Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-21 / 223. szám

Világ proletárjai egyesüljetek l •W*N sinmemmsm Ä MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évjolyam 223. szám Ara? 60 fillér 1958 szeptember 21, vasárnap Hol a magyar Igazság» Művelődési politikánk útja A KIZSEBELT SZARVASBŐGÉS J Megnyílt az ENSZ-közgyűlés plenáris ülése Az ENSZ-közgyűlés plénuma pén­teken magyar idő szerint 22 órakor összeült, hogy folytassa a nemzetközi kérdések általános vitáját. Az ülésen elsőnek dr. Carlos A. Florit argentin külügyminiszter szó­lalt fel. (MTI) Ax ENSZ-közgyűlés péntek esti ülése Newyork (Reuter) Az ENSZ-közgyűlés péntek esti ülésén dr. Carlos A. Florit Argentina külügyminisztere és Herrera Baez, a Dominikai Köztársaság külügymi­nisztere gazdasági kérdésekről be­szélt. Aiken, Írország külügymi nisztere síkraszállt egy olyan nemzetközi egyezmény megkötése mellett, amely „az atomklub” tagjait Angliára, az Egyesült Államokra és a Szovjetunióra korlátozná. Ezeknek az államoknak ígéretet kellene tenniök arra, hogy nem szállítanak atom­fegyvert más országoknak. Hekmat, Irán külügyminisztere kijelentette, reméli, hogy Hammarskjöld olyan gyakorlati intézkedéseket tesz, ame­lyek lehetővé teszik az amerikai és angol csapatok azonnali kivonását Libanonból, illetve Jordániából. Al­gériával kapcsolatban hangsúlyozta, nem titkolja aggodalmát az algériai helyzet megoldásának elhalasztása miatt. Hekmat beszéde után a közgyűlés hétfőre napolta ülését. (MTI) Amerikai és csangkajsekista ügynökök csoportját tartóztatták le Kínában nyálból kémszervezeteket, ellenforra­dalmi fegyveres támaszpontokat lé­tesítsenek, adatokat gyűjtsenek a népfelszabadító hadseregről, vala­mint katonai és más objektumokról. Peking (TASZSZ) Az Uj-Kína hírügynökség jelenté­se szerint Fucsien-tartomány közbiz­tonsági szervei a helyi lakosság köz­reműködésével letartóztatott nyolc kémet. A kémeket amerikai és csangkajsekista kémszervek küldték az országba. Letartóztatásuk alkal­mával amerikai gyártmányú kém- felszerelést találtak náluk. Az volt a feladatuk, hogy az ellenforradalmá­rok és népellenes elemek maradvá­Amerika egyedül maradna egy Kína elleni háborúban newyorki szigetet bármely idegen hatalom, akár barátságos hatalom szállhatná meg. Azt sem hiszik, hogy Kína a támadó. Sokan emlékeznek Egyes kémek ellenforradalmi zavar­gások megszervezésére, ezenkívül merényletek elkövetésére és külön­féle felforgató tevékenységekre kap­tak utasítást. Az indiai sajtó elitéli az Egyesült Államok távol-keleti provokációs politikáját Delhi (TASZSZ) Az indiai lapok az ENSZ-közgyű­lés ülésszakához fűzött kommentár­London (MTI) A Liverpool Post washingtoni tu­dósítója írja: — Az amerikai átlagember, mialatt ismét a fenyegető általános háború szakadékénak szélén igyekszik egy en&úlyózni, mind erélyesebben veti fel a kérdést; „Hogyan kerül­tünk ebbe a rettenetes helyzetbe?” Süket fülekre találtaik azok a hivata­los magyarázkodások, amelyek Mün­chenhez és a berlini légihídhoz ha­sonlították Kimoj és Macü esetét. Az amerikai közvélemény tudja, hogy ezek a szigetek ugyanolyan kaocso- latban vannak Amoj kínai kikötővel, mint a Long Island Newyorkkal. Elképzelhetetlen lenne, hogy a ------------------------—ooo E isenhower 1952. évi választási ígé­retére, hogy Csang Kaj-seket a kínai szárazföld ellen fogja uszítani. jaikban hangsúlyozzák, hogy a távol­keleti feszültség minden bizonnyal az ülésszak központi kérdése lesz. Az Amrita Bazar Patrika rámutat arra, hogy „a kínaihoz hasonló hely­zetben lévő egyetlen ország sem tűr­ne katonai előkészületeket a terüle­téhez tartozó szigetelőn, különösen olyan ellenséges elemek részéről, akik nem is titkolják, hogy végcéljuk — amerikai fegyverek támogatásával behatolni a szárazföldre”. William Foster az Egyesült Államok kínai politikájáról Newyork (TASZSZ) William Foster, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának tiszte- letbeli elnöke cikket írt a Worker című hetilapban. Az Egyesült Álla­További amerikai csapatösszevonások Tajvan térségében Newyork (TASZSZ) Miller., az United Press Internatio­nal hírügynökség tudósítója, az egyik tajvani amerikai légitámasz­pontról közli, hogy az Egyesült Álla­mok a »legnagyobbmérvű atomütő- erő összpontosítását hajtja végre a második világháború óta« a Távol- Keleten. Miller azt állítja, hogy első­sorban az atomfegyverrel felszerelt légierőket összpontosítják. A tajvani- szoros fölötti amerikai »légiőrjára­tokról« szólva Miller hangsúlyozza, hogy ezeknek célja »az amerikai erő« demonstrálása. A tudósító befejezésül megjegyzi, hogy Tajvan térségében Okimaván, Japánban és a Fülöp-szigeteken az Egyesült Államok légihaderői jelen­tős mennyiségű szállító repülőgéppel rendelkeznek, hogy a csapatokat gyorsan el tudják juttatni arra a helyre, ahol azokra szükség van. (MTI) mok távol-keleti provokációját jelle­mezve azt írja, hogy „ez korunk egyik legbotrányosabb agresszív cse­lekménye”. Foster kijelenti, hogy „a gazdasági, politikai és katonai bojkottnak ez a gyalázatos rendszere, amelyet az Egyesült Államok hozott létre Kína ellen, szükségképpen összeomlik, a kínaiak részenként zúzzák szét”. Véget kell vetni az értelmetlen diplomáciai zűrzavarnak. Az Egye­sült Államok ismerje el a kínai népi kormányt, vesse szemétdombra a gazdasági blokádot, adja meg Kíná­nak az Egyesült Nemzetek Szerve­zete Biztonsági Tanácsában az őt megillető helyet” — hangoztatja William Foster. (MTI) Tengeri halászat - mint nemzetközi politikai probléma Az Atlanti-óceán északi része a Föld halban egyik leggazdagabb területe. Iz- land, valamint Dánia autonóm részének, a Faeröer-szigeteknek és Grönland szige­tének gazdasági életében a halászat és a halfeldolgozás játssza a legjelentősebb szerepet annál is inkább, mert ásványkin­csekben -szegények és mezőgazdasági mű­velésre jóformán alkalmatlan kopár terü­letek. (Például Izland exportjának 95 szá­zalékát a halászati termékek teszik ki.) A felsorolt országok népeinek természete­sen életbevágó érdekük, hogy az őket kö­rülvevő haldús vizeket elsősorban saját halászatuk használja fel, viszont a nyu­gateurópai államok, elsősorban Nagy-Bri- tannia halászflottái mind gyakrabban ha­lásznak ezen a területeken. Ezért érthető, hogy ezen országok számára életfontos­ságú területeken felségvizeik határát 12 mérföldre kívánják kiterjeszteni. Nagy-Britannia fegyveres erővel pró- | bálja fenntartani a jelenlegi állapotokat, s ezért a tengeri halászat kérdéséből nem­zetközi probléma keletkezett. Térképünk az Atlanti-óceán északi ré­szének halászterületeit mutatja. A mel­léktérképen (balra lent) Izland szigete látható. Jelmagyarázat: 1. Az izlandi halászat szempontjából rend­kívül fontos területek. 2. Pontok, ahol a brit halászok megsértet­ték Izland új felségvizeinek határát. (TERRA) A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40. évfordulója alkalmából iinnapsageket rendezne* megyénkben Novemberben lesz 40 esztendeje, hogy megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely az el­nyomás sötét éveiben is eredménye­sen vezette a munkásosztály harcát. Az évforduló alkalmából az MSZMP Borsod megyei bizottsága nagyszabá­sú ünnepségeket rendez. Az ünnepségek előkészítésére, a forradalmi hagyományok felkutatá­sára 7 tagú bizottságot választottak, amely már kidolgozta programját. Eszerint november 1-től a megye üzemeiben, iskoláiban és falvaiban a KISZ rendezésében ifjúsági gyűlése­ket tartanak. Ezeken felszólalnak az 1918—19-es kommunista párttagok és a volt vöröskatonák. A párt alapszer­vezeteiben is ünnepi taggyűlésekre kerül sor és azokon élménybeszámo­lókat tartanak a párt veteránjai. Az évforduló tiszteletére a TIT díszes albumban örökíti meg a Kommunis­ták Magyarországi Pártjának tevé­kenységét Borsod megyében. November 19-én — az ünnep elő­estéjén — az 1918—19-es párttagok találkoznak Miskolcon és elbeszélget­nek a megye vezetőivel. Másnap a diósgyőr-vasgyári művelődési háziban emlókünnepséget tartanak, amelyen Prieszol József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára mond beszédet. Az évforduló alkalmából a megye községeiben a kommunisták felkutat­ják a Tanácsköztársaságból fennma­radt dokumentumokat és ereklyéket A gyűjtött anyagból a jövő év már­ciusában kiállítás nyílik Miskolcon*-ooo­Uj iskolát avattak Parasznyán Vasárnap került sor a Parasznya községben épült új négytantermes iskola átadására. Az átadási ünnep­ségen jelen voltak a párt és tanács megyei, járási és helyi képviselői, Varbó, Radostyán és Parasznya köz­ségek nevelői, tanulói, szülők és ven­dégek. Kovács Barna elvtárs, a Miskolc járási pb. agit.-prop. osztályvezetője ünnepi beszédében méltatta az új iskola jelentőségét az iskolai oktatás­ban, a községek kulturális életében. A több mint másfélmillió forint költ­séggel készült iskola mindhárom község felsőtagozatos tanulói részére biztosítja a szakosított rendszerű ta■* nítást. Az ünnepi beszéd elhangzása után Deme László elvtárs, a megyei tan nács vb. elnökhelyettese átadta renn deltetésének az új iskolát, ugyan* akkor köszönetét fejezte ki a közsé* gek dolgozóinak az iskolaépítés mwu kájának lelkes támogatásáért. Az átadási ünnepség kultúrműsor* ral ért végeU A párizsi sajtó a szabad algériai kormány megalakulásáról Párizs (MTI) A szombat reggeli párizsi sajtó vezető helyen ír a szabad algériai kormány megalakulásáról. A jobboldali sajtó általában dü- hödten támadja az algériai kor­mányt, fáradhatatlanul ismételget­ve a francia hivatalos állásfoglalás megállapítását: »Az algériai kor­mánynak nincs területi alapja, nincs hatalma.« A szocialista Populaire szovjetel­lenes és kommunista-ellenes kiroha­násra használja fel az algériai kor­mány megalakulását. Viszont mér­sékletet ajánl Tunisszal és Marok­kóval szemben. Párizsban — írja a Combat — az illúziók szertefoszlottak. Az egyes kormányok állásfoglalása az algériai kormányt illetően arra készteti a diplomatákat, hogy felülvizsgálják magatartásukat. A Libération főcímében mutat ar­ra, hogy az algériai kormány meg­alakulása az integrációs politika ku­darcát, a május 13-i politika csődjét jelenti. Az Humanité cikkében szembeszáll a francia félhivatalos megállapítá­sokkal és így a többi között azzal, hogy az »algériai kormánynak nin­csen területi alapja«. Ä Francia Kommunista Párt lapja felveti a kérdést, vajon milyen területi alapja volt a Francia Köztársaság ideigle­nes kormányának, amelyet 1944 já* nius 2-án alakítottak meg, egy napJ pal a normandiai partraszállás előtt? A francia félhivatalos állásfogkN lás szerint békeidőben nincs prece­dens ilyen kormány megalakítására. Az Humanité felveti a kérdést, bé«* keidő-e az, amikor többszázezer em­berből álló expediciós hadsereg tar­tózkodik éveken keresztül egy ten-* gerentúli országban? Békeidőben mikor történt meg az, hogy egy ilyen expediciós hadsereg főpa­rancsnoka hadijelentéseket ad kí< amelyek néhány hónap alatt tíz- és tízezer halottról számolnak be. Az Humanité rámutat, hogy nem lehet továbbra is figyelmen kívül hagyni az algériai nép ügyét, ame­lyet az emberiség nagy többsége tá­mogat. De Gaulle mégis megmaka­csolja magát, nem vesz tudomást erről és úgy tesz, mintha nem tud­na a négy év óta pusztító kegyetlen háborúról, mert azt proklamálja, hogy »békeidőben vagyunk.« A keleti és nyugati tudósok kitzbüheli értekezletének zárónyilal Bécs (MTI) A keleti és nyugati tudósok Kitz- bühelben tartott harmadik zártkörű értekezlete — amelynek napirend­jén az atomkorszakból eredő ve­széllyel és annak elhárításával ösz- szefüggő kérdések szerepeltek — szombaton Bécsben az Osztrák Tu­dományos Akadémia dísztermében lezajlott nyilvános üléssel befejező­dött. Ezen az ülésen megielent és felszólalt dr. Adolf Schärf osztrák köztársasági elnök is. aki melegen üdvözölte az Ausztriában összegyűlt 69 kiváló keleti és nyugati tudóst. Az ülésen Thiring bécsi egyetemi tanár, osztrák atomfizikus ismertet­te a kitzbüheli konferencia zárónyi­latkozatát. A nyilatkozat a tudósok feladatá­vá és kötelességévé teszi, hogy szé­leskörű nemzetközi együttműködést fejtsenek ki, és ennek keretében vi­lágosítsák fel az államfőket és a szé­les néptömegeket az atomháború borzalmairól, magyarázzák meg nekik, hogy az atomháború kiheverhetetlen csapást jelentene a győztesre és legyőzöttre egyaránt, zórónyilatkozata A kitzbüheli konferencián részt' vett tudósok hattagú állandó bízottá ságot választottak, amelynek az a feladata, hogy folytassa a megkez­dett munkát és szükség esetén újabb értekezletet hívjon össze. A bizott­ság tagjai: Szkobelcin és Topcsijev (Szovjetunió), Bertrand Russel és Powell (Nagy-Britannia), Linus Pau­ling és Rabinowitz (Egyesült Álla­mok). A kitzbüheli értekezleten Magyar-* országot Jánossy Lajos Kossuth-dí- jas akadémikus képviselte. Lottó tájékoxtató A 38. lottó sorsoláson 2,569.611 szelvény vett részt, öt találatos ez­úttal sem volt. Négy találatot 25-en érteik el, ezekre 77.088 forintot fizet­nek; A háromtalálatos szelvények száma 1404, nyereményük 687 forint; Kéttalálatos szelvény 44.447 akadt, ezekre egyenként 21.60 forintot fi­zetnek. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom