Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-05 / 235. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG Vasárnap, 1958. október 5. A Béke-Világ tanács titkárságának kiáltványa a távol-keleti feszültségről Prága (MTI)-A Béke-Vilógtanács stockholmi tit­kársága október 1-én felhívást bocsá­tott, ki a távol-keleti helyzetről. Ä Béke-Világtanács kiáltványa hangsúlyozza, hogy az Egyésült Álla- . mok 'beavatkozása a * Kínai Népköz- társaság belügyeibe, az egyre na­gyobb légi- és tengeri erők összevo­nása Tajvan térségében, az amerikai 1 provokációk és agresszív akciók fo- kózódása égy új világháborús katasz­trófa közvetlen veszélyébe sodorta ^..emberiséget. A világ közvélemé­nye, de még ,a messzebb tekintő ame­rikai körök is elítélik ezt a tűzzel folytatott veszélyes játékot. A kiáltvány hangsúlyozza, hogy Tajvan és a többi sziget a Kínai Népköztársaság területének elvi­tathatatlan része és az Egyesült Államoknak semmiféle jogalapja sincsen, hogy a hitelét vesztett és megvetett Csang Kaj-sek- klikk támogatásával megakadá­lyozza Kínát területi jogainak gyakorlásában. A Béke-Világtanács titkársága annak a reménynek adott kifejezést, hogy a Varsóban folyó kínai—amerikai tár­gyalásokon megtalálják a kivezető utat ebből a veszélyes helyzetből. Felszólítjuk a nemzeti béketaná­csokat és a béke valamennyi hívét szerte a világban, hogy indítsanak hatalmas mozgalmat az amerikai be­avatkozás és háborús provokációk, valamint az agresszív lépések felszá­molására és kényszerítsék ki az ame­rikai fegyveres erők azonnali vissza­vonását a tajvani szorosból — han­goztatja a Béke-Világtanács titkár­ságának kiáltványa. (MTI)' I Pravda a szovjet nukleáris fegyverkísérletek folytatásáról Moszkva (TASZSZ) " A ^Pravda írja szerkesztőségi cik­kében: ■..—•Az emberek milliói minden or-, «zágban támogatták a Szovjetunió, határozatát- és felszólították a nyu- : gáti hatalmakat, haladéktalanul kö­vessék országunk példáját. .Washing­ton és London ■ kormánykörei azon- ' bah figyelmen kívül hagyták a szov­jet kormány felhívását és a népek akaratát. A Szovjetunió nemes kez- 'déményezésére az amerikai vezetők azzal' válaszoltak, hogy példátlan -arányú nukleáris fegyverkísérlet- sorozatot kezdtek a CsendesHDceánon. ■Most a Nevada-sivatagban végeznek .újabli) kísérlet-sorozatot, amely 10 nukleáris robbantásból áll. Augusz­tus' 22-e pta az angolok is nukleáris fegyverkísérleteket folytatnak a ; Csendes-óceánon. — Az Egyesült Államok és Ang­lia kijelentette, hogy a kísérletek . befejeztével hajlandó leállítani nukleáris fegyverkísérleteit egy évre, vagyis pontosan annyi • Időre, amennyi az újabb kísérlet­sorozat előkészítéséhez szüksé­ges. A Pravda a továbbiakban megálla­pítja, a nyugati hatalmak csak azért beszélnek a kísérleti robbantások be­fejezéséről, hogy félrevezessék a köz- véierhényt. Eszük ágában'siiies, hogy •k«lősegítsék-«'problémtr' megoldását. , ..«^-Teljesen, világos az,.amerikai és . angol, stratégiai vezetők álnok számí­tása: azt a körülményt, hogy a Szovjet­unió megszüntette . á nukléáris fegyverkísérletet, arra akarják kihasználni, hogy újabb atom- és : jiidrogénfegyver fajtákat állítsa^ *nak elő és minél nagyobb katonai előnyt szerezzenek. Jr-.A, szovjet kormánynak az az el­határozása,- hogy , továbbfolytatja Ja nukleáris; fegyverkísérleteket- — írja ezután ,"á PraVdá — ‘ tel j esett" össz­hangbap áll a Szovjetunió Legfelső "Táná^ánák 1958 március 31-1 liatá- rrózáfával, amely rámutat arra,- hogy lí'a'-a hükleáriS fegyverrel rendelkező többi atatálöm folytatja kísérlete­ket, a .ázóVjet kormány jogosultnak tekinti inagát, hogy -újra megkezdje; az atom-, és hidrogénfegyvérkísérle- téket. — Teljés mértékben az Egyesült Államok, és Anglia kormányát terheli a felelősség azért á hely­zetért, hogy a Szovjetuniónak nem maradt más választása, mint a kísérletek folytatása. A Pravda szerkesztőségi cikke végül Utal arra a szovjet javaslatra, hogy Genfben a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia külügy­minisztereinek értekezlete vitassa meg a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdését. A kérdés megoldását elősegítené az ENSZ-köz- gyulés jelenlegi ülésszaka elé terjesz­tett szovjet javaslat megvitatása (MTI) is. Adenauer Nyugat-Németország kelet-európai politikájáról ♦ Berlin (MTI) . Pénteken Nyugat-Berlinben Aden­auer nyugatnémet kancellár nemzet­közi sajtóértekezletet tartott. Á saj­tóértekezleten Adenauer az MTI berlini tudósítójának arra a kérdé­sére válaszolva, hogy miképpen gon­dolja Nyúgat-Németország Kelet- Európával kapcsolatos politikáját ak­tivizálni, Adenauer kijelentette: A kelet-európai országokkal való kap­csolatok kérdése a közeljövőben sző­nyegre kerül. »A külügyminisztérium kidolgozott égy tanulmányt-, amely a kapcsolatok «felvételének előnyeit és hátrányait taglalja. Ez a tanulmány a külügyi bizottság, majd a minisz- te#anács elé kerül-« — mondotta. — Véleményem szerint — a kelet-euró­pai országokkal való kapcsolatok fel­vételére később, egy kedvéző idő­pontban kerül majd sor, de nem egyszerre valamennyivel, hanem »bi­zonyos meggondolások -sorrendje-« szerint. Adenauer ezután hangoztatta, hogy a l%rövidebb időn belül négyszeinközti megbeszélést kí­ván folytatni Szmirnovval, a > Szovjetunió bonni nagyköveté­vel s e beszélgetés alkalmával ézt a kérdést is érinti majd. Véglegesen - csak- e megbeszélések után fog dönteni. Máris, kijelentette azonban, hogy »véleménye szerint a kelpt-európai országokkal való kap­csolatok felvételé most nem könnyí­tené, rpeg, sőt.-bonyolultabbá tenné az európai helyzetet-«. Hogy mit ért ez alatt, azt Adenáuer az MTI tudósító­jának tpvábbi kérdésére sem magya­rázta még. ! Az egyenes állásfoglalás élői azzal tért ki, hogy ’megpróbálta kétségbevőnni a népi demokratikus országok önállóságát. Adenauer sajtóértekezlete után Vón Brentano boniii külügyminisz­ter, mint a Berlinben akkreditált külföldi sajtótüdósítők egyesületének vendége egy díszebéden ugyancsak a A inunká§o§ztály történelemtormáló szerepe (Folytatás az 1. oldalról.) utat tör az új jövő félé — csak az az osztály, amelynek a leg­jobbjait gyűlölet és megvetés tölti el minden iránt, ami nyárspolgári és filiszteri, azon tulajdonságok iránt, amelyek olyan buján tenyésznek a kispolgárság, a kishivatalnokság, az „értelmiség” körében — csak az az osztály, amely végigjárta a munka megacélcsító iskoláját és amely mun­kaképességével minden dolgozóban, minden becsületes emberben meg­becsülést tud maga iránt kelteni.” És befejezésül e kérdésről Lenin a következőket mondotta: „Ti háborút viseltek. Egyedül jo­gos. igazságos, igazán forradalmi há­borút, az elnyomottak háborúját az elnyomók ellen, a dolgozók háború­ját a kizsákmányolok ellen, háborút viseltek, a szocializmus győzelméért. Az egész világon mindaz, ami a munkásosztályban becsületes, a ti pártotokon áll. Minden hónap köze* lebb hozza a proletár világforradal­mat. Legyetek szilárdak és a győzelem a tietek lesz!” ÖRÖKÉRVÉNYŰ SZAVAK EZEK. Számunkra ma is aktuálisak. A mun­kásosztály tagjának lenni nemcsak dicsőség és megtisztelő dolog. Ez kö­telezettségekkel is jár, arra kötelezi a munkásosztály tagjait, "hogy ke­ményen és harcosan vigyázzanak a proletárdiktatúrára, félelmet és fá­radságot nem ismerve, mint ahogy egy vezető osztálytól ezt el is várják. Minden becsületes embert ezek a gondolatok vezéreljenek . most. is. a választási küzdelem idején. Mi a szo­cializmus építéséért, á békéért, a dolgozó nép boldogabb és szebb jö­vőjéért harcolunk. Kísérje sok siker ebben a harcban Borsod megye min­den egyes munkását és“ becsületes dolgozóját. .. . Az ENSZ közgyűlésének péntek délelőtti ülése fenti kérdésre válaszolt az MTI tu­dósítójának. Brentano hangoztatta: »Az a tény, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak nincsenek diplomá­ciai kapcsolatai a kelet-európai or­szágokkal, nem jelenti egyúttal azt, hogy a bonni kormány ezeket az or­szágokat nemlétezőnek- tekinti, sem azt, hogy ellenségesen viselkednék ezen országok iránt«. Arra a kérdésre, hogy ilyen körülmények között mégis milyen akadályai vannak a diplomá­ciai kapcsolatok felvételének, Bren­tano hangoztatta, a leglényegesebb elvi akadálynak azt tekinti, hogy a német szövetségi kormány a német nép egyedüli törvényes képviselőjé­nek ' tekinti magát, viszont a kelet­európai országoknak diplomáciai kapcsolata van a Német Demokra­tikus Köztársasággal. Szerinte ugyan­csak súlyos akadály az, hogy például: Léng^elorszaggal ; rNyügatv'Németor­A. kelet-európai országokkal kapcso­latos kérdéseket most vizsgáljuk még — mondotta. — A külügymi­nisztérium keleti osztálya tanulmányt juttatott el a kancellárhoz és ez a kérdés nemsokára a minisztertanács elé kerül. Döntésről tehát eddig sem negatív, sem pozitív értelemben nem beszélhetünk.''-oOo­Ünnepi ülés a világűr megíiótfilásának első éviorduiéja alkalmából Moszkva (TASZSZ) A szovjet főváros társadalmának képviselői és a szovjet tudósok a szakszervezetek háza oszlopcsarno­kában ünnepi ülést tartottak abból az alkalomból, hogy egy évvel ez­előtt, 1957. október 4-én fellőtték a világűrbe az első szovjet mesterséges holdat. Az ülésen felszólalt Alekszandr Nyeszmejanov, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia elnöke. New York Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének pénteki ülésén első­nek L. F. Palamarcsuk, az Ukrán SZSZK külügyminisztere élesen bí­rálta az Egyesült Államok és Anglia eljárását, hogy mindenféle kifogással mind mostanáig kitértek a rendkí­vüli ENSZ-közgyűlés határozatának teljesítése elől és nem vonták ki csa­pataikat Libanonból és Jordániából. Súlyos aggodalmat kelt — folytatta — a távol-keleti helyzet is, amelyet az Egyesült Államok agresszív csele­kedetei idéztek elő. Az amerikaiak kalandorpoliti­kája nem korlátozódik azonban csak Tajvan térségére, vagy a Közel-Keletre — folytatta az Ukrán SZSZK külügyminisztere, és rámutatott arra a veszélyre, amelyet Nyugat-Németország mi­litarista atomhatalommá történő átalakítása jelent. Ezután Ali Khan herceg, Pakisztán képviselője az algériai kérdéssel kapcsolatban azt mondotta, hogy fel kell szólítani Algériát és Franciaor­szágot, kezdjenek tárgyalásokat és vessenek véget a további erőszakos Cselekedeteknek. ——w . Palamasz görög, küldött kijelen­tette, a, ciprusi kérdés alakulása válságos ponthoz érkezett, s a sziget függetlenségét az ENSZ-nek kell biz­tosítania korunk szellemének megfe­lelően. Ukrajna, Pakisztán és Görögország képviselőjének felszólalása után a délelőtti ülés befejeződött, 3 Órakor (budapesti idő szerint 10 órakor) folytatja munkáját. Az ENSZ gazdasági és pénzügyi bizottságának ülése New York (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága pénteken meg­kezdte első napirendi pontjának tár­gyalását. Ez az első napirendi pont: Külön alap létesítése a fejlődésben el­maradott országok számára. G. P. Arkagyev, a Szovjetunió kép­viselője hangsúlyozta: Az alap tagjai között helyet kell foglalnia a világ va­lamennyi országának, nemcsak a» ENSZ tagállamainak, ahogyan ezt az Egyesült Államok akarja. Az alap vezető tanácsát vagy valamennyi tagország értekezletén, vagy az Egye­sült Nemzetek közgyűlésén kell meg­választani. Az alapot nem szabad alárendelni semmiféle formában a nemzetközi újjáépítési és fejlesztési banknak. Arkagyev ezután élesen bírálta az Egyesült Államok mester­kedéseit. Az Egyesült Alfatmo]* ugyanis "mindenképpen meg akarja akadályozni, hogy az alap tagországai közé felvegyék a Kínai Népköztársa­ságot, a Mongol Népköztársaságot, t Vietnami Demokratikus Köztársasá« got és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. A vita folyik. (MTI)-ooo­A Francia Unió új alkotmányával kap­csolatban 1958. szeptember 28-án megtar­tott népszavazás eredményeképpen Fran­cia Guinea, Francia Nyugat-Afrika része, ónálló országgá vált. Francia Guinea né­pe- ugyanis nem-et mondott az új De «-anUe-féle alkotmánytervezetre,, tehát kiválik a Francia Unióból. Francia Guinea Afrika nyugati partján, Uj önálló ország Afrikában Portugál Guinea és Sierra Leone (brit gyarmat) között terül el. Területe 275 000 négyzetkilométer, hazánk területének csaknem háromszorosa, lakóinak száma 2 300 000 fő, túlnyomóan szudán-négerek. Bányászatának fő termékei a bauxit, vas, arany és gyémánt. Legfontosabb mező- gazdasági terményei a kávé, a földi mo­gyoró, a banán, a gyapot és a pálma­mag. Székhelye és fő kikötője: Conakry. Térképünk Francia Guinea gazdasági jelentőségét ábrázolja, jobboldalt a mel­léktérkép Francia Nyugat-Afrikát mu­tatja be, amelynek eddig Francia Guinea is része volt. TERRA \B^- bauxit vas W:--gyémánt óarany kévé ^-gyapot fyfötdi mogyoró l)-banán ír=olaj pálma /= vasút kiköti Jelölőt>yííiések a miskolci járásban Október hó 2-án megkezdődtek a és Monos János elvtársak jelöléséhe» jelölőgyűlések a miskolci járásban, és jelöltek 3 járási tanácstagot is. Sajószentpéter községben a Bányász Sajóbábony községben az Észak- Kultúrházban kb. 400-an vettek részt , magyarországi Vegyiművek kultúr- a jelölőgyűlésen, ahol Blaha Béla elv- otthonában 500 választópolgár vett tárnát, a Bányász Szakszervezet fő- részt a jelölpgyűlésen, ahol ország­titkárát jelölték országgyűlési képvi- gyűlési képviselőiként Blaha Béla és selőnek, Monos János elvtársat, a Nagy Istvánná elvtársakat, ország- Szénbányászati Tröszt igazgatóját gyűlési pótképviselőkónt Monos Já- pedig országgyűlési pótképviselőnek nos elvtársat, megyei tanácstagként és megyei tanácstagnak jelölték. Ja- Szabados Gusztáv elvtársat, a Köz- vaslatot tettek ezenkívül 2 járási ta- alkalmazottak Szakszervezete Terü- nácstag jelölésére is. . ^ leti Bizottságának elnqjfcét jelölték. Ugyancsak Sajószentpetér^ község-. Ezen a jelölőgyűlésen jelölték járási ben a tanácsháza nagytermében az tanácstagként Bartha K. Gyula elv­esti órákban ismét jelölőgyűlést tar- társat, a járási pártbizottság első til­tottak, ahol csatlakoztak Blaha Béla kárát is. Alacska községben a kultúrház tel­jesen megtelt a község választópolgá­raival, ahol Ladányi József elvtársat, a megyei tanács vb. titkárát, a köz­ség szülöttjét jelölték nagy lelkese­déssel megyei tanácstagként. Varga József elvtársat, a járási tűzoltó al­osztály parancsnokát járási tanács­tagként jelölték. Ezen a jelölőgyűlé­sen résztvett Varbó, Parasznya, Kondó, Radostyán és Sajókápolna községek küldöttsége is, akik beje­lentették: örömmel fogadják Ladányi József elvtárs jelölését, és saját köz­ségük dolgozóit is csatlakozásra fog­ják felhívni. Alsózsolca községben a gépállomás kultúrtermében megtartott jelölőgyű­lésen Nagy Istvánná elvtársnőt ” or­szággyűlési képviselőként, Murányi Gusztávné alsózsolcai pedagógust pe­dig megyei tanácstagként jelölték. A jelölőgyűléseket a párt- és ta­nácsszervek, valamint a Hazafias Népfront-bizottságok igen jól készí­tették elő. Minden jelölőgyűlésen so­kan jelentek meg. A jelölőgyűlések lelkes hangulatban zajlottak le, a je­lenlévők a jelöltekkel kapcsolatban elmondották \Téleményüket és hang­súlyozták: elvárják, hogy megválasz­tásuk esetén úgy az országgyűlési képviselők, mint a megyei és járási tanácstagok a párt- és kormányhatá­rozatok szellemében, a dolgozó nép érdekében fognak munkálkodni. Biró György a miskolci járási tanács vb. titkárai

Next

/
Oldalképek
Tartalom