Észak-Magyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-19 / 115. szám

▼asámap, 1957. május 19.

GSZAKMAGYARORSZAG

3

• •

Umnepinagygyűlés Tokajban

Többezer ember előtt mondott beszédet dr. MUnnlch Ferenc elvtárs,

a minisztertanács első elnökhelyettese

Egy hét a Lenin Kohászati Művekben

..............................................

I

.

A tervezett határidő előtt két hónappal elérték a gyár dolgozói

Napok óta lázasan készült Tokaj-Hegyalja dolgozó népe, hogy az ellenforradalom, óta első ízben megrendezendő nagygyűlést külsőségekben is ünnepélyessé tegye. A szerencsi járás területén Tokaj felé haladva a környékbeli falvak külseje is elárulta, hogy nagy napra készülnek. Zászlódíszbe öltöztek a falvak, az országutakon a párt, a kormány, a szocializmus ügye melletti hitet kifejező lelkes jelszavakkal tehergépkocsik haladtak. Rajta munkások, parasztok, kommunisták nótaszóval, vidáman igyekeztek Tokajba, a nagygyűlés színhelyére.

A járás dolgozói, de különösen Tokaj népe, kettős érzéssel készült ez alkalomra. Először, hogy egy vérzivataros, pusztító ellenforradaíom után közvetlenül hallják a párt, a kormány felvilágosító, útmutató szavát, másrészt, mert Tokaj község szülöttjét, Münnich Ferenc elvtársat fogadták saját szülőföldjén. Megérkezésekor kedves, baráti, elvtársi találkozás pillanatai zajlottak le. A községi pártszervezet székházában régi gyermekkori pajtásai, munkásmozgalmi harcostársai és ismerősei adtak fogadást tiszteletére. Hamarosan közvetlen, elvtársi beszélgetés indult meg a jelenlévők között. Szeretettel vették körül Magara József, Bán János, Horváth Zoltán és több más régi harcostársai. A beszélgetés során 40—50 éves múlt távlatából fölelevenedtek a gyermekkori élmények, a munkásmozgalom harcos emlékei és az ellenforradalmi események egyes epizódjai. A rövid egyórás beszélgetés után a nagygyűlés színhelyére mentek, ahol Szerencs, Abaujszántó, Saujhely többezres tömege várakozott a nagygyűlés kezdetére. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Lóczy László, a szerencsi járás MSZMP intézőbizottságának tagja üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit, majd ezután Münnich Ferenc elvtárs emelkedett szólásra:

Dr. Münnich Ferenc elvtárs beszéde

Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Kedves Barátaim!

Tapasztalt, sok országot bejárt és sok történelmi eseményt átélt ember vagyok, mégis elfogultsággal állok most itt a szónoki emelvényen, mert ez az a város, ahol fiatalságom legszebb éveit töltöttem.

Büszke voltam és vagyok arra, hogy e gyönyörű vidék és világhírű helység szülötte vagyok, melyről a költő is zengé örökértékű szavait: *,Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél”.

Bármennyire is igyekeztek az el- llenforradalmárok ezt a szocialista fejlődést megállítani, ez nem sikerült.

Az elmúlt 12 év alatt lényegében még csak hozzáfogtunk a szocialista építéshez. Az ellenforradalom leverése után pedig tovább folytatjuk ennek a nagy műnek az építését.

Folytatjuk a szocialista építést, de közben éberen ügyelünk arra, hogy az előző évek hibáit ne ismételjük jmeg még véletlenül sem. Az egyik ilyen súlyos, a dolgozó parasztság egyes rétegeit leginkább érintő hibák a mezőgazdaság szocialista átszervezésében mutatkoztak. A nagygyűlés hallgatósága előtt kijelentem, hogy a párt és a kormány a jövőben a termelőszövetkezeti mozgalmat nem a parasztság akarata ellenére, hanem vele együtt és saját érdekében akarja tovább fejleszteni — mondotta Münnich elvtárs, majd így folytatta: Az ellenforradalom a Rákosi és Gerő-féle vezetés tényleges hibáit felhasználva félrevezethette és becsaphatta a becsületes dolgozókat, ifjúság egyrészét pedig szembefordította a népi demokráciával.

Az én fiatalkori éveimben a tokaji hegy leve, a vidám kedvet fakasztó nektár még a Dessewfi grófok számára jelentett hírnevet, gazdagságot. Az övék volt e termékeny hegyoldal minden haszna, élvezete.

1945 óta hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása óta nagyot fordult a történelem kereke. A földbirtokosokat és tőkéseket elűzte a szovjet hadsereg, a föld azé lett, aki megműveli. Hazánk elindult a szocializmus építésének útján;

Szovjetuniótól, Kínától és a többi szocialista országtól.

Csak így sikerült dolgozó népünk életkörülményeit — a károk és veszteségek ellenére — jóval az október előttihez képest megjavítani.

Őszintén szólunk nehézségeinkről

A kormány — amint az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elhangzott beszédekből is kitűnik — őszintén szól dolgozóinkhoz bajainkról, nehézségeinkről. Úgy érezzük, hogy a dolgozók helyeslik ezt az őszinte beszédet és segítik a kormányt a nehézségek leküzdésében.

Az ellenforradalom rágalomhadjárata nem homályosíthatja el eredményeinket

rendszer visszaállítása, mivel ettől remélték elvesztett pozíciójuk visszaszerzését. Ezek követelték habzó szájjal a szovjet csapatok kivonását és az ENSZ-csapatok behívását;

Mindezeket azokban a napokban nehéz volt felismerni, de mikor felismertük, nem haboztunk cselekedni. Ezért is fordultunk mi, néhányan, kommunista vezetők, a Szovjetunióhoz segítségért a szocialista rendszer megmentése érdekében.

És a Szovjetunió segített. Nem tagadta meg, nem tagadhatta meg a segítséget. Ezután került sor a párt újjászervezésére, a szocializmus erőinek talpraállítására. E munka során láttuk, tapasztaltuk, hogy milyen sok bátor és áldozatkész híve és harcosa van a mi szocialista rendünknek.

Az élet normalizálódásával nyilvánvalóvá váltak és előtérbe kerültek gazdasági nehézségeink is. Mindenki előtt ismeretesek azok a súlyos károk, amelyeket az ellenforradalmi események okoztak népünknek.

E károk helyreállítására és gazdasági nehézségeink leküzdésére hatalmas segítséget kaptunk elsősorban a

Az ország gazdasági helyzete nehéz, de nem reménytelen. Kemény, áldozatkész munkával úrrá lehetünk a nehézségeken.

Münnich elvtárs azután beszélt azokról, alkik engedve a nyugati propaganda csábításainak, tízezrével hagyták el az országot és most könyörgő leveleket küldenek a kormányhoz, más szervekhez és hazatérésükhöz kérnek segítséget.

Beszéde további részében röviden utalt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseire, majd a belső hazafias és szocialista erők összefogásának szükségességét hangsúlyozta, végül a szocialista tábor összefogásának jelentőségét méltatva fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét.

Ezután a tanulóifjúság, az úttörők és az ovodások üdvözölték Münnich elvtársat, majd Balázs elvtárs, az MSZMP községi bizottságának elnöke átadta Tokaj dolgozóinak ajándékát, egy miniatűr hordót finom tokaji aszúval megtöltve. Az ünnepség az Intemacionálé hangjaival ért véget. Az ünnepség után a város vezetői szeretetteljes vendéglátásban részesítették Münnich elvtársat.

De csak azért sikerülhetett ez, mert a párt legfelsőbb vezetésében akadtak olyan árulók mint Nagy Imre és Losonczy Géza, akik lényegében az ellenforradalom zászlóvivői voltak ezekben a napokban. Ma már minden becsületes dolgozó előtt világos, hogy az ellenforradalmi söpredék a szépen hangzó nemzetinek tűnő jelszavak hangoztatásával valójában a kapitalista-földesúri rendszer visszaállítását tűzte ki célul.

Az ellenforradalmárok a magyar —szovjet viszony és különösképpen a két ország között levő gazdasági kapcsolatok kérdésében nem riadtak vissza a legdurvább rágalmazásoktól sem, hogy ezzel megrontsák a Szovjetunió és Magyarország közötti barátságot. S nem titok, hogy szembe akarták fordítani a magyar dolgozókat a Szovjetunió és a baráti országok népeivel s így ki akarták szakítani hazánkat a szocialista táborból.

A semlegességről szólva ezeket mondotta: A semlegesség nagyon szépen hangzik, de ilyen a valóságban nincs. Svájc semlegessége például nem a svájci nép akaratából jött létre, hanem a nagyhatalmak akaratából. Ugyanez a helyzet az osztrák nemlegességi kérdésben is. Hazánk szocialista állam, kormányának politikáját a párt, a marxizmus—lenin- izmus tanításai határozzák meg és eszerint nem képzelhető el, hogy hazánk közömbös, vagy más szóval semleges legyen a szocializmus és kapitalizmus erőinek világméretű küzdelmében.

Nem haboztunk cselekedni.. •

X szovjetellenes, a semlegességet követelő és más imperialista érdekeket szolgáló jelszavakat azok a volt horthysta jegyzőkből és katonatisztekből átvedlett, mondvacsinált »munkások« hangoztatták, akiknek érdekében állt a régi földesúri-tőkés

Műszaki alkotások csodái a Budapesti Ipari Vásáron

A május 31. és június lO.-e közt nyitva álló BIV — Budapesti Ipari Vásár — látogatói többek között oly különleges iparcikkekkel is találkozni fognak, amelyek általában csak egész ritkán szoktak szerepelni az egyes vásárokon. Áll ez például a MOM — Magyar Optikai Művek — készítményeire, amelyek közül ezúttal első ízben állítják ki a gyár nagy újdonságának számító s a fotósokat igen érdeklő, nagyteljesítményű magas kategóriájú, tükörreflexes és cserélhető objektívsorozattal bíró fotografáló gépeiket. Ezeknek egyik értékes újítása, illetve találmánya megszünteti a filmek oly gyakran előforduló ösz- szekarcolódását. Ezt a kiváló új típust jóval olcsóbban hozzák forgalomba, mint a hasonló jellegű külföldi készítményeket.

Olcsó, újszerű fotókészülék a dolgozók számára

A kispénzű tömegek íotókedv- telésének ösztönzésére egy másik újdonságot is találunk a MOM kollekciójában, éspedig egy igen mérsékeltárú, 3.5 fényerővel működő, redőny zárás, precíziós, kisfilmes géptípust. A különféle geodéziai műszerek, optikai és finommechanikai cikkek, teodolitok, modem mérőasztalok, üvegkörös szintezők, új típusú különleges szemüveglencsék, elsőrendű ébresztő-órák, precíziós ipari mérőeszközök, mikrométerek és tolómérők gazdag változatai mellett a MOM igen érdekes és tanulságos példákon be fogja mutatni, — laikusok számára

is érthetően — hogy mily magas műszaki fokot ért el ez a magyar iparág.

Ingyenes

fotókészülék-vizsgálat

A MOM vásári kirendeltsége bárki számára díjmentesen elvégzi az OFOTÉRT-nál vagy egyebütt vásárolt redőnyzáras fotókészülékek zársebességének precíziós ellenőrzését. A legújabb típusú geodéziai műszereit pedig az érdeklődő szakemberek mérőállásban tekinthetik meg, illetve végezhetnek velük megfelelő próbaméréseket.

Ujrendszerű tökéletes rádiók

Az Orion Villamossági Vállalat ugyancsak nagy meglepetéseket készít elő a vásár látogatói számára. A vállalat mindenekelőtt kiállítja valamennyi új rádiótípusát. Ezek sorában legérdekesebb az »AR 602« és »AR 702« jelű készülék. Mindkét típus el van látva ú. n. »ultrarövid, frekveneia-modu- lált« adások vételére. Az ily természetű adások vétele azt a benyomást kelti, mintha a tánc-, vagy klasszikus zeneszámot játszó zenekar ott volna benn a szobában. E készülékek a legkorszerűbb nyomógombos hullámváltó-rendszerrel is el vannak látva s egymástól függetlenül szabályozni lehet a magas vagy mélyhangok teljesen kielégítő megszólaltatását. A hangszórók különleges elhelyezése révén a műsor a szoba bármely sarkában is oly tökéletesen haüható, mintha a készülék közvetlen közelében állanánk. Az Orkm gyár kiállítása ezenkívül még négy további egész különleges meglepetést tartogat a televízió, akusztika és rádió terén is,

Csaknem két évszázaddal ezelőtt írták be először a magyar ipar történelemkönyvébe Diósgyőr nevét. Az akkori kezdetleges kis üzemecs- ke — különösen a felszabadulás után — óriássá nőtt azóta. A gyár napjainkban már mintegy 230 kataszteri holdat foglal el. A gyár területi nagysága mellett csak egy nagyobb — de ez százszorosán! — a népgazdaságban betöltött szerepe.

Nem hiába mondják: »Diósgyőr a magyar ipar fellegvára.« E jelzőben semmi túlzás nincs — csak éppen a fokozott felelősségre inti a diósgyőri munkásokat. A Lenin Kohászati Művekben csapolják az ország nyersvastermelésének 41 százalékát. A gyár martinüzemében gyártják az ország acéltermelésének 35 százalékát.

A gyárban a legfőbb exportcikk a hengereltáru. Köztudomású, hogy a külföldi megrendelések teljesítése pénzgazdálkodási szempontból rendkívül előnyös lehet. Diósgyőrnek ebben is nagy szerep jutott, hiszen a három nagy hengerműben gyártják az országos hengereltáru termelés mintegy 30 százalékát.

Nehéz, de megtisztelő feladat a kohók, a martinkemencék, a hengersorok, az öntőformák, a kovácspörölyök mellett dolgozni. Ha csak a termelés emelkedését vizsgáljuk, azt mondhatjuk,

Diósgyőr dolgozói tisztában vannak felelősségükkel. A felelősség tudata és a nép államának szeretete serkenti őket a termelésben megmutatkozó eredmények elérésére.

Már az ellenforradalom első napjaiban is megmutatták a Lenin Kohászati Művek dolgozói, hogy számukra legfontosabb a — termelés. Érezték, egyedül csak ez vezethet a hibák kijavításához, a népjólét emeléséhez. Hogy mégis dúlt a sztrájk, azért elsősorban nem a »vérbeli« kohászok felelősek, hanem a gyárban megbújt huligán elemek, s azok a külső erők, amelyek *szinte kényszerítették a gyárat a termelés beszüntetésére.

Amikor már sikerült elfojtani a sztrájkra uszítok hangját, a kohászok ismét megmutatták, hogy bennük bízni és szavukban hinni lehet. Az első negyedév végén a Kohó- és Gépipari Minisztérium azt kérte a diósgyőri Lenin Kohászati Művek dolgozóitól, hogy júniusra, azaz a második negyedév végére érjék el 1956 harmadik negyedévének átlagos termelését.

Küzdelem indult tehát minden vonalon a termelési tervek teljesítéséért. Az első negyedév végén és április elején a pártszervezetek megerősödtek. A párt erősödésével, a kommunisták példamutatásával a pártonkívüli dolgozók is hozzáláttak a termelés színvonalának fellendítéséhez.

Diósgyőr kommunistái és pártonkívüli dolgozói éppen a forradalmi munkás-paraszt kormány iránti szimpátia és megbecsülés egyik jeléül megfogadták, hogy nem június, hanem május végére elérik a kívánt termelési szintet.

A tervezett határidő előtt két hónappal, tehát 1957 áprilisában már jelenthette a gyár, hogy termelési értéke eléri 1956 harmadik negyedévének havi átlagát. Igaz, a termelt áruk súlyértéke néhány üzemnél még alatta van az 1956. október előttinek — azonban ez nem túlságosan nagy hiba;

A második negyedévben ugyanis növekedett a munkaigényes, kényes minőségű és magas forintértékű anyagok megrendelése. A kohászok ezeket a megrendeléseket elfogadták és ki is elégítik.

A legfontosabb üzemek, amelyek a gyár termelésének gerincét képezik, tonnatervüket is teljesítik, s emellett szép eredményeket is érnek el a forintterv teljesítésében. A nagyolvasztómű április végére már 1,7 százalékos tervtúlteljesítéssel dolgozott. A kohászoknak külön dicséretére válik, hogy megküzdöt- tek a III-as kohó nagyjavítása okozta nehézségekkel;

A gyár másik döntő fontosságú üzeme: a martinacélmű. A martinacél olvasztárok — habár munkájukat akadályozta az energia- és ' nyersanyaghiány — teljesítették tervüket. Ez azonban korántsem jelentheti a martinászok elbizakodottságát Ugyanis a minőség javítása, s az önköltség tekintetében még nagyon sok tennivalójuk van*

Az elmúlt hónapokban gyakran mutatkozó energiahiány csak kismértékben gátolta a középhengermű munkáját. Emellett igen szerencsés helyzetben volt anyagellátás szempontjából is. A gyárban felraktározott félkészanyagok feldolgozása sokat lendített az üzem termelésén. E két tényező hatására a középhengermű dolgozói április végén már 111 százalékos termelést értek el.

A finomhengerműben, sajnos, a kellő feltételek biztosítása, anyag- és energiaellátás szempontjából úgyszólván szünetelt. Ezért csak 90 százalékos eredményt mutattak fel a íinomhengerészek. A termelés gazdasági értéke, azaz a forintterv teljesítése így is kedvező képet mutat, mert magasötvözetű, rendkívül munkaigényes anyagok gyártására is vállalkoztak a finomhengermű dolgozói.

A durvahengermű termelési eredménye április végére már csak 1 százalékkal maradt alatta a harmadik negyedév átlagos termelésének; A durvahengerészek az elmaradás ellenére jó munkát végeztek, hiszen a IV. számú méiykemence hosszú hónapok óta javítás, illetve átépítés alatt áll, s ez nagymértékben gátolta a folyamatos munkát; Előreláthatólag — a kemence újbóli munkábaállásával — ugrásszerű fejlődés fog mutatkozni, amely lényegében pótolja majd az áprilisi csekély elmaradást.

A IV. számú mélykemence átépítésénél a kohókőművesek olyan eredményt értek el, melyek példanélküliek az ipar történetében. A tervezett határidőt az átépítés során felére csökkentették, s így a termelés jövőbeni emelkedését nagymértékben elősegítették.

Az öntőüzemek: a vasöntöde és az acélöntődé, kisebb szépséghibával teljesítik tonnatervüket. Különösen az acélöntődében indult erős fejlődésnek a termelés üteme. Április végére már 106 százalékos tervteljesítéssel dolgozott az üzems A vasöntödében még van egy kevés elmaradás a tonnaterv teljesítésében, azonban ez nem számottevői Becsülendő az eredmény annál is inkább, mert a gyártási profil új megrendelésekkel bővült, amelyek nem a súlyt, hanem a forintértéket növelik.

Különös érdeme a vasöntöde műszaki gárdájának a kéreghenger- öntés bevezetése. A közeljövőben, ha fokozni tudják a kéreghenger- öntést, igen sok valutát takaríthatnak meg. Jelenleg is az ország ké- reghengerszükségletét csaknem egészében ki tudják elégíteni;

A gyár kovácsműhelyei nagymértékben hozzájárultak a mennyiségi termelés növeléséhez;

A nagykovácsműhely az 1956. III. negyedév átlagos havi termeléséhez mérten már 3 százalékos fejlődést ért el,

Sajnos, a nemesacélkovácsműhely termelésének fejlődése még csak ezután fog jelentkezni, mert az üzem nagyarányú átépítés alatt áll; Az elmúlt évi szokásos tényszámo- kat alapul véve, csak 65 százalékos teljesítményről beszélhetünk. Mégis dicsérendő a nemeskovácsok munkája. Üzemük vasszerkezeti felépítményét úgyszólván teljesen kicserélik, miközben sokszor életveszélyes körülmények között dolgoznak* A jelenlegi csökkentett tervej így is teljesítik, sőt, esetenkint még túl is szárnyalják;

A gyár többi üzemében és gyárrészlegében »globális« tervteljesítésről adhatunk számot; A tonnatervek egy-két üzem kivételével, teljesítettnek tekinthetők.

Jelenleg csak a mennyiségi termelés alakulását vizsgáltuk; Amint a példák is bizonyítják, a gyár dolgozói már eddig is sokat tettek azért, hogy a »békés« termelés szintjét elérjék. A közeljövőben a diósgyőri kohászoknak azo/iban fokozniuk kell erőfeszítéseiket; A fizikai és műszaki dolgozók alkotó együtt«* működésének megteremtésével csa«* tát kell indítaniok az önköltség csökkentéséért, s egyéb — a meny- nyiségi termeléssel egyenrangú feladatok valóraváltásáért. Erről azonban majd a következő kritikai ae*> rozatarnkban szólunk?

PÁSZTORT? X&Ä3CÄ j