Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-23 / 189. szám

-» 2

ELLENZÉK

Külpolitikai figyelő

Égy re több jel mutat arr.i, hogy Quebec- ben Roosevelt és Churchill olyan jelentőségű határozatokat hoztak, amelyek • -*■—; 1 —- — - a háború fejtemén year, a nemzetközi

politikának pedig uj irányt szabnak, 'n un I

> » 1

1 \ \ A ill

» 1

M'

\.t

4

4

'h

k ‘ •'

j” I

1 s

.V,

V*

f I

JU J. * V, J i » I h I i. M b'. \ ; A két utolsó hó borús év katonai eseményei ma már kiérlelték azt a helyzetet, amikor az uj kezdeményezések ntm taktikai célok elérését szolgálják, hanem az elindult folyamat végső stratégiai belejezését célozzák. Nem véletlen és nem a propaganda munkásságának tudható be. hogy a világ közvéleménye figyelmének feszültségét Quebcc- kel szemben katonai vonatkozásban megkétszerezte s talán nem is az idegháboru megszokott eszközei érvényesülnek ezalkalommal. Az a sietség, lázas előkészület, amely már az első megbeszélések után mozgásba hozta a szövetséges hadseregeknek Izland-szigetétől a közelkeletig felsorakoztatott hadosztályait, a logikus gondolkozás szerint egyébért nem történhetett, minthogy az angolszászok összes eddigi haditerveinek legfőbb pontját, a tengelyre mérendő legbrutálisabb ütést megvaló- sit:ák.

Politikai szempontból ugyancsak döntő jelentőségű (a ..döntő jelentőségű*’ kifejezést itt is a fenti értelemben használjuk) elhatározások születtek Quebecben. Nem kevesebbről van szó, mint a feltétel nélküli fegyverletétel hires követelésének elejtéséről. Az erről szóló hirt első ízben a Német Távirati Iroda közli Lisszabonból és a lapunk belsejében reprodukált közleménynek mint ahogy a külpolitikai hírek olvasásában jártas olvasó már az első pillantásra megállapíthatja, nincsen hivatalos jellege, hanem a hivatalos közlemény meglepetésének az élét akarja letompitani. A hír arról is tudósit, hogy a québeci határozatok értelmében a tárgyalásokon elkészített nyilatkozatot intézik Németország szövetségeseihez. A felhívás három követelést és három biztositást foglal magában. A követelések a következők:

1. Azonnal el kell szakadni Németországtól.

2. Rendelkezésre kell állani a szövetségesek Németország elleni háborújának továbbvitelénél.

3. El kell fogadni egy angol—amerikai— szovjet megszállást.

Az Unconditional Surrender elvének ilyen értelmű megváltoztatása kétségtelenül azt akarja elérni, hogy a Németország oldalán harcoló európai államok tömegeinek a békére való vágyakozásuk konkrét és cselekvő megnyilvánulásában politikai fegyvert juttassanak. Ha tüzetesebben vizsgáljuk a három pontot, megállapíthatjuk, hogy a casablancai értekezlet határozata lényegében semmit sem változott, formailag azonban a rideg, két szóból álló kifejezés helyeit adtak egy három pontból álló, feltétel nélküli ,.feltételt“.

A követelésekkel szemben három biztosíték áll:

1. Biztosítják a jelenlegi területi állományt azzal a megszorítással, hogy a háború utárt népszavazást rendelnek el és annak alapján uj határokat vonnak meg.

2. Biztosítják, hogy Afrika feltárásában azok az államok is résztvehessenek, amelyeknek ez- ideig még nem volt saját gyarmati birtokuk.

3. Beavatkozási joggal felruházott részvételt biztosítanak számukra a békeértekezleten, amelyen uj Népszövetséget alapítanak, valamennyi állam hozzájárulása alapján.

A három ígéret a rövidség és a közhely- szerűség miatt nem nyújt alkalmat alaposabb taglalásra. A második ígérettől eltekintve, a biztosítékok régi kísérletek megismétlését kívánják megvalósítani s nem számolnak azzal, hogy a sorozatos kudarcok miatt a szkepszis, a közömbösség, az agyoncsepelt formulákkal szemben szinte egyhangúan terjed. Az Atlanti Charta valóban felsőbbrendü elgondolásai után ez a három biztosítók visszafejlődést mutat (itt ismét hangsúlyozzuk, hogy a fenti rövid kommentárt a Nemet Távirati Iroda jelentése alapján adtuk).

Ha valóban az angolszászok két vezető személyisége állította össze ezt a három-három pontot, véleményünk szerint közvetlen cél elérésére tettek. Úgy gondoljuk, hogy politikai, startégiai fegyvernek szánták az európai belső front további megrendülésének céljából. Mihelyt az események ismét uj fordulatokat hoznak, a québeci kétszer három pont automatikuson megszűnik és átadja helyét az Atlanti Chartában foglalt elveknek.

Olaszország

Általában Olaszországot tippelik annak a területnek, amelyen Quebec elsősorban érezteti hatását. Semleges szakértők azt az élénk diplomáciai tevékenységet, amely egyrészt Rómában és a Vatikánvárosban, másrészt Lisszabonban észlelhető, annak tulajdonítják, hogy az uj olasz kormány minden energiájával igyekszik a québeci határozatoknak Olaszországon való kiteljesedését megelőzni. A Pest zürichi különtudósitója ezzel kapcsolatban azt Lrja, hogy Lisszabonban 9.7 olasz külüwvvrdszter részéről bizonyos kényszerű békekisérletck vannak folyamatban. Mir érhetnél azonban

ez a misszió? — ez a kérdés merül fel Rómában —, ha a németek még mindig erősítik defenzív állásaikat. Bizonyos — írja tovább a zürichi újságíró —, hogy ha a Badoglio- kormány engedne és békét kötne, Olaszország egy részét azonnal megszállnák a német csapatok. Északolaszország ez esetben két ellenséges hadsereg tüzebe kerülne és éppen az következnék be, amit eddig mindenáron cl akartak ke rolni; ket idegen hadsereg verekedne olasz földön.

De milyen feltételek mellett volna hajlandó Badoglio bekét kötni? — teszi fel tovább a

kérdést a Pest zürichi különtudósitója. „Nem akarunk feltétel nélküli kapitulációt“ — olvasható mindennap az olasz újságokban. Lz más szavakkal kifejezve annyit jelent, hüfrv Olaszország hajlandó a békére, ha feltételek elfogadhatók. A németekkel szemben, akiknek elegendő idejük volna, hogy fontos állásokat megszálljanak, nincs két ut. Világos, hogy a legfontosabb északolaszors/igi repülőtereket, különösen Lombardiában és Vcneziában a németek nem adhatják fel harc nélkül, mert ez esetben lehetségessé válnék Középeurópa legfontosabb ipari centrumainak bombázása, amelyek eddig az angol operációs bázisoktól lul- mcsszc voltak. Ebből következik, hogy Olaszországnak a közeljövőben minden rossztól félnie kell, akár békét köt, akár folytatja a háborút. A megoldás napról-napia nehezebb le»z. mind az országra, mind a lakosságra nézve — ez az olasz, sajtó felfogása —, fejezi be igen érdekes helyzetjelentését a Pest svájci különtudósitója.

NAGY JÓZSEF.

Biztosították Kolozsvár lakosságának téli burgonyaszüksógletét

KOLOZSVÁR, augusztus 23. Az elmúlt év r.rate'—— tapasztalatain okulva, amikor a város közellátási hivatala a bu.rgonyaelosztás körülményességei miatt a város burgonyaszükségletét csak aránytalanul kis mennyiségben tudta ellátni, már most, jó előre gondoskodott a város burgonyaszüksegletének bőséges és idejében való biztosításáról. Értesülésünk szerint

a közellátási hivatal makói és nyírségi gazdálkodókkal megállapodást kötött 600 vagon burgonya leszállítására, amelynek első részlete már a jövő hó elején megérkezik, folytatólagosan pedig addig szállítják, amíg mindenki megkapja a szükséges mennyiséget.

Az előzetes tervek szerint a fogyasztók fejadagját 60—70 kilogramban állapították meg, a burgonya kilója pedig előreláthatólag 35—40 fillér lesz. Minthogy a lakosság szükségletét a közellátási hivatal biztosítani tudja, lehetséges, hogy az őszi burgonya nem kerül szabad forgalomba. Nyári burgonyát azonban addig, amig a téli ellátásra szánt készletek megérkeznek, mindenki jegy nélkül vásárolhat. Különben a közellátási hivatal a burgonyakiszolgáltatás módjairól e héten részletesen tájékoztatja maid a fogyasztóközönséget.

Kratochvil Károly nyugalmazol! altábornagy, az egykori fellegvár! börtönceilában elmondja kálváriájának történetét

KOLOZSVÁR, augusztus 23. (Az Ellenzék munkatársától.) Az egykori fcllegvári börtön előtt, a Székely . Hadosztály ünnepe Kratochvil Károly altábornaggyal és vitéz Kászoni Zoltán ezredessel, a fcllegvári román börtön másik egykori lakójával a cella rácsa előtt állunk és emlékezünk huszonhárom és messzi, messzi távlatából.

Lene az uj magyar katonanemzedék, egy eljövendő uj székely hadosztály fiai, napsugaras arcú székely fiuk böngészik az emléktábla márványba vésett sorait. Nem látni őket, mert eltakarják a boltives falak. De a hangjukon érezni, hogy kemény az arcuk és az öklük feszül.

Az altábornagy fölött nyomtalanul mult el

ez a negyed évszázad. Legfeljebb a szürke szeme nézése lett még áthatóbb és az arca lett keményebb, ha lehet.

Kemény katona Kratochvil Károly, a Mária Terézia Rend lovagkeresztes vitéze, de most még mindig meghatódottság rezeg a hangjában.

Nem csoda. Huszonnégy év után ismét hadosztálya élére állhatott és diszmenetben vezethette el az annyi vért, árnnyá dicsőséget látott Székely Hadosztály még életben levő egykori tagjait az emléktábla alatt.

Árról kérdezem az emlékezés pillanatában, hogy volt, mint volt?

— Hol fogták el altábornagy urat?

— Brassóban, 1920 február 6-án. Hideg, kemény tél volt. Odahaz ültem a szobámban. Este fél 11 körül dörömböltek az ajtómon), megdöbbenten nyitottam ajtót és legnagyobb meglepetésemre román tisztek, köztük egy hadbíró, akinek a rangját nem tudom, törtek rám. Kijelentették, hogy a román állam elleni bűntett címén letartóztatnak. A főtéren át kisértek az ügyészségre, meg a fegyházba. Rámzárták a cella ajtaját. Az ablakon süvített a szél. Akkor láttam a debacle legnagyobb visszahatását: egy magyar ezredes ilyen helyzetbe kerülhet egyáltalán. Nem is fütötték a cellákat. Késő este kopogtak a cellámon és fel- kísértek az emeletre, ahonnan valami foglyot nagyhirtelen átvittek valahova máshova. Ez már fütött cella volt. Itt voltam három nap, három éjjel. Egy éjjel két tiszt jött értem, hogy szedjem össze magam hirtelen, mert megyünk tovább. Akkor tudtam meg, hogy Hautzinger nievü vezérkari századosomat, aki ma vitéz Jány Gusztáv, a 2. honvéd hadsereg dicső parancsnoka, Gross vezérkari századost, a későbbi vitéz Nemerey altábornagyot és Szotyori Nagy Gyula vezérkari századost, aki ma szintén nyugalmazott altábornagy, ugyancsak letartóztatták. Kivittek az állomásra és mondhatom, velünk, akik civilben voltunk már, de mégiscsak magasrangu katonatisztek, nem a legeurópaibb módon bántak . . .

Megkeményedik a szürke szeme, amikor erről beszél, szinte maga előtt látja 'a szörnyű élményt és előttünk is megelevenedik a lehetetlen, a soha többé be nem következhető valami, hogy egy magyar ezredest, román szuronyok között kísérhessenek.

— Nagyváradra vittek — folytatja tovább —, szuronyok, ellenséges szuronyok között vonultunk be Nagyváradra. Valamikor én a 4. nagyváradi honvéd gyalogezred parancsnoka voltam. Amikor a világháború végén, 1918 november 27-én a Piavétői jövet bevonultunk Nagyváradra csapatainkkal együtt, a polgármester, a nőegyletek, az egész város rivalgó zeneszóval fogadott. ,,Felemelt fővel jövünk haza, mert megtettük kötelességünket“ — mondtam akkor az ezred nevében és virágeső közepette vonultunk el a laktanyáig. Most ugyanezt az utat román különítmény sorfala közt rabként kellett megtennem. Körülbelül másfél hónapig voltam Nagyváradon. Onnan Szamosujvarra vittek át, ahol Rózsa Sándor betyarvezer egykori cellájába zárlak. Itt kellett raboskodnom, mint a haramiák parancsnokának, mintha raboltam, öltem, gyilkoltam volna, végre mégis tárgyalásra került a sor. Akkor hoztak át Kolozsvárra. Három napig tartott a tárgyalás. Erről részleteket nem mondhatok, mert ez még rqai is titok. Tény az, hogy

hü székelyeimet, akik önként adták ki kezükből a fegyvert, fegyverrejtegetésért fogták vád alá.

Egy őrnagyom, Boros nevezetű, öt évi kényszermunkát kapott, a többiről nem is beszélek.

Nézzük az egykori börtönt. Ma is rajta a rács, de bent egyszerű szoba, világos, tiszta falak, altiszti szoba, ha jól nézzük. Mennyit tudnának mesélni ezek a falak. Nézzük a falakat Szenc-Kereszthegyi Kratochvil Károly nyugalmazot altábornaggyal és most még egyszer átviharzik lelkűnkön a fogadalom, bennem különösen, mert én vagyok az uj magyar kstonanemzedék: „Amig a kezünkben kard, addig a magyar rab nem lesz soha.“

ÓVÁRI-ÓSS JÓZSEF. „

ÖNGYILKOS AKART LENNI, MERT FÉRJE NEM FOGADTA VISSZA. Szatmár- ról jelentik; Az őrszemes rendőr szombaton este nagy csoportosulásra lett figyelmes az utcán. Amikor odament, a földön egy jajve- székelő asszonyt talált, aki azt ordította, hogy véget vet életének még az éjszaka. Igazoltatása során kiderült, hogy Kajái Gézánknak hívják. Előadta, hogy azért akart megválni életétől, mert különváltál! élő férje nem fogadta vissza. Évekkel ezelőtt költöztek külön éj most, amikor összetalálkoztak, közeledni próbált férjéhez, az azonban elkergette s amikor nem akart elmenni, megverte. Mivel az asszony kijelentette, hogy öngyilkossági szándékával felhagy, szabadlábra helyezték, míg férje elleni testi sértés és közbotrány okozása miatt megindult az eljárás.

EJTŐERNYŐS BOLSEVISTÁKAT FOGTAK EL BULGÁRIÁBAN. Isztan- bulból jelentik: A bolgár határ közelében egy szovjet repülőgépről hat ejtőernyős bolsevista ügynök ereszkedett le török területre. Mind a hatot azonnal letartóztatták és internálták.

1*K3 auguszt u s 2 3. *

Besztercei napló

TANÜGYI SZAKLAP BESZTERCÉN. Bcszu*rc<FN aszód megye általános tanitoegyc- sületc választmányi ülésén elhatározta, hogy egy tanügyi szaklapot indít. Bcszterce-Na./ód- nic-gyében a magyar, szász, román nevelők munkája sorár» a nevelési problémák olyan sokréleségc s annyi sajátossága merül fel, hogy azok megvitatására egyfelől Beszterce-Naszod magyarsága életkérdéseinek, nevelési adottságainak feltárására másfelől, feltétlenül hiánypótló munkát végezhet egy tanügyi szaklap. A tanügyi szaklappal a Besztercén megjelenő időszaki lapok száma ötre emelkedne, ami vidéki viszonylatban elég jelentős szám. Besztercéi) három hetilap jelenik meg, pénteken a Besztercéd Hírlap, csütörtökön a Siebcnbür- giíchc Deutsche Zeitung és szerdán a román- nyelvű Saptamana. Időszaki sajtótermék még a Besztercenaszód Vármegye Hivatalos Lapja. A lap háromhetenkent 9400 példányban jelenik meg.

BESZTERCE VÁROS KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSE. Beszterce város képvisel "testületé a városházi újonnan átalakított üléstermében rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés tárgysorozatának első pontja volt a polgármesteri jelentés az 1943. évi költségvetés kormányhatósági jóváhagyásáról. A belügymL r.iszter Beszterce megyei város háztartási alapjának 1943- évi költségvetését 1,387.740 P. szükséglettel, 1,149.863 P. fedezettel és így 237.877 P. hiánnyal jóváhagyta. A hiány fedezésére 341.000 P.-vel számításba vett állami adóalap után 70 százalékos pótadó kivetését engedélyezte. A költségvetéssel kapcsolatban megnyugvással állapította meg a jóváhagyó hatóság, hogy bár a költségvetés: keret nagymértékben megnövkedett és az előirányzat a folyó szükségleteken kivül jelentős beruházásokat is foglal magában, az államsegély mérsékelt felemelése mellett, a pótadó kulcsa a multévi szinten tartható. A tavasz folyamán besztercei zsidó birtokokra telepített atyhai telepesek és vitézek gyermekeinek beiskolázása szükségessé tette, hogy a város alsó részén a telepesek lakóhelyéhez közel óvodát és népiskolát létesítsenek. A telepeseknél családonként legkevesebb négy, de öt, hat. nyolc, dz, sőt tizenkét gvermek él. Besztercén a róm.

at. és rcf népiskolák mellett csak egy állami népiskola van. Előbb kettő volt. de a megnyílt polgárt leányiskola kiszorította tantermeiből a város alsó része felé eső állami népiskolát. A két népiskola a mult tanévtől a város középpontjában levő állami iskola épületébe zsúfolódott. Ez a körülmény annál indokoltabbá teszi a város alsó részében egy uj népiskola létesítését. A kérdés a rendkívüli közgyűlésen kedvező elintézést nyert.

LÉSTYÁN JÓZSEF RÓM. KAT. FÖES- PERES cgyházlátogatást végzett az óradnai róm. kát. egyházközségben. A teljesen rendbe- tett plébániatemplomban Szent József oltárt állítottak fel. Az egyházlátogatás napján a misét és szentbeszédet a főesperes végezte.

TILTOTT HATÁRÁTLÉPÉS. Toderik János 1941 szeptember havában, Burduhosz Oniszim 194z augusztus havában, mint ma- gy'ar állampolgár és honvédelmi kötelezettseg alá eső személy, Magyarország területét engedély nélkül elhagyta. Ezenkívül Toderik János 1941. évi szeptember 12-én Magyarországból Romániába menet Kosna község határában, Burduhosz Oniszim 194z augusztusában ugyancsak Kosna határában, s mindketten 194Ä júliusában Óradna község határában Romániából Magyarországra jövet az országhatárt^ engedély nélkül átlépték. A besztercei törvényszék honvédelmi vétség miatt Toderik es társa ellen inditott bűnügyben Toderik Jánost két havi, Burduhosz Oniszimot három havi fogházbüntetésre Ítélte.

ELKÉSZÜLT A BELSŐSZOLNOKI FŐ-. ESPERESI KERÜLET EGYHÁZKÖZIGAZGATÁS TÉRKÉPE. Léstyán József besztercei róm. kát. főesperes elkészítette a belsoszolnoki főesperesség egyházközigazgatási térképét,^ A térképen feltüntette, melyik községben milyen templomok, paróchiák vannak és a szórványok milyen távolságra esnek az anyaegyhaz- tól.

UJRENDSZERÜ HIRDETÉ,SI BERENDEZÉS. Beszterce város híreit még mindig dobszó utján adják köztudomasra. Minthogy az elavult, városba nem illő hirdetési módot az is nehézkessé teszi, hogy ebben a varosban, három nyelven kell mindent kihirdetni és a hirdető alkalmazott nem tudja magát egyforma helyességgel kifejezni magyar, német és román nyelven, a város vezetősége foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a mai viszonyoknak megfelelő hirdető berendezést szerelvén fel. Terv szerint központilag kezelhető, hangszórós hirdető berendezést állítanak fel. A különböző közérdekű híreket időnként beleolvassák a központban felállítandó mikrofonba és a város különböző részein felállított hangszórókon keresztül gyorsan és biztosan történik majd a hírszolgálat

SZERZETES LET: ARGENTINA I OLT KÖZTÁRSASÁGi ELNÖKE. Madridból jelentik: Gonzales, az Argentin köztársaság korábbi államelnöke belép a ferencesek rendjébe. Gonzales annakidején lemondott nyugdijáról és életét szegénységben töltötte