Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-20 / 66. szám

4 A ESZAK-MAGYAKORSZACi Á Delia Magazin tagú I abb számából Mikor végleges a. halál? — erre keresi a választ a Delta Magazin tudományos kommentárja. Különö­sen. a szívátültetések megkezdése óta sürgető a válasz, hogy eldönt« son súlyos lelkiismereti kérdése­ket, sőt, peres ügyeket is. Az agy­működést kísérő áramok teljes megszűnte után napokkal, sőt, hetekkel is volt már példa a beteg „teltámadására” — újabb bizonyí­tékokra van tehát, szükség a végle­ges halál megállapításához. A lap életmentő áramütés címmel a szív­működést újraindító, a klinikai halált, elhárító berendezésekről, a mesterséges szívritmusszabályzók legújabb formáiról számol be. Cikket közöl a luxusautókat után­zó új, olcsóbb sportkocsikról, a komputerek műalkotásairól, az al­va-tanulás kérdéseiről, a kozmeti­ka újdonságairól, az elektrotechni­ka másfél évszázad után helyesbí­tett törvényeiről, a napelemek fel­használásáról, a fénykép dokumen­tumok készítésének újdonságairól és a háztartásban hasznosítható korszerű ötletekről. Sok-sok friss információ, képes hír, száznál több — részben színes — fénykép- felvétel, humor egészíti ki a Delta most megjelent tartalmas és válto­zatos új számát. Pedagógiai partnerré teszik a illicit Néhány nappal ezelőtt a la­punkban egy szülő adott hírt róla, hogy a sajószentpéteri 3. sz. Általános Iskolában Ki mit tud? versenyt rendeztek a szülők részvételével. Sz a híradás, meg az iskola igazga­tójának meghívása keltette fel érdeklődésünket, vajon mi indíthatta az iskola vezetősé­gét arra, hogy ilyen módon vetélkedésre szólítsa tanítvá­nyainak szüleit. Kása Zoltán iskolaigazgató azt mondta, az a cél, hogy a szülőket pedagó­giai partnerré tegyék a. neve­lésben. Vagyis a Ki mit tud? vetélkedő nem öncélú versen­gés, hanem, az iskola munká­ját támogatni kész szülőknek játékos formában való felvér- tezésc az alapvető pedagógiai ismeretekkel. fizikai dolgozó gyermek. A-z 50 szakmunkásképzőbe jelent­kező közül 48 a fizikai dolgo­zó gyermeke. A szakképesítést adó középiskolákba készülő 20 közül 19 a fizikai dolgozók gyermeke. Ezen a képen a fizikai dolgozók gyermekeinek érdeklődésén, továbbtanulási irányulásán szeretne az iskola segítem a jövőben, és ezért szeretné pedagógiai segítőtárs­nak megnyerni és pedagógiai partnerré képessé tenni a szü­lőket. KIÉimpsíseny TisiaszeÉrkényken Március 22-én, szombaton délután 5 órai kezdettel ren­dezik meg Tiszaszederkényben a negyedik klubhangversenyt a helyi állami zeneiskola mű­vésztanárainak, valamint ven­dégművészeknek közreműkö­désével. A. koncert műsorán Schubert, Schumann, Chopin és, Mendelssohn művei szere­pelnek, megszólaltatásukban pedig vendégként közreműkö­dik Miskolcról Ősz Ilona, Sá­toraljaújhelyről pedig Ujj Viktor Gézáné, tovább a ti- szaszederkényi trió — Hegy- megi Ernő, Kiss Lászlóné és H. Légrádi Katalin — Schu­bert B-dúr triójának bemuta­tásával. További közreműkö­dők: Balogh Sándor és Pász- j tor Tibor művésztanárok. A j klubhángverseny műsorát \ Hegymegi Ernő, a zeneiskola i igazgatója ismerteti. Szükséges is ebben az isko­lában a szülőkkel külön fog­lalkozni. mert az 1120 gyer­mek szüleinek döntő többsége fizikai dolgozó, bányász, üveggyári, vagy vegyiüzemi munkás. Az iskola is a bá­nyász lakótelepen van. A tan­év elején történt felmérés sze­rint 128 volt az úgynevezett „problémás” gyerekek száma, akik részben rossz családi kö­rülményeik és egyéb otthoni adottságok miatt nem képe­sek lépést tartani a többség­gel, de ezen a 128-on felül is nagy számmal adódtak szep­temberben olyan gyerekek, akik a, nevelők részéről külö­nös figyelmet, több támoga­tást igényeltek, mert otthon csak igen csökkentett mérték­ben kaptak segítséget ta­nulmányaikhoz. A félévi fel­mérések szerint a. 128-as szám erősen lecsökkent. Júniusban 141 gyerek hagy­ja el az iskolát, ebből 136 fi­zikai dolgozó gyermeke. 41-en jelentkeztek középiskolába, ab­ból 18 a gimnáziumba készülő Jóllehet, hogy éppen a leg­rászorultabb, az úgynevezett problémás gyermekek szülei tartják magukat leginkább távol az iskolával való minden kapcsolattól, a Ki mit tud? meghirdetése mégis eredményes volt, mert e ver­sengés fajta tömegmozgató ere­je a szülök körében is nagy­arányú pezsgést jelentett. E Ki mit tud? célja a szülők megnyerése, felmérni azt, rnit tud a szülő, és mit kell tud­nia ahhoz, hogy jobbam, segít­hesse gyermekét. Es termé­szetesen a versengés célja a szükséges ismeretek megadása. Elvileg minden szülő részt vehetett a versenyen, de végül is az első fordulóra a 60 be­nevező közül 49-en jöttek el. A vetélkedő nyilvános volt, sok szülő tanulhatott belőle. Igen sok szülő mutatott fel magas fokú jártasságot peda­gógiai kérdésekben, a vetél­kedő és a zsűri tanácsai azon­ban segítettek a szülő részé­ről megmutatkozó spontán tá­mogatást egységes keretbe foglalni. A részvevő szülők versengő kedve, és felmuta­tott. ügyszeretete hihetőleg buzdíiólag hal más szülőkre, és talán megmozgatja a leg­jobban rászoruló gyermekek hozzátartozóit is. Az iskolá­ban ezt úgy fogalmazták, hogy „remélhetőleg hat rájuk a ve­télkedést láz”. Természetesen a sajószent­péteri 3. sz. iskola nem tartja kizárólagos hatóeszköznek ezt a vetélkedőt. A szülőkkel való elbeszélgetések, a fizikai dol­gozók gyermekei megsegítésé­nek más módozatai, a gyer­mek fejlődésének személyisé­gi lapokkal történő figyelem­mel kísérése, és egyéb módsze­rek mellett, kiegészítőként kí­vánják a szülőkre történő ha­táson keresztül megadni a rá­szoruló gyermekeknek a to­vábbi segítséget.-1 Pályakép Dayka Február végén tartották meg az elődöntőket külön az alsó és külön a felső tagozatos szülőknek. Zárt borítékban húzott kérdésekre kellett vá­laszt adni egy-egy általános nevelési témakörből és egy- egy, nem kifejezetten pedagó­giai, inkább hasznossági téma­körből választott kérdésre. A mezőny — a 10 pedagógus­ból álló zsűri pontozása alap .ián — meglehetősen szétnyúlt, végül is az alsó tagozatos szü­lők közül 17-en, a másik kate­góriában 12-en jutottak to­vább a középdöntőbe. Ezt a tavaszi szünet után tartják, és e középdöntőn már döntő súlyt kapnak a pedagógiai kérdések. Például az alsó ta­gozatos szülők részére 29 kér­dést dolgoztak ki, s ilyenek találhatók köztük: „Melyek azok a kitüntetési és jutalma­zási formák, amelyeket alkal­mazni lehel a 6—10 éves gyer­mekeknél?” vagy „Hogyan fo­gadja a szülő gyermeke isko­lai munkájának első értékelé­seit?” esetleg. „Miért előnyös az óvodai foglalkozás?” A fel­ső tagozatos szülők kérdései közül is megemlítünk egyet- kettőt: „Mik a 10—14 éves gyermek leggyakoribb hibái?”, „Mi a szülő feladata a serdülő értelmi nevelése területén?”. Az iskola a felkészüléshez ti '•érdeseket jóelőre kiadja, és kiadja a szükséges szakirodal­mat, tansegédleteket is. A döntő a tanév végén lesz, és ennek kérdései kifejezetten a nevelés közbeni nehézségek témaköréből adódnak. A 80RS00-MISK0LC1 Füzetek újabb darabjaként jelent meg ICabdebó Lóránt kismonográfiája, amely a me­gye, a város szülöttének, a magyar felvilágosodás ígéretes és tehetséges, de fiatalon el­hunyt költőjének — Dayka Gábornak költészetét és pálya­futását öleli fel. Dayka neve éppúgy köthető Miskolchoz, mint például Katonáé Kecs­keméthez, vagy Batsányié Veszprém megyéhez, vagy Kölesévé és Móriczé Szatmár- hoz. A szűkebb pátria, s a nemzeti költészet dialektikus kapcsolatát jelzik e halhatat­lan nevek, amelyek a magyar irodalom legnagyobb hagyo­mányainak részei immár. Dayka életműve is. Dayka modernül ható köl­tői ségének és költészetének lényegét nemcsak Csokonai, illetve Kazinczy ismerte fel, ragadta meg, hanem Kölcsey is. amikor — 1817-ben — ar­ról írt: „Daykát tekintvén, meghat bennünket azon erő, melyet ő, a még készületlen nyelvvel küzdvén, előttünk ki­fej leget”. Kabtíebó Lóránt Dayka Gá­bor költészetét történetiségé­ben és maiságában együttvéve igyekszik bemutatni, a méltat­lan ni homályban hagyott élet­művet újra rendszerezni. Ta- iuhrnányának legfőbb érdeme az. hogy fejlődésében és ösz- öíben vizsgálja a fiatal !-.öUő pályafutását. Nem me- i e.v képet fest. nem köti e ná'' hutást iskolákhoz”, mint korábbi és a régmúlt ma- uyar irodalomtörténetírás tét­re azi Dayka rövid pályá- n nem is adott alkalmat a költőnek arra. hogy egy irányzathoz kötődjék (hozzá­láss- Tr 'bdebó Lóránt he­lyesen ad hangsúlyt annak, miszerint a korabeli magyar költészet akkor válik sokirá­nyúvá és sokirányzatúvá, ami­kor Dayka pályája épphogy megindul.) Tehát, nemcsak arról van szó, hogy elérkezett az ideje összefoglaló jellegű Dayka-ta- nulmány megírására, hanem arról, hogy eközben a tanul­mány írója szakítson a régi, néha rossz értelmezésű, meg­rögződött felfogásokkal. Ez esetben így is történt, hiszen Kabdebó Lóránt erőteljesen hangsúlyozza, hogy az iskola szelleme felvilágosult volt, legalábbis alkalmas arra, hogy a diák Dayka figyelmét kinyissa, vagy fogékonnyá te­gye korának sokirányúságá­ra. A korabeli magyar polgár­városok (mint Pest, Eger, Kassa, vagy éppen Miskolc) levegője alkalmas volt arra, hogy az iskolás költészet me­legágyából kinövessze a sok­rétű magyar költészet első hajtásait. Dayka költészete is e körbe tartozik. Szentimenta- lizmusa tehát csak egyik ösz- szetevője költészetének, de nem egészének alaptónusát határozza meg (mint a köz­tudatban élt). Az antikvitás (Ovidius, Vergilius), a kora­beli nagy európai kultúrtör­téneti. irodalmi és bölcseleti minták és példaképek (Haydn, Schiller, illetve Pope és Rousseau) nem is engedhették meg a költészet és az új iránt oly intenzíven fogékony köl­tőnek. minő Dayka volt, hogy egyetlen iránynak kötelezze e! magát. Kabdebó Lóránt ér­deme. hogy e példaképeket, irányokat és hatásokat egy­más mellett, szinte szinkroniá­ban mutatja be. Ezzel — iro­dalomtörténetírásunkban első ízben — merőben új Dayka- képet nyújt. E kép alkalmas arra, hogy — irodalomtörK-ne- tileg is igazolhatóan — elődje, mintegy előképe legyen Cso­konainak, illetve költészeté­nek. A fiatalkori halállal derék­ba tört Dayka pályája és tor­zó maradt költészete. A derék- batöretés, az életsorsban bekö­vetkezett tragédiák még éle­sebben domborítják ki a nagy­szerű készülődést, a sok re­ményre jogosító nekilendü­lést. Ezért tudjuk elfogadni Kabdebó Lóránt érvelését és bizonyítását, mely szerint Daykának nem adatott meg — a rövid élet ürügyén sem —, hogy túl is lépjen például a szentimentális hangvételen, hogy erőteljesebben fejezze ki a kor költészetének általános tónusát, markánsabbá is téve az egyéni hangot. Ezt éppen a szentimentalizmus ellenpon­tozása — a jelentkező klasszi­cizmus is sejteti. Az egyéni hang: a Titkos bú, a Rettenetes éj — s alig valamivel több a „nagy” Day- ka-versek közül. Csokonai, Kazinczy ezeket idézi; erről szól — versek említése nél­kül — Kplcsey is. KABDEBÓ LÓRÁNT kis­monográfiáját dicséri, hogy ugyanazon költői anyaggal dol­gozva, mégis friss szemlélet- móddal, újszerűén állítja elénk Dayka költészetét. Ta­lán még inkább megengedhet­te volna Kabdebó Lóránt — ezzel mintegy a maiságot is ■erősebben hangsúlyozva — a XIX. század Dayka-szemléle- tének hangját, annak igazolá­sát. Kabdebó — az elemzések során — arra is kísérletet tesz, hogy a Dayka-versek időrend­jét is meghatározza. Ily for­mán pq&szon úi eleven költői- lég hiteles és máig ható Day- ka-képet vallhat magáénak a magyar irodalomtörténetírás. illetve felvilá^nsodás-kutatás. Kovács Győző mRB A Ki mit tud? vetélkedő­ben részt vevők különféle ajándéktárgyakat kapnak már az alsóbb szűréseken is. A döntő részvevői és nyertesei, természetesen értékesebb dí­jakban részesülnek, amelyeket különféle szervek — MÉH, OTP, üveggyár, bányaüzem, járási nőtanács, az ELZETT- gyár fiókja — biztosítanak. A lényeg azonban nem az aján­déktárgy értéke, hanem az az eszmei gazdagodás, amely a szülők pedagógiai felkészült­ségében jelentkezik majd a verseny végére. (lienedek) A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres kőműves, ács-állvá­nyozó, viz-, gáz-, központifűtés-szerelő, villanyszerelő, hideg­burkoló. szigetelő, he­gesztő, lakatos, asz­talos, faipari gép­munkás. építőgép-ja­vító, -szerelő és TMK- lakatos szakmunkáso­kat, valamint építő­iparban jártas kubi­kosokat és segéd­munkásokat. Főétke­zés és munkásszállás biztosítva. Icicntkczés a vállalat munkaerő-gazdálkodá­sán. DEBRECEN, KÁLVIN TÉR II. Mozi és estélyi ruha M oszkvában, a Kulinyin sugárúton fényes üzletsorok tőszomszédságában van az Október mozi. Erről a világvárosi filmszínház-kombinátról minden film- szerető embernek az jut eszébe, hogy a filmnézést bizo­nyos körülmények között egész estét betöltő, fontos és fel- i emelő programmá lehet avatni. Az Október moziban két teremben vetítenek; a tágas márványcsarnokok mellett ké­nyelmes fotelekkel berendezett klub található, a filmszín­ház balszárnyán pedig luxus kávéház üzemel. Ebbe a moziba ünneplőben jönnek a nézők, miként a szín­házakba. A filmválasztási lehetőségen kívül vitaklub, ze­nés kávéház, vacsorázóterem áll a nézők szolgálatában. • A moszkvaiak eseményként, programként iktatják szabad idejük hasznos eltöltésébe a mozikombinátot. (Közbevető* leg: a márványcsarnokokban időnként képzőművészeti ka­maraki állításokat is rendeznek.) Túlzás lenne azt állítani, hogy a Szovjetunióban min­den mozi olyan előkelő, mint az Október. Egyet azonban felelősséggel állíthatunk: mind a fővárosban, mind Le- hingrádban és a köztársasági városokban hasonlatosan, egyre több a kulturált, a szemnek, a közérzetnek egyaránt örömet nyújtó filmszínház. Részben ennek tulajdonítható, hogy a Szovjetunióban nem tűnik el egyik napról a má­sikra több millió néző. Mindezt azért mondtuk el, meri, hazánkban is gyakori téma a mozik felszereltsége, az épületek állapota. Nem én vagyok az első, aki a nézőszám apadását összefüggésbe hozom a mozipark szegénységével Azt hiszem, a gondo­latfelvetéssel már nem mondhatunk sok újat, most már tettekre van szükség. Miskolcon éppen a napokban beszélgettek varosunk vezetői a művelődésügyi miniszter egyik helyettesével és más, irányító munkatársakkal. A IV. ötéves tervben meg­épülő kulturális létesítmények kerültek szóba. Neuralgi­kus pontként o.mlítették a miskolci mozik korszerűtlensé­gét, s annak szükségességét, hogy városunkban megépül­jön egy minden igényt kielégítő filmszínház. Igen ám, de ki építse fel a mozit? A város vezetői úgy fogalmaztak, hogy miután a moziüzemi vállalat megyei intézmény, nem látja szükségét, hogy a város számára mozit építsen. A város, miután önállóan nem üzemeltethet filmszínházat, egy megyei vállalat hasznára és rendeltetésére nem épít mozit. De Miskolcnab szüksége lenne egy kulturált filmszín­házra. Ezt. látják a város szűkös pénzzel rendelkező vezetői is. Dr. Fekete László a városi tanács vb-elnöke igen érde­kes javaslattal lepte meg a minisztériumiakat. Elmondta, hogy a város egy feltétellel tudna áldozni mozira, ha Bt üzemeltető a bevétel egy részét átadná a városnak, hogy az összegből megsegítsék azokat a népművelési intézmé­nyeket, amelyeknek rovására épülne a filmszínház. Az ötlet nagyon tetszett dr. Polinszky Károlynak, a mű­velődésügyi miniszter helyettesének. Elmondotta, hogy a* érdekes „kompromisszumos” elgondolás realizálhatóságát j megvizsgálják, mert a javaslat egyaránt szolgálhatja » ! moziüzemi vállalat, a város és nem utolsósorban a nézők érdekeit. Hj agyon jól tudjuk: a kulturált mozi nem minden, * jó film a fontos. De a sokfajta szellemi kínálat századában lassan a moziknak is át kell alakul­niuk melegséget és kényelmet kínáló klubokká, vagy olya® kulturált csarnokokká, ahova a filmművészet iránti tiszte­letből, meg önbecsülésből sötét, vagy estélyi ruhában lép be az ember. Párkány S,íwbí* 1EIIIII Eladó Miskolchoz közel, 6 kilométerre, Arnót, Petőfi u. 197. számú egyszobás, konyháé, plncés ház, 200 négyszögöl telekkel, 35 000 Ft-érfc, azonnali beköltözés­nél. FelNőzsoica, Széchenyi u. 11. számú 3 szobás, kony- hás családi ház eladó. Modern vonalú 3 szobás családi ház, autógarázs, gyümölcsös kerttel, beköl­tözhetően eladó. Miskolc- Pereceo, Kiserenyő u. 54. Na gy méret ti, összkomfort toa családi ház eladó. Két családnak is megfelel. Ki­sebb bérházi, tanácsi cse­relakás szükséges, amit a vételárba beszámítok. Kl- lián-ésxak, Bányamécs u. ■5 Nagyméretű 2 szobás la­kást keresek költségmeg- téritéssel. Melinda u. 10., 2. ajtó Csaba felett, az Ághe­gyen szőlö-gyümölcsö3 el­adó. érdeklődni: I. kér., Zsigmond u. 1. Eladó ÖTP^ kölcsönnel épült 3 szobás, új csalá­di ház. Tanácsi cserelakás szükséges. Miskolc, III., Nyár u. 58. Eladó a Somogyi Béla ti, 31. sz. alatti 2 szoba, összkomfortos, kertes csa­ládi ház. Ossz eköltöző Ír­nek előnyös. Kétszobás bérházi cserelakással azon­nal beköltözhető. Érdek­lődni lehet: Rácz, 14-043- as telefonon. László Jenő a. 51. szá­mú ház olcsón eladó. Ér­deklődni: Arany János u. 106. Hamarné. Garázs kiadó. III. kér., Iván u. 25. Érdeklődni: I. kor., Teréz a. 21. Víkendház, deszkából, szétbontva, olasón eladó, vagy ugyanott a telken felállítható. Miskolc-Tapol­ca, Győri u. 27. Egy magányos, idősebb férfit albérletbe felveszek. Tót u. 33. Diósgyőrben, n Kankós­hegyen 800 négyszögöl sző­lő-gyümölcsös, préeházzal eladó. Kiliánhoz 10 perc­re. Érdeklődni: ni. kér., Bartók Béla u, 84, Elcserélném miskolci két­szoba-összkomfortos, erké- lyes, I. emeleti, központi fütéscs szövetkezeti lakáso­mat hasonló háromszobás hallosra, vagy vennék ugyanilyent. Telefon: 22- 293. Kicserélném főbérleti, földszintes, kétszoba-Össz- komfortoű lakásomat 1 szoba, összkomfortosért. Érdeklődni: szombat, va­sárnap. Szentpóteri-kapu 25. ss., fszt., bal. Beköltözhető szoba-kony­ha, éléskamra, gyümölcsös- kerttel, fizetni kedvez­ménnyel eladó. Diósgyőr, > Árpád u. 112. Elcserélném Szentpétorl- kapui, V. emeleti, 2 szo­ba, tálaló, garderobos, er- kélyes, déli fekvésű, gáz­fűtéses lakásomat kétszer 1 szoba, konyhára, vagy 3 szobás, összkomfortosra. Lift vau. Kassal u. 70., V. em., 3. ajtó. Különálló bútorozott szo­ba kiadó. Martintelep, Sík u. IC. Külön bejáratú szoba két rendes nő részére ki­adó, azonnal. Miskolc, I., Akác u. 42. Elcserélném szép, dél! fekvésű, földszintes, 1 szo­ba, hálófülkés, Összkom­fortos lakásomat 2 szoba, összkomfortosra, megegye­zéssel. Park u. 9. Bonta. Petneházl bérház. Albérletet keresek befo­gadó nyilatkozattal, magas költbégmegtérítéssol. Gön- czv. Gizella u. 11. Vennék Miskolcon csalá­di ház építésére telket vagy újraépíthető rossz há­zat telekkel. Telefon: 22­293. Beépíthető házhely a pa­pírgyárnál eladó. Érdek­lődni: Miskolc, T., Bacsó Béla ti. 73. fftadő 2 szoba, konyh* J 1 szoba, konyha, 200 ne#^ szögöles portával. András, Miskolc, Gyár u. 38. __^ É gy szoba, konyha, ** kertes házrósa beköltöző' i»ol eladó. Diósgyőr, u. 16. Érdeklődni: déhdff Igényesnek gázfűtés**' bútorozott szoba, konyh* fürdőszoba-használattal ^ gyermektelen házaspár110 kiadó, aki nekem biztosítani 10 000 Miskolc, Csabai-kapu 9 szám. Eladó oh özugróbáu négyszögöl szőlő-gyüraőlct*^ részekben la, házhely**! alkalmas. Érdeklődni: # poros 36., vagy Daru 17. in. kér. öxugróban szőlő és mölcsös, 5x5-03 épül*V eladó. Érdeklődni: in. Nemzetőr u. 3. Eladó 865 né*y»j>*5 E>őiő-gyümölcsö3 éti a görömbölyl Temploma*', gyen. Érdeklődni: Bzeiw\ terl-kapu 54.. m. lh., 4. Bóta. Eres szoba kiadó &K, raektelen házaspár01^ Martlntelep, Csokonai 74. ___ Kzö lő-gyümölcrös eladó egyetemnél. Érdeklő®^ Huba u. 3.___________ K ét dolgozó lánynak lást adok. Martint*1*' Csokonai u. 24. Eladó 905 négyszögöl ványszőlő két részben ^ Hejőcsabal aluljáróhoz ^ percre, vagy haszonb®' kiadó. Érdeklődni: naP0li* 2—5 óráig. Széchenyi Apostol. __ a *0; batársnak diákfiú, tanuló, vagy fiatal dol^üj férfit keresek. Szécfc«*w u. 58., 1/3. 1200 négyszögöl jó ban levő szőlő Szeg1«* megosztva is eladó. lödni: Győri-kapu 43., ver boltbon. Beköltözéssel eladó kolc, Vörösmarty u. * szám alatti családi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom