Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-11 / 290. szám

ßSZAKMAGYARORSZÄG Szerda, 1968. december 11. V lYJÜIrt K: vasárnap és ünnepnap fél 4 és fél 6 óra, hétköznap 5 és 7 órakor. 12—13. Egy ember az örökkéva­lóságnak. Színes angol. 14—15. A ,,Satu raus” nem válaszol I—II. Ma­gyarul beszélő szovjet. Egy és fél helyárral. IC—17. Horgász a pác­ban. Francia. Matiné: 15-én fél 11 órakor. Csudapest. Magyar. SZIKRA K: mindennap 5 és 7 óra. 12—13. A ,,Satumus” nem vála­szol I—II. Magyarul beszélő szov­jet. Egy és fél helyárral. 14—15. Csak du. 5 órakor. A dzsungel macskája. Magyarul beszélő színes amerikai. Este 7 órakor. Isten és ember előtt. Magyar. Csak IC éven felülieknek! 16—17. Csak du. 5 órakor. Egy szerelem három éjszakája. Színes magyar. Csak este 7 órakor. Az apáca. Magya­rul beszélő színes francia. Csak 16 éven felülieknek! Matiné: 15-én fél 11 órakor. Pá­rizs—müncheni hálókocsi. NDK- film. TÁNCSICS K: naponta fél 5 és fél 7 óra. 12—13. Kortársaink I—II. Ma­gyarul beszélő szovjet, kétrészes, szimpla hely árral. Kezdés csak délután 5 órakor. 14. A tökéletes bűntény. Je­gyárul beszélő francia. Csak 16 éven felülieknek! 15. A generális. Amerikai. 16. Falak. Magyar, 50 százalékos helyárral. Csak du fél 5 órakor. 16—17. Az apáca. Ma­gyarul beszélő színes francia. Csak 16 éven felülieknek! SAP,VARI K: naponta fél 5 és háromne­gyed 7 óra. 12—13. Tánc Hitler főhadiszál­lásán. Magyarul beszélő lengyel. Csak 16 éven felülieknek! 14—15. A hivatás kockázata. Magyarul beszélő színes francia. Csak 16 éven felülieknek' 16—17. A cigány. Magyarul beszélő szovjet. PETŐFI K: naponta fél 5 és fél 7 óra. 12—13. Kétszemélyes ketrec Ma­gyarul beszélő csehszlovák. Csali? 16 éven felülieknek! 14—15. Vas­áradat. Magyarul beszélő színes szovjet. 16—17. A ..Saturnus’* nem válaszol l—II Magyarul be-zélő szovjet, egy és fél hely árral Matiné: 15. 10 órakor. Ludas Matyi. Magyar. ADV - TAPOLCA (terem) K: csütörtök, péntek, vasárnap és hétfő este fél 7 óra. 12—13. A nagymenő. Színes fran­cia—olasz 15—16. Telemark hősei. Színes angol—kanadai. ROVIUMLMLK KEDVELŐIN fc Kj Béke: 12—18. Ök és mi. Üj áruházaink. Kossuth de.: 12—13. Viharos út. 16—17. Ok és ni. 10. Templom. Kossuth du.: 12—13. Viharos út. 16. Világma- ;azin 25. 17. Templom. Szikra: 14—15 Penna. • Világmagazin 6. Képek a balett történetéből. L rá ne.sirs: 14. Üj fény. a Laser, fáklya: 16—17. Vízkereszt. SágvárA 12—13 Döntetlen. 14—15 Kezek. 6—17. Tbiliszi. Ének a városról. Petőfi: 12—13. Olimpia országában 14— 5. Szarvas hercegnő. A műsorváltoztatás jógái fenn* ártjuk I K: naponta fél 4, háromnegyed 6 és 8 óra. 12—18. Minden nő bolondul ér­te. Színes francia. Csak 16 éven felülieknek! Matiné: 15-én negyed 10 és 11 órakor. Hattyúdal. Magyar. KOSSUTH (délelőtt) K: naponta délelőtt negyed 10 és 11 óra. 12—13. Lombhullás. Szovjet. 14— IS. A nagymenő. Színes francia- olasz. 16—17. Minden nő bolondul érte. Színes francia. Csak 16 éven felülieknek! 18. A Saint Tro- pez-i csendőr. Színes francia. KOSSUTH (délután) K: naponta háromnegyed 8, fél 5/ és fél 7 óra. 12—13. Lombhullás. Szovjet. 14— 15. A nagymenő. Színes francia. 16. Elsietett házasság. Magyar. 17. A Saint Tropez-i csendőr. Színes francia. 18. Fekete tulipán. Színes francia—olasz. FIGYELEM! FIGYELEM! December 25-töl január 1-ig a Béke és a Kossuth filmszínház bemutatja az Egri csillagok c, ^^^^^J^éf-részes magyar filmet, 1 GR. TELEKI PA LEK Nagy- 1 kikindán arról is tárgyaltak, 1 miként is tudnák a székely i csapatokat felsorakoztatni a £ román intervenció oldalán a á Tanácsköztársaság ellen. Di- t mitriu a tárgyalások során azt t kérte Telekitől, hogy a magyar a uraknak most „itt az alkalom t> behizonyítani fehérségüket”. k Ezért a szegedi „kormány” tá- k mogassa a „románokat bal- 11 szárnyukon a vörösök elleni 11 védekezésben és esetleges tá- n Kiadásukban". Csak erre az z esetre volt hajlandó a román a vezérkar a „Székely Hadosz- a tály"-t felszerelni és a Vörös A Hadsereg ellen küldeni, De k Lobit francia tábornok is úgy A nyilatkozott — gr. Csáky 1st- a ván előtt —, hogy engedélye- U zi a fegyverek kiadását az el- lc lenforrndalml magyar tiszti s< századok számára, ha a szege- ai di „kormány” hajlandónak a: mutatkozik a románokkal ft együtt koncentrált támadást d: indítani az ellentámadásban te levő Vörös Hadsereg ellen. Gr. a: Telekiék és a Szegeden gyüle- T kező ellenforradalmi tisztek ni azonban túl gyávának bizo- nyúltak ahhoz, hogy a Vörös Hadsereg ellen fegyverrel fel ti merjenek lépni, akár az inter- m venciós román hadsereg olda- íc Ián is, té A „Székely Hadosztály" áru- ív ásn tehát megnyitotta Erdély- Jé bői az utat a román királyi s< laderő számára. Amikor azon- P1 aan a támadó román hadosz- fi télyokat a Tisza vonalán a /őrös Hadsereg megállította, iőt visszadobta és üldözte; a - A megye spuitci,... ___ e lsősorban a francia kormány támogatását élvező szomszéd államokra várt. A szegedi „kor­mány" mindent megtett, hogy az antant (a gyűlölt és volt el­lenség) bizalmát kiérdemelje, céljainak megnyerje. 1019 júliusában gr. Teleki Pál, a szegedi „kormány" kül­ügyminisztere és gr. Csáky István Nagykikindára utaztak a franciák főhadiszállására, hogy tárgyalásokat folytassa­nak Dimilriu román vozérkari őrnaggyal a román fegyveres intervenció megindításáról és a fegyverét már régebben le­tevő „Székely Hadosztály" új­ból való felfogyverzésóről a magyar Vörös Hadsereg ellen. A „Székely Hadosztály" Er­délyben állomásozott, s felada­ta többek között az volt, hogy feltartóztassa a Tanácsköztár­saság ellen támadó hojárl ro­mán csapatokat, Kraíochwlll ezredes, a „Székely Hadosz­tály" parancsnoka gr, Bethlen István határozott utasítására 1019 március végén hadiköve­teket küldött Maniu román ál­lamférfihez és Gondrecourt francia tábornokhoz azzal az ajánlattal, hogy a „Székely Hadosztály” hajlandó fellépni a Magyar Tanácsköztársaság ellen, és kész a "fegyvert le­tenni az antant megbízottai alőtt. Kratochwili 1910. április 39-án a román intervenciós ’sapatok parancsnokával tör­tént megegyezés értelmében le s tette a fegyvert, így vált izután szabaddá az út a ró­nán haderő számára egészen i Tisza vonaláig. I Kai'L, UW [CgCtljc. Lv.uv. _. ... érkezett. Könnyűzenei felvét veres erők megszervezését kí­vánja; c) az antant államaival az államközi kapcsolatok kiépíté­sén és a jó baráti viszony megteremtésén fáradozik; d) a Tanácsköztársaság kor­mányát, annak minden intéz­kedését és rendeletét törvény­telennek tekinti. BECSBEN pedig gr. Bethlen István vezetése alatt Antibol- sevista Comité alakult, szintén a Tanácsköztársaság megdönté­sére. A Comi tóban tevékeny­kedő magyar arisztokraták központi feladatát képezte, hogy a Becsben székelő an­tant-diplomatákkal és táborno­kokkal megértessék a külföldi fegyveres beavatkozás szüksé­gességét a magyarországi mun­kás-paraszt hatalom ellen. A magyar feudális oligarchia at­tól sem riadt vissza, hogy min­den vonatkozásban alárendel­je magát a francia imperia­lizmus közép-európai céljai­nak, Ezt igazolja gr. Károlyi Gyula miniszterelnök levele is, amelyet a szegedi „kormány” nevében De Lobit tábornok­hoz, a francia haderők ma­gyarországi parancsnoká­hoz intézett, „Minthogy a cél — írja Károlyi *—, melyet a kormány maga elé tűzött az antanthatalmak érdekelnek és kívánságainak megfelel, akik a holsevizmus letörését, a rend helyreállítását és biztosítását ■ óhajtják...” A MAGYARORSZÁGI pro­letárdiktatúra letörése volt ; hát a cél. A Magyar Tanács- : köztársaság megsemmisítése i k hatása elmélyültebbé válik. A FORRADALMI munkas- >SZTALY 1919. március 21-én rezébe vette a hatalmat, és reklamálta a Tanácsköztánsa- ágot. A magyar ellenforradal- ni reakció az antant segítsé- [ével mind bel-, mind küjföl- lön azonnal . szervezkedésbe rezdett a munkásosztály álla­na ellen. 1919. május 5-én iradon megalakult az első igynevezett ellenforradalmi kormány” azzal a céllal, hogy franciák segítségével maga őré tömörítse azokat a belső, lindenre elszánt erőket, ame­rek készek a Tanácsköztársa- ág ellen fellépni. Az aradi „kormány” az antant egítségével nemsokára Sze- edre helyezte át a székhelyét, hol a francia megszálló kato- aság védelme alá helyezte íagát. így alakult meg a fran- iák támogatásával a szegédi [lenforradalmi „kormány” 319. május 31-én, gr. Károlyi '■gúla miniszterelnökkel az lén. Megalakulása után közzé itt proklamációjában a fran- ák támogatását élvező Ká- >lyi-féle „kormány” lészögez- programját, amely az aláb- akat tartalmazta. A „kor­ány”: a) a Szegedet megszálló ancia csapatok támogatásá- ü kívánja a, régi rendszert sszaállítani; b) a megszállók segítségével proletárdiktatúra megsem- isítését, ezért a belső fegy­ies a helyi egyéb intézménye A HOSSZÚ CÍM a szép szán dékot és ezúttal már az ered ményt is jelzi, amelyért e: együttes létrejött. Többszö: megemlítettül-:, hogy a zeneka: jövője sem nélkülözheti azt hogy tagjai sokoldalú zeneka­ri és kamaraegyüttesi jártas­sággal rendelkező művészek le­gyenek, de nem nélkülözhet egy ilyen együttes létét váro­sunk zenei élete sem. A hir­telen felsorolt okok között a: egyik legsúlyosabban szamba- veendő az együttes művész foglalkoztatottságának kérdé­se is, amely sajnálatos gazda­sági okokból még eléggé fe! nem használt művészeti-neve­lési lehetőség, amellyel azér nem tudunk élni és a zene­kart a megye művészeti neve­lésébe bekapcsolni, mert utaz­tatásuk költségeire nem ren­delkezünk anyagi alapokkal Bár a zenekar művészeti veze­tése sok találékonysággal tisz­teletre méltóan törekszik so­• kát tenni azért, hogy a zene eljusson megyénk távoli he­lyeire is, — valóban minden­kié legyen —, mégis csak tö­rekvés és nem eredmény. Nem tudjuk, vagy legalábbis eddig nem tudtuk megtalálni a módját, hogy ez a felaján­lott, anyagi ellenszolgáltatás nélküli művészeti „szolgálta­tás” elérhető legyen. Igaz, gazdaságossági számításokkal sajnálatosan nem, igazolható, hogy a művészi zene „üzlet”. Egyáltalán nem az, valóban. Világszerte sem az. Nem vonz százakat és ezreket, mint a tánczene. És nem mutatható ki belőle semmiféle üzleti ha­szon. De államunk művészeti politikája is éppen azt céloz­za, és ez a művészeti mecha­nizmus lényege, hogy a más forrásból szerzett pénzügyi le­hetőségekből népünk zenei ne­velésére is nyújtsunk. * NAGY ZENEKART utaztat­ni valóban nehezebb gond. Ka­maraegyüttest, 4—5 embert már nem.. Éppen ezért is sze­rencsés és dicséretes a kama­raegyüttes megalakítása. A művek válogatásáról is elis­merően kell szólnunk. A zene- irodalom remekeiből kiváloga­tott művek vonós- és fúvós- iisszeállításúak voltak, tehát még azon akadály is elhárul, ami a zongorát, mint kísérő­hangszert igényli. Tudjuk, hogy a kamarazene nem vonz nagy hallgatóságot — de ez sem baj. Szépen berendezett, igazán ízléses megyei klub­könyvtáraink mindenképpen alkalmas helyei az ilyen kis hangversenyeknek. Talán túl sokat beszéltem az anyagi vonatkozásokról, szer­vezési kérdésekről, bár hitem szerint még nem eleget. Még sokat kell szólnunk is, ten­nünk is egészen addig, míg a zenét — ha nem is mindenki —, de az eddigiektől többek számára tesszük elérhetővé, és feltárjuk számukra a muzsika felemelő, élményt adó vará­zsát. * A MÜSORRÖL IS és az elő­adókról is szívesen szólunk, bár nem hallgathatjuk el, hogy e szép és nem kis vállalkozás­nak még csak az elején tar­tunk. Hosszúnak tűnik még az az idő, amikor a hihetően ál-, landővá szerveződő együttesek; {elfogásukban, játékmodoruk-] ban összeszoknak. Szívesem szólunk az előadókról: Gál Ká-t roly hegedű, Nagy László he-t gedű, Nagy Ferenc hegedűi Weither Ilona gordonka,_ Har-( sányi István gordon, Bákonyé Tamás oboa, Novák Józse klarinét, Nemes Ferenc fagottf Mészáros Imre kürt, Gellérc Zsuzsanna zongora. r Legszebben megoldottnak Marcello Oboaversenyt és ir Mozart Oboanégyest hallottuk Bákonyi Tamás oboajátékáról külön figyelemmel kell szólni. Átélt,, szép formálású muzsi­kálása a többieket is magával ragadja. A Beethoven, Szep­• tettben a kürtszólamot ellátó Mészáros Imréről szólunk el­ismerően. Egyébként ez a mű mutatta leginkább a még nem kamarai vonásokat. Reméljük, az együttesek ál­landósulnak, és akikre tartor zik, megtalálják foglalkozta­tottságuk helyét és minél több­szöri módját. ció túlságosan telve van tech­nikai bravúrokkal és így ért­hető, hogy minden előadónak kicsit le is köti a figyelmét. Muzikalitásának legszebb pél­dáját a Scarlatti-szonáták gyöngyszemeinek előadásával mutatta meg, és a ráadásként adott Chopin, Mendelssohn és a nagyszabású Liszt Rákóczi- induló előadásával. A Schumann-karnevál is sok költői szépségű részlettel aján­dékozott meg. A hallgatóság egész este eltűnődhetett azon, hogy ez a törékeny alkatú mű­vész honnan veszi zongora­hangjának nagy erejű, dús, tü­zes zengését, a nagyszabású fortékat és a gazdag színeket. Optimista lénye , és életszemlé­lete szinte minden megnyilvá­nulásán átsugárzik. Nagy pó­diumrutinja folytán a hallga­tósággal könnyen talál rokon­szenves kapcsolatot. Formai építkezésével minden kompo­zíciót világossá tud tenni. MINDENT EGYBEVETVE Rőczey Ferenc eddigi tevé­kenységéről alkotott képünk még több elismeréssel gyara­podott. Örömmel érezheti, hogy hallgatósága szeretettel és tisztelettel fogadja műkö­dését. V. Zalán Irén RÖCZEY FERENCET már nem kell sem bevezetni, sem ismertetni a hallgatósággal. Személye is, neve is ismert mind a megyében, mind a vá­rosban. Az itt eltöltött évek alatt legfeljebb annyi válto­zásról kell szólnunk, hogy közben nem a Zeneművészeti Szakiskola tanára már, hanem éppen művészi erényeire és színvonalára való tekintettel és ezt elismerve, időközben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola adjunktusa lett. Ez a változás egyúttal művészeté­nek hivatalos értékítéletét is jelzi, és azt, hogy méltónak bizonyult nagy hírű országos intézményünk oktatójának. A Miskolcon eltöltött évek Rőczey Ferencet a zongora- játék kitűnő művészévé érlel­ték, és akit népes tisztelő tá­bora méltán becsül hagy tel­jesítményekre képes techniká­jáért, amely különösen az ál­tala mindig műsorra tűzött Liszt-művekben mutatkozik meg. Ezúttal is a technikai pa­rádé magas iskoláját jelentő Scerzó és induló mutatta ezt. Bár véleményem szerint Rő­czey kiváló muzikalitásának éppen nem ez volt a legszebb példája. Ez az egyébiránt nagyszabású zongorakompozí­az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem docense tart előadást Korszerű törekvések az okta­tás hatékonyságának biztosítá­sára címmel, majd a részve­vők három szekcióban — óvó­nők és alsó tagozatos nevelők, továbbá felső tagozatos neve­lők, végül középiskolai neve­lők — vitatják meg a témát. A vita anyagát különkiadvány- ban is meg akarják jelentet­ni. A Pedagógusok Szakszerve zete Borsod megyei Bizottsá­gának, valamint a Borsod me­gyei és Miskolci városi Tanáci művelődésügyi osztályainál rendezésében tapasztalatcseri jellegű tanácskozásra gyűlnél össze a kitüntetett pedagógu­sok december 13-án; pénteker a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának székházában Azary Zoltánnak, a szakszer­vezet megyei titkárának beve­zetője után dr. Búzás László Kitüntetett pedagógusok ta paszta I atcse réj e sv1 is !< o !con Egy lépéssel közelebb a moziüzemek funkcióinak maradéktalan betöltéséhez Imeggyözödéssel'Í 9***- művelödési otth^nok) -1- ÜNNEPI lhᙄfjk­Ini Ifink fekszik a mis~ ÍJ1 vilit lm kolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem két vaskos kötete, a XÍV. és a XV. Mindkettő a Borsodi Nyom­dában jelent meg. A nyomda költözködése miatt azonban az 1967-es jelzés ellenére mind­két kötet idén jelent meg, sőt a XV. kötet csak néhány nap­ja. Mégis együtt ismertetjük mindkettőt, mert szorosan ösz- szefüggenek egymással. a Az egyetem sokfajta-felada­ta közül kiemelkedik, hogy az oktató testület tagjai különféle tudományos fokozatokat, címe­ket szerezzenek, illetve elbírál­ják az egyetemi doktori érte­kezést benyújtókat. Az egye­tem magyar nyelúü közlemé­nyeinek kötetei általában egy- egy elvégzett feladatot mutat­tak be, azaz tudományos ülés­szakok előadásait, eredményes pályázatokból készült tanulmá­nyokat tartalmaznak, néhány kötet viszont a tudományos disszertációk kivonatait isrrfer- teti. A III. és a VI. kötet pél­dául az egyetem miskolci mű­ködésének első 10 évének effajta dolgozatait foglalta ösz- sze. Közben eltelt csaknem újabb 10 esztendő. A tudomá­nyos munka minőségben és mennyiságben egyaránt meg­nőtt egyetemünkön is. így a XIV. kötet az 1980 —63, a XV. kötet pedig az 1964—66 közöt­ti évek olyan disszertációinak kivonatait tartalmazza magyar nyelven (négy világnyelvű ösz- szefoglalókkal), amelyeket a Nehézipari Műszaki Egyetem oktatói készítettek, a tudomá­nyok doktora, tudományok kandidátusa, illetve az egyete­mi doktori cím elnyeréséért benyújtottak. Olyan disszertá­ciók kivonatai is megtalálha­tók benne, amelyeket az ipar­ban dolgozó mérnökök nyúj­tottak be a Nehézipari Műsza­ki Egyetem illetékes karához. Ezeket a kar el is fogadta és MOZIMŰSOR ■ mindhárom kar egy-egy mér­nöke. '© A gazdag tartalmú kötetek ismertetése nem cél. Helyette arra hívható fel ji figyelem, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetem az oktatás-nevelés je­gyében folytatott, állandóan is­métlődő és folyamatos tevé­kenysége mellett, az iparnak készített szakértő feladatán kí­vül, a tudományos disszertá­ciók elkészítésével, illetve bí­rálatával is kiveszi részét első­sorban a hazai bányászat, ko­hászat és gépészet, másrészt a természettudományok elméleti munkájából nemcsak helyileg, hanem országosan is. A szép kiállítású kötetek a Borsodi Nyomda dolgozóit di­csérik. A szerkesztő bizottság elképzeléseit dr. Vincze Endre egyetemi docens valósította meg, aki egyben a sajtó alá rendezés fáradságos munkáját is vállalta. Kivtinink ll0gy mind a/j 11 * rstUfUtt, egyetemeken, mind a szakipari vállalatok könyvtáraiban minél több mérnök hasznosíthassa e két kötetben található, színvonalas tanulmányokat. a jelöltek sikeres doktori szi­gorlattal zártak le. © A kit kötet mátumban jelent meg összesen több mint 1000 oldalon. A köz­zé tett dolgozatok száma 74 (!). Az idézett 7 év bő termé­se a bányászat és a kohászat országos, a gépészet részbeni hazai tudományos keresztmet­szetét nyújtja. Az illusztris szerzőkön ldv.ül megtalálhatók benne egy-egy disszertáció opponensei, bírálói, továbbá a védések vizsgabizottságai, il­letve a szigorlati bizottságok. Tanulmányozhatók az értékes tanulmányok tartalmán kívül az úgynevezett átfutási idők is. • A szerkesztő bizottságot az vezérelte, hogy teljes képet nyújtson a már megfogalma­zott célért, de a felesleges is­métlések elkerülése végett a máshol közzé tett részletekre . már csak hivatkozott. A XV. kötet még külön át­tekintést ad róla, hogy 1960— 67 között kik nyertek doktori oklevelet a miskolci Nehézipa­ri Műszaki Egyetemen, örven­detes, hogy a műszaki egye­temeken oly ritka kitüntetéses doktori okleyelet is szerzett Á Nehézipari Műszaki Egyetem idei magyar nyelvű közleményei A Miskolci Szimfonikus Zenekar tagjaiból alakult hangversenye Rőczev Ferenc zonaoraestie

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom