Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-04 / 29. szám

ESZÄKMAGYARORSZÄG HiraUanak icbban április 4-1 vállalásuk laijesltt sáért a borsod szénbányászán tröszt üzemei Csaknem 10 millió forint értókQ munkavédelmi berendezést kapnak ezévben kohászati Qzemeink Meaöaombor kéaaül o (ara«»' munkára J AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA IX. e 29. szuin Ara 50 fillér Miskolc, 1953 február 4. szerda A termelőszövetkezeti mozgalom további fejlesztéséért «emberében országgyűlési beszédében többet között isseket mondotta: „A mezőgazdaság terén állítsuk figyel­münk központjába a terméseredmé­nyek fokozását és a falú szocialista építésének^ a termelőszövetkezetek t°- vtilthi egyenletes, szervezett fejleszté­sének tervet.'’ Rákosi elvtárs arra tanít minké1, hogy a mezőgazdasági terméshozam növelése a legszorosabb összefüggés­ben van a termelőszövetkezeti mozga­lom erősítésével, továbbfejlesztésével. A.múlt év tapasztalatai is igazolják, hogy amelyik termelőszövetkezet jól használta ki a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit, a növénytermelésben és 3Z állattenyésztésben egyaránt jóval felülmúlta az egyénileg dolgozó pá­rasatok termelési eredményeit. Ezek- t>en a termelőcsoportolstan jelentősen növekedett a tagság jövedelme is. Világosan láthatjuk, hogy a lermés- As. termékhozam fokozása nem választ­ható el a termelőszövetkezeti mozga­lom továbbfejlesztésétől. Egyes elv­társak ezt a kérdést mégis igen hely­telenül, egymástól elszakítva nézik. Ruszéinek ugyan a termóshozam foko­zásáról; de nem húzzák alá, hogy az szoros összefüggésben van a szövet­kezeti gazdálkodásra való áttérései, a szövetkezeti gazdálkodás helyes meg­szervezésével. Azoknak az elvtársnk- na3c, akik a mezőgazdasági termésho­zam további növelését szűk keretek közé korlátozzák, idézünk Gero elvtárs 3052 november 20-i beszédéből-' „A hozam növelése mind a. növénytenne- lésben, mind az állattenyésztésben elő­feltétele és „z alapja annak is, hogy a dolgozó parasztok százezrei mielőbb pgpkorlatban győződjenek meg a nagy­üzemi társas gazdálkodás fölényéről az egyénit aazdáUsidássat ssmnlmt -/*. •inként lépjenek, « termelőssövetkm zetbe AZ A FUNKCIÓNAK IDS, aki ezt a kérdést- nem érti s a termelőszövetke­zeti mozgalom erősödését, továbbfej­lődését a mezőgazdasági terméshozam nerve lését öl különválasztja, nem érti és nem ts értheti meg a 1 mezőgazdasági ímnésihozam növelésének alapvető kérdéseit. Nem .segíti a dolgozó pa­rasztokat abban, hogy tovább haladja­nak ©lőre az anyagi és kulturális fel- emelkedés álján. A terméshozamot bi­zonyos mértékig lehet növelni „ kis­paraszti gazdaságokban is, de csak bizonyos mértékig. A nagyobb ter­méseredmények elérésének ' feltételeit egyedül a termelőszövetkezeti gazdál­kodás teremtheti meg. A mezőgazdasági terméshozam nö­velése és a termelőszövetkezeti moz­galom további erősítése, fejlesztése ér­dekében legelsősorban Is a politikai felvilágosító munkát kell kiszélesíte­nünk a dolgozó parasztság között. — Egyes elvtársaink azt mondják, hogy „va,n már ebig példa, amiből a dol- gozp parasztok meggyőződhetnek a szövetkezeti közös gazdálkodás elő­nyeiről, nem fontos a politikai felvi­lágosító munkát fokozna, mert a jól­működő termelőszövetkezetek eredmé­nyei meggyőzik a dolgozó parasztokat.” Ezeknek az elvtársaknalk csak annyi­ban van igazak, hogy megyénkben való­ban igen sok olyan termelőszövetkezet van, amely minden évben bebizonyí­totta a szövetkezeti gazdálkodás fölé­nyét és sokkat nagyobb jövedelmező­ségét a kisparaszti gazdálkodással szemben. Ez, természetesen, fokozza a dolgozó parasztok érdeklődését a szö­vetkezeti gazdálkodás iránt, De telje­sen helytelen és káros az a nézet, hogy most már nines szükség felvilágosító munkára, mert a dolgozó parasztok ni aguktól is meggyőződnek a nagyüze­mi, közös gazdálkodás felbecsülhetet­len. előnyéről. Az ilyen helytelen álláspont oda ve- zetnej hogy nyílt teret engednénk az ellenség befolyásának. Elfogadnánk a spontaneitás elvét, lemondanánk a ter- m efőszövett keze ti mozgalom további tervszerű erősítéséről és fejlesztésé­ül. Ugyanakkor azt (s jelentené, hogy egyes pártszervezetek elzárkóznának, s Végeredményben elszakadnának a ftolcozó parasztok tömegeitől A MEZŐGAZDASÁGBAN- dolgozó ívtársaink , meggyőződhetnek arról, ogy ahol rosszul folyik a dolgozó pa­lásatok között a felvilágosító munka, hit az ellenség — elsősorban a kuláh- Mg — agitációja érvényesíti. Ez nem véletlen. A* oszfályelleneég jól tudja, hogy befolyása u dolgozó parasztokra annál jobban csökken, minél többen lépnek termelőszövetkezetekbe. Ezért a kulákság mindent elkövet, hogy gá­tolja a szövetkezeti mozgalom tovább­fejlesztését, agitál a szövetkezeti gaz­dálkodás ellen, vagy pedig a szövet­kezetekbe beférközve saját személyé­ben, vagy bérencei® keresztül le akar­ja járatni a szövetkezeti mozgalmat. Igyekszik kihasználni olyan ostoba álláspontot, hogy ^oincs szükség felvi­lágosító munkára, minden megy ma­gától”. A dolgozó parasztok nagy része már felismerte, hogy a szövetkezeti gaz­dálkodás ezerszerte előnyösebb a kis- parcellás gazdálkodásnál. De a dolgo­zó parasztokban vannak még kételyek az új iránt, ami abból adódik; bogy évtizedeken keresztül egyénileg gaz­dálkodtak s a magántulajdonos beál­lítottság visszahúzza őket a régi meg­szokott gazdálkodáshoz, még akkor is, ha személyesen meggyőződik a szövet­kezeti gazdálkodás fölényéről. A dol­gozó parasztságnak tehát segítségre van szüksége. Olyan segítségre, amely eloszlatja kételyeit az új, a szövetke­zet iránit. Ezt a segítsége- igen sok dolgozó paraszt elvárja, sőt meg is követeli elvtársainktól, jellemző példa erre; hogy aI emődi és a hernádbőcsi dolgozó parasztok elvárják és kérik, hogy pártunk népnevelői adjanak vá­laszt a szövetkezeti gazdálkodásra va­ló áttérésnél felmerült problémáikra. FONTOS FELADATUNK tehát, hogy tovább fokozeaulk a felvilágosító munkát; számoljuk fel a káros „el­méleteket", mert ezekkel éppen gátol­juk * dolgozó parasztság felemelkedé­sét, a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlődését és súlyosan meg­sértjük pártunk parasztpoUtikáját.- Jiuszlai.«Irtára, a .tmzőmiii Járáei tanács elnökhelyettese kfjelerttötte: nem találja egészen helyesnek azt az Intézkedést, hogy az újonnan belépő ,termeiőszövetkegeti tagoktól megköve­tel jiik, hogy földjük után'bev így ék • á vetőmagot is, valamint állataik után a szálastakarmányt. Több más elvtárs is úgy veti fel a kérdést, azt mond­ják, hogy ,fir, az intézkedés meglas­sít.ja a szövetkezeti mozgalom fejlődé­sét’. Ez a nézet teljesen helytelen és káros. Ha ezt elfogadnánk, igen sú­lyos hibákat követnénk el. Elsősorban is nem volna biztosítva a most belé­pett (ermelöszövetkezeti ragok földte­rületének bevetése, ez jelentősen meg­károsítaná a csoport tagságát, de egész népgazdaságunkat !«• Ha a most belépett termelőszövetkezeti tagok ve­tőmagjukat, vagy a bevitt állatok át­tétel tetőséhez szükséges takarmányt a belépéskor nem ndmVk be a szövetke­zetbe, ennek beszerzése a régebbi tag­ságot terhelné, akik emiatt szembeke­rülnének az új belépőkkel Joggal vet­nék fel-, hogy „hogyan akarsz te ré­szesedj a jövedelemiből, amikor a te földed nem termett, nem hoztad be a vetőmagot, a takarmányt, nem gon­doskodtál állataidról”. Az ilyen káros „elmélet” megvalósítása (ellát a cso­port egységét is veszélyeztetné. Ezzel mi magunk is elősegítenénk az ellen­ség kártevő aknamunkáját, amely szintén arra irányul, hogy az újonnan belépő dolgozó parasztok ®e vigyék be a teAnelőcsoportba a vetőmagot és a takarmányt. Vannak is olyan esetek, liogy az újonnan lielépő term el őszöve tkezeti ta­gok a belépés előtt szabadpiacon ;|kar- ják értékesíteni tavaszi vetőmagjukat, vagy takarmányukat. Az ilyen dolgozó parasztok nem látják a mától a hol­napot. nem látják, hogy saját maguk­nak is kárt okoznak, mert 1 mázsa vetőmag eladásával 8—9 mázsa áj tenn&t veszítenek el. Az ilyen eljá­rás a népgazdaság szempontjából ká­ros és ellenséges cselekedet. Elvtár­sa luk sürgős feladata, hogy visszaver­jék az ellenség ellenagitáclóját és ha­tározottan megmondják a dolgozó pa­rasztoknak, hogy belépésük esetén a bevitt föld és állatok arányában biz­tosítaniuk kell a vetőmagot, illetve a kellő mennyiségű takarmányt. Helyesebb lenne azt mondani, hogy nem a vetőmag és a takarmány be­vitele az, ami visszatartja a dolgozó parasztokat a termelőcsoportha való belépéstől, bonom az a 'káros nézet, amit Pusztai elvtárs és néhány más elvtárs is vall. AZ ELMONDOTTAKRÓL világo­san láthatjuk; hogy « twmelő^övgtp Irta: VASZIL ISTVÁN RÁKOSI KLVTARS a múlt év de­A begyűjtési kötelezettségek maradéktalan teljesítéséért! A megyei tanács legutóbbi ülésén amelynek a tavaszi mezőgazdasági munkákra vonatkozó anyagát la­punk keddi számában már ismertet tűk, Iván István elvtárs elnöki be­számolójában foglalkozott a begyüj. téssel. A beadásban — állapította meg —, megyénk ért el eredménye két. Burgonyabegyüjtési tervünket 117.9, tojásbeadási tervünket 101 százalékban teljesítettük, kukorica, beadási tervünket azonban csak 96, napraforgó tervünket 85.9. sertésbe, gyűjtési tervünket 98.8 és baromfi, beadási tervünket csupán 85 száza lókra teljesítettük. A november 30-i országos értéke­lés szerint megyénkből a szerencsi járás a járások közti versenyben a második, a sátoraljaújhelyi járás pedig a negyedik helyre került. Köz. ségeink közül Onga, Méra, Csobád, Fügöd. és Sóstófalva került az or­szág 25 legjobban teljesítő községe közé. Az élenjáró községek és járá­sok megyénkben 4Ű ezer forint juta. lomban részesültek. A lemaradások oka az, hogy be­gyűjtési szerveinknél hosszú időre eluralkodott az önteltség ás az elbi­zakodottság. Nem támaszkodtunk eléggé hatékonyan a tömegekre, ál­landó bizottsági tagjainkra, nem vettük eléggé igénybe a beadásban élenjáró dolgozó parasztok segítsé­gét. Tanácsszerveink nem harcoltak kellő créllyel az osztályellenség, a kulákok ellen. Több helyütt, megtűr, ték. hogy a kulákok kibújjanak tör. vényes kötelezettségeik teljesítése alól. Nem léptek fel megfelelően az ellenség által terjesztett elméletek ellen. Misem bizonyítja jobban, hogy terveink reálisak és teljesíthetők, mint az, hogy' megyénkben 4632-en nemcsak teljesítették, de túl is telje, sítették beadási előírásukat, így mu_ fatták me," hűségűket pártunk, nép. köztársaságunk iránt. íTéiyéítkLnt, eltompult áz éberség. Mezőkövesden több mint 15 kuiák nem tett eleget beadási előírásának, mert a községi tanács vb. titkára el. nézte, hogy ezek á kártevők kljátsz szák törvényeinket, ugyanakkor a kötelességüknek becsülettel eleget tevő dolgozó parasztokat zaklatta. Ezt a vb. titkárt, ha késve is, megfe. lelő büntetésben részesítettük, eltá- volítottuk a pártból és a tanács, apparátusból. Pártunk, kormányunk kidolgclita 1953_ra az új törvényerejű begyüjté. si rendeletet. Az új rendelet ismer­tetését tervszerűen biztosítjuk. Me­zőkövesden több mint ezren hallgat. | ták meg a begyűjtési rendelet ismer, tetését. Az edelényi járásban szemi. náriumszerüen dolgozták fel a ren. deleiét. Gondoskodnunk kell arról, hogy megyénkben minden dolgozó pa­raszt behatóan megismerje az új be. gyűjtési törvényt, hogy világosan lássa az állam iránti kötelezettségét. Múlt évi hátralékát mindenkinek ki keli egyenlítenie. Széleskörű felvilá­gosító munkát kell kifejtenünk az ezévi begyűjtés teljes sikeréért. A vitában Harsány! Erzsébet (To. kaj) kifogásolta, hogy a begyűjtő- helyet . gyakran zárva találják, emiatt a dolgozó parasztok nem tudják beadni a tojást és a baromfit sító munkába .— Igen helyesen — több községben bevonják azokat » dolgozó parasztokat, akik élenjárnak a beadásban. A januári tojás, és baromfi bs. gyűjtésben, valamint az 1952. más«, Óik félévi sertésbeadás teljesítésében megyénk, járásainak versenysorrend, je a következő: Tojás: sárospataki miskolci, mezöcsáti, szikszói, sátoraljaújhelyi. 6. mezőkövesdi, 7. putnokl, 8 edelényi, 9, szerencsi, 10. ózdi, 11. enesi, 12. ricsei, 13. abaujszántói járás. A megyei tojás-, baromfi- és sertésbegyiijtésl verseny eredményei A járások és községek január havi begyűjtési eredménye szemléltetően megmutatja, hogy az egyes járási és községi tanácsok hogyan foglalkoz tak ezze[ az elsőrendű fontosságú feladatukkal. Az eredményekből el­sősorban az állapítható meg, hogy a tanácsok még mindig nem ismertet ték alaposan és a legszélesebb kör. ben az új begyűjtési rendeletet. Pék dát mutatott Hejöpapi község, ;— a felvilágosító munkának meg is volt a jó eredménye. Az ellenkezője ta. pasztalható Tiszadorogma, Tiszabá- bolna és Hejőgzalonta községekben, ahol ennek következtében a tojás­beadási előírásból még semmit sem teljesítettek. A tejbeadásban különö. sen kitűnt Parasznya, ahol az előirt 3529 liter tej helyett 3796 liter tejet adtak be. Radostyán községben 1960 liter helyett 3249 liter tejet vittek januárban a begyüjtőhelyre. Ifj. Kovács Lajos sajópüspöki holdas dolgozó paraszt egész évi to­jásbeadási kötelezettségének már 43, baromfibeadási előírásának már 2 százalékban eleget tett. Székely Bér. tálán taktaszadal 6 holdas dolgozó paraszt előírása 260 darab tojás volt, — SOO.at adott be. Papp János borsodnádasdi 3 holdas dolgozó pa. raszt egész évi baromfibeadásának 60 százalékát, ifj. Érsek G. Sándor, né ugyancsak borsodnádasdi 4 hol­das dolgozó parasztasszony egész évi baromfibeadásán&k 45' százaéfkát teljesítette már. Az ilyen öntudatos dolgozó parasz tok példamutató teljesítésének hall latára szégyenkezhetnek azok, akik elhanyagolják • előírásuk teljesítését. Ilyen ; például Kovács Lajos f elsőte- lekesi nyolc holdas dolgozó paraszt, aki még multévi baromfi és tojás­beadásával is tartozik. A pártszervezetek népnevelői, a tanácsok aktívái, az állandó bizott­ság tagjai beszéljenek minden dolgo­zó paraszttal, hívják fel, hogy saját érdekében mielőbb teljesítse kötele­zettségét, magyarázzák meg a pon­tos beadás jelentőségét. A felvilágo. Baromfi: 1. mezöcsáti, 2. ricsei, 3. mezőkövesdi, 4. sátoraljaújhelyi. 5. miskolci, 6. edelényi, 7. szerencsi, 8. encsi, 9. szikszói. 10. putnoki, 11. abaujszántói 12. óidi. 13. sárospataki járás Sertés: 1. szikszói. 2. szerencsi, 3. mezőkövesdi. 4. mezöcsáti, 5. abaujszántói, 6. miskolci, 7-, sárospataki, 8. sátoraljaújhelyi 9. ricsei, 10. encsi. 11. edelényi, 12. ózdi, 13. putnoki járás. Épül ötéves tervünk büszkesége, a hejőcsabai cemenlmtí kezeli mozgalom további megerősítése és fejlesztése legszorosabban össze­függ a terméshozam fokozásával és a dolgozó parasztok jövedelmének növe­lésével. ötéves tervünk Begyeitek éve még nagyobb feladatokat ró pártfunketaná- zíaaajpta, BKg50*wäaSüg« ■ szakembe­reinkre, a mezőgazdaság szocialista szektorainak minden dolgozójára. — Minden egyes vezető kötelessége, hogy még harcosabban, még odaadóbban vegye ki részét a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének hatalmas munkájából- Elvtársainknak tovább kell fokozniuk a felvilágosító munkát a dolgozó párasatok között, feltétlenül ügyelniük kell a fokozatosság és az önkéntesség elvének betartására. Ta­nulmányozzák Rákosi elvtárs útmuta­tó beszédét, amely minden egyes kom­munistára hatalmas feladatokat ró a mezőgazdaság terméshozamának növe­léséért és a termelőszövetkezetek to­vábbi megerősítéséért, fejlesztéséért folyó harcban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom