Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-04 / 29. szám
ESZÄKMAGYARORSZÄG HiraUanak icbban április 4-1 vállalásuk laijesltt sáért a borsod szénbányászán tröszt üzemei Csaknem 10 millió forint értókQ munkavédelmi berendezést kapnak ezévben kohászati Qzemeink Meaöaombor kéaaül o (ara«»' munkára J AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA IX. e 29. szuin Ara 50 fillér Miskolc, 1953 február 4. szerda A termelőszövetkezeti mozgalom további fejlesztéséért «emberében országgyűlési beszédében többet között isseket mondotta: „A mezőgazdaság terén állítsuk figyelmünk központjába a terméseredmények fokozását és a falú szocialista építésének^ a termelőszövetkezetek t°- vtilthi egyenletes, szervezett fejlesztésének tervet.'’ Rákosi elvtárs arra tanít minké1, hogy a mezőgazdasági terméshozam növelése a legszorosabb összefüggésben van a termelőszövetkezeti mozgalom erősítésével, továbbfejlesztésével. A.múlt év tapasztalatai is igazolják, hogy amelyik termelőszövetkezet jól használta ki a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit, a növénytermelésben és 3Z állattenyésztésben egyaránt jóval felülmúlta az egyénileg dolgozó párasatok termelési eredményeit. Ezek- t>en a termelőcsoportolstan jelentősen növekedett a tagság jövedelme is. Világosan láthatjuk, hogy a lermés- As. termékhozam fokozása nem választható el a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésétől. Egyes elvtársak ezt a kérdést mégis igen helytelenül, egymástól elszakítva nézik. Ruszéinek ugyan a termóshozam fokozásáról; de nem húzzák alá, hogy az szoros összefüggésben van a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérései, a szövetkezeti gazdálkodás helyes megszervezésével. Azoknak az elvtársnk- na3c, akik a mezőgazdasági terméshozam további növelését szűk keretek közé korlátozzák, idézünk Gero elvtárs 3052 november 20-i beszédéből-' „A hozam növelése mind a. növénytenne- lésben, mind az állattenyésztésben előfeltétele és „z alapja annak is, hogy a dolgozó parasztok százezrei mielőbb pgpkorlatban győződjenek meg a nagyüzemi társas gazdálkodás fölényéről az egyénit aazdáUsidássat ssmnlmt -/*. •inként lépjenek, « termelőssövetkm zetbe AZ A FUNKCIÓNAK IDS, aki ezt a kérdést- nem érti s a termelőszövetkezeti mozgalom erősödését, továbbfejlődését a mezőgazdasági terméshozam nerve lését öl különválasztja, nem érti és nem ts értheti meg a 1 mezőgazdasági ímnésihozam növelésének alapvető kérdéseit. Nem .segíti a dolgozó parasztokat abban, hogy tovább haladjanak ©lőre az anyagi és kulturális fel- emelkedés álján. A terméshozamot bizonyos mértékig lehet növelni „ kisparaszti gazdaságokban is, de csak bizonyos mértékig. A nagyobb terméseredmények elérésének ' feltételeit egyedül a termelőszövetkezeti gazdálkodás teremtheti meg. A mezőgazdasági terméshozam növelése és a termelőszövetkezeti mozgalom további erősítése, fejlesztése érdekében legelsősorban Is a politikai felvilágosító munkát kell kiszélesítenünk a dolgozó parasztság között. — Egyes elvtársaink azt mondják, hogy „va,n már ebig példa, amiből a dol- gozp parasztok meggyőződhetnek a szövetkezeti közös gazdálkodás előnyeiről, nem fontos a politikai felvilágosító munkát fokozna, mert a jólműködő termelőszövetkezetek eredményei meggyőzik a dolgozó parasztokat.” Ezeknek az elvtársaknalk csak annyiban van igazak, hogy megyénkben valóban igen sok olyan termelőszövetkezet van, amely minden évben bebizonyította a szövetkezeti gazdálkodás fölényét és sokkat nagyobb jövedelmezőségét a kisparaszti gazdálkodással szemben. Ez, természetesen, fokozza a dolgozó parasztok érdeklődését a szövetkezeti gazdálkodás iránt, De teljesen helytelen és káros az a nézet, hogy most már nines szükség felvilágosító munkára, mert a dolgozó parasztok ni aguktól is meggyőződnek a nagyüzemi, közös gazdálkodás felbecsülhetetlen. előnyéről. Az ilyen helytelen álláspont oda ve- zetnej hogy nyílt teret engednénk az ellenség befolyásának. Elfogadnánk a spontaneitás elvét, lemondanánk a ter- m efőszövett keze ti mozgalom további tervszerű erősítéséről és fejlesztéséül. Ugyanakkor azt (s jelentené, hogy egyes pártszervezetek elzárkóznának, s Végeredményben elszakadnának a ftolcozó parasztok tömegeitől A MEZŐGAZDASÁGBAN- dolgozó ívtársaink , meggyőződhetnek arról, ogy ahol rosszul folyik a dolgozó palásatok között a felvilágosító munka, hit az ellenség — elsősorban a kuláh- Mg — agitációja érvényesíti. Ez nem véletlen. A* oszfályelleneég jól tudja, hogy befolyása u dolgozó parasztokra annál jobban csökken, minél többen lépnek termelőszövetkezetekbe. Ezért a kulákság mindent elkövet, hogy gátolja a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztését, agitál a szövetkezeti gazdálkodás ellen, vagy pedig a szövetkezetekbe beférközve saját személyében, vagy bérencei® keresztül le akarja járatni a szövetkezeti mozgalmat. Igyekszik kihasználni olyan ostoba álláspontot, hogy ^oincs szükség felvilágosító munkára, minden megy magától”. A dolgozó parasztok nagy része már felismerte, hogy a szövetkezeti gazdálkodás ezerszerte előnyösebb a kis- parcellás gazdálkodásnál. De a dolgozó parasztokban vannak még kételyek az új iránt, ami abból adódik; bogy évtizedeken keresztül egyénileg gazdálkodtak s a magántulajdonos beállítottság visszahúzza őket a régi megszokott gazdálkodáshoz, még akkor is, ha személyesen meggyőződik a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről. A dolgozó parasztságnak tehát segítségre van szüksége. Olyan segítségre, amely eloszlatja kételyeit az új, a szövetkezet iránit. Ezt a segítsége- igen sok dolgozó paraszt elvárja, sőt meg is követeli elvtársainktól, jellemző példa erre; hogy aI emődi és a hernádbőcsi dolgozó parasztok elvárják és kérik, hogy pártunk népnevelői adjanak választ a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérésnél felmerült problémáikra. FONTOS FELADATUNK tehát, hogy tovább fokozeaulk a felvilágosító munkát; számoljuk fel a káros „elméleteket", mert ezekkel éppen gátoljuk * dolgozó parasztság felemelkedését, a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlődését és súlyosan megsértjük pártunk parasztpoUtikáját.- Jiuszlai.«Irtára, a .tmzőmiii Járáei tanács elnökhelyettese kfjelerttötte: nem találja egészen helyesnek azt az Intézkedést, hogy az újonnan belépő ,termeiőszövetkegeti tagoktól megkövetel jiik, hogy földjük után'bev így ék • á vetőmagot is, valamint állataik után a szálastakarmányt. Több más elvtárs is úgy veti fel a kérdést, azt mondják, hogy ,fir, az intézkedés meglassít.ja a szövetkezeti mozgalom fejlődését’. Ez a nézet teljesen helytelen és káros. Ha ezt elfogadnánk, igen súlyos hibákat követnénk el. Elsősorban is nem volna biztosítva a most belépett (ermelöszövetkezeti ragok földterületének bevetése, ez jelentősen megkárosítaná a csoport tagságát, de egész népgazdaságunkat !«• Ha a most belépett termelőszövetkezeti tagok vetőmagjukat, vagy a bevitt állatok áttétel tetőséhez szükséges takarmányt a belépéskor nem ndmVk be a szövetkezetbe, ennek beszerzése a régebbi tagságot terhelné, akik emiatt szembekerülnének az új belépőkkel Joggal vetnék fel-, hogy „hogyan akarsz te részesedj a jövedelemiből, amikor a te földed nem termett, nem hoztad be a vetőmagot, a takarmányt, nem gondoskodtál állataidról”. Az ilyen káros „elmélet” megvalósítása (ellát a csoport egységét is veszélyeztetné. Ezzel mi magunk is elősegítenénk az ellenség kártevő aknamunkáját, amely szintén arra irányul, hogy az újonnan belépő dolgozó parasztok ®e vigyék be a teAnelőcsoportba a vetőmagot és a takarmányt. Vannak is olyan esetek, liogy az újonnan lielépő term el őszöve tkezeti tagok a belépés előtt szabadpiacon ;|kar- ják értékesíteni tavaszi vetőmagjukat, vagy takarmányukat. Az ilyen dolgozó parasztok nem látják a mától a holnapot. nem látják, hogy saját maguknak is kárt okoznak, mert 1 mázsa vetőmag eladásával 8—9 mázsa áj tenn&t veszítenek el. Az ilyen eljárás a népgazdaság szempontjából káros és ellenséges cselekedet. Elvtársa luk sürgős feladata, hogy visszaverjék az ellenség ellenagitáclóját és határozottan megmondják a dolgozó parasztoknak, hogy belépésük esetén a bevitt föld és állatok arányában biztosítaniuk kell a vetőmagot, illetve a kellő mennyiségű takarmányt. Helyesebb lenne azt mondani, hogy nem a vetőmag és a takarmány bevitele az, ami visszatartja a dolgozó parasztokat a termelőcsoportha való belépéstől, bonom az a 'káros nézet, amit Pusztai elvtárs és néhány más elvtárs is vall. AZ ELMONDOTTAKRÓL világosan láthatjuk; hogy « twmelő^övgtp Irta: VASZIL ISTVÁN RÁKOSI KLVTARS a múlt év deA begyűjtési kötelezettségek maradéktalan teljesítéséért! A megyei tanács legutóbbi ülésén amelynek a tavaszi mezőgazdasági munkákra vonatkozó anyagát lapunk keddi számában már ismertet tűk, Iván István elvtárs elnöki beszámolójában foglalkozott a begyüj. téssel. A beadásban — állapította meg —, megyénk ért el eredménye két. Burgonyabegyüjtési tervünket 117.9, tojásbeadási tervünket 101 százalékban teljesítettük, kukorica, beadási tervünket azonban csak 96, napraforgó tervünket 85.9. sertésbe, gyűjtési tervünket 98.8 és baromfi, beadási tervünket csupán 85 száza lókra teljesítettük. A november 30-i országos értékelés szerint megyénkből a szerencsi járás a járások közti versenyben a második, a sátoraljaújhelyi járás pedig a negyedik helyre került. Köz. ségeink közül Onga, Méra, Csobád, Fügöd. és Sóstófalva került az ország 25 legjobban teljesítő községe közé. Az élenjáró községek és járások megyénkben 4Ű ezer forint juta. lomban részesültek. A lemaradások oka az, hogy begyűjtési szerveinknél hosszú időre eluralkodott az önteltség ás az elbizakodottság. Nem támaszkodtunk eléggé hatékonyan a tömegekre, állandó bizottsági tagjainkra, nem vettük eléggé igénybe a beadásban élenjáró dolgozó parasztok segítségét. Tanácsszerveink nem harcoltak kellő créllyel az osztályellenség, a kulákok ellen. Több helyütt, megtűr, ték. hogy a kulákok kibújjanak tör. vényes kötelezettségeik teljesítése alól. Nem léptek fel megfelelően az ellenség által terjesztett elméletek ellen. Misem bizonyítja jobban, hogy terveink reálisak és teljesíthetők, mint az, hogy' megyénkben 4632-en nemcsak teljesítették, de túl is telje, sítették beadási előírásukat, így mu_ fatták me," hűségűket pártunk, nép. köztársaságunk iránt. íTéiyéítkLnt, eltompult áz éberség. Mezőkövesden több mint 15 kuiák nem tett eleget beadási előírásának, mert a községi tanács vb. titkára el. nézte, hogy ezek á kártevők kljátsz szák törvényeinket, ugyanakkor a kötelességüknek becsülettel eleget tevő dolgozó parasztokat zaklatta. Ezt a vb. titkárt, ha késve is, megfe. lelő büntetésben részesítettük, eltá- volítottuk a pártból és a tanács, apparátusból. Pártunk, kormányunk kidolgclita 1953_ra az új törvényerejű begyüjté. si rendeletet. Az új rendelet ismertetését tervszerűen biztosítjuk. Mezőkövesden több mint ezren hallgat. | ták meg a begyűjtési rendelet ismer, tetését. Az edelényi járásban szemi. náriumszerüen dolgozták fel a ren. deleiét. Gondoskodnunk kell arról, hogy megyénkben minden dolgozó paraszt behatóan megismerje az új be. gyűjtési törvényt, hogy világosan lássa az állam iránti kötelezettségét. Múlt évi hátralékát mindenkinek ki keli egyenlítenie. Széleskörű felvilágosító munkát kell kifejtenünk az ezévi begyűjtés teljes sikeréért. A vitában Harsány! Erzsébet (To. kaj) kifogásolta, hogy a begyűjtő- helyet . gyakran zárva találják, emiatt a dolgozó parasztok nem tudják beadni a tojást és a baromfit sító munkába .— Igen helyesen — több községben bevonják azokat » dolgozó parasztokat, akik élenjárnak a beadásban. A januári tojás, és baromfi bs. gyűjtésben, valamint az 1952. más«, Óik félévi sertésbeadás teljesítésében megyénk, járásainak versenysorrend, je a következő: Tojás: sárospataki miskolci, mezöcsáti, szikszói, sátoraljaújhelyi. 6. mezőkövesdi, 7. putnokl, 8 edelényi, 9, szerencsi, 10. ózdi, 11. enesi, 12. ricsei, 13. abaujszántói járás. A megyei tojás-, baromfi- és sertésbegyiijtésl verseny eredményei A járások és községek január havi begyűjtési eredménye szemléltetően megmutatja, hogy az egyes járási és községi tanácsok hogyan foglalkoz tak ezze[ az elsőrendű fontosságú feladatukkal. Az eredményekből elsősorban az állapítható meg, hogy a tanácsok még mindig nem ismertet ték alaposan és a legszélesebb kör. ben az új begyűjtési rendeletet. Pék dát mutatott Hejöpapi község, ;— a felvilágosító munkának meg is volt a jó eredménye. Az ellenkezője ta. pasztalható Tiszadorogma, Tiszabá- bolna és Hejőgzalonta községekben, ahol ennek következtében a tojásbeadási előírásból még semmit sem teljesítettek. A tejbeadásban különö. sen kitűnt Parasznya, ahol az előirt 3529 liter tej helyett 3796 liter tejet adtak be. Radostyán községben 1960 liter helyett 3249 liter tejet vittek januárban a begyüjtőhelyre. Ifj. Kovács Lajos sajópüspöki holdas dolgozó paraszt egész évi tojásbeadási kötelezettségének már 43, baromfibeadási előírásának már 2 százalékban eleget tett. Székely Bér. tálán taktaszadal 6 holdas dolgozó paraszt előírása 260 darab tojás volt, — SOO.at adott be. Papp János borsodnádasdi 3 holdas dolgozó pa. raszt egész évi baromfibeadásának 60 százalékát, ifj. Érsek G. Sándor, né ugyancsak borsodnádasdi 4 holdas dolgozó parasztasszony egész évi baromfibeadásán&k 45' százaéfkát teljesítette már. Az ilyen öntudatos dolgozó parasz tok példamutató teljesítésének hall latára szégyenkezhetnek azok, akik elhanyagolják • előírásuk teljesítését. Ilyen ; például Kovács Lajos f elsőte- lekesi nyolc holdas dolgozó paraszt, aki még multévi baromfi és tojásbeadásával is tartozik. A pártszervezetek népnevelői, a tanácsok aktívái, az állandó bizottság tagjai beszéljenek minden dolgozó paraszttal, hívják fel, hogy saját érdekében mielőbb teljesítse kötelezettségét, magyarázzák meg a pontos beadás jelentőségét. A felvilágo. Baromfi: 1. mezöcsáti, 2. ricsei, 3. mezőkövesdi, 4. sátoraljaújhelyi. 5. miskolci, 6. edelényi, 7. szerencsi, 8. encsi, 9. szikszói. 10. putnoki, 11. abaujszántói 12. óidi. 13. sárospataki járás Sertés: 1. szikszói. 2. szerencsi, 3. mezőkövesdi. 4. mezöcsáti, 5. abaujszántói, 6. miskolci, 7-, sárospataki, 8. sátoraljaújhelyi 9. ricsei, 10. encsi. 11. edelényi, 12. ózdi, 13. putnoki járás. Épül ötéves tervünk büszkesége, a hejőcsabai cemenlmtí kezeli mozgalom további megerősítése és fejlesztése legszorosabban összefügg a terméshozam fokozásával és a dolgozó parasztok jövedelmének növelésével. ötéves tervünk Begyeitek éve még nagyobb feladatokat ró pártfunketaná- zíaaajpta, BKg50*wäaSüg« ■ szakembereinkre, a mezőgazdaság szocialista szektorainak minden dolgozójára. — Minden egyes vezető kötelessége, hogy még harcosabban, még odaadóbban vegye ki részét a mezőgazdaság szocialista átszervezésének hatalmas munkájából- Elvtársainknak tovább kell fokozniuk a felvilágosító munkát a dolgozó párasatok között, feltétlenül ügyelniük kell a fokozatosság és az önkéntesség elvének betartására. Tanulmányozzák Rákosi elvtárs útmutató beszédét, amely minden egyes kommunistára hatalmas feladatokat ró a mezőgazdaság terméshozamának növeléséért és a termelőszövetkezetek további megerősítéséért, fejlesztéséért folyó harcban.
