Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-12 / 36. szám

2 eSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1959. február ÍZ. Moszkva (TASZSZ) Az Izvesztyija szerdai számában Bzturua Dulles európai utazásának eredményeivel foglalkozva megálla­pítja, hogy az „eröpolitika” megte­remtőjének nemcsak stratégiája, ha­nem taktikája is változatlan maradt. A nyugati propaganda azt állítja, hogy Dulles és Adenauer a szovjet Berlin-tervre válaszul új elvet dol­gozott ki. Ezt a következőképpen fo­galmazzák: „Semmiféle engedményt nem teszünk a másik fél engedményei nélkül.” E formula képtelensége vi­lágos — írja az Izvesztyija. Minden­ki. aki elfogulatlanul tanulmányozza a szovjet javaslatokat, tudja, hogy e javaslatok a kölcsönösség elvén ala­pulnak. A berlini kérdésben pedig a Német Demokratikus Köztársaság, nem pedig Bonn az, aki engedménye­ket tesz. (MTI) Huszonegy halálos áldozata van az amerikai tornádónak Saint Louis (MTI) Az AP jelentése szerint a Missouri államban levő Saint Louis térségén lezajlott hatalmas tornádónak eddigi .megállapítások szerint 21 halálos ál­dozata és 300 sebesültje van. Hét em­ber eltűnt, sorsuk ismeretlen. 41 la­kóház teljesen rombadőlt, több mint 1700 megrongálódott. A vihar olyan példátlan erejű volt, hogy kidöntött egy 130 méter magas rádió- és egy 190 méter magas televíziós tornyot, s megrongálta a helyi stadion tetőzetét. A kár felülmúlja a 12 millió dollárt. Kentucky államból újabb pusztító vihart jelentettek. (MTI) AP-kommentár a csúcstalálkozó tehetőségéről Washington (MTI) John M. Hightower, az AP hírma­gyarázója írja: Eisenhower elnök szemmellátha- tóan bízik benne, hogy idén okvetle­nül megtartják a csúcsértekezletet, l^en az értekezleten az amerikai el- ssök és több nyugati kormányfő Hrus­csov szovjet miniszterelnökkel tárgyal majd a fontos kelet—nyugati problé­mákról. Kétségtelenül szó lesz a né­met kérdésről és a leszerelésről is. Az AP tudósítója szerint az érte­kezlet megtartása valószínűleg attól is függ, hogy az időközben tiltandó kelet—nyugati tanácskozásokon „mi­lyen engedékenységet tanúsít” a Szovjetunió a berlini kérdésben. (MTI) LEGÖRDÜL A FÜGGÖNY a har­madik felvonás után a vasgyári Mű­velődés Házában, elhalkulnak az utolsó tapsok és a közönség a látot­takon töprengve, azokat vitatva, las. san elhagyja a színházat. Itt-ott ki­sebb beszélgető csoportok alakulnak és vitatják a Miskolcon merőben szokatlan színpadi látnivalót Csaknem két és félezer esz.end ő távlatából tárul elénk a régi Hellas, a hosszú peloponnésosi háború hát- országi életének egy kis szakasza. Aristophanes, — a »vígjátékírás aty­ja« aki maró szatíráiban korinak közismert személyiségeit, a kor jel­legzetes megnyilvánulásait mintegy pellengérre, úgy fricskázta Athén színpadára, tette azokat nevetség tárgyává, — a maga sajátos módján ellene fordult a már húsz éve tartó peloponnésosi háborúnak is, Lysis­traté című komédiájában a háborús felek asszonyai, az athéni és spártai nők — Lysistralé athéni asszony ve­zetésével — összefognak hogy fér­jeiket békekötésre kényszerítsék. A kényszerítőeszköz roppant egyszerű: az összes asszonyok szent esküvéssel fogadják, hogy amíg egyik görög állaim férfiai a másik görög állam fiainak vérét ontják, megtagadják a férfiaktól azon házastársi kötelessé­gük teljesítését, amelyet a harcból időnként hazatérő, szerelemre, asz- szonyra éhes férfiak tőlük leginkább megkívánnak. Ez a »szexuális sztrájk« rövidesen eredménnyel is jár és Spárta és Athén küldöttei bé­két kötnek egymással. ENNYI A KOMÉDIA rövid tartal­ma, és világosan . tükröződik benne a mondanivaló: a béke megvalósít, ható. ha az egyszerű — de ellensé­ges táborban élő — emberek, annak megteremtése érdekében összefog­nak. Ennek a gondolatnak a komé- diaibeli kifejtése, a tartalom és for­ma egységének ily meghökkentő megbontása tipikusan Aristopha- nes-i: egészen abszurd alapötletből kiindulva jut el a végső következte­téshez. Természetesen, vitatható hogy a két és félezer év utáni, mai közönségre teljes erővel és helyes irányba hathatnak-e azok a jelene­tek, beállítások:, a vaskosságnák. a túlfűtött erotikurnnak az a tömény kavargása, amelyek a maguk idejé­ben feltétlenül helyén valóak voltak, és az akkori , nézőket helyes irányba , befolyásoltáík. A ma közönségének más az elképzelése a béke megterem­tésének és megvédésének eszközei­ről. és Aristophanes komédiájában nem elsősorban a mára is esetlege­sen érvényesíthető, békegondolato- kat tápláló színpadi alkotást, hanem a régi, óattikai komédiát látja, amely a maga korában ilyen eszközökkel próbálta a közönségét a béke gondo­latának megnyerni. Ügy véljük, Aristophanest és a Lysistratét — minden aktualizálási kísérlet nélkül — a maga valóságában, a maga vas- kosságával. abszurd beállításaival és már nem is sikamlós tréfáival együtt, mint értékes színháztörténeti antik gyöngyszemet kell néznünk, elfogad­nunk és megértenünk. Előadás köz. ben egy percre sem szabad meg­feledkeznünk arról a korszakról, an­nak a korszaknak a levegőjéről, amelyben a komédia született és amelyben annak hajdani előadásait tartották. A teljes megértéshez ezek­nek ismerete feltétlenül szükséges. A LYSISTRATÉ miskolci előadása beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Az Arany János fordításának fel- használásával készült Devecseri Gá- bor-i élvezetes fordításban megköze­lítően az eredeti Aristophanés-i mü­vet kaptuk, pusztán a II. felvonásba ültettek át egy rövid epizódot, a »■Nők ünnepé «-bői, Aristophanes másik nagysikerű vígjátékából. Az előadásban nagyszerűen használtaik fel a szövegkönyv adta helyzetkomi­kumokat. azokat sokszor a végletekig kiélezték. A cselekmény páratlanul gyors bonyolításával, annak szelesen hömpölygő sodrával, a tömegek re. mek mozgatásával, az Aristoplianés-i mimosokat pótló bohóc tréfák beikta­tásával, jó tánc jelenetekkel általá­ban sikerült a színpadon igazi Aris­tophanes-! komédiát teremtem, »or­vai István kétszeres Kossuth-dijas művész, aki a darabot mai színpadra alkalmazta és az előadást rendezte, sikerrel teremtette meg a kor leve­gőjét a színpadon és a sikamlós szö­vegrészek. félreérthetetlen játékok beállításánál is — Aristophaneshez viszonyítva — mértéktartó volt Az 6 sikeres művészi munkája eredmé­nyeként születhetett meg az az elő. adás, amely Aristophanes Lysistrate- ját a maga valóságában úgy állította színpadra, hogy az a ma közönségé­nek is élvezetes. Aristophanestol csak a puszta szövegkönyv' maradt fenn, abb'll játékot, kidolgozni a rendező feladata volt. Számos kisebb- n agy óbb. sziporkázván szellemes be­állítás. ötlet. (pl. Zeus főisten leszál­lása a mennyekből, amint elismerés­ként átadja a villámokat a győztes Lysistraté-nak), táncbetét, bacchana­lia tarkítja a játékot és annak vérbő komédiázását. gyors sodrat csak egy­két alkalommal fékezi le egy-egy stílustörés érzetét keltő, — egyéb­ként magában nagyon szép — tánc­belét beiktatása. — Hatalmas ren­dező-művészi munka fekszik az elő­adásban és ezért méltán jár magas­fokú dicséret Horvai Istvánnak és köszönet a rendező munkatársának. Bikáról Gyulának. A NAGYLÉTSZÁMÚ szereplőgár­dának úgyszólván minden egyes tag­ja művészi tudásának legjavát adva járult hozzá az előadás sikeréhez. A címszerepben Máthé Évát látjuk. Az óriási szöveg hatalmas feladat elé állította de feladatát nagy sikerrel oldotta meg. Tökéletes szövegmon­dása. »vezérnői« szerepének nagy­szerű átélése hitelessé tette előttünk az önmaga kieszelte »hadicselhez« a végleteikig ragaszkodó, azt, követke­zetesen véghezvívő. energikus görög asszony alakját. Sokoldalú művész­nőnk tehetségét örömmel láttuk eb­ben az új szerepkörben is megesik lógni. A szerelemrevágyó és férjéről oly nehezen lemondó Myrrhiné sze­repében nőies bájával, kecsességével Szentirmay Éva alkotott emlékeze­test. A szerelmi kínok között ver­gődő féri, Kinésáes kitűnő ábrázolóra akadt Horváth Gyula személyében, aki a túljátszási lehetőségek veszé­lyes buktatóit ügyesen elkerülve, művészi módon jelenítette meg az asszonya kegyeiért a béke melletti szavazásra is kész. szerelmes férjet. Nádassy Anna, a női karvezető figu­rájában vérbő, kedvesen mulattató alakítást nyújtott. A férfikar vezető­jének szerepében Papp Is'fván nagy­szerűen komédiázott bár mind nála, mind pedig Nadassy Annánál fellel­hető bizonyosi’okú, halvány operett- szerűségre törekvés. Némethy Fe­renc tanácsosa, a pipogya. buta. sem- mnekellő »államférfi« jó karikatú­rája, káros túlzások* *6’ áM.p,/'v" n mentes alakítás. A testileg edzett, de pallérozatlan spártai Lampitót Vargha Irén jelenítette meg nagyon művészi megformálásban, »művészi esetlenséggel«. Kleoniiké alakjában Fodor Teri, az I. athéni nő szerepé­ben Márffy Vera alkotott bájosát, kedvesen emlékezetest. Kenderessy Zoltán derekasan birkózott a spártai követ megjelenítésével, de a kitűnő énekművészlátszólag kényel­metlenül feszengett az adottságaitól idegen, táncos, komédiázó területen, azonban énekszámában módja nyílt teh el ségének megcsi llogt a t: ására. Dobránszky Zoltán spártai hírnöke és Verdes Tamás fiatal athéni taná­csosa jólsikerült epizódalakítások. Az athéni és egyéb görög nők szere­pében Becze Ida, Nyilassy Judit, Horányi Lilla, Balogh Erzsébet és Papp Ella egy-egy sikerült zsáner­képet adtak, ötletes, mulatságos volt az óattikai komédiák mlmosait pótló bohóc tréfák két szereplője: Sülé Géza és Kieszó Imre. bár a tel­jesen hangtalan bohóctréfák esetleg jobban megfeleltek volna a mimosok pótlására. AZ ÖNMAGUKBAN nagyszerű táncjelenetek — Téry Tibor koreog­ráfiája — nem minden esetben al­kalmazkodtak teljesen a darab mon­danivalójához, az .előadás ritmusá­hoz, és — minden szépségük ellenére — helyenként fékezőleg hatottak, kizökkentettek a cselekmény gyors, komédiái sodrából. A II. felvonás fináléjának táncjeleneteit, a görög mythológia alakjainak látványos ka- vajkádját hasznos lenne némileg megrövidíteni. A koreográfus (Téry Tibor) és a tánckar (Lengyel Anna­mária. Mohai László, Réthy Ernő, Bodrogi Zoltán, Farkas Viola, Ré­vész Gabriella. Szabó Tilda, Téry Piri, Tóth Sári, Pákozdy János, Fe­jes Árpád, Papp Zoltán. Vlcskó Mi­hály, (a magukban gyönyörű tánc* produkciókért így is külön dicséretet érdemel. Petrovics Emil remek, a cselek­ményt nagyszerűen aláhúzó modern zenéjét a Herédy Éva vezényelte zenekar kitűnően tolmácsolta, és á színpadi játék jó. kiegészítő aláfes­tését adta. — Bócz K. István jelme­zei és nemesen egyszerű díszletei si­keresen támogatták a rendezői el­képzelések megvalósulását. (Külön kell dícsérőeai megemlékezni a játék közbeni ötletes, szinte észrevétlen díszlet-változtatásokról.). Az athéni vének kara és az athéni vénasszonyok kara álarcos szerepel­tetése. nagyszerű mozgatása, szavaló. és énekprodukciói nagymértékben járultak hozzá az ógörög színpadi levegő megteremtéséhez. EGÉSZÉBEN A LYSISTRATÉ be­mutatása sikeres volt. A jó rendezői, színészi és zenei munka képezik a siker, a művészi siker összetevőit. Lehetséges, hogy ez a művészi siker nem talál azonos és értékének meg­felelő fogadtatásra a heterogén ösz- szetételű színházlátogató közönség körében. Lehetséges, mert a darab tökéletes megértéséhez bizonyos kor. történeti ismeretek is szükségesek; mert a miskolci közönség az utóbbi években elszokott az időmértékes versben előadott színpadi művektől; mert szokatlan az a mód. ahogyan a darab modanivalóját tálalja, szo­katlan a vérbő, gátlásmentes, vaskó* kemédiázás és szokatlan, hogy élet­tani funkciók, amely ékről általában zárt körben beszélünk, (de beszé­lünk!) színpadi játékban kiélezett formában találtassanak elénk é& mű. veszeti célkitűzésként nyerjenek pol­gárjogot a színpadon. (Érdemes meg­jegyezni, hogy a prüdéria köntösébe burkolózó nézőnek eszébe sem jut idegenkedni a polgári színművekbe és operettekbe sűrűn beleágyazott házasságtörési és egyéb hasonló sze­xuális vonatkozású problémáiknak — minden apró részletében való — színpadi boncolgatásától, de ha az — mint a Lysistraté-ban — kissé őszin­tébben s ennélfogva természeteseb­ben és vasikosabban mutatkozik meg, már hajlamos erkölcsromboló­nak és ízléstelennek kikiáltani.) Végezetül meg keli áll api tanunk, hogy a ÜysiS’traté ’bemutatása rend­kívül jólsikerült színművészeti bra. vúr, amelyben az ókori történéseket, az ókori atmoszférát sikerült a mo­dern színház és a modem színművé­szet eszközeivel olymódon elegyí­teni, hogy az élvezetes komédiát adott. Azt is meg kell állapítanunk, hogy a bemutatás — minden ki foga. solás ellenére — hasznos, mert tár­sadalmunk kulturáltsági foka emelé­sének érdekében, a vígjátékírás kez­detének megismerése, annak társa, dalműnk tudatában megfelelő hely­re helyezése és méltó értékelése nem haszontalan, követelmény. A LYSISTRATÉ BEMUTATÓJÁT számos kisebb vita követte. A kö­zönség egyes csoportjai idegenkedve fogadták az antik görög komédia feltámasztását, idegenkedtek meg­nyilvánulási módjaitól, elítélőlég nyilatkoztait a komédia hangjáról; mások bizonyos fokig értetlenül áll­tak vele szemben, tartózkodóan nyi­latkoztak róla. Általában, vegyes ér­zésekkel fogadta a közönség a bemu­tatást. (Nem lenne célszerűtlen az antik drámák felélesztői részéről egy alapos közvéleménylvutatás.) A vitat­kozóknak. a kétkedőknek és az ellenzőknek vitájához szeretnénk a fent elmondottakkal hozzászólni és a Lysistraté jobb megismeréséhez, értékeinek felismeréséhez némi se­gítséget nyújtani. BENEDEK MIKLÓS Filmhírek a nagyvilágból Azderball és Broszkiewitz forgató- könyve alapján Zarzycki rendezésé­ben megkezdődtek a Fehér medve c. film felvételei. Főszereplők: Holubek, Pawlikowski, Tusznszka, Milski, Mi- kulski, Karewicz. * Az Erősebb az éjszakánál c. film­mel nyitották meg Londonban a DEFA filmhetet, amelyen Rudow, Wolf, Jung-Alsen rendezők, Karla Runkehl, Helga Goring és Wilhelm Koch-Hooge művészek is résztvesz- nek. * Bulgáriában évenként kb. 40, tudo­mányt népszerűsítő film készült, ami azt jelenti, hogy csaknem hetenként vetítenek egy-egy furmányos fil­met. * Vivien I.eight fogja játszani Nyu- gat-Németországban az Emberek a szállodában című Vicki Baum regé­nyéből készült filmváltozat főszere­pét. Partnerei O. W. Fischer, Heinz Rühmann és Walter Rilla lesznek. Zsdanov városban létrehozták az első amatőr-filmstúdiót. A stúdióban készített első dokumentum-filmeket már vetítik kultúrházakban, mun­kásotthonokban. * Helmuth Käuter a Koldusopera megfilmesítését tervezi. A főszerepe­ket Curd Jürgens és Giulietta Ma­sina játsszaná. * Izraelben a közönség nyomására bojkottálják a mozitulajdonosok a német filmeket, holott köztudomású, hogy a német nyelv a legelterjedtebb Izraelben. Oka, hogy a legutóbbi időben bemutatott filmek kivívták az ottani közönség ellenszenvét, részben a közreműködők, részben a rendezők kompromittáltsága miatt* * A pekingi stúdióban most fejeződ­nek be a kínai vörös hadsereg 1934 —35-ös dicsőséges hadjáratáról szóló film felvételei. A forgatókönyv Sen Si-tung színműíró Hegyen-völgyön át darabja alapján készült. Önműködő riasztó-berendezéssel látják el a vízveszélyes borsodi bányákat As Izvesztyija Dulles európai körútjáról A Borsodi Szénbányászati Tröszt­nél több mint 20 a vízveszélyes bá­nyaüzemek száma. A Szuha-patak völgyében, vagy a Sajó árterében a tavaszi-őszi áradások miatt lép fel vízveszély, míg a régi művelési bá- • nyaüzeméknél. mint például az ede. lényj aktnak, a már leművelt részek­ben összegyűlt víz okozhat vízbe, törést. A biztonságos munka és az időben való riasztás külső tényezők- ---------------------------­t ői való íüggetlenítésére a Borsodi Szénbányászati Tröszt most saját energiaellátással működő riasztóbe­rendezést szerel be ezekbe a bánya­üzemekbe. A tea-vek elkészültek, a felszerelést megkezdték. A bányász­napig a íelsőnyárádi, az edelényi III-as aknán, valamint a bükkialjai bányaüzemnél szerelik fel az auto­matikus riasztóberendezést.------------------------­> tudományos világ élvonalában Irta: A. V. Topcsijev akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia aIelnöke A ZJ£?P *XI- kongresszusán sok szó eseti a szovjet tudósok auunk- sikereiről. Mi, a tudomány emberei, büszkék va­5255555; .ar.ra> ho0V ludasunkat az emberiség legmerészebb álmai meg- nan?Jl szol?alatab“ állíthatjuk. A szovjet tudomány nagy erői iában Tek?^iahí i ■ tarsadalom fejlesztésében, hazank felvirágoztatá nünkPt Irt lh k klS*e Vissza’ milyen eredmények jogosítanak fel ben- Vclyezzük’ h°°y ° SZ0Vjet tudományt a tudományos világ élvonalába A világ első mesterséges holdjai. Megnyitottuk az utat a kozmikus térség meghódítása előtt. A második szputnyik kabinjában már élő­lény — kutya — is volt, tehát tanulmányozni tudtuk az űrrepülés bioló­giai vonatkozásait is. 1959 január 2. Kilőttük a Hold irányába a kozmikus rakétát. Ez számos tudományos és gazdasági ág — a nehézipar, a precíziós műszer- gyártás, a radioelektronika, az elektrotechnika, a vegyészet, a kohászai, stbt — hírnevet óregbít&te. ■^öbb, mint négy év óta működik a világ első atomerőmüve. Idén 5S2ÍÜ12? ■?tyezzük az új, 600.000 kilowatt kapacitású atomerőmű első építése kÜowattos e0ysé9ét• Befejeződik a „Lenin" atomjégtörőliajó A szovjet vaskohászat, olajbányászat, gépgyártás, földművelés és orvostudomány gazdagon felhasználja a rádióaktív izotópokat. Tájékoz­tató számítások szerint 1957-ben a szovjet ipar, az izotópok felhasznál lásával, 1.2—1.5 milliárd rubelt takarított meg. Behatolunk az atommag belsejébe, s feltárjuk szerkezeti és egyéb titkait. A világ legnagyobb atomgépe, a 10 milliárd elektronwoltos szinkrofazotron, soha nem látott energiát állít a béke és a haladás szol­gálatába. Nemrégiben három szovjet tudós — Cserenkov, Tamm és Frank új fizikai kutatásaiért Nobel-díjat kapott. Mind közelebb kerülünk a termonukleáris reakció irányításának megoldásához. Ezt a munkát 1950-ben kezdtük el, s azóta a Kurcsatov akadémikus irányította kísérletekről már tudattuk a világot. Tavaly h. Arcimov akadémikus kollektívája nyilvánosságra hozta nagyjelentőségű kutatásának eredményét a plazma állapotáról több mint 1 millió fokos hőmérséklet mellett. Az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó II. nemzetközi konferencián a szó szoros értelmében a szenzáció erejével halott, ami­kor beszámoltunk a termonukleáris reakció irányítása érdekében vég­zett munkánkról. Egy amerikai tudós megjegyezte: „Önök lehetővé tet­ték, hogy sok olyan kérdést megértsünk, amely eddig érthetetlen volt számunkra”. Tudományos munkánkban egyre nagyobb helyet foglalnak el a félvezetők. Ezekkel hő- és fényelektromos jelenségeket is vizsgálunk. Vegyészeink sem maradnak el a többiek mögött. A láncreakció, egyes égési és robbanási folyamatok vizsgálatában kiváló eredményeket értek el. Külön meg kell említeni azt a nagyarányú és sokoldalú kutató­munkát, amelyet a szintetikus anyagok gyártásánál végeztek. A repülés tudományával és technikájával foglalkozó szovjet tu- jdósok munkáját számos, korszerű repülőgép, többek között a 220 utast szállító „TU—114” dicséri. Geológusaink egész sor szén-, olaj-, gáz-, vas-, színes- és ritka- fémlelőhely felfedezésével dicsekedhetnek. Íme, az „indokolás”, amely alapján joggal tekinthetjük a szovjet tudományt élenjárónak. Nagyok a sikereink, s ezeknél már csak feladataink nagyobbak. J)e éppen az elért eredmények alapján biztosan mondhatjuk: a szovjet tudósok a kommunizmus, a béke, s a haladás nevében minden feladatot •megoldanak, LYSISTRATÉ Aristophanes komédiája a Miskolci Nemzeti Színház előadásában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom