Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-21 / 223. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG vasarnay, isao, bhvv»v Ismerkedés a tanácstagokkal A II. kerületi Hazafias Népfront- bizottság újszerű kezdeményezéssel lepte meg a kerület tanácstagjait és a népfront-bizottsági tagokat: ismer­kedési estet rendezett a vas-gyári nagyvendégdöben. A tanács- és népfront-bizpttsági ta­gók a lakosság érdekében tevékeny­kednek. A Hazafias Népfront figye­lemmel kíséri a tanácstagok felelős­ségteljes társadalmi munkáját, ahol szükségét, látják, támogatásban ré­szesítik a tanácstagokat. Az ismerke­dési est célja, hogy összehozza őket, a fehérasztal barátságos légkörében személyesen is megismerkedjenek, hogy a jól dolgozó avagy munkáját hanyagul végző tanácstagot a szemé­lyes ismeretség alapján jobban tá­mogathassák. A közösen végzett munka megkívánja a személyes is­meretséget. a baráti kapcsolatot. Az - ismerkedési esten megjelent Csergő .János .elvtárs. kohó- és gép­ipari miniszter - és Gácsi Miklós, a II. kerület országgyűlési képviselője, továbbá a párt- és állami szervek vezető személyiségei. A baráti találkozót Barna László, a -Ilit* .kerület Hazafias Népfront- biáottságáfiak elnöke nyitotta meg, máid 'jCSergő János elvtárs tartott rövid- beszámolót az ország belpoliti­kai helyzetéről. CáérgQ.elvtárs hangoztatta, hogy a mébt' VéS ‘ Vezetői közötti kapcsolatot állandóan 'erősíteni kell. Az 1956. év- végi. 'és 1957. eveleji zűrzavaros álla­potokon azért is tudtunk oly hamar úrrá lenni, mert a nép hallgatott a párt, a vezetők szavára. Majd gaz­dasági feladatokról beszélt a minisz­ter. Mindjobban^ért hódít az az elv, hogy termelj ünx gazdaságosabban. Ennek tulajdonítható, hogy, múltévi eredményeink alapján elsőízben tudtunk jövedelemrészesedést osz- .tani. A miskolci nehézipari üzemek eddigi munkája eredményesnek mondható, a dolgozók ez esztendő­ben is számíthatnak jövedelemrésze­sedésre. Csergő elvtárs ipari politikánk jövő terveiről is szólt. A múltban el­hanyagoltuk bizonyos fokig a mező- gazdasági jellegű megyék ipari üze­mekkel való ellátását. Pártunk és kormányunk a dolgozó nép érdekeit szemelőtt tartva, ezeket a megyéket is iparosítani kívánja, hogy munka­alkalmat teremtsen mindenkinek. Majd a külpolitikai helyzetről be­szélt, az imperialisták háborús pro­vokációiról, az amerikaiak távol­keleti mesterkedéseiről. A nagy kínai néü nem áll egyedül az imperialisták elleni harcban, a Szovjetunió vezette szocialista tábor egységesen -támo­gatja kínai testvéreinket. Csergő János elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után a Lenin Kohá­szati Művek szimfonikus zenekara adott műsort. ■ ' A családias vacsora után sokáig elbeszélgettek egymással a Hazafias Népfront és a tanács tagjai.-000---------------------—— A foglalkozással járó kockázat A rendőrnek szembe kell néznie azzal a veszéllyel, hogy kötelesség­teljesítés közben revolvergolyók érik, de nem kell eltűrnie az érett paradicsom »lövedéket« — állapí­totta meg egy danvillei bíró. (Egye­sült Államok). Ezzel az indokolással 60 cent tisz­títószámla kifizetésére ítélte Léster Jordan danvillei lakost, azonfelül, hogy részegségért 5 dollár pénzbün­tetést is kiszabott rá. Jordan ugyanis részeg állapotban szembeszállt az őt letartóztatni aka­ró rendőrrel, s érett paradicsommal dobálta meg a hivatalos közeget. IOO­[\e vágjuk le a csikóheréket . A csapadékos augusztus megnövel­te a tavaszi vetésű vörösheréket. Az úgynevezett »csikóhere« sok helyen térdig érő, sűrű állományú, 'tagad­hatatlan, hogy ízletes, magas tápér­tékű pillangós szénát ad, de még­sem helyes, hogy széliére szénának kaszálják le. Sokkal jobban jár a termelő, ha magnak hagyja meg! A csikóherében ugyanis kevesebb kárt tesz .-az ápion-kukac és így több ter­mést ad, mint a tavalyi vetésű vörös­here második kaszálása. A hűvösebb éjjelek miatt ritkább az aranka ferr tozés is — következésképpen sok arankamentes vetőmagot kapunk. Minthogy most nincs takarmány­hiány, semmi nem indokolja a csikó- herék takarmánynak való lekaszálá­sát. S különben sem sokra menné­nek vele a gazdák, mert bár sűrű állományú, nagy tömegnek látszik, nagy víztartalma miatt később , ösz- sze esne. A vörösheremag viszont sok pértzt jelent a termelőnek és ex­portálása után a népgazdaságnak is. Megyeszerte most folyik a szerző­déses és a szerződésen kívül termelt vörösherék és lucernák cséplése. Többen annakidején vonakodtak le­szerződni, mert abban spekuláltak, hogy a magot majd a piacon maga­sabb áron értékesítik. A spekulánsok rosszul számítottak! A piacon- ta­vasszal sem szabad pillangós vető­magot árusítani. A zárlat továbbra is érvényben marad, mert sokan el­mulasztották az aranka irtását. Aki pedig fertőzött vetőmagot visz a piac­ra, az bűntettet követ el és egy évig terjedhető börtönnel büntetik. Épül as ósdi építő munkás-»sállá Ózdooi — az északi iparvidék fej­lődő városában —r évek óta gondot okozott az odaérkező vidéki építő­munkások elhelyezése. Tervgazdál­kodásunk során a város sok új léte­sítménnyel gyarapodott, de a kivi­telezési körülmények nem feleltek meg a követelményeknek, ami első­sorban a munkásszállások hiányában mutatkozott meg. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat ugyan több helyen rendezett, be ideiglenes munkásszállókat, de az ottani szoci­ális állapotok nem elégítették ki a fejlődő igényeket. Ennek, következté­ben az építkezésekről elkívánkoztak az építőmuirnkások. Az állandó mim- kásvándorlás miatt több esetben ke­mény helytállást követelt az ottani vezetőktől az épülő létesítmények ha­táridőre történő átadása. Ilyen ese­tekben csak a lassan gyarapodó vál­lalati törzsgárdában bízhattak és azokbán az emberekben, akik a vál­lalat miskolci építkezéseiről önként vállalták az ózdi építők kisegítését. Érthető tehát, hogy a vállalat dolgozói nagy örömmel fogadták a kormány határozatát, mely szerint ózdom többszáz személy befogadására alkalmas, korszerű, ál­landó jellegű építőmunkásszállót kell építeni. A szakemberek olyan helyet, jelöl­tek ki a szállónak, ahonnét az épülő várost • könnyebben megközelíthetik, ugyanakkor környezete is megfelel a követelményeknek. így esett a vá­lasztás a bolyoki új városiészre, melynek levegője mentes a szennye­ződéstől és a lüktető gyártól távol­eső új bérházakat a természet csönd­je, nyugalma veszi körül. A Lakóépülettervező Vállalat olyan teryet készített, melynek megvalósí­tásával szinte hihetetlennek tűnő modem ínunk ásszá llót kapnak az építők. A háromemeletes épületben elhelyezett 60 lakószobát két lépcső­házon lehet megközelíteni. Az alag­sorban raktárakat helyeztek el. A munkások itt tárolhatják bőröndjei­ket, nagyobb csomagjaikat, amelyek­re csak hét végén van szükségük. A polcokkal felszerelt raktárak hason­lóak a pályaudvarokon. található poggyászmegőrzőkhöz. Az épület todszintién modern Konyhát létesítenek Az ‘ új kon^anan többszáz* személy részére — megfelelőbb körülmények és egészségűgyí viszonyok között — főzhetnek. Jellemző az új konyha korszerűségére, hogy fehér és fekete előkészítő, mosogató, raktárak és sze­mélyzeti helyiségek egészítik ki. Mel­lette tágas étterem épül. Ablakai tal­pig nyithatók, s rajtuk kilépve tágas, harminc méter hosszú és három mé­ter széles terraszra jutunk. Az étterem közelében kultúrtermet is létesítenek. A szálló lakói ebben a szobában társaloghatnak, szórakoz­hatnak. A földszinti rész másik felé­ben helyezik el a szociális helyisége­ket. Az egyik bejárat, mellett épül a gondnoki lakás. Az eddigi szoká­soktól eltérően nem csak egy szo- bácska illeti meg az épület gondno­kát. hanem kényelmes, összkomfor­tos lakást biztosítanak neki. A taka­rítószemélyzet is külön szobát kap. A megyében ez a munkásszálló rendelkezik majd elsőnek modern egészségügyi berendezésekkel. Orvo­si rendelője minden igényt kielégít, betegszobái pedig alkalmasak lesz­nek gyógykezelésre is. Nagyjelentőségű a tervezőknek az az elképzelése, mely szerint a hatalmas épülettömböt központi fűtéssel látják el Eddig vita tárgyát képezte, hogy víz-, vagy gőzfűtést alkalmazzanak-e, de ez a kérdés a gazdaságosság fi­gyelembevételével napokon belül megoldódik. Ebben a szállóban már nem fáznak télen a munkások, nem Mindig örülünk, ha arról értesü­lünk, hogy Miskolcon új kiállítás nyílik meg. örülünk azért, mert ezek az alkalmak nemcsak alkalmat ad­nak egy-egy művész megismerésére, hanem egész kultúrális életünk fejlő­dését, erősödését tükrözik. A mai nappal megnyíló kiállítást nagy örömmel üdvözöljük, mert a kiállító művész, a tokaji gimnázium tanára, aki komoly pedagógiai mun­kája mellett, komoly részt vállalt a Hegyalja szépségeinek művészi ábrá­zolásában is. Tenkács Tibor neve nem ismeretlen már a képzőművé­szet iránt érdeklődő közönség előtt. A Kossuth Kiadónál jelent meg B". Alavi iráni író »A rózsák és a csa­logányok országa«, című könyve, melyből megismerhetjük Irán népé­nek életét. AwYÜá£i''PdhlQro-... .Siassidkhsái. -se*, rozat új kötete Flaubert »Bovaryné«- ja. Az Európa adta közre Sinclair Lewis »Dodsworth« című nagysikerű szatirikus regényét. A detektívregé- nyek műfajához tartozik Piwowar- czyk »Királynő?« című fordulatos bűnügyi regénye. Az ügyészi sze.rvezet munkájáról ad számot olvasmányos formában dr. Szénási Géza, a Legfőbb Ügyészség vezetőjének »A törvényesség őrhe­lyén« című könyve. Egy hajó katasztrófája elevenedik dekében az értékes »fahulladékok« feltüzelésére, egyenlő hőmérséklet lesz minden szobában, helyiségben. Igaz ugyan, hogy a budapesti Radiá­torgyár késve szállítja az idejében megrendelt berendezéseket; az a tény viszont örvendetes, hogy ez a szálló központi fűtésű lesz. Fürdőket is terveznek a tervezők Minden emeleten fürdőkádak és zu­hanyozik biztosítják a dolgozók tisZ- tálkodáai lehetőségét. Az épületnek külön mosodája is lesz, melyet szárí­tóhelyiség egészít ki. Ezenkívül eme­letenként megtalálhatják majd a la­kók a kis főzőfülkéket, ahol kíván­ságuk szerint önmaguknak is készít­hetnek »házi« ételeket. A négymillió forintos költséggel épülő szállóban már a belső munká­latok folynak. Az épületet még ebben az évben átadják rendeltetésének. A kormány szerető gondoskodásából az ózdi építők rövidesen jobb, otthono­sabb körülmények között élhetnek. — sz — m — Évek óta találkoztunk műveivel me­gyei és országos kiállításokon. A mostani kiállítás anyagában ez évben már sok dolgozó gyönyörkö­dött Tokajban, Sárospatakon. A mai napon Miskolcon megnyíló kiállítása alkalmából, a Pedagógus Szakszerve­zet területi bizottsága sikert kíván Tenkács Tibornak. Kívánja, hogy ez a tárlat további munkájában előre­lendítse. Miskolc közönsége érdeklődéssel várta ezt a kiállítást, mely a Nevelők Házában (Déryné utca 3.) tekinthető meg szeptember 21-től október 12-ig, mindennap délelőtt 9—12, délután 3^-6 óráig. meg Trevor »A vihar ereje« című re­gényében. A Munkácsy Mihály éle­téről szóló regényciklust folytatja Dallos Sándor »Aranyecset« című művében. Kardos László irodalmi tanulmányait, .foglalja magában - a »Müvek és mesterek« című kötet; Vedres József »Spekulánsok« címmel írt riportkönyvet. Urbán Ernő »Szamba-hercegnő« című szatirikus regénye a Vidám Könyvek újdonsága.­Uj ifjúsági művek: CsathÖ Kál­mán Csokonairól szóló »Földiekkel játszó égi tünemény« című regénye és Beke Margit »A legerősebb« című meseskönyve. Megjelent az ifjúság ' u -ára Dezséry László »Olvasni jó* című könyve. lesz szükség a meleg biztosítása er­—------------------------ooo­Ma nyílik Tenkács Tibor festőművész kiállítása Miskolcon ÉRDEKES KÖNYVUÍDONSÁGOK '•••••••••••■•••■•a ••••••••••••••••••••••••••••••* Kutya dolog bárói az embert és a tilosba taszítja, ha pedig az ember ti­losba téved, nem ússza meg szárazon, isten és ember előtt felelnie kell tettéért. Az isteni felelősségrevonás még csak hagyján, azt valahogy elviseli az ember. Az esperes úr által megszemélyesített égi igazságszolgáltatás' a megbocsátó jÓ6ág nagylelkűségével, büntetésként néhány miatyánk el- morzsolásával fátylat borított botlásaimra, gyerekes rosszal- kodásból a szent magántulajdon ellen elkövetett vétkeimre, föltéve, ha nem az esperes urat rövidítettem meg egy-két jólakásnyi körte vagy alma erejéig. Mert ha erre vetemed­tem, az isteni igazságszolgáltatást ő is kevesellette. világi hatalmakhoz és eszközökhöz folyamodott. Elnadrágolt a hit­tanórán, 'kinővé az iskolapadból, a csendőrökkel fenyege­tőzött. Az isten nem ver bottal — dörögte az elgyomosodott lelkek felszentelt kapása és ha különösen kihoztuk a béke­tűrésből, hozzáfűzte: „Kár, hogy olykor nem ver bottal, hogy ilyen kézzelfoghatóan is tanú jelét adná létezésének. De a jóistenke nem alacsonyodott le ilyen piszlicsáré árnyék­világi dolgokhoz, és mi, akik ki voltunk rekesztve a gyü­mölcs. törvényes élvezetéből, a jobbmódúak kertjében ke­restünk vigasztalást. Aki keres, az talál. Olykor bizony olyasmit is találtunk, amit nem .kerestünk. Későtavaszi éjszakákon, amikor már minden rendes gyere'k ágyába tért pihenni, szorgalmasan fel­kerestük a nappal kiszemelt koránérő cseresznyefákat és is­tenigazából megdézsmáltuk. Ügy látszik, az orvosnak sze- nietszúrhatott, hogy a nappal megérett cseresznyéje az éj leple alatt eltűnik, mert az egyik éjszaka strázsára állt. Va­dászpuskával felszerelve várta az éjszakai látogatókat, hogy méltó fogadtatásban részesítse őket. Persze nekünk is volt magunkhoz való eszünk, nem mentünk fejjel a falnak. Mielőtt megmásztuk volna a kerítést, követ dobtunk a kisze­melt' fára. Ez alkalommal sem feledkeztünk meg az elővi­gyázatosságról. A kő elrepült. A nagyságos úr, katonaviselt ember lévén, .tartotta magát a tiszti fokon tanulmányozott szolgálati szabályzathoz, mert csak az „Állj vagy lövök!” há­romszori elkiáltása után húzta meg a fegyver ravaszát. Rettenetesen begyulladtunk s többé nem merészkedtünk a doktor kertjébe. De az ügynek folytatása lett. A csendőrség elhatározta, hogy egyszer s mindenkorra leszámol a gyü­mölcstolvajokkal. Széleskörű nyomozás indult a tettesek kézrekerítésére. Nem volt nehéz a hozzánkvezető fonalszálat megtalálni, szegénységünk, a társadalmi ranglétrán elfog­lalt helyzetünk és a magántulajdonhoz való telekkönyvi vi­szonyunk juttatott bennünket az igazságszolgáltatás kezére. Akinek nem volt saját gyümölcsöse — nekünk bizony még mutatóban se volt —, se pénze, hogy törvényesen jusson gyü­mölcshöz — nekünk a pénz sem adatott meg —, azt gyanú­sítottként állították elő. Az egyik cimbora egy-két pofontól árulóvá lett, töredelmesen bevallotta, hogy mi vagyunk .a becsületes munkával megtollasodott gazdák - megkárosítói. HOL A MAGYAR IGAZSÁG... landósított módszerével „fúrja’1 meg erkölcsi szilárdságomat. A csapás, melyen a jobbmó­dúak teheneit tereltem regge­lente a folyóparti legelő felé. a nagyságos jegyző úr kertje mellett vitt el. A több mint két méteres sövénykerítésen túl gyümölcsfák görnyedeztek áldott terhük alatt, szinte kö­nyörögtek, hogy könnyítsék rajtuk. Néhány méternyire a kerítéstől különösen szemrevaló barackfa kínálta aranysárga gyümölcseit Korán hajtottunk, amikor még minden vala­mirevaló úriember az igazak álmát alussza. Nem tartottam a rajtakapástól — és ez lett a vesztem. A kerítésen túlra nem láthattam ugyan, de szentül hittem, hogy koránkelés dol­gában lepipálom a jegyzőt. Sajátos módszert dolgoztam ki a barack földresegítésére. Kintről, az útról felvágtam a fára a bunkósbotomat, pergetett annyit, hogy kiadós reggelit csaphattam belőle. Felszedtem a gyümölcsöt, a botomat ke­zembe kaptam és elszeleltem. így ment ez vagy egy hétig. Aztán... Kihull a kezemből a toll. Az átélt ijedtség ma is elfehéríti arcomat. Amint odasuhintottam fütykösö­met. rémült sikoltás jajdult a fa alól. A jegyző lánya volt. Eltűntem, mint a kámfor, de akár ott is maradhattam volna. „Képzőművészeti” hajlamomat a bunkósbotomon gyakorol­tam. Ráfaragtam a nevemet, apám, anyám, egész családfám nevét. És a bot, a bűnjel a kertben feküdt. Mikorra a nap tízóraira szólította a napjában többször is étkezőket, két kakastollas tűnt fel a csapáson. Lassan, ko­mótosan szedegették lábukat, úgy jöttek, mint a megteste­sült végzet. Az egyik a csizmaszárát veregette egy bottal — az én furkósommal. Amikor hozzámértek, illemtudó Dicsértessék a Jézus-sal köszöntem, hogy megkörnyékezzem őket vallásosságommal, de kőből volt ezeknek a szíve, mégha a Himnuszrá zendítek sem téríthettem volna el őket számomra nem éppen lélek­emelő szándékuktól. Rá se fütyültek köszönésemre. — Hajolj csak le, fiú és húzd le a nadrágodat! — mor­dult rám az őrmester ellentmondást nem tűrő hangon. Engedelmeskedtem. Rájukfehérlett szögletes, csontso­vány délirészem. Koppant a bot. Sikoltottam és orrabuktam az ütéstől. — Három a magyar igazság! — rántott talpra dühödt indulattal. Behunytam a szemem. Ä sát. Nem puffant a bot. nem volt min puffannia. Heteken át csak állni és hasmántfeküdni tudtam. Mellémlökték botomat. Eldőltem, mint egy zsák. — Most aztán megtanultad, hol a magyar igazság! *— morogta a csendőr elégedetten. Igen, úgy érzem, megtanultam .., GULYÁS MIHÁLY Megkaptuk, amit megérdemeltünk, bizonyistennel fogadtuk, hogy többet nem csinálunk ilyet — és utunkra engedtek. POViiU/ hótio irtottuk is magunkat adott szavunk- * hoz. Az esperes úr erkölcsi prédiká­ciókkal igyekezett kiegészíteni az adminisztratív nevelést. Előadásokat tartott a siralom völgyi életről, az emberi nyo­morúságról. Különösen megragadták figyelmünket a termé­szet bőkezűségéről mondott szavai. Az isten minden embert egyenlőnek teremtett, a földi javak a szegényeket is meg­illetik. A mi gyakorlatias gondolkozásunkra lefordítva ez azt jelentette, hogy a gyümölcs, mely más kertjében terem, a miénk is. Véleményünknek hangot is adtunk. Lelkiatyánk meglepő változáson ment keresztül. Dühtől kipirult ábrázat- fal rontott a belénk bújt ördögnek. Még mit nem! Ezek sze­rint ő nyissa meg kertjét a magunkfajta semmirekelők előtt, orcája verítékével megtömött magtárát engedje át az ingyenélő koldusfajzatoknak? Nem, barátocskáim. abból nem esztek! Az ő szavai.csak a senkiföldjén vadon- és isten aka­ratából nőtt gyümölcsfákra vonatkoznak, azokat nyugodtan lelegelhetjük, akár zölden is. De nem akadt a mi falunkban ilyen senkiföldje, minden talpalatnyi földnek gazdája volt. A mi apáink kimaradtak az osztozkodásból — s ez is az isten akaratából és előrelátó bölcs tervezéséből történt. Mert mit kezdene Vécsey báró úr őexcellenciája a maga ezernyi hold­jával, ha mindenkinek lenne földje? Ki művelné meg. mi? Ez valóban komoly probléma — és álltunk tanácstalanul. Ez a világ rendje, atyámfiái, s ha nem tetszik, akasszátok fel magatokat, vagy ez az isten áldását kiérdemelt tökéletes tár­sadalmi rend lép a nyakatokra. Törődjetek bele isten aka­ratába. Ámen! Én, mint jólnevelt, buzgó vallásosságra idomított legényke, lelkem mélyén megfogadtam, hogy lelkiatyám igéi szerint rendezem.bé az életemet. Ha már elbírom az eke szarvát, elszegődöm falun valamelyik nagygazdához kocsisnak, meg­húzom magam istállójában és dolgozom izomszakadtáig, hogy gyarapodjon isten dicsőségére. Ha gazdámnak kedve szottyanik jobborcámat pofonnal megtisztelni, odatartom bal­képemet is, hadd töltse úri passzióját. Ha pedig fegyverbe szólítanak, megmarkolom puskám tusát, belerohanok a ha­lálba, hogy védelmezzem Szűz Mária oltalmát élvező hazá­mat, mely nekem bőkezűen biztosítja a mennyei boldogság, az örök élet kiérdemeléséhez szükséges százszor áldott, édes siralomvölgyi nyomorúságot. Ez az én küldetésem, mert sze­génynek születtem. (Hogy „hiba” csúszott elképzelt jövőm szerkezetébe, nem az esperes úron múlott. Nyugodjon bé­kével.) fíohnt firrifin nem alszik. Lelkiatyám szavai ki­uenai a* oraog füstölték Ielkem vadanáb(jl a Go. noszt, érré a beste a gyomromba költözött, hogy az éhség ál-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom