tovább megy: Szende Pál bejelenti a párt feloszlását. így érvel: — Sem a választást, sem a koalíciós kormányt nem he­lyesli. Ha már választanak, szocialista kormány és szocia­lista többség kívánatos. A pol­gári pártok ne veszélyeztessék a szocialista párt győzelmet saját jelöltek állításával. A Radikális Párt belátja — mondta —, hogy a polgárság megbukott. Ennek le kell von­ni a konzekvenciáját. Március IS. A „Világ”, a polgárság lapja hasonló hang­nemű vezércikket ír. A cikk szerzője Nagy Ferenc, a há­ború alatt Miskolc polgármes­tere, majd főispánja, utóbb pedig a Nemzeti Tanács egyik alapító tagja, közellátási mi­niszter, aki csak legutóbb ad­ta fel a miniszterséget. A cikk címe: „A polgári rend bukása”. Nagy Ferenc is nyíltan ki­mondja: — A polgári pártok esetle­ges választási győzelme csak szükségtelen megrázkódtatá­sokra vezetne. A polgárság ér­dekében is a szociáldemokrata párt kezébe kell adni a hatal­mat — hogy elkerüljék a bol- sevizmust. Irtózatos versenyfutás az idővel. ' Az üzemekben a munkások szervezkednek. Vasárnapra gyűlésre szólítják a munkáso­kat — döntés végett. A miskolci szociáldemokrata párt felhívást fogad el a ka­tonai toborzásról: — A forradalom vívmányai­nak biztosítására semmi sem fontosabb, mint a karhatalom megerősítése, ami olyan ele­mekből lesz összeállítva, ami a forradalom szempontjából teljesen megbízható és fegyel­mezett . •.. A felhívás megjelent a más- j napi lapokban. Történelmi napok — ISIS Az események sodrában

Next

/
Oldalképek
Tartalom