Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)
1994-06-27 / 9. szám
IRODALMI SÉTÁK JÓKAI MÓR Maga JókatJestettte Befejeződtek a választások. Előtte és utána összecsaptak az Indulatok - kl-kl vérmérséklete szerint kommentálta az eseményt. Nem újkeletű dolog ez. Százhuszonöt éve, 1869-ben Is tartottak egy heves választást a környéken. (Akkor még nem volt Erzsébetváros, hanem a terület Terézváros déli részeként szerepelt.) Nem kisebb két ember harcolt a szavazók voksáért, mint Gorove István, a Deák-párt minisztere és Jókat Mór, a népszerűsége csúcsán álló író. Jókat Mór 1847-ben költözött a Dohány utcai Schiller házba. A Petőfi házaspártól bérelt egy szobát. A szabadságharc alatt Jókai Kossuth lelkes hívévé szegődött. Elkísérte toborzó-körútjaira. Az ő tiszte volt például Kossuth kegyelmi iratát Rózsa Sándornak klkézbesítenl. Az Életképekben gyilkos' pamfletteket írt a forradalom ellenzőiről. Népszerűségét ml sem Jelzi jobban, hogy szülővárosa, Komárom képviselőnek jelölte. A bukás után neki is bujkálnia kellett. Úgy vélte, hosszú börtön vár rá. Az ezerszer elátkozott és áldott feleség, Laborfalvy Róza azonban sejtett. Szerzett egy Klapka-féle komáromi menlevelet, s így 1850. után az írónak fizikai üldöztetéstől nem kellett tartania. Álnéven meg Is Jelentek apróbb munkál. Nemcsak megmenkülését köszönhette azonban feleségének, hanem azt a derűs családi légkört Is, amely kiemelte őt a bukás apátiájából és munkásságának legfőbb Ihletője lett. A Bach-korszak évtizede nem igazán volt alkalmas arra, hogy az írók a forradalomról írjanak. Jókai is inkább a reformkor eszményeit vetette papírra az Egy magyar nábobban és a Kár- páthy Zoltánban (1853-1855). A Bach-korszak bukása a kormányzati rendszer átalakulását eredményezte. Jókai Mór az 1861-es ország- gyűlésen Siklós követeként vett részt. Megismerkedett és barátságot kötött Tisza Kálmánnal, magáévá tette annak politikai elképzeléseit. (Tisza olyan erővel hatott rá, hogy családjáról mintázta a Baradlayakat a Kőszívű ember fiaiban. Tisza Lajos, az apa hírhedt aulikus volt, fial Kálmán, Lajos és László mindhárman liberálisok lettek. Ráadásul László súlyosan megsebesült a szabadságharcban). Az enyhülés azonban nem tartott sokáig. Augusztus 22-én az országgyűlést feloszlatták, novemberben felfüggesztették az önkormányzatokat, bevezették a rögtönítéló bíróságok Intézményét. A történelembe Schmer- llng-provlzórium néven bevonult negyedfél év a bécsi udvar utolsó kísérlete volt a német hegemónia megteremtésére. Az író csalódottsága és kiábrándulása lép elénk a Mire megvénülünk lapjaiból. Késői lecsengése ennek a melankolikus érzésnek a talán legszebb Jókai regény, Az arany ember (1872). A deákl politika (és a königg- rátzi csata hatása) 1867-ben érett be. A Kiegyezés alapja, hogy az országgyűlés ragaszkodik a jogfolytonosság elvéhez, lehetőséget lát a 48-as törvények korszerűsítésére, de csakis a felelős magyar minisztérium kinevezése után. Február 17-én kinevezték a minisztériumot, és július 8-án királlyá koronázták Ferenc Józsefet. Az 1869-es választásokon Jókai, mint a balközép párt jelöltje, szintén ezzel á programmal állt rlngbe. A Bihari pontok a közös minisztériumok megszüntetését, önálló magyar hadsereg fölállítását, pénz- és kereskedelmi ügyek függetlenítését, külön diplomáciai testület létrehozását követelték. Jókai az általa szerkesztett Hon hasábjain népszerűsítette elképzeléseit. Programjába fölvette a szakképzett mukások szavazati jogát, a lelkiismereti szabadságot, állam és egyház szétválasztását, a nemzetiségek kultúrális intézményeinek támogatását, a kereskedelem és gyáripar fejlesztését. Ellenfele Gorove István sem akárki. Ő is márciusi Ifjú volt. 1844-ben Jelent meg Nyugat című útleírása, amelyben angliai látogatásáról számolt be. A technika és civilizációs fejlettség mellett legtöbbre a demokrácia intézményeit értékelte: a nyilvánosságot, a sajtószabadságot, a miniszteri felelősséget, az esküdtszék intézményét. Meggyő- ződéses Deák-párti, így lett 1867-ben az Andrássy-kormány minisztere. Az urnáknál Jókai 1502 szavazatot kapott. Gorove voksal- nak száma 1472 volt. Az író tehát legyőzte a minisztert, és a körzet képviselője lett. A választásokat a Deák-párt nyerte 200 mandátummal, Tisza pártja ÍOO, míg a balszél 20 képviselőt delegálhatott az országgyűlésbe. Hogy Jókait valóban foglalkoztatták a programjába fölvett kérdések, regényeiben érhető tetten; a Fekete gyémántokban az ipar és a proletariátus, a Gazdag szegényekben a városi nincstelenek helyzete. Világlátásának mintegy szintézisét adja az Epp- ur si mouvében (És mégis mozog a Föld), ahol azt hirdeti, hogy egyszerre kell a jövő felé (játékszín megteremtése) és a múlt felé (őshaza megtalálása) tekinteni. Mandátumának lejárta után máshol vállalt képviselőséget. Erzsébetvárosba csak második házassága után tért vissza 1899-ben. Az Erzsébet körút és a Dob utca sarkán lévő házba költözött az ifjú színésznővel, a húszéves Nagy Bellával. Négy évvel élte túl a századot, amelynek legnagyobb krónikása volt. (Topolay Elek) Kormányváltás Varga Domokos György az NTI (Nemzeti Tájékoztatási Iroda) vezetője nyilatkozatot tett közzé a napokban az iroda működéséről és várható jövőjéről. Az iroda a kormány Jó hírét volt hivatott ápolni, s természetesen kormányváltáskor a propaganda hivatalnokoknak is menniük kell. Elismerte, hogy minden pró- bálkzásuk ellenére sem érték el azt az eredményt, amit szerettek volna. Az ország képét csorbító Jelenségek az Iroda felállítása óta egyre inkább a háttérbe szorultak, ellenük a kormány fellépett. Véleménye szerint a munkájuk egy sajátos szemléletet tükrözött: az ellenzéki sajtóval küzdöttek. Mint mondotta, a média felelőssége az, hogy még azokat Is az MDF ellen hangolta, akik sikereiket a kormánynak köszönhették. Szerinte elfelejtődtek az eredmények és a rendszerváltás tényét megvalósító MDF szerepe. S miután a szocialista párt Jelentős személyisége nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy nincs szükség a Nemzeti Tájákoztatásl Iroda fenntartására, Varga Domokos Györgynek is el kell gondolkodnia jövőjén. A szakember kifejtette, hogy számol a munkahelye megszűnésével és szívesen vállal szerepet ismét a tömegtájékoztatásban. 1994/9. szám ERZSEBETVAROS 7 a , m ' -• - m. - » - - , i, a ■ m '■ m m • jtjt mmisztervero m jt m r m •:*! Jókat ííííííí • WWXWXwWíW
