Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-23 / 189. szám
19 4 3 augusztus 23. ELLENZÉK 3 Bânffw Perene Az erdélyi arisztokrácia sokféle embertípust adott a magyar közéletnek. Nőtt ki belőle fejedelem és kancellár, államférfi ás politikus, aulikus és reformer, iró és művész, tudós és társadalomkutató, hadvezér és partizan. Es a nagy családfán, amelynek ágai egymásba gyakran visszatérnek, találunk címereseket, akiknek háza falára a tüzes emberi kéz ujjat már felírták a mene, tekel, fár észt. Ha Magyarországon forradalmat is csak gróffal le-, hét csinálni, akkor Erdélyben, hol revolúciós fejlődést a népek egymásközti örlődése pótolja, a szabadság és egyenlőség zászlaját éppen úgy ők bontják ki, mint ahogy a mezőgazdákat és iparosokat is ók szervezik. Nélkülük nincs Erdélyben irodalom, művészet, társadalmi élet, gazdasági érdekvédelem, ipar, kereskedelem, politika vagy karitász; erényeikkel és hibáikkal együtt mindig hozzátartoztak Erdély magyar közéletéhez. Ha van értelme annak a mondásnak, hogy a magasabb származás nem előjogot jelent az uralkodásra, hanem fokozottabb kötelességvállalást a közösséggel szemben, akkor ezt az elvet leginkább br. Bánffy Ferenc valósította meg. ki g évvel ezelőtt költözött el az élők sorából, A nemesség kötelez, s ö súlyos kötelezettségekkel indult el pályáján, mert a Tó- maj nemzetség vezető férfiak egész sorát adta a hazának, apja pedig a millenium karakán- miniszterelnöke volt. Bánffy Dezső Szolnok- Doboka és Beszterce-Naszód főispáni székéből hozta magával rettenhetetlen erélyét és sovinizmusát s a miniszterelnöki székben is Magyarország főispánja maradt, aki a nemzetiségekkel szemben az erős kéz politikáját kormányprogrammá emelte. Tudta, hogy az uj ezredév küszöbén választani kell Bécs és a nemzetiségek között. Nem követte Deák és Eötvös 67-cs hagyományait, akik mind a két irányba a békét akarták cs az ellenkezőjét tette annak, amit Irányi és Mocsáry ajánlott, Vállalta a népszerűtlen békét és barátságot Beccsel szemben, azért, hogy „a leg- sovmistább értelemben vett magyar államért'’ harcolhasson. Bánffy Dezső erős egyénisége rányomta bélyegét egész korára s egy ilyen apa mellett a fiúra csak a Herbert szerepe várhatott. De változtak az idők s a fiúnak olyan viszonyok között kellett helytállni, amelyek még több szívósságot és mélyebb emberi tulajdonságokat kívántak, mint a jubiláló ország nemzeti öntudatának hevítése. Az apa az első világháború előtt meghalt, a fut pedig a katonai pályáról visszatért földbirtokara, mely Trianon után román megszállás alá jutott. A hatalóm uj urai az apák vétkeit a fiákban igyekeztek megtorolni s a kolozsborsai 290o holdas Bánffy-birtokból mindössze 200 holdat hagyott meg a román agrárreforyn. Száz hold szántó es kaszáló, száz hold belsőség és erdő, ezen gazdálkodott Bánffy Ferenc egy nagybirtokhoz méretezett kastéllyal és személyzettel, amelyet nem bocsátott el állásából. Birtokát legnagyobb részben román falusiak között osztottak szét, de jutott belőle községi legelő, görög katolikus egyházi birtok és állami rezerva céljaira is. Nem szaladt kijárók után, nem tett az ellenfélnek kedvező politikai nyilatkozatot, hogy birtokát megmentse, nem Zúgolódott az agrárreform szociális rendelkezései ellen, hanem maradékvagyonából ott próbálta erősíteni a magyarságot, ahol vagyon- állagát nem veszélyezteti semmiféle kisajátítás. Ha testi hibája nem akadályozta volna, a kisebbségi magyarságnak ő lett volna egyik politikai vagy társadalmi vezető egyénisége, mert személyében sok tulajdonság egyesült, ami az emberekben csak kiilön-külön szokott előfordulni: fölényes intelligencia, széles látókör, biztos itelet a döntésnél és erély a végrehajtásban, erkölcsi következetesség s mindern k felett a ncpe szeles rétegeivel együttérző magyar szív. De ha vezetőszerepet nem is vállalhatott, az erdélyi magyarságnak húsz even át élő lelkiismerete volt. A kisebbségi életet a maga teljességében élte át, a mező- gazdaság éppen úgy érdekelte, mint a történelem, egyháza ügye, mint az irodalom, a falusi nép, mint az értelmiségi fiatalság. Nem várta, hogy hívják, ő ment mindenüvé kezdeményez- ni, figyelmeztetni, toboror.m és adakozni, ha kellett. A közösségi munkában nem válogatott, az alapítvány tevést éppen olyan természetesnek vette, mint az előfizetések gyűjtését. Nincs Szarna annak a sok névtelen adománynak, amivel magyar intézményeket, szegényeket, írókat cs irm-olvasni nem tudókat szorult helyzetükből kisegítette. Ha meghallotta, hogy valahol kulturház vagy napközi otthon létesül, népkönyvtárat állítanak fel vagy folyóirat indul, személyesen megjelent, vagy levelet irt es felajánlotta támogatását. Kolozsborsára egyetemi hallgatókat hivott meg vendégnek a falvakat tanulmányozni, még amikor a falukutatás nem volt divat. Az erdélyi magyarság történetének megírására kitűzött pályadijára nem talált megfelelő pályázót. A tok szónál többre becsülte a cselekvést és róla is tettei beszélnek. Ha egészsége és a körülmények megengedik, intézmények örökítenék meg a nevét, mert megvolt benne Erdély Széchenyijének alkotási vágya. így csak azok emlékeznek reá, ha emlékeznek, akiknek a terhét hordozni segítette. A história sok nevet fel szokott jegyezni, vannak, akik úgy esnek bele, mint Pilátus a credoba. Az emberek értékelése pedig a köztudatban rendesen aszerint alakul, hogy kiről KOLOZSVÁR, augusztus 23. (MTI.) A Honvédségi Közlöny legutóbbi száma a következő legfelsőbb kéziratot közli: „Kedves vitéz Jány vezérezredes! Közel 40 évi szolgálati idejére hivatkozással előterjesztett kérésének őszinte sajnálkozással helytadok és Önt a m. kir. második honvédhadjereg parancsnoki szolgálati állása alól felmentem. A felmentés alkalmával különös megelégedéssel és elismeréssel gondolok azokra a kimagasló és eredményteljes szolgálatokra, RÄKOSMEZÖ, augusztus 23. (MTI.) Leveritbeifjuságunk hazafias nevelését és a legkorszerűbb fegyvernemekben is elsajátított műszaki készségét nagyszerűen bemutató országos ünnepség- színhelye volt vasárnap délután a nagyrákos! levente ejtőernyős szakkiképzési tábor. Hatalmas seregszemlén avatták fel az elsft levente ejtőernyős ugrótornyot, amely a, maga nemében egyedülálló egész Európában. A vasból és a cél bőt készült,, piros-zöld festésű ugrótorony Rákosimezőn emelkedik az égbe. 89 méteres magasságával minden más nemzet hasonló építményét méterekkel felülmúlja. Az avatóünnepségre érkezett nemes csatái Gsatay Lajos honvédelmi miniszter jöttét kürtszó jelezte. A honvédéími miniszter elléip-ett a. dísz- század előtt és elfoglalta helyét a díszem elvén yen. Vitéz Hajnal Alajos ezredes, parancsnok ismertette a torony megépítésének történetét, majd KOLOZSVÁR, augusztus 23. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a hivatalos lap pénteki számában megjelent rendeletével intézkedett a lelkészek és segédlelkészek jövedelemkiegészítő államsegélye és korpótlékilletryénye után való külön pótlék megállapítására vonatkozólag. A rendelet szerint a törvényesen bevett vallásfelekezetek lelkészei és segédlelkészei az 1909 : XIII. te. 1. paragrafusa alapján járó lelkészi jövedelemkiegészítő államsegély után ez év julius 1. napjától kezdve, havonként külön pótlékban részesülnek. Külön pótlék fejében a lelkész annak a havi összegnek 32 százalékát kapja, amely a lelkészt julius 1. napján jövedelemkiegészítő államsegély alapösszege címén megillette. Ha a lelkész jövedelemkiegészítő államsegélye után a jelen rendelet hatálybalépésekor a 9500—1941. M. E. számú rendelet 24. szakaszának (1) bekezdése alapján már részesült — legfeljebb 7% — külön pótlékban, abban az esetben a jelen rendelettel szabályozott pótlékot akként kell megállapítani, hogy annak ö'sszege az idézett rendelet alapján már folyósított külön pótlékkal együttvéve se haladja meg az államsegély alapösszegének 32 százalékát. A segédlelkészekre a rendelet így intézkedik: Külön pótlék fejében a segédlelkészt j és a segédlelkész által élvezett ellátás fe- j jében a lelkészt annak a havi összegnek l 20 százaléka illeti meg, amely a segédlelmennyit írnak az újságok, vagy pedig a társadalmi és hivatali ranglétrán ki milyen fokozatot ért el. A kisebbségi élet nagy tanitasa volt az erdélyi magyarság számára, hogy az emberi értékek hierarchiája nem a hatalom kisebb vagy nagyobb mértékben való birtoklása után igazodik, hanem a közért végzett munka tehet csak különbséget magyar és magyar között. S ha többségi sorsban is a kisebbségi élet íratlan törvényei szerint akarunk cím, akkor nem feledkezhetünk meg az öt évvel ezelőtt elhunyt Bánffy Ferencről, mert általa az erdélyi mult egy darabja figyelmezteti a magyar jövőt: az igazi nemesség nem örökölhető, hanem azt maga-magának szerzi meg az, aki a legtöbb áldozatot hozza a közösségért, amelyeket Ön csaknem négy évtizedes szolgálati ideje alatt úgy ai mult háborúban, mint békében különböző beosztásokban, de különösképpen a most folyó háborúban mint hadseregparancsnok rendkívül nehéz viszonyok között a haza és a honvédség érdekében teljesített. Kimagaslóan eredményes és rendkívül értékes teljesítményeiért Önnek újólagos különös dicsérő elismerésemet fejezem ki. Kelt Gödöllő, 1943. évi augusztus 5. napján. CSATAY sk. HORTHY sk.“ Oatay Lajos honvédelmi miniszter mondotta el avatóbeszédét. Hangoztatta, hogy a nemzet létét, jövőjét csak akkor láthatjuk biztosítottnak, ha testben és lélekben is egészséges fiatal magyar nemzedéket nevelünk és ha ez a nemzedék az önfeláldozó hazaszereted eszményeit példázza. Ennek a hazának szüksége van erős idegekkel rendelkező, nyugodt fővel gondolkodó fiatalokra, akik nem vesztik el a fejükül a veszély idején. Ezután a levente ifjakhoz fordlulva, többek között ezeket mondotta.: — Legyetek méltók azokhoz a hősökhöz, akiket nem kalandvágy és kapzsiság, hanem a kötelesség hívott, a harcmezőre. Ezután átadta az ugrótornyot hivatásának, a magyar ifjúság hazafias nevelésének. A miniszter hosz- szantartó, lelkes tapssal fogadott beszéde után nagy ejtőernyős bemutatóra került sor. késznek és a neki nyújtott ellátás fejében a lelkésznek a jövedelemkiegészítő államisegély címén ez év julius 1. napján hatályban volt jogszabályok és miniszteri rendelkezések szerint jár. A törvényesen bevett vallásfelekezeteknek az 1913 iXXXVII. te. 1. és 9. paragrafusai alapján korpótlékban, illetőleg korpótléksegélyben részesülő lelkészei és segédlelkészei a korpótlékilletmé- nyük után ez év julius 1. napjától kezdve havonkinit külön pótlékot kapnak. A külön pótlék fejében annak a havi ösz- szegnek 20 százaléka jár, amely a lelkészt, illetőleg a segédlelkészi korpótlékillet- mény' címén ez év julius 1. napján hatályban volt jogszabályok és miniszteri rendelkezések szerint megillette. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A KENYÉRMORZSA ÉS A KÉTSZERSÜLT LEGMAGASABB ÁRA. A hivatalos iapban megjelent rendelet szerint a kenyér- morzsa legmagasabb fogyasztói ára az ország egész területén kilónként a következő: i kilónál nagyobb tétel 1.20, félkilós 1^30, negyedkilós 136, 10 dg.-os 1.50 pengő klónként. A fehér morzsa 1 kilónál nagyobb tételben kilónként 2.40, félkilós 2.50, negyedkilós 2.56, 10 dkg. 2.70 pengő. A kétszersült ára csomagolás r,léikül 2.70, csomagolással 3.20 pengő. A rendeletben megállapított árakat csak olyan áruért szabad felszámítani, melyek burkolatán az előállító üzem neve, telephelye és az előállításhoz felhasznál anyag és tiszta súly fel yaa tikifCctve. Egy kérés a Kisgazdapárthoz A sajtóból értesültünk arról, hogy a Független Kisgazdapárt csütörtökön pártértekezletet tar« tett. A pártértekezlet Tüdy Zoltán előterjesztésében foglalkozott az erdélyi iparrevizió ügyében a párthoz érkezett megkeresésekkel és beszámolt arról, hogy a párt beadványát személyesen adta át Kállay Miklós miniszterelnöknek. Az újabban a párthoz érkezett információk ismertetése után elhatározták, hogy ismét beadvánnyal fordulnak a kérdésben a kormányhoz. Az iparrevizió tudvalévőén egy célt szolgái: szakképzett magyar keresztény embereknek juttatni iparűzési lehetőséget. Mi Erdélyben s különösképpen az Erdélyi Párt mindent elkövet, hogy az iparrevizió kérdése minél előbb nyugvópontra jusson, olymódon, hogy az átállítás következtében minél több magyar egzisztencia létesüljön Erdély földjén. Sajnos, a kérdés még mindig nem oldódott meg teljes mértékben s ezért örömmel fogadunk minden jószán- déku támogatást. Újabban azonban olyan jelenségek mutatkoznak a politikai életben s olyan felfogásoknak adnak nyilvánosan hangot, melyeket nem Írhatunk alá. Ez a felfogás és ez a hang a zsidókkal kapcsolatban nyilvánul meg. A zsidókérdésben — melyet soha nem tekintettünk konjunkturális problémának, hanem mindenkor a magyar sorskérdések egyikének — nem változtattunk véleményt, mint ahogy váltó« zatlan minden irányban eddig elfoglalt álláspontunk. Tekintettel arra, hogy a Független Kisgazda- párt aktiválódása a magyar politikai élet újabb színeződését jelenti, szeretnénk bizonyos kérdésekkel tisztába jönni, különösképpen, hogy a kisgazdapárt szükségét látta annak, hogy Erdélyre is kiterjessze szervezési munkáját. Ezért arra kérjük a kisgazdapárt országos ügyvezető-elnökét, hozza nyilvánosságra azt a beadványt, amelyet az erdélyi iparrevizió ügyében pártja nevében Kállay Miklós mi* niszterelnöknek nyújtott át. Zgcra eiaté-változás a Báth ^ ry-Äpor Szemináriumban Szent István napján bensőséges hangulatú házi ünnepség keretében vett búcsút » Bátho. ry_Apor Főiskolai In terna tus ifjúsága távozó igazgatójától, dr. Ocskó Lajostól, akit a pia:- rista rend bizalma a. debreceni rendhátz házfőnökévé nevezett ki. A városszerte tisztelt igazgató harmincegy évet tö'tött Kolozsváron az ifjuságnevelés szolgálatában s ebből hét évet teljesen az egyetemi és főiskolás ifjúság,, nak szentelt mint ez ősi Báthory.Apor Szemű nárium igazgatója. Vezetése alatt a kisebbségi években valóságos gyüjtőfészke vo’t az intézet a magyar ifjúságnak szívós vezetői munkájával a mostani háborús időkben is zöklke- nésmentessé tette ae intézeti ifjúság ellátását* Az otthon lakói valósággal édesatyjukként tisztelték a jóságoslelkü, csendesen és áldozatosan egészen az ifjúságnak élő igazgatót. Az ifjúság hálás szeretetének megnyi'atkoj zása volt a bucsuünnepség. amelynek kereté^ ben Székely József gyakorló tanár hálás szavakkal köszöntötte Ocskó Lajos igazgatót, méltatta nagyjelentőségű munkáját s> átadta' s volt és mostani növendékek nevében az ifjúság ajándékát. Utána Lantos-Kiss Antal egye-, temi ifjúsági lelkész köszönte meg Ocskó Lajosnak an egyetemi ifjúság körében kifejtett értékes ’elkiveztői munkáját. Az üdvözlés sekre meghatott szavakkal mondott köszönet tét a távozó igazgató. ( A Báthory-Apor Szeminárium uj igazgatóját vá Csendőr Jenő gyergyótölgyesi plébánost nevezte ki az egyházmegyei hatóság. Szemé* lyében olyan, gyakorlati gondolkodású férfiú került az intézet élére, aki eddigi papi pálya* futása során mindig megtalálta az utat az ifj jusághoz s akit irisztelepi plébánossága és a Szent Mihály_plébánián teljesített adminisz« trátori működése alapján széles körökben ismer és becsül Kolozsvár társadalma. Gsendől Jenő igazgató már át is vette a nagvmultu intézet vezetését. ÜZLETI könyveket és könyvelési papírokat legolcsóbban az „Ellen* zék*‘ könyvesboltban vásárolhat, Kolozsvár, MáJpás király-tár 9, Tetáioa 11—-99, —^ MIKŐ IMRE. Felmentette a kormányzó vitéz Jány Gusztáv vezérezredest a 2. hadsereg parancsnoki állásától „Ennek a hasának szüksége van olyan fiatalokra, akik nem vesztik el a fejüket veszély idején!“ Felavatták a leventék 80 méter magassága ejtőernyős ugrótornyát A lelkészek és segédlelkészek államsegélyét külön pótlékkal felemelték
