Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-01 / 282. szám

8 eszakmagyarorszag Vasárnap, 1957. december % cA szebb Miskolcért Kétnapos városrendezési ónkét Miskolcon ) iitiiimiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiitiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiitimiiiiiiimiiiiiiiiiimiitiiiiiiimmiiiiiiiiiiiitiiiimiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii PÉNTEKEN A SZOT SZÉKHA­ZÁBAN a Műszaki- és Természet- tudományos Egyesület Szövetsége miskolci intézőbizottságának rende_ zésében kétnapos városrendezési an­két kezdődött. A teremben keresve sem lehetett üres széket találni, ami arról tanúskodott, hogy- városunk át­rendezése, kiépítése, közlekedési há­lózatának korszerűsítése — népes tá­bort vonzó és igen aktuális, szinte mindannyiunkat érdeklő probléma. A megjelenteket dr. Terplán Zénó, a munkabizottság elnöke köszöntötte és a szebb Miskolcért jelszóval. — amely rövidsége ellenére igen sokat mond — megnyitotta az ankéíot. Miskolc városrendezési és város- fejlesztési kérdései címmel dr. Vi- rágh Pál városépítész főmérnök ve­títettképes előadása felvetette a leg­sürgetőbb problémákat, és ismertette a hallgatósággal a reális talajon ké­szült építési tervet. Előadása eiején arról beszélt, mennyi bonyolult, gátló körül­mény jön közbe m . . csak akkor is, ha csupán egye kon, maszek lakásépítő kérvényét kell vizs­gálni. Minden egyes építkezés a kérdések láncolatát vonja maga után. Az indokot — fejtegette az előadó — részben Miskolc alapításának tör­ténetében keli keresni, részben pedig a város lóid rajzi adottságaiban, ame­lyek városépítés szempontjából nem a légideáltgabbak. Az elmúlt évtize­dek alatt már többször foglalkoztak városunk átépítésével, de mindezek közül az egyetlen, elfogadható terv 1948-ban született meg. Weiner Ti­bor készítette ezt a tervet, amely már fölvetette a városközpontok kérdését is. De még ez is hiányos voM, illetve túlzott, hiszen többek között, azért nem kerülhetett elfogadásra, mert irreális programra készült — 250— 300, majd 350 ezer lakás elhelyezését írta elő. Dr. Virágh Pál kifejtette, hogy megfelelő regionális terv, mely nélkül városrendezési tervet ké­szíteni nem lehet, még ma sem áll rendelkezésre. Hosszasan kitért az MTESZ kom­plex városrendezési munkabizottsá­gának működésére, majd áttért a be_ számolóban igen nagy részt elfog­laló szanálási tervnek az ismerteté­sére, A VETITETTKÉPEKKEIrVÉCrG­KISÉRT ú&mertetés az egyik legérté­kesebb része volt előadásának. El­mondta, hogy szanálásra kerül a Mester utca, a Szondy-telep, a Vay- úti telep, a sajóparti cigánytelep, a Danyi-völgy, belvárosi tömb-belső, Avas- és tetemvári pincesorok, Tí- zeshonvéd, Kun József, valamint a Prohászka- és az Anna utca közötti területek, 'továbbá a Muszkás-oldal, Magashegy, Vargahegy, Máv-telep, a diósgyőri cigánytelep, a Nagy Lajos- és Szervezet utcák közötti terület, Hejőcsábának a Csabavezér úttól nyugatra és a diósgyőri vasúttól dél­re eső területe. A szanálás kérdése a területfel­használás problémájához vezet ót, amelyben a munkabizottság már kész javaslattal állt elő. Ezek a javasla­tok igen helyesen elvi szinten mo­zognak, a konkrét megoldást a vá­rosrendező hatáskörébe utalják, — folytatta a főmérnök. Ezután hosszasan foglalkozott a területiéihasználóssai és a beépítések módjával; Megemlítette a főforgalmi uta­kon történő építkezéseket, a Vasgyár területének beépítését, a SzinviUól északra fekvő terüle­tek (beépítését, amelyek még ma is nyitott kérdések és az utóbbi alkotja Miskolc város- rendezésének egyik legkényesebb kérdését. Előadása végén dr. Virágh Pál föl­kérte az ankét résztvevőit, hogy mint illetékesek, járuljanak hozzá külö­nösen azoknak a kérdéseknek a meg_ oldásához, amelyek az előadás fo­lyamán is tisztázatlanok maradtak. MÁSODIK NAPIRENDI PONT­KÉNT Meszléri Zoltán főmérnök, a mindannyiunkat közvetlenül érintő közforgalom megjavításáról tartott színvonalas beszámolót. Vázolta a vasúti és a belső közlekedés felada­tait a felszabadulás előtt és után, majd a jelenlegi problémákat és be­terjesztette elsősorban a hiányzó út­vonalak kiépítését, a meglévők kor­szerűsítésének szükségességét. Be­szélt az új villamosvágányok lera­kásának fontosságáról, — például Tapolcára, Perecesre — és új autó­buszvonalak beállításáról a városon belül és kívül. Mindenekelőtt — mondta Mesz­léri Zoltán — meg kell szűnni© annak a helytelen gyakorlatnak, hogy az ország második városá­ban fejlesztés céljára csak a fő­városból kiselejtezett, elavult járműveket adják le. A sokfajta típus, az elavult jármű­park a főútvonalon különösen, de minden útvonalon botrányos for­galmi egyenlőtlenségeket okoz. A tömegközlekedés, amelyet rrúndany- nyian ismerünk, igen kezdetleges és egyáltalán nem rendezett, — éppen ezekből az okokból kifolyólag. Beszélt még a jelenlegi repülőtér rendezéséről — ez ugyancsak lénye­ges és fontos szerepet kap majd a tervben, majd következőképpen fe­jezte be előadását: — Reméljük, népgazdaságunk az ország második városa részére fokozatosan lehetővé teszi, hogy városi közlekedésünk végre gyor­sabb ütemű, egészséges fejlődés útjára léphessen. A vitaindító előadásokat felszóla­lások kísérték, amelyekben a meg­jelentek kifejezték óhajukat: minél hamarább elkezdeni egy reális ala­pon nyugvó, egészséges terv gyakor­lati megvalósítását. SZOMBATON REGGEL FOLYTA­TÓDOTT AZ ANKÉT. Míhályffy Gellert főmérnök. Miskolc város gaz_ dasági területei címmel tartott nívós beszámolót a város területének geo­lógiai adottságairól, a talajféleségek számszerű megosztásáról, az éghaj­lati viszonyokról, stb. Elmondotta, hogy Miskolc város­nak 48.2 százalék, mintegy 19.000 ka­taszteri hold mezőgazdasági területe van. Kiemelkedik a város erdőterü­lete, amely mintegy 42.2 százalék. Ezek a tényezők is nagyban megha­tározzák a mezőgazdasági területek távlati perspektíváját. A mezőgazdasági fejlesztési szempontokat —- folytatta Mi- hályffy Geilert — összhangba kell hoznunk a város ipari, tele­pülési, kulturális fejlesztési szempontjaival, mert csak így látjuk nieg az alapvető teendő­ket. Ezután hosszasan fejtegette a külön, böző kerületek felihasználásának le­hetőségét. Beszélt nagyszabású gyü- mölc&ösítő, kertesítő, szőlősítő ak­ciókról, megemlítette a parkok, a fá­sítás szükségszerűségét, majd így folytatta: — A IV. kerület teljes egészében az I. kerület északkeleti, a Sajótól keletre eső területe távoli időkben is meg kell tartsa mezőgazdasági jel­legét és kultúráját. A II. kerület szintén a szőlő- és gyümölcsterme­lésnek kell hogy fejlődést, biztosít­son. A" III. kerület, — mint erdő jel­legű terület — csak esztétikai és ter­melés minőségi szempontból válto­zik. A város területén — úgy a mező- gazdasági, mint a beépített részeken az ipar szennyezéseitől — fasorok, ligetek és zöld övezetek létesítésével kell védeni a lakosság és a növények életlehetőségeit — fejezte be előadá­sát Mihályffy Gellért főmérnök. MISKOLC LAKÁSÉPÍTÉSI ÉS szanAlasi kérdéseiről if j. Horváth Béla építészmérnök befe­jező előadásában a tíz pontban ösz- szefoglalt széleskörű kérdéscsopor­tokkal foglalkozott. Ez a tíz pont a következő: a lakáskérdés általában, a lakás­építés 1945-től 57-ig, állami la­kásépítés ugyanezen idő alatt, magánlakóházak építése, lakás­építés 1940—45 (háborús károk), Miskolc lakásállományának ala­kulja az eimult évtizedekben, lakóházak és lakások szanálása Miskolcon, épületek állapota, karbantartása, felújítása és az összefoglalás. A tíz pontban lefektetett kérdések igen értékes adatokat szolgáltatlak az érdeklődőknek. Sajnos mindössze néhányat tudunk közölni. így pél­dául a kimutatások szerint 1945—57. év végéig elkészült vagy elkészülő épületek száma 5564. Ezek közül 3903 lakás állami beruházást, 261 közüietek vagy vállalatok által patro­nált, 1400 magánosok által, zömmel OTP-köiosönnel létesített lakások. Jelenleg az évtizedeken át pusz­tuló belvárosban a VATERV 1954-es évi adatai alapján 401 életveszélyes és 3143 avult lakás van. Ezek olyan épületek, ame­lyek tatarozásával foglalkozni a bajok gyökeres megoldásának elodázását jelenti. A JŐVÖ FELADATA ELSŐSOR­BAN igen reális és idővel számoló terv gyakorlati megvalósítása, — mondotta az építészmérnök, majd így folytatta. — Az elmúlt tíz év alatt Miskolcra’ vonatkozóan számos rendezési terv és gazdasági vizsgálat készült. E tudományosan megalapo­zott tanulmányok csaknem , mind, egyike állásifoglal a belterületek fejlesztése mellett, és a külterületek továbbépítésének mértékét a belvá­ros rendezésével kívánja összhang­ban megoldani. Lakásszaporít ás terén a felújí­tandó lakások egyharmadát is avult­ként számítottuk, tekintettel arra, hogy a megvalósítás időszakáig ezen lakásokkal, mint nemlévőkkel kell számol nunk. Tíz-tizenöt éven belül a város la­káshiánya a reális, természetes sza­porulatot figyelem be véve úgy ala­kul, hogy az összes hiány 24.022 la­kás és 1.241.073 négyzetméter hasznos alapterület lesz. Előadását így fejezte be: Lakásviszonyaink mar adandó bb javítását a gyors beavatkozástól, rövid idő alatt nem remélhetjük. Véleményünk szerint 20 év alatt meg lenne annak a lehetősége, hogy a város nehézségeit meg­oldjuk. Felépítendő ezalatt 21.622 lakás, szanálandó 7801 lakás, ami 17.5 százaléktól 41.3 százalékos szanálást jelentene, átlag évi 1231 lakás építése, 690 lakás bon­tása a feladat. Nehéz feladat a század eleje óta fokozatosan romló lakásviszonyokon segíteni. Nehezítette a tanács mun­káját az a 'körülmény is, hogy ez- ideig nem ő volt a gazdája a város­ban történő lakásépítkezéseknek. Központosán Budapestről szervezték. Bíznunk kell abban, hogy Miskolc város tanácsa látva a feladatok nagy­ságát. megfelelő és hatásos intézke­déseket tesz a város kétségkívül leg­fontosabb ügyének előbbrevitelében. Számítunk a tervező és kivitelező szakembereknek odaadó munkájára, a kormányzati szervek hathatós tá­mogatására és a lakosság türelmére. Hiszen a lakáskérdést csak így tud­juk igazán rendezni.. A KÉTNAPOS ANKÉT után most már a tettek következnek. Ezt várja egész Miskolc lakossága. Törpe vízmű létesítését tervezik a tállyai dolgozok NAGY VÁRAKOZÁSSAL ülünk be a mozi nézőterére, és ötnegyed- órás vetítés után kiábrándultán tá­vozunk. Vártunk valamit a filmtől, mert alkotói (a Máriássy művész-há­zaspár) eddigi filmjeikben már sok szépet nyújtottak; mert a szereposz­tásban kiváló színművészek fémje­lezték a filmet, — és kiábrándul­tunk, mert a film várakozásunkból semmit sem váltott be, mert tanúi voltunk a magyar filmgyártás egy új alkotása sikertelenségének. A kétévtized előtti Angyalföld egyik nagy, munkáslakta bérkaszár­nyájának életéből ragad ki a film egy epizódot; egy picike darabot az akkori idők fiataljainak öröméből, bánatából. Eleve szerencsétlen ötlet volt a maximálisan egy szűk novel­lára futó életepizódból filmtörténetet csinálni, nyújtani, szükségtelen és a történetből kilógó, érthetetlen apró történésekkel tűzdelni. Talán egy kisfilmre futotta volna az ötletből, de egész műsort betöltő filmhez na­gyon kevés. A FILM MESÉJE RÖVID: Amb­rus Pista, a fiatal villamoskalauz, akit a bérkaszárnya lányai körülra- jonganak, Terushoz, a házban lakó prostituálthoz jár. Egy alkalommal 'Perus lakásából meglátja, hogy a szomszédban lakó Benkő veri a ki­csi, törékeny feleségét. Képtelen 2zt a látványt elfelejteni, s csak azért jár továbbra is Terushoz. hogy Ben­kő feleségét, Annust láthassa. Sze­relmes lesz az asszonykába, aki so­kat van egyedül, mert férje hajón dolgozik. Annus eleinte tartózkodó­an fogadja a fiú rajongását, de las­san az ő szívében is megmoccan va­lami és a szerelem viszonzásra talál. Egy napon váratlanul hazaérkezik a férj. s amikor Pistát a lakásában találja, részeg dühében nekirohan. A verekedés — amelyet az egész ház izgatottan figyel, de megakadályozni sem próbál — Pista csúfos megveré- sével végződik. Benkőék elköltöznek a házbői, Pista pedig — a vele egy­korú angyalföldi fiúkhoz hasonlóan — nyegle, csúfondaros, cinikus fic­kóvá válik. Ennyi a vérszegény filmtörténet. A film alkotóit kétségtelenül az a cél vezette, hogy bemutassák a régi, úri Budapest perifériáira szorult nyo­morgó munkások, testi-lelki ínség­ben szenvedő lumpsnproletárok éle­tét. emlékeztessék a sötét múltra. Anna, a korán cselédsorsra és asz- szonyságra jutott, részeges férje mel­lett sokat szenvedő, csak a nyomort ismerő asszonyka, a Horthy-korszak- beli proletárnő megszemélyesítője: áoorodott. nyomoraiból való kitöré­sének délibábja villantja fel a múlt- bavesző emléket. HOL CSÚSZHATOTT EL a film? A rendező Máriássy Félix sok apró öt­lettel gazdagította a történetet, talán sok olyannal is, amely rendkívül vékony szálon, erőszakolva kapcsoló­dik a főtörténethez, érthetetlen mel­lékvágányokra terel. Egyes kisebb »Hegyalja szívének« is szokták ne­vezni Tállyát, ezt a boráról híres tokajhegyaljai községet. A községi tanács mindent megtesz, hogy a la­kosság csaknem 80 százalékának megélhetését biztosító szőlőtermelést fejlessze. A községfejlesztési alapból az idén a szőlők között 4 permetezőié készítésére alkalmas ciszternát épí­tettek. Társadalmi munkával pedig mintegy 4 kilométer hosszúságú sző­lők közötti düiőutat hoztak rendbe. A vízmosásos partok rendezésére, az erózió megakadályozására 10.000 fo­rint mellett 14.00 forint értékű tár­sadalmi munkát ds végeztek. Fejlesztik a község belterületét is. A község egyik legrégibb műemléki épületében, az úgynevezett Balogh- kúriában jövőre 4 tantermes iskolát í is építeni létesítenek. A műemlék helyreállí­tása és iskolának való átalakítása közel félmillió forintba kerül. Ehhez a tanács is hozzájárul. Most vettek meg egy eddig más célra használt épületet, melyből művelődési ott­hont alakítanak. A 60.000 forintos átalakítási költség felét ugyancsak a községfejlesztési alapból biztosítják. A község ivóvízellátásának és a szőlőkben a permetlé készítéséhez szükséges vízmennyiség biztosítására törpevízmű létesítését vették tervbe a 3 éves terv során. A község lakói felajánlották, hogy a földmunkákat, valamint a csővezeték lefektetését társadalmi munkában végzik el. Ugyancsak társadalmi, munkában akarnak jövőre 8 kilométer járdát HA JÓL AKARJA MAGÁT ÉREZNI, JÖJJÖN EL a vasgyári Nagy-vendéglőbe DECEMBER 5-ÉN 8 ÓRAI KEZDETTEL TARTANDÓ MŰSOROS IMIIIIKUILAXS HSYIF3IE BELÉPŐJEGYÉVEL ÉRTÉKES AJÁNDÉKOKAT IS NYERHET HÁZI DISZNÓTOROS VACSORA! ITALKÜLÖNLEGESSÉGEK! SZEGEDI LÁSZLÓ: Most van mit tenni... Barátaim, kik vagytok igazak, Tiszták, s látók, mint nyári hajnalok, Hozzátok szólok friss dalommal: •— Nem azokhoz, kik lapulók, gazok! — Kiáltsatok új dalaitokkal! Népűnk, a drága, újsorsú magyar Szép szóra vágyik, — csatázzunk együtt! Mert van mit tenni, bátrat ki akar, Hogy vesszen az átkos régi, s elnyűtt Gondolat, mely köztünk mindig vészes Széthúzást, testvérháborút akart. Roppant erővel, csodákra képes Ez a nép, s Jelen. Lantos legények, Barátaim! Nyílt szavunkat várja A Ma, ezért hát új hittel, s vérrel Telítve szóljon a közös ének! Most van dolog, tenni kell a Mának! Egy ország új, s szabad vizekre hajt! — Nézzétek, az új, csillagos gyárak Nőnek a földből, zengjük hát a dalt, őszinte s új éneket azokról, Kik hősök, s mindig előttünk járnak, így bennünket is tisztel majd a Kor, Mely nyomunkban már is rohanva jő. — Barátaim, az Élet intve szól: Daloljunk együtt, ment jön a Jövő! Az IBUSZ UJJ CHIMIE 1957 december 2-től: MISKOLC. KAZINCZY UTCA 2. HIVATALOS ÓRAK: fiz utazási irodában: fl útlevélkirendeltségen: Munkanap: Szombat! munkanap: Munkaszüneti nap: Telefon: 16—440 8.30— 16.00 8.30— 12.30 zárva Bejárat: Széchenyi utca felől 8.30— 13.00 óráig 8.30— 11.00 óráig zárva 16—070 A Kazinczy utca felől HETI film jegyzetek / .......... K ülvárosi legenda (Félresikerült új magyar film) feszültségek feloldásánál is találko­zunk az elnagyoitsagigai; például a lopási jelenetsorban, Ida teljesen erUietetien beismerésével. A kisebb* jóformán csak felvillanó jelenetek joDban jellemzik a régi Angyalföl­det, mint maga a filmtörténet, a filmben tálalt felfogásban. (Legenda: mende-monda, kitalált dolog.) Le­hetséges, hogy a filmtörténet alapját képező szerelmi epizód az angyalföl­di nénikék tűzhelymelletti beszélge­tésében legendaként él, azonban a filmben a külvárosi történetnek négy-öt szereplőre történt leszűkíté­se komoly hiba, mert, a csak hal­vány felvillanásokban ábrázolt hát­térből kiszakítva, szinte talajtalanul lebeg. A film ábrázolásában Angyal­föld proletárjainak élete jóformán a szexuális problémák köré szűkül, és keveset látunk meg a filmen azokból a tényezőkből, amelyek a külváros lakóit az ábrázolt körülmények közé szorítják. Jóllehet, a film a külváros éi etében csak egy epizódot jelentő szerelem ábrázolására vállalkozott* szereplői körülményeinek egyébirá­nyú bemutatásával adós maradt. A FILM FÉNYKÉPEZÉSÉÉRT, az ügyes, ötletes képekért dicséretben kell részesíteni Eiben István -'era- tőrt. Nem mondhatjuk ezt nyugodt lelkiismerettel Vincze Imréről, a kí­sérőzene szerzőjéről. Ugyancsak el­marasztalhatok a film hanganyagá­nak technikai alkotói. A szereplők, minden tehetségük el­lenére, nem tudnak sokat javítani a lapos történetből alkotott filmen. Legkiválóbb ábrázolásként Kiss Ma­nyi elmebeteg öregasszonyát kell említenünk, aki néma* szerepében ki­váló. emberien mély alakítást nyújt. Ugyancsak a legnagyobb elismerés hangján kell szólnunk két kis epi­zódszerep formálóiról: Somló Ist­vánról és Gobbi Hildáról. A főbb szerepek közül legmeggyőzőbb, leg­emberibb Máthé Erzsi prostituált- alakítása volt. Törőcsik Mari — hal­ványan körülrajzolt jellemű szerepé- ban — nem találta fel teljesen magát, s bár játéka, emberábrázolása művé­szi volt, alatta maradt korábbi filmjei­ben nyújtott alakításainak. Az Amb­rus Pistát játszó Tordy Géza biztató jelenség; jobban megírt szerepben — bízunk benne — jobb alakítást nyújthatna. Soós (Sturcz) Edit. Sim- kovics Imre, Kőműves Sándor és Ke- resztessy Mária alakítása érdemel még említést, akik a forgatókönyvi hibákkal küzdve nyújtottak művészi alakítást. ÖSSZEGEZVE: a „Külvárosi le­genda” gyengén sikerült filmalko­tás. A filmtörténet erőszakolt, ki­agyalt. mellék történetekkel tűzd elt. Ezzel már eleve hiányzik a jó film alaptényezője, s ezen a hiányon sem a rendező munkája, sem a művészi játék nem sokat segíthet. Kár a filmre kevés, vagy nem alkalmas témákat erőszakosan filmredolgozni. Ez a film szomorú bizonyíték erre. (hm) f\ —. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom