Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-23 / 145. szám

Kedd, 1964. június 23: ESZAKMÄGTAltORSZ Äö zm Farkaslyuki bányajárás fWaktan a varázslatos táj. ',J’ a .hegyek finom koszo­rújában ékeskedő település szelíd, megnyugtató látványa, -— idebenn, 230 méterre a föld ialaírt, a rend és a szervezettség szépsége fogja meg a látoga­tót. A villany húzta vonatocs­ka, a lefelé zuhanó kas útját megfontolt emberek felelősség- érzete, komolysága és pontos­sága szegélyezi. S a vágatok­ban', . az északi fővonalon, amerre a munkahelyek felé tartunk, kitűnően karbantar­tott vágányok, ácsolatofc, cső­hálózat rajzol ki megnyugtató képet. A látogatás befejeztével jog­gal és őszinte örömmel álla­píthatta meg dr. Bodnár Fe­renc elvtárs. a megyei párt- bizottság első titkára: — Igen Éjó benyomásokat szereztünk a farkaslyuki bányában. Itt is, akárcsak az Özdi Szénbányá­szati Tröszt egész területén, jól szervezett, stabil, kiegyen­súlyozott munka folyik. — Jó lehetőségek kínálkoz- hak arra — fűzte hozzá Doj- csák János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára —, hogy a ma még az országos és a me­gyei átlag alatt mozgó teljesít­mények gyorsabban emelked­őének. A lehetőségek, persze, nem csupán a jól olajozott üzem­[ menetre, az egészségesen ki- I alakított, megbízható termelési apparátusra utalnak, hanem két más, nagyon fontos ténye­zőre is. Az egyik: a korszerű­sítés, a másik: az ember, a farkaslyuki bányász, a tröszt dolgozója, aki a mai feladat végrehajtója, s a holnapi ter­vek valóraváltója. Benyomásaink alapján hadd villantsunk fel egyikről is. má­sikról is néhány képet! * fi mi a korszerűsítésit illeti, “ adjuk át a szót Szili Fe­rencnek, a tröszt főmérnöké­nek. — Háromszáz milliót fordí­tunk a rekonstrukcióra, hogy üzemeinkben koncentráltabbá, gazdaságosabbá, kényelmeseb­bé váljék a termelés. Jellem­zésül hadd említsünk két be­szédes számot. 1960-ban egy aknára naponta 370 tonna ju­tott, 1970-ben. amikorra a re­konstrukció mindenütt befeje­ződik. 760 tonna. Nagy gondot fordítunk a vágatok és a frontfejtések biztosításának korszerűsítésére, a fejtéseknél a rakodás gépesítésére. Az acéltámok alkalmazásával évente 10—11 ezer köbméter import fenyőbányafát takarí­tunk meg. A villamos robban­tás alkalmazásával máris ja­vult a szén minősége. Center­Hegkezdődött az országos anyagmozgatási konferencia ' Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság, a Gépipari Tudományos Egyesület és a MTESZ több más egyesületé­nek rendezésében hétfőn dél­után a Technika Házában megkezdődött a harmadik or­szágos anyagmozgatási konfe­rencia. A három napig tartó tanácskozáson reszt vesznek neves csehszlovák, lengyel, ju­goszláv, kelet- és nyugatné­met, továbbá angol szakem­berek is, közülük többen nagy érdeklődéssel várt előadást is tartanak a szállítás korszerűsí­téséről és technológiájáróL Összkomfortos horgásztanya r'“ A Miskolci Pamutfonó dol­gozói már korábban, jelentős részben társadalmi munkával, horgásztanyát létesítettek a Hemád folyó egyik legszebb részén. Szikszó község közelé­ben A kellemes vikendező he­lyet^ ahol a kirándulók, mun­kások. fonónők szabad ide­jükben horgászhatnak, füröd­hetnek. csónakázhatnak, az idén modernizálták Összkom­fortossá alakították az igazga­tói alapból nyújtott segítség­re!. Áz ideiglenes jellegű szük- ségszállásokból három, egyen­ként két személy kényelmes befogadására alkalmas szobát alakítottak ki, a vaságyakat ízléses rekamiékkal cserélték Id, szőnyeggel, szekrényekkel, képekkel, modem bútorokkal látták el, s főzőkonyhát is be­rendeztek benne. A Hernád- parti taszkul án<umnak nagy a becse: táblás ház van állan­dóan. FeSlwszaMás Mezőkövesden f A mezőkövesdi járásban hétfőn 12—13 óra között hatal­mas felhőszakadás volt, mint­egy 100 mm csapadék hullott Je egy óra alatt. A járás köz­ségeiben másfél-ket méteres víztömegek folytak, ez volt a helyzet Bükkalja községben is. Uiabb im&n szafutlusn esti, illetve levelező oktatás ősztől a tudományegyeteme­iben újabb tanári szakokon kezdődik esti, illetve levelező iktatás. Mo.tcmatika-sza kon a Szegedi József Attila Tudo- tnányegyetemen; fizika-szinten 'HZ Eötvös hóránd Tudomány­iegyetemen és a. szegedi József lAttíla, Tudományegyetemen; prosz-szakon a szegedi József \Attila Tudományegyetemen Szerezhetnek középiskolai ta- Vári képesítést a jelentkezők. Ilevelező tagozaton matemati­kát és fizikát, esti tagozaton Rgedig oroszt és angolt oktat­óiak. 1 A jelentkezési határidő jún­ius 5-e. A felvételi vizsga tár­gyai matematika- és fizika- jszakon matematika és fizika; urosz és angol svakon magyar jés a választott idegen nyelv. Az említett szakokra csak pzokat a dolgozókat veszik fel. fckik vállalták, hogy tanulmá­nyaik befejezése után — első­sorban vidéki iskolában — pe- 'dagógí'ú munkát vállalnak. Mezőkövesden leállt a forga­lom, mert az úton 80 cm-res víztömeg hömpölygött. A járá­si pártbizottság karöltve a ta­náccsal, megtette a szükséges intézkedéseket. ben négy üzemnek központi osztályozó épül. — A koncentrálás hatása, s első eredményei Farkaslyukon is biztatóak. Három-négy esz­tendővel ezelőtt 65 vagon volt a napi termelés, ma 93. a re­konstrukció befejeztével pe­dig 110—120. Emelkedik a szénfalnál dolgozó munkások aránya, tehát a produktivitás. A farkaslyuki tervekben még új fővonalak, szivattyútelepek s egy új, modern szállítóakna kiépítése is szerepel. * fi mi pedig az embert, a *** farkaslyuki bányászt il­leti, egy portré marad meg so­káig . emlékezetemben. Szabó Ferenc brigádvezetőé. Éppen a kaparószalag átszerelésével foglalatoskodtak, amikor a pártbizottság, a tröszt és az üzem vezetői meglátogatták őket. A frontfejtés még a leg­kellemesebb körülmények kö­zött se sétatér. Kemény mun­kahely, ahol a nehézveretű ha­bitust, a felelősség előcsalta komorságot se érezhetjük ide­gennek. Szabó Ferenc szavai és tettei viszont egyaránt ma­gabiztosságot, derűt és ifjonti kedélyt, valóságérzéket és bí­ráló igényt sugároznak. Für­gén, könnyedén búvik, mozog, intézkedik, ítéletei éppúgy, mint mozdulatai könnyedek, de megfontoltak. Bányász szív s egy rábízott 25 tagú brigád szép gondjaival csiszolt érte­lem ötvöződik benne erős, al­kotó egi/éniséggé. Bodnár elvtárs a nemrégi­ben megválasztott tröszt-párt­bizottságról érdeklődik. A bri­gád tagjai — párttagok és pár- tonkívüliek — tudnak róla, örülnek megalakulásának; az ózdi tröszt megbecsülését, je­lentőségének magasabb fokú elismerését érzik benne. Még csak néhány hete látott mun­kához, de már mozgásba len­dült, s a putnoki hivatalháztól a farkaslyuki frontfejtésig gazdagabbá, céltudatosabbá formálja a munkát és a gon­dolkodást. * M eghitt beszélgetésen ve­® * szik számba az üzem és a tröszt vezetőit foglalkoztató problémákat. Szóba kerülnek a lakásgondok, a nők mun­kába állítása, a szállítás, a re­konstrukció időszerű kérdései. A tröszt vezetői tudva tudják — sokszor meggyőződhettek már róla —, hogy a megyei pártbizottság segíti őket törek­véseikben, gondjaik enyhítésé­ben. Az értékes eszmecsere során gondolatom vissza-visszatér a frontfejtésre, amelyet nappali fény világít be. Kovács Zoltán­nak, a gépészeti osztály veze­tőjének ötletes kezdeményezé­sére, az országban először, a kaparószalag alatt elhelyezett kábelek segítségével, megvilá­gítják a szénfalat, a fejtés he­lyét. Könnyebbé, biztonságo­sabbá, sikeresebbé válik a munka. Egy éven belül így lesz ez minden fronton. A föld méhében is hódít, terjed, megszépít a fény. Sárközi Andor Tsz-asszonyok - és elismerés A taktaharkányi pártház a napokban „asszonykézré’ ke­rült. A szerencsi járás női bri­gádjainak, munkacsapatainak vezetői „foglalták el”, hogy együtt megbeszéljék a terme­lőszövetkezetekben dolgozó asszonyok eddigi munkáját és ezután következő feladatait. A tanácskozást a járási nőtanács és a járási KISZ-bizottság kö­zösen rendezte. ötvennégy női fengáú A szerencsi járásban igen szép eredményt ért el a nőta­nács: ötvennégy női brigáddal dicsekedhetnek, ezeknek mint­egy 1300 lány és asszony tag­ja. A KISZ sem maradt el mö­göttük, 43 ifjúsági munkacsa­patuk van, 880 fiatal dolgozik benne. Ezeket az adatokat Nemecz János elvtárs tájékoztatójában hallottuk, aki, mint a verseny- bizottság tagja, ismertette a megjelent brigádvezetők, mun­kacsapat vezetők és tagok előtt a termelési versenybe beneve­zettek eredményeit, s az ez évi versenybizottságok feladatai t. Javasolta, hogy minden köz­ségben alakítsanak verseny- bizottságot, hogy a brigádok, munkacsapatok már év közben Kőszegen rendezik az első országos vSradó konferenciát A Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgá­lat pénteken és szombaton Kő­szegen, Jurisics Miklós helyre­állított várának lovagtermé­ben rendezi a véradó mozga­lom első országos konferen­ciáját. A tanácskozásra a mint­egy ötszáz magyar részvevőn kívül csehszlovák. lengyel, osztrák és román vendégek is érkeznek. A konferencia je­lentőségéről és programjáról hétfőn a Magyar Vöröskereszt székházéban dr. Soóky László, a Vöröskereszt főtitkárhelyet­tese és dr. Simonovits István, az Országos Vérellátó Szolgá­lat főigazgatója tájékoztatta az újságírókat. Elmondták, hogy az orvos- tudomány és az egészségügyi szolgáltatások, párhuzamosan növekvő igények, szükségessé teszik a véradó mozgalom ál­landó fejlesztését. Ennek útia pedig elsősorban a■ véradás társadalmasítása, a térítés- mentes véradás. Négy község összefog Az átmenti fák mögül félig kész épület kör­vonalai bukkannak elő. Egyik sarkában, az odaerősített fácskán színes papírszalagokat lenget a szél. Az utolsó tégláikat rakják fel a falakra a kőművesek, azután, jöhetnek az ácsok. — A nehezén már túl lennénk — mondja Varga László, mikóházi vb-titkár. Négy község; Alsó- és Felsőregmec. Mikó- háza és Vilyvitány szövetkezett, közös erővel építenek fel Mikóházán egv körzeti iskolát. Pontosabban: bővítik, megtoldják a jelenlegi két tantermet még kettővel, s egy politechni­kai műhellyel. Ha minden ilyen szépen sike­rül. mint eddig, akkor az új tanévet már itt kezdik majd a négy falu felsőtagozatosai. Mindenki segít A járási tanács javaslatára még Január­ban összegyűltek Mikóházán a négy község ta­nácsi és termelőszövetkezeti vezetői. Minden­ki felajánlott valamit az új iskolához. A ta­nácsok pénzt a községfejlesztésből,_ s társa­dalmi munka szervezését, a termelőszövetke­zetek ingyen fuvart és építőanyagot, s pénzt a szociális alapból. S aztán hozzákezdtek még a télen az anyag- beszerzéshez. Gyűlt a mész. a tégla, perlit- homokot szereztek cement helyett a habarcs­hoz. A tsz-ek a helyszínre szállították, s a lakosság pakolta. Az eddig végzett társadal­mi munka már mintegy 20 ezer forint értékű. S a községben lakó villanyszerelők megígér­ik tudják, hogy állnak, hogy kell-e még „szorítani a nadrágszíjon”, hogy. elér­jék az első helyet. Ahol több termelőszövetkezet van, ott a tsz-ek is alakíthatnak külön bizottságot, hogy a hasznos mozgalomnak minden község­ben, tsz-ben legyen gazdája. Hasznos lenne — mondta még Nemecz elvtárs —, ha a pártszervezetek ülésein fél­évenként, vezetőségi gyűlése­ken pedig negyedévenként ér­tékelnék a brigádok munká­ját. Ezzel is könnyebbé tennék a még meglevő hiányosságok felszámolását. Több mis?! 13 pzer forint egy fosra Boros Zsigmond, az Uj Élet Termelőszövetkezet elnöke, akit tiszteletbeli nőtagként meghívtak a tanácskozásra, tá­jékoztatta a hallgatóságot a taktaharkányi, termelőszövet­kezetben dolgozó ifjúsági- és női brigádok munkájáról és a tsz-ben alkalmazott verseny­formákról. Elmondotta, hogy az asszonyok munkájának „oroszlánrésze” volt a múlt évben elért 42,42 forint mun­kaegységben, s az ő munká­juknak is köszönhető, hogy az egy tagra eső jövedelem több mint 13 ezer forint volt az Uj Élet Tsz-ben. 3962-ben alakí­tották az asszonyok a brigá­dot, s már abban az évben el­nyerték a kiváló, 1963-ban pe­dig, a szocialista címet. Válla­lásaikban mindig a tervezett termésátlagnál jóval többet ígértek, s ezt mindeddig tel­jesítették is. A termelőszövetkezet sem maradt hálátlan, a megyei nö- nácstól kapott centrifuga mel­lé egy mosógépet ajándékozott az asszonyoknak. Ha már gép­pel szárítanak, ne mossanak szégyenszemre kézzel! — hatá­rozott a vezetőség. S hogy té­len a mezőgazdasági munka pihenő szakaszában se unat­kozzanak a taktaharkánvi lányok, asszonyok, a termelő- szövetkezet klubhelyiséget lé­tesít, ahol rádió, televízió, le­mezjátszó várja majd a szóra­kozni vágyókat. Határszemlén A beszámolók után Simon Lajosné, a járási nőtanács tit­kára, Balogh István KISZ-tit- kár és néhány asszony szólt hozzá. Majd a háziasszony, Szatmári Etelka, a helyi nőbi­zottság elnöke ebédre invitálta a részvevőket. Délután pedig Boros Zsigmond elnök „fel­pakolta” az asszonyokat a tsz teherautójára, és megmutatta, hogy nemcsak üres szó, amit az asszonyok munkájáról el­mondott, hanem látható való­ság. A szépen bekapált napra­forgó, a gondosan kiegyelt, s megkapált cukorrépa, a kato­nás rendben sorakozó, kiülte- tet palánták minden szónál jobban dicsérték a szorgalmas taktaharkányi asszonyokat. Az istállókba, a baromfitelepre is ellátogattak, ahol már a máso­dik hatezer csirkét nevelik a termelőszövetkezet asszonyai. A határszemléről visszatér­ve, a pártházban elmondották a tiszaluci, a taktaszadai és a többi környező falvakba való asszonyok, hogy sokat tanul­tak, néhány dolgot „el is les­tek” ezen a tapasztalatcserén. Javasolták, hogy rendszeresít­sék az ilyen tanácskozásokat, amely mindnyájuk számára sok hasznos tanáccsal, tudni­valóval szolgált. J. J. RádtóakUv izotópos műszer a kohók kaoacitásának növelésére Rádióaktiv izotóppal műkö­dő kohóelegyszintméro kísérle­ti üzemeltetését kezdték meg Dunaújvárosban. A KGST ajánlata alapján a Szovjet­unióból beszerzett műszert az Országos Atomenergia Bizott­ság izotóp intézete és a Dunai Vasmű dolgozói közös munká­val szerelték fel. A műszertől a kohó kapacitásának növe­kedtél és energiahasznosításá- nak javulását várják. v ték: ingyen bevezetik a világítást, az asszo­nyok vállalták a takarítást — mindenki segí­teni akar valamit... Méssoltás hőiével Most már mosolyogva emlékszik vissza a tanácstitkár, hogyan oltottak be a télen egyszer­re majdnem kétszáz mázsa meszet. Víz nem volt elegendő. Összegyűjtötték hát a hólevet, s tűzoltófecskendővel pumpálták a meszes­gödörhöz ... — Lasan átalakult a szobám építési irodá­vá. Hol ezért, hol azért jöttek a munkások, intézkedni kellett, vágj' tanácsot adni. Még az a szerencse, hogy a titkár tanult szakmája a kőművesség. így aztán elemében érezte magát, szíwel-lélekkel fáradozott az építkezés körül. S a mesterek, építők előtt is nagyobb volt így a tekintélye. Hányszor sza­ladt át az építkezéshez napjában — ő maga sem tudná megmondani talán. Most minden energiáját, tevékenységét arra összpontosítja, hogy rendben, tervszerűen haladjon a munka, s idejében elkészüljön az iskola De ha befeje­ződik, egy ideig talán hiányozni is fog nap­jaiból az építkezés sok gondja, apró mozza- natai. S szeptemberben reggelenként autóbuszok érkeznek majd Mikóházára. jönnek a kör­nyékbeli gyerekek az új iskolába. Az eddigi osztatlan és félig osztott rendszerű tanítás he­lyett minden felsőtagozatos osztály Milön tan­teremben tanulhat majd. is (Gyártás) Gépek vizsgáztatása — bonyodalmakkal T ermészetes dolog, hogy tehergépkocsikat, tráktaro- vontatókat, a vontatók pótkocsijait „vizsgázta- , . . tes szaz a szükséges műszaki feltételek alapos el­lenőrzése nélkül üzemeltetni, a forgalmas országútra en­gedni nem lehet, nem szabad. Számos baleset, emberi élet- ben és anyagiakban bekövetkezett kár származott már ab­ból hogy a gépek, a műszaki berendezések felmondtak a szolgálatot. Érthető tehát, hogy a termelőszövetkezetek és gépállomások napról napra több gépét, pótkocsiját is üzem- beállítás előtt, ahogy a rendelet mondja, le kell vizsgáz­tatni, csak azután közlekedhet, dolgozhat. Sőt! A gépeket évente ellenőrzi a közlekedésrendészet, s amelyik traktor, tehergépkocsi, pótkocsi nem felel meg a követelményeknek, arról leszedik a rendszámtáblát és csak a hibák kijavítása után adják vissza. Helyes. Jobb az óvatosság, az alaposság, mint a kései bánat. Nincs is olyan gépállomási vezető, termelőszövetkezeti el­nök, aki szót emelne a vizsgáztatás, az ellenőrzés miatt. Azonban van egy dolog, ami bizonyos bonyodalmakat okoz. Az új gépek, pótkocsik vizsgáztatása már évek óta egy helyen történik a megyében, s- ez a hely a forgalmas, zsú­folt Miskolc. Ide, a Rudas László utcába özönlenek nap mint nap a gépek; traktorok, vontatók, pótkocsik, hogy „át­essenek” a megfelelő vizsgálaton. Előfordul hogy kora haj­naltól késő délutánig termelőszövetkezeti gépek hosszú sora áll utcahosszat. Zavarja a forgalmat, a környéken lakók nyugalmát. Mégsem ez az igazi „bonyodalom” Némely termelőszövetkezet — a hegyköziek, a bodrog­köziek — bizony több mint száz kilométerre fekszik Mís- kolctól.'Riese, vagy Cigánd például csaknem háromszáz ki­lométer oda-vissza. Mennyi üzemanyagot használnak fel, s két ember egy egész, de előfordul, hogy két napját, ami­kor vizsgáztatni viszik a gépet. Arról nem is beszélve, hogy a még vízsgázatlan gép Miskolcig jelentős utat tesz meg forgalmas úton! Számos termelőszövetkezeti elnök, járási szakember emlegeti vizsgáztatások idején. — s ez mindig akad —. nem lerme-e helyesebb, ha a járási székhelyeken végezné el a közlekedésrendészet a gépek vizsgáztatását? Kevesebbe kerülne, kevesebb bonyodalmat okozna. Kényelmesebb lenne mind a tsz-ek. mind Miskolc szempontjából! I 'y vekkel, egy évtizeddel ezelőtt körzetenként vizsgáz­ni tatták nemcsak a gépeket, hanem a gépjárműveze­tőket. is. Akkoriban visszásságok miatt ezt helyesen, központosították. Ma azonban, amikor mind az egyes em­ber, mind a vizsgáztató szakemberek rátermettebbek, mind a gépek száma többszöröse az akkorinál, talán meg lehetne tenni, hogy — csak a gépek esetében — bizonyos napokon kiutaznának járási székhelyekre a szakemberek, a közleke­désrendészet dolgozói és ott vizsgálnák felül a termelőszö­vetkezetek gépjárműveit. Az ellenőrzés is érdekes dolog. Ma, június 23-án például a Sátoraljaújhelyi Gépállomás vala­mennyi. országúton közlekedő gépének — traktornak, von­tatónak. tehergépkocsinak — meg kell jelennie a Sátoralja­újhelyi Gépállomáson, éves ellenőrzés végett. Tehát egy tel­jes napra megszűnik minden szállítás, minden gépi munka, az egész járás területén. Pedig már több helyen aratnak is. Kérdés; nem lehetne-e ezt is bizonyos mértékben mó­dosítani? Mondjuk; kisebb körzetenként ellenőrizni? _ Ez több napot venne ugyan igénybe, azonban a népgazdaságot is tekintve hasznosabb volna Nem késlekednének olyan munkafolyamatok, amelyek végső soron az egész népgaz­daságnak okozhatnak kárt. Vagy ha már igy van. oí~jm időpontban kellene ellenőrizni, amikor nincs munka, ráér­nek a gépek. , , Barcsa Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom