Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-04 / 29. szám

% 2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1953. február 4. Az ózdi és barsodnádasdi kohászati üzemek hétfői eredményei Hétfőn az ózdi nagyolvasztó csak 96.6 «zúzalékra teljesítette napi előírását. Le­maradását az okozta, hogy rossz volt a koksrellátás, lassítaná kellett a Illas kohó járatát. Elmaradt terve mögött az ózdi acélmű is, ahol hulladékra és öntődarura várás miatt jelentős időkiesés volt. Az ózdi durvaliengerde is csak 861 százalékot teljesített. A fínomliengerdo 97.7 százalékra tett eleget tervének. Terv" Szerűden javítások és anyaghiány gátolta B hengerdék munkáját. Eredményes munkát végzett hétfőn a borsodnádasdi lemezgyár. Az acélmű ered­ménye 181.8 százalék vök ugyan, de csak azért, mert az aznapra tervezett kemence- javítást elhalasztották, a javításra való tekintettel .viszont aznapra alacsonyabb volt a tervclőírás. Ahengerde anyaghiány miatt 95.7 százalékot teljesített. A kiké­szítő üzeni 118-9 százalékos szép ered­ményt mutatott fel. Cseh Lajos hengerész 139, Kiss Gyula 207, Papp István lemez" nyíró 160, Béta László 137.5, Kurtán Béla 112, Caeber Sándor lernezónozó 105.2, Érsek Gyula hideghengerész 121-5 százalékos teljesítménnyel tűnt ki. Miért nem biztosítja a bányász és a vasas szakszervezet területi bizottsága a verseny nyiívánosságát? A szakszervezetek egyik legfon­tosabb kötelessége a verseny nyíl. vánosságának biztosítása. Szavak­ban mind a bányász szákszervezet területi bizottsága, mind a vasas szikszervezet területi bizottsága el, ismeri ezt. Üzemi szakszervezeti bizottságainktól bizonyára cl is várják, hogy jói biztosítsák a ver­seny lehető legszélesebbköríí nyíl. vánosságát, — ők maguk azonban nem érzik ugyanezt kötelességük­nek. A megyei pártbizottság határo. rat a szerint a bányász és a vasas szakszervezet területi bizottságá­nak napróI.napra értékelnie és kö­zölnie ken bámyatrösztjeink, illetve kohászati üzemeink párosversenyé, nők eredményeit, de mindkét térti, lett bizottság elhanyagolja ezt a kötelességét. A bányász területi bizottság többszöri felszólítás ellenére sem közli az eredményeket, a vasas te. rüiett bizottság pedig csak hiá. nyosan. Mára a vasas területi bizottság olyan közlést adott, amelyből telje, sen hiányoznak a diósgyőri kohá. szafi üzemek hétfői eredményei. További súlyos hiba az is, hogy versenyjelentései általában rendkí­vül élettelenek, teljesen alkalmat. lanok a dolgozók mozgósítására. Közük — már amikor közliír — a főbb gyárrészlegek tervteljesítésé­nek számszerű, százalékos adatait, de általában nem írnak a kiváló dolgozókról, akik jó munká,jukkái kiérdemelték, hogy a megyei lap útján az egész megye értesüljön példamutató teljeeitményükről. Egy. általán nem használják fel a sajtó nyilvánosságát — a legszú lesebbkö _ ríí nyilvánosságot — a jónak bizo. nyúlt munkamódszerek elterjesztő, sért;, épp így arra sem, hogy a hl. bák, a termelést gátló fogyatékos. Ságok kemény feltárásával elöse. gitsék » munka megjavítását, a terv túlteljesítését. Ezekre a hibákra — megbeszélő, sek alkalmával — már több Ízben felhívtuk mind a bányász, mind pe. dig a vasas területi bizottságon dolgozó elvtársak figyelmét, ce mindezideig eredménytelenül. Az elvtársak legtöbbször arra hi­vatkoztak, hogy az üzemi szak. szervezeti bizottságoktól nem kap. hatnak .jobb jelentéseket, (?) Ideje, hogy a területi bizottságon dolgozó elvtársah tettekkel bizo. nyitsák hogy megértették: a szak. szervezet a verseny gazdája, köte. iessége a verseny nyilvánosságának legjobb biztosítása. Mind nagY&bb méretedet ölt a francia nép eiienéüása a öojiih és oárisi szerrödáse’t ratifikálása ellen A „l'Huimanité“ hírt ad arról, hogy tnänd nagyobb méreteket ölt a francia, nép ellenállása a bonni és párisi szer­ződések ratifikálása ellen. A nemzeti nyomda kétezer dolgozója tiltakozott a bormi és párisi szerződé­sek ratifikálása ellen, A volt deportáltak felhívást intéz­tek a parlamenti képviselőkhöz. Eb­ben követelik: „Ne legyen, soha többé Auschwitz, soha többé Ora dour!” Guyanámrt városi tanácsa határo­zatot fogadott el a bonni és párisi szerződések ratifikálása ellen. A hatá­rozat kifejti, hogy egy háborús bűnös náci tábornokok vezette nyugatnémet hadsereg megalakulása új és szörnyű veszélyt jelentene. Franciaország szá­ntóra. A párisi XVII. kerület békeíaná- csa alkotmányellenesnek bélyegezte a háborús szerződéseket és követeli, hogy a francia parlament tagadja még ratifikálásukat. De Gabperi 5 millió olasz munkanélkülit ajánlott fel az amerikaiaknak Róma, (MTI) A „Reuter” jelentése szerint az olasz kormány Dulles ég Siessen ró­mai tartózkodása idején közölte Eisen­hower képviselőivel: hajlandó előse­gíteni 5 millió olasz Amerikába való kivándorlását, mert ezek „belátható időn' belül nem számíthatnak munka- alkalomra Olaszországban”. Francia burzsoft láttok Dulles es Stassen perisi tárgyalásairól Tárig (MTI) Az „AFP” jelenti, hogy Auríoi francia köztársasági elnök hétfőn fo­gadta a Paris ban tartózkodó Dupes amerikai külffeyminisztert és Siassent, az úgynevezett kölcsönös biztonsági hivatal igazgatóját. Az amerikai politikusok franciaor­szági tárgyalásaival kapcsolatban a Figaro’’ keserűen megjegyzi, hogy a r.yngaíeurópat népek „olyan mérték­ben érzékenyek, amilyen mértékben j régi dicsőségük még csak hangsúlyo­zottabbá teszi jelöni égi balsorsukat. Az amerikaink hajlamosuk azt hintó, hogy joguk van mindent megkövetelni Európától.-” A „Combat“ bizalmatlan hangon ír­ja, hogy kétkedést keltenek ben­nünk Eisenhower küldötteinek szaval és mosolya. Valóban nem látjuk, váj­jon Dulles és Stassen miért veszteget­nek időt atlanti partnereik véleményé­nek meghallgatására, miután a Fehér Ház — utazásukat merő formalitás­nak tekintve — e partnerek nélkül dönt.” (MTI) Eisenhower Washingtonba hívta René Maveri és Bfdault-t Pária (MTI) A „Reuter” jelenti Párisból, hogy hétfőn este a francia fővárosban közölték: Eisenhower március végére meghívta Washingtonba René Mayer francia miniszterelnököt és Bids ült külügyminisztert. fi szabotáló kniákasszonv oeidamufaió megbüntetését sürgetik a pamlényi dolgozó parasztok A pamlényi dolgozó parasztok felhá­borodottan beszélnek arról, milyen el­vetemülten akarják akadályozni a. ku- láfeok a mezőgazdaság terméshozamá­nak növelését, milyen gonoszsággal törnek a nép tenyere ellen, hogyan akarnak áítani a dolgozó népnek. — Özv. Panyik Andrásné 31 holdas ku" lákasszony őszieket egyáltalán nem vetett, A hírhedt kulák beadási köte­lezet’ Régét sem teljesítette, a múlt év- rő5 hátralékban van a sertés, a tojás és a baromfi beadásával. Többször fel­szólították már, a zen siránkozik, hogy -„nincs miből”. Ugyanakkor „a sze­gény kulák” lányának új bútorokat vásárolt. Ifjabb Panyik Gyuia kulák sem tel­jesítette a vetési előírást. Nagyon he­lyesen, megtették ellene a feljelentést, bűnügyében a bíróság már ítéletet is hozott, a szabotáló kulákot 16 hónapi börtönre ítélte és elrendelte vagyona 1000 forint értékű részének elkobzá­sát A pamlényi dolgozók sürgetik, hogy basonlóképen sújtson le a '•ör­vény szigora Panyik Andrásáéra is- A község dolgozó parasztjai azzal válaszolnak a íruS&kok rémhír terjesz­téseire, szabotálásaira, hogy mindjob­ban erősítik a szocialista mezőgazda, ságot, mint szerte a járásban, ebben a községben is többen lépnek be a ter­melőcsoportba. Kucsma András 17 holdas, Szabó István 16 holdas és Zsóka Ferenp 17 holdas bözépparasz- tok felismerne a * szövetkezeti közös •gazdálkodás nagy előnyeit, felvételü­ket kérték a pamlényi termelőszövet­kezetbe. Pusztaradvány községben 17 dolgozó paraszt lépett a temielőcso- porfba, az évvégi zárszáma fásokból meggyőződtek arról, hogy a nagyüze­mi szövetkezeti gazdálkodás jelenti a dolgozó parasztok boldogulásának egyedül biztos útját PISZKOK JÓZSEF Encs­Pártéiet A vezetők tanulásáról Pártunk valamennyi kincse közül a leg­fontosabb és legértékesebb kincs a párt eszmei kincse ..elvi irányvonala, for­radalmi perspektívái“ — tanítja Sztálin elvtárs­A munka bármely területén a vezetők­nek sokoldalúan képzett, tapasztalt, elmé­letileg szilárd, politikai-ag éber, szerény, példamutató, odaadóan dolgozó harcosok­nak kell lenniük, csak így birkózhatnak meg sikeresen a megnövekedett, egyre növekvő feladatokkal. A szocializmus épí" tőséért, a dolgozó népünk felemeléséért vívott harc közben a~ párt kovácsolja ki a vezetőkben ezeket az értékes tulajdon* súgókat. Ebben elsőrendű nagy jelentő­sége van a pártoktatásnak. A pártoletatás segíti hozzá a vezetőket a marxista— leninista elmélet elsajátításához. ,,Bátran kimondhatjuk — mondotta Sztálin elvtárs az SZKP XVIII. kongress­zusán —, ha kádereinket a munka min­den területén ideológiailag ki tudnánk képezni és politikailag annyira megcdzeni, hogy szabotton tudnának tájékozódni a belső és a nemzetközi helyzetben, ha tel­jesen érett marxista—leninistákká tud­nánk tenni őket, akik komoly hiba nél­kül tudják megoldani a: ország vezetésé­nek kérdéseit, akkor minden alapunk meg volna arra, hogy kérdéseink kilenctized részét már megoldottnak, tekinthessük. És ezt a feladatot feltétlenül meg tudjuk oldani, mert meg van minden ehhez szül* séges eszközünk és lehetőségünk." A mi pártunk az.SZKP példáját követi, ezért törődött szüntelenül és törődik most is a kommunisták politikai képzésé­vel, nevelésével. Az SZKP XIX. kongres­szusának útmutatásai növelték az ideoló­giai munka jelentőségét. Megyénkben a Politikai Bizottság 195? június 5-í határozatának útmutatásai alapján párt", tömegszervezeti, állatni és gazdasági vezetőink zöme a káderképaő tanfolyamok egyéni tanulásába kapcsoló­dott be. Az új oktatási év előkészítése során és a megindulása óta eltelt négy hónap alatt a megyei pártbizottság igen nagy gondot fordított arra, hogy párt- bizottságaink, pártszervezeteink, minden egyes párttag megértse, tisztán lássa az ideológiai munka jelentőségéi. Ennek ellenére ismét felütötte fejét az elmúlt évben tapasztalt komoly hiba, a szűk prakticizmus. Kádereink egy része elfor­dult az elméleti munkától, beletemetke­zett a gazdasági problémákba. Az is elő­idézte ezt, hogy pártbizottságaink általi­ban nem őrködnek azon. Hogy a káder­oktatásban résztvevő elvtársik rendszere­sen tanuljanak, pontosan megjelenjenek minden konferencián. Megyénkben a hall­gatóknak átlag 80—90 százaléka vem; részt a konferenciákon, ez az eredmény semmiképpen sem kielégítő. Egyes párt- bizottságaink területén ez az arány még enné.I is rosszabb, például a diósgyőri kohászati üzemekben átlagosan csak 50 százalék, sőt a politikai gazdaságtan II. évfolyamán mindössze 40—45 százalék- Majdnem hasonló a helyzet a miskolci városi pártbizottságnál is. fű* ügyes pártbizottságaink, e pártbizott­ságok titkárai nem törekednek következe­tesen arra, hogy a propagandamunkát a pártmunka előterébe álbtsák. Például Ba" kai Albert elvtárs, az abauj szántói járási pártbizottság titkára propagandista kon­ferenciát vezet, s eltűri, hogy konferen­ciájáról állandóan hiányzik öt hat elvtárs és több résztvevő nem készül elég ala­posan. Nem utolsósorban az az oka ennek, hogy ő maga sem készül megfelelően a konferenciára. Huzsvári Kálmán elvtiirs, a miskolci városi pártbizottság másodtit­kára szintén propagandista konferencia­vezető, de eddig még egyetlen konferen­ciát sem vezetett. Nem is lehet tehát csodálkozni rajta, hogy Miskolc a leg­utóbbi értékelés szerint a 16. helyen áll a megyei oktatási munkában. Pártbizottságaink többsége helyesen lát­ja a propagandamunka jelentőségét, rend­szeresen foglalkozik a pártoktatással, ellenőrzi és segíti a vezetők tanulását, így például Koleszár István elvtárs, a szikszói járási pártbizottság titkára mint megyei propagandista konferenciavezető, minden foglalkozásra alaposan készül, nagy gonddal törődik azzal, hogy a hall­gatók megjelenjenek a konferencián, igyekszik a legjobban átadni nekik a tanult anyagot­Megyénkben a propagandista konferen- ciavezetők összetétele, politikai felkészült­sége általában jó, a konferenciákra való felkészülésnél azonban van javítanivaló. Magasszinvonalú eszmei továbbképzésük biztosítva van, olyan elvtirsak vezetik számukra a konferenciákat, akik egyéves pártfó'iskolát végeztek, mint Gyárfás Já­nos, Kovács Sándor elvtársak. Ezeknél a konferenciáknál hiba, hogy az elméleti kérdések tisztázásán túl aránylag keveset foglalkoznak a propagandamunka módsze­reinek kérdéseivel. Eddig még nem sike­rült elérnünk, hogy ezek a konferenciák valóságos műhelyei legyenek a jobbnál- johb propagandista módszerek kialakítá­sának. Konlerenciavezetőink többsége mint ve­zető káder dolgozik valamely munkaterü­leten, a jó vezetőnél összefonódik a mun­ka és » «uniós. Ezen a téren «ép ered­ményeink vannak. Kiválóan dolgozik többek között Küiáir Béla elvtárs, a Sztá­lin elvtárs rövid életrajza-tanfolyam pro­pagandista konferenciavezetője a Diós­győri ’Kohászati Üzemekben. Napi mun­kája mellett rendszeresen tanul, minden hallgatója mindig megjelenik a foglalko­záson, mert egyénileg is sokat foglalkozik velük. A kitartó tanulás eredményeként Kilián elvtárs a megye legjobb propagan­distái közé fejlődött. K o n f e re ne ia vezet óink zöme szorgalma­san tanul, gondosan, lelkiismeretesen ké­szül a konferenciákra. Ezt a jó tulajdon­ságot erősítette a vezetőkben a XIX. kongresszus anyagának megismerése, Sztálin elvtárs legújabb müvének tanul­mányozása. A konferenciavezetők zöme elsőrendű, fő kötelességének tartja, hogy minden esetben résztvegyen a propagan­dista konferencián. Akadnak azonban olyan vezetők is — például Fényes Tibor elvtárs, a diósgyőri gépgyár DISZ-titkára, vagy Hoffmann Ferenc elvtárs (megyei tanács) —, akik al-elmaradnak a konfe­renciákról, mert rendszerint éppen akkor akad valami értekezlet, vagy halaszthatat­lan megbeszélnivaló, amikor eljön a kon­ferencia ideje. Még az a jó, hogy az ilyen vezető a megyében ritka, mint a fehér holló. Megyénk vezető káderei jól tudják, hogy a konferencia igen fontos állomása tanulásuknak. A kon fe rend a veze tők gondosan készül­nek a foglalkozás vezetésére, tervet állí­tanak össze, alaposan átgondolják az anyagot, mindig íígyelenjbeveszik a köz­ponti útmutatásokat. Sajnálatosan vannak olyan konferencia véresők, akiknek kon­ferenciája nem 4 éra hosszat tart, hanem 5 és fél, sőt 6 órára is elnyújtják, mert Úgy gondolják, hogy „annál jobb a kon­ferencia, minél tovább tart” Ez tévedés, az ilyen rossz módszerekkel dolgozó kon­ferenciavezetők csak gyötrik, kifárasztják a hallgatókat. Konferenciavezetőink több­sége nem ilyen, de van ilyen is, például Szerényt József , elvtárs. a párttörténet I. évfolyamának egyik konferenciavezetője. Ezt a rossz módszert fel kell számolni. K«nferenciaveretőiitk rendszeresen ellen­őrzik, hogy a hallgatók készítettek-e jegyzeteket és hogyan jegyzeteltek. Igen helyes, nélkülözhetetlen módszer ez- Ami­óta például Gyöngyösi élvtárs, a politi­kai gazdaságtan II. évfolyamán rendsze­resen ellenőrzi a hallgatók jegyzetét, emelkedett a konferencia eszmei szia- vonala. - • • •: ....-• Konfcrenciavezetőiwk többsége jól irá­nyítja a yjlát, szemléltető anyagokat használ, magvas, tartalmas összefoglalót mond, levonja a tanulságokat a tanulmá­nyozott anyagból, a gyakorlati munka megjavítására irányítja a hallgatók figyel­mét. Amikor például „A Szovjetunió belső helyzete“ című anyagot tanulmányozták, Papiiraki Ferenc elvtárs, a párttörténet I. évfolyamának propagandista konfereu- ciaveretöje, helyesen kapcsolta össze az anyagot Gerő elvtárs november 29 i beszé­dével, a Központi Vezetőség legutóbbi határozatában megjelölt feladatokkal- Hallgatói, a konfcrenciavezetök is ebben a szellemben vezették a foglalkozásokat, ennek eredménye volt, hogy például Dér János fínomhengerdei művezető meg­értette az anyag lényegét és nem sokkal a konferencia után Pázmány László szta” hánovista hengerész brigádjával közös vál­lalást tetit április 4 alkalmából a terv túl­teljesítésére. • ífc Komoly fogyatékossága vezetőink tanu­lásának, hogy még nem elég rendszeresen használják fel a szépirodalmat. A párt­történet I- évfolyamának egyik konferen­ciájából most indult el az a figyelemre­méltó kezdeményezés, hogy minden anyagnál felelőssé tesznek egy-egy elvtár- sat az anyaggal kapcsolatos szépirodalmi müvek össze gyű j léséért és azok tervszerű feldolgozásáért. Ez a módszer feltétlenül elő fogja segíteni a konferenciák eszmei színvonalának emelését. Általános hiba, kon ferenciavezetőink többségénél tapasztalható, hogy nem fog­lalkoznak rendszeresen a hallgatókkal, «* a foglalkozás lényegében csak a konferen­ciákra szorítkozik­Pártbizottságaink még mindig am» ellenőrzik rendszeresen a káderkotiferstr eiékat. Az eddiginél sokkal nagyobb go dot kell erre fordítani. A- hibák között sorolhatjuk, hogy • káderkor!lerenciákon sem vigyázunk eléggé anyanyelvűnk tisztaságának megőrzését"«« holott tudjuk: Kalinin elvtárs w arra ta­nított, hogy keményem harcolni keU « anyanyelv eltorzítása ellem. » összefoglalva; vezetőink tanulása a* el­múlt nggy hónapban, de különösképpen 0 XIX. kongresszus anyagának tanulmányé“1 zása során sokat javult, jőnéhány vezető-* né! és munkatársnál azonban komoly le­maradás tapasztalható. Ez utóbbi n?eV veszélyt rejt magában. Lenin és Sztálin elvtársak arra tanítanak, hogy ahol así ideológiai kérdések iránt gyengül a figye­lem, ott kedvező talaj alakul ki az ellen' séiges nézetek elterjedésére. Az ideológiá­ban sincs légüres tér, — ahol nincs szó* cialista ideológia, ott feltétlenül a burzsoa ideológia van jelen. Vezetőink túlnyomó többsége jói tudja ezt- Egyes vezetők azonban nem gazdagítják magukat a párt történelmi tapasztalataival. Szavakban el­ismerik ugyan, hogy minden káder kötere les szüntelenül emelni eszmei-politikai képzettségének színvonalát, mert íorrar dalmű elmélet nőikül nincs forradalmi gyakorlat, —r de tetteik nem felelnek mez. szavaiknak.-- ..... . Mindezeket a., hibákat. .#!. lehető legha­marabb meg kell. szüntetni. A pánt káde­reinek legfőbb feladata, hogy tanuljanak. A tanulás a jellemerő próbája is. A szí* lárd és kemény jellemű vezető nem riad vissza a nehézségektől, legkevésbé a tatra* Ids nehézségeitől. Ezt a kommunista jel­lemvonást tovább kell erősítenünk veze­tőinkben, mert aki nem tanul, elmarad népünk egyre emelkedő politikai és kul­turális színvonala .mögött, előbb-utóbh érdemtelenné válik arra, hogy vezető funkciót töltsön be s hogy a dolgozó nép élcsapatához számíthassa magát. MAJOROS BALAZ3 A megyei verseny állása a káderoktatásban A megyei pártbizottság agit.-prop. osz­tálya ezután rendszeresen értékeli a me­gyei verseny eredményét a propagandista szemináriumok és a káderoktatás szem­pontjából is. A február 3-i értékelés so­rint a megyei verseny sorrendje a kővet­kező: ' 1. Mesőcsát? j­95%. 2. Szikszói J, 90%. 3. Encsi J. 90%. 4. Szerencsi j. 88%. 5. Miskolci j. 88%. 6. Pirtnoki j, 87%. 7- Gépgyár 87%. 8. Mezőkövesdi j. 84%. 9. SaújheLyi já“ rás és város 84%» 10. Eddéerji y 82%. 11. Botsodnádasd 82%. 12. Ózdi járás 80%. 13. Sárospataki j. 78%. 14. ózdi kohászat 77%. 15. Ricáéi járás 75%. 16- MiAoíe város 72%. 17. AinmjsribtS j. 70%. 18. Diósgyőri kot h ászait 67%. fi Csehszlovák Köztársaság kiléoett az Unesco*bá! Prága (MTI) A párizsi, csehszlovák nagykövetség 1953 január 29 én az UNESCO főigazga­tóságához levelet juttatott el, amelyben közli, hogy a Csehszlovák Köztársaság ki­lépett az UNESCObóL A levél a többi között ezeket mondja: — Az UNESCO megalakulásakor a nemzetek közötti kulturális és tudomá nyos együttműködés fejlesztését tűzte ki céljául. A Cseliszlovák Köztársaság tevé­kenyen részt vett az UNESCO munkájá­ban. Az utóbbi évek során azonban az UNESCO az amerikai imperialisták agressziós terveinek engedelmes eszközévé vált. A Csehszlovák Köztársaság küldött­sége 1950-ben javasolta, hogy az UNESCO működjék együtt a nemzetközi békemoz" galommal. Ezt a javaslatot elvetették. Az j. UNESCO. 1951-bea fölvet« tagjai sétába az indokínai, kambodzsai, koszi & * nyugatnémetországi bábkormányt. Meg­tűrte sorai közt a Kuomintang-klikbrt, távoltartja .magától a. többszázmilliós kínai népet képviselő Kínai Népköztársa­ságot. Mindezt betetőzte a fasiszta Frauco-kormány szégyenletes felvételéveL Az UNESCO ezzel végérvényesen meg* mutatta, hogy tevékenysége a fasizmus felélesztésére irányuló imperialista poli­tika szolgálatában áll. Fentiekre való tekintettel — fejeződik be a levél — a Cseliszlovák Köztársaság kormánya az UNESCO-ban való részvéte^ lét nem tartja többé összeegyeztethetőnek a béke ügyének megvédésére és a nem­zetek közötti kulturális kapcsolatok ki-1 szélesítésére irányuló törekvéseivel. Ennek megfelelően a Csehszlovák Köztársaság kormánya bejelenti kilépését az UNESCO* Ml.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom