Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-07 / 77. szám

KŐ.VVVMR, iuL£o O-«"!21* BUD.1PE1? 0r3 zá3h áz t ír ff I? XT •Nri »ír KEDD, 1542 április ?. âîîâ 13 RliuCÁ* • Smmztíséi és fcíaeSóSiIvatsf: SsSazsv r, ll’iahalci íS„ í. busIíI. Telsfan: 11—-3 9. Nyouia: ls?eiesi-atca 8. száüi. Telefon sz.: 28—23 ALAPÍTOTTA: BiRTHA MIKLÓS liadőfslaléQnos: FELLES %, Saiezsfár. EIßfizetäsl ára*: fcaiaaîa 4.7& aepeöévFS 8. félévre IS. Mész éw* 32 mn ü Esronsfadti öbölben m néAnefek cn@gs@soitisitefték a Szovjet bolti-tengeri hüjéhsifiéf légitámadás ét»t© Caylcm fontosabb katonai célpontjait * JESgy nap alatt @9 helységből vevték Mi a vöpösO&et a német csapatok. BERLIN, április 7o Katonai helyről az alábbiakat közölték <s Német Távirat* Irodával a vasárnapi hadi jelentés kiegészítésekén : Lemngrádnál és Kronstadtnál a Szó vjel keletítangeri hajóhadának maradvá­nyai ellen intézett támadásnak az ,,Októberi forradalom“ és „Marat“ csatahajók, valamint a „Maxim Gorkij“ és „Kiroff“ korszerű nehézcirkálók es ek áldozatul és ezzel megpecsételődött a Szovjet balti tengeri hajóhadának sorsa, (MTI. ) Ji német haderő ét helységei f©§lelt el a siewjjef Itöxéps® a re vonalán BERLIN, április 7. (MTI.) A Führer főhadiszállásáról jehintik a Német Táv- irati Irodának: A vederó' főparancsnok­sága közli: Á keleti arcvonalon a Szovjet több helyi jellegű támadó kísérletéi meg­hiúsítottuk. ! A középső szakaszon az ellenséget 69 községből kivertük. A Szovjet vesztesé­ge foglyok és halottak százain kivül 47 ógpu, 27 gránátvető, 132 géppushg, és nagymennyiségű lőfegyver. Vasárnap 47 szovje repülőgép pusztult el, ré­szünkről nem volt veszteség. A német légi erő eredményes éjszakai támadást intézett a Szovjet Ribinszkhen levő rer piilőgyára, valamint Moszkva katonai célpontjai ellen. i A déli partvidéken egy nagyfontosságu ipar.elepet bombáztunk. Angol repülőgé­pek Nyugatnemetország különböző hely­ségeinek, különösen Bonvrvak a lakóne­gyedeit támadták. A polgári lakosság kö­rében több halott és sebesült áldozata van a támadásnak. Katonai kár nem keletke­zeti. Több középület megrongálódott. A légelháritás és az éjszakai vadászok 3 an­gol gépet lelőttek. Nemef harci gépek Lenin gr ódnál és a kronstadti öbölben támadták a Szovjet balti engeri hajóhadának maradványait. 2 csatahajót és 2 cirkálót nehéz és a leg­nehezebb bombákkal eltaláltak. Egy angol bombázó kötelékből a német légvédelem és vadászok 14 gépet lőttek le. Újabb angol támadás Páns lakónegyedei ellen BERLIN, április 7. A DNB jelentésé szerint április 6*ra virradó éjszaka angol repülőgépek újabb támadást intéztek Pa­ris ellen. A lakónegyedekben csekélyebb károkat okoztak q homhík. ÍMTÍ.\ ben a végleges eredmény közzététe­lét el kellett halasztani. A végleges eredmény közzétételé nek elhalasztásához hozzájárult a muzulmán liga Allehabadban hozott határozata is, vagyis mig Jinnah Cripps-szel tárgyal, döntést a nyíl vánossággal nem közölnek Az ahmayai muzulmán közösség értekezletén Hazrad, a közösség el­nöke kifejezésre juttatta, hogy ele gedetlen Cripps javaslataival ame lyek ellentétesek a muzulmán ér­dekekkel. Uj-Delhibői az OFI-iroda. jelem . hogy a kongresszus szervező bizott­sága vasárnap kétórás ülést tartott. Azad később kijelentette, hogy a leg­fontosabb döntést minél hamarabb minden bizonnyal nyilvánosság-* hozzák. (MTI.) Angol jelentés szerint Uj-Delhiben Cripps a legközelebbi sajtóértekez­letet szerda délelőttre hívta össze. Nehm Boeseveit személyes megbízottjával, Johr&onnal tárgyalt STOCKHOLM, április 7- (MTI.) A DNB közli az angol hírszolgálat je leütését, amely szerint Ghánái Uj- Delhiből visszatért Wardháha. Nehru vasárnap este 2 és fél órai tárgyalt Johnsonnal, Roosevelt sze mélyes megbízottjával Ez volt az első megbeszélés, amit Johnson In j dia politikai vezetőivel folytai, hog\ megállapíthassa a nehézségek kiku I szöbölésének módját. (MTI.; i Sulyos zavargások voltak Belfastba» í LISSZABON, áprils 7. A Steíani-iroda je ! lentése szerint Belfastban sulyos zavargásod j történtek. A rendőrség megakarta akadályé, j ni, hogy az ir hazafiak megünnepeljék Í91< j Lusvétiát. Ekkor Dublinban nagy összecsapj I volt. az angolokkal és 106 angol" katona áídu- t zatul esett az összeütközésnek. Megtorlásul IS üt agyoalőtieJk­AMSZTERDAM, április 7. A DNB közli az angol hírszolgálat újdelhii jelentését, hogy azt a sajtóértekez­letet, amelyet kedd délelőttre hívtak össze, nem tartják meg. Ekkor hoz- "ák. vűüia ugyanis nyü valósságra a végleges döntést, de úgy látszik, hogy azután a közlemény után, me­lyet hétfőn adott át Azad, a kon­gresszus elnöke Crippsnek, szüksé­gesnek tartják a helyzet további megvizsgálását Ennek köveik ez.bé­(P.) A jelzőkkel olyan takarékosan \ és óvatosan bánó magyar tör- j ténelem ,,gens fldelissima“, leghűsé­gesebb nép cimévei tüntette ki du- j iuavölgyi törekvéseink állhatatos | fegyvertársát, a rutén népet. A de­rék rutének viharos múltúnk folya- j mán, éppen észbontóan fenyegető veszedelmek közepette mutatták aneg, hogy ők nem akarnak egysze­rűen nemzetiség lenni ezen a táj­egységen, nekik ez a hazájuk, csak Itt élhetnek, itt alkothatnak szépet és nagyot, itt dolgozhatnak társa­dalmi és gazdasági életük biztonsá- i gáért, itt gyarapíthatják szép mű­veltségüket; s ebből a tiszta meglá­tásból mindig le tudták vonni a jó­zan következtetést? tehát a Dunatáj legnagyobb népével, a terület védel­mezőjével egy ösvényen kei! halad- uiok. Ez a ragyogó történelmi meg- j látás sugallta a rutén nép történél- | mi jelentőségű tetteit. A ruténség soha nem futott ingó- j lányokba lidércíény után, nem haj- \ szolt szivárványos ábrándokat. Bá­mulatosan megfontolt Ítélettel min- jj áig meglátta a történelmi törvény- jj szerűség hatóerőit s azok szerint j rendezkedett be. Csodálatos-e hát, jj hogy mindig egymás mellett vol- j tunk? A hazánkra zúdult viharok ! mináíg egymás mellett találták a J magyart és rutént. Nem, ez nem csodálatos; ez természetes. Velünk tartottak a kuruc vitézi korban, a íeghősibb, mert legre- ménytelenebb magyar önvédelem ‘(tábortüze,s, tárogatós, szabadság- zászlós világában is. Velünk szál­lottak táborba, velünk küzdöttek a „rólunk, nélkülünk“ határozó bécsi Snkény ellen; velünk örvendeztek a diadalnak, velünk szomorkodtak a kurucok csillagának hanyatlásán s végül bujdosásába is elkísérték a kardot s lovat ki nem szolgáltató kuruc vitézekért. A magyar és rutén* nyelmü szellemi, néprajzi kutató­könyvek tanúsága szerint a rutén ; nép mindmáig olyan hűséggel meg­őrizte népdalaiban annak a katonás, virtusos szép korszaknak emlékét, mintha csak az ő külcn ügyéért szállott volna hadba. Pedig közös ügy volt, a föld, a haza ügye s igy mindenkié, aki lélekben, alkalmas volt a sorsérzésre.  második magyar szabadságharc idején éppen olyan lelkesedéssel se­reglettek Kossuth zászlói alá, mint a magyarság; ők is meghallották.; hogy; Kossuth Lajos azt üzente... Hz az Idő volt a magyar és rutén nép barátságának tüzpróbája. Ami­kor a kétfejű sasnak sikerült végre­hajtania a „divide et impera“, oszd meg őket és uralkodj felettük elvé­nek alkalmazását; egymással szem­be tudta fordítani a dunavölgyi nemzetiségeket, illetve ki tudta ját­szani őket a tájegység függetlenségi eszméjét hordozó magyarság ellen, akkor is volt egy eres s nekünk jól­eső kivétel, a rutén. A rutén nép sze­rencsés voit; értelmiségi vezetőréte­ge mindig elég éles tekintetű volt ahhoz, hogy valóban nagy távlato­kat belásson, nagy vonalakban ter­vezzen, vagy egységekben gondol­kozzék. Ez az értelmiség tudta s né­pével meg is érttette, hogy saját né­pi létük követelményeivel fordulná­lak szaaib©, mintegy történelmi jo­Egyre halasaid k az indiai kérdés me^aldásir© irányaié tárgyalások eredményének közzétételét gosaltsagukat tagadnak meg ma­guk, ha a döntő befolyású geopoli­tikai tényezők, & néplélekből kitép- hetetler hagyományok, a szép mult s az egyszer helyesen felfogott népi érdek ellenére, mai fontos államal­kotó jellegükből önként kivetkőzve, idegen nagyhatalmi érdekek eszkö­zeivé jelentékieleneűnének. A rutén nép a múló cseh megszál­lás alatt is hü maradt önmagához: soha nem illeszkedett be a megszál­lók „átszervező“* rendszerébe. A fel­vidéki magyar irodalom és a rutén nép irodalma is azt bizonyítja, hogy a magyar és rutén nép akkor is vállvetve haladt, mert sem ők, sem mi nem tántoroclhattunk el a föld szabadságigényéiől, amely 1935 március 15-én, a magyar szabadság­ünnepen végre számukra is ujra el­kezdődött. Á ruténeknek nem volt szükségük holmi uj lelki berendezkedésre, hi­I szén testvéri együttélésünk ott foly- I Hatódhatott, ahol két évtizeddel I előbb erőszakos betolakodók meg- 1 zavarták. Nekik nem kellett átér- I fékelniük saját életüket, hanem ; csak kibontaniuk a körös mult és 1 együttes munka zászóit, amelyért i velünk áldoztak, szenvedtek. A ru« j lén nép a katolicizmusával Is Nyu- I gáthoz van kötve s Kelet merev hi- j rant in izmusa, pravoszláv hitvilága, vagy töriénelemtagadó bolsevizmu- sa éppen annyira idegen a gondol­kozásától, mint a miénktől. Tehát j még a lelki alkati tényezői is meg- j vannak ennek a néptestvériségnek, amire csak valóban józan gondolko­zása, messzire tekintő népek adhat­nak ilyen ragyogó példát. A rutén népű élet egyik legutóbbi ! tünete is ennek a néptestvériségnek j irányvonalába esik; a munkácsi ru- I tén tanítási nyelvű gimnázium hu- I szonct tanulója jelentette az igazga- I lóságnak, hogy felvették a magyar ! honvédségbe; további tizenkét taim- I ló kijelentette, hogy érettségi után nyomban jelentkezik katonai szol­gáíattételre, Meg keli csak figyelni kissé a/ Ilyen jelenségeket, Erdélyben kezdő­dött, Kolozsvárott és Székeiykere / taron s az Északkeleti Felföldön folytatódik, rutén középiskolai ifjú ság között. Vájjon nem azonos hon­védő szellemre kell-e gondolnunk a két magyar tájon? Meg vagyunk gyczö'dve, hogy jó utón járunk, ami kor olvasni kezdünk ezekben a je­lekben. Mert amikor jelek támad nak, könnyű a prófétának megmon­dani a jövendőt. Ez a jövendő pedig ismét, elválaszthatatlanul, egymás mellett találja a Dunatáj két testve rí népét, a magyart és a rutént Mindketten megértették, hogy nem­csak egymás ellen, de még egymás nélkül sem lehet jobban szolgálni a történelem beteljesülését, emberibb létformát kialakítani Tehát szüksé­günk van egymásra. Minden kérdés ami a Kárpátokon belül felvetődik egyszerre a mi ügyünk és az ők ügye és nem egyiké, sem másiké külön-külön. Nekik is, nekünk is ez az a föld, amelyen élni s halni keik Rákóczi népe jelentkezik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom