Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-07 / 77. szám
2 Gróf teleki Pái em'éke BUDAPEST, apritks 7. A roigy magjmr ullanifnrfiurtVL, nchai Teleki PáJnd, haléinak rUö évfordulója alkalmából ar. eres • mi!: var nem <*t ős/uite ki*}*,volettvl mtlékeze t meg. A Kerepes'uti -bírnál ti"/- 'olgetl .1 ucui/rl összességének képvisc iele. V Magyar Élet Pártjának tisztelgő küldöttségéi Üzinnyti-Merse Pál képvisr - •oliá. ' alólunk vezette, aki elhelyezte az «'mléke/.es koszorúja! a nagy halott vsir* ţari. As. európai hi ni tudósról, nemzet* nevelőről és államférfin!l fíenkő Géza emlékezett meg. Hangoztatta, hogy tani' iájával egybehangzó élete és önzetlen hazaszeretete mindenkor példaképpen rolgálhat a magyarságnak. A kühlö tség • i koszom elhelyezése után néma áhitat Ml adózott volt pártvezérének. A magyar kormány lelöki Pál emlé ének a legközelebbi minisztertanácson hó •K>L amikor testületileg jelenik meg a sírnál és helyezi le a kegyelet koszorúját. A miniszterelnökség tisztviselői kara is küldő tUségilcg koszoruzta meg néhai Te* leki Pál volt miniszterelnök túrjál. A koszorút SieA: László miniszteri osztály főnök belyez'e el a sírra. Az Erdélyi Párt megemlékezése Az Erdélyi Párt Teleki Pál egyéves bakának évfordulóján szintén koszorút he* lyezett el a Kerepes*uti siron. A koszom hatalmas szalagján a következő felírás volt: „Teleki Pál emlékét idézi halála •ilsö évfordulóján az Erdélyi Párt“. í^aizner iásas-emlélr nnenet randez i kolozsvári eg etem Az idén, junius 30-án lesz 40 éve annak, hogy Kolozsvárott 74 éves koráira elhunyt id. dr. Maizner János egyetemi /professzor, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem szülészeti és nőgyógyászati klinikájának első igazgat ót anária. A kiváló tudós, aki a világhírű Seimen el we is professzor oldala mellól került a kolozsvári orvossebészeti intézethez, tevékeny részt vett a Ferenc József Tudományegyetem megalkotásáról szóló törvénycikk előmunkálataiban és a& egyetem megszervezésében, Vácott 182-S-ban született. Elődei, mint szászországi nemesek kerültek Magyarországra és egyik őse 1681-ben Lipót császártól Sopronban indigenátust és magyar nemességet nyert. A tudós profesz- szor, bár nem volt kolozsvári születésű, mégis százszázalékos erdélyinek vallotta magát. A kolozsvári régi Beimagyar-, most Kossuth Lajos- utcán családi házat vásárolt, az egyetem első orvoskari ülésének emlékére 1872-ben bőkezű alapítványt tett, fiát, ifj. Meizner János orvos-tanársegédet, aki Kolozsvárott született és aki 1916 március 8-án hősi halált halt, erdélyi ezredben: a .marosvásárhelyi 9. honv. huszárezredben szolgáltatta, elhunyta előtt pedig könyvtárát végrendeletileg az egyetemnek adományozta. Most, halálának 40 éves fordulója alkalmából dr. vitéz Páll Gábor professzor, a szülészeti klinika igazgatója az elhunyt dir. Maizenr János professzor sírját a luteránus temetőben levő ,, Mai zner-k ért “-ben rendbehozatja és junius 30-án avatja fel a szülészeti klinika uj létesiítményeitt egy „Maiz- ner professzor emlékünnepély“ kapcsán. A napokban az elhunyt professzor unokája, Maizner János nagyváradi hírlapíró Kolozsvárott .lárt, ebben a tárgyban sietett dr. vitéz Páll Gábor professzornak segítségére lenni és nagy körvonalakban megbeszélték a junius 30-án tartandó emlékünnepély részleteit. ellenzti* Mezótelcgdl és puirtaujlak! THrgdy Jbtset * n»«ga, aóvéred: Telefdy Ilooa Aa báró Kapd Valeriinná, «sül. Telegdy Erziehet uackcbugal, unokartccoet, ral«.- mint az egész, rokonaiig «evében, inograDítal' szívvel tudatja, hogT • legjobb *«•*'vér, nagybácsi és rokon mezőteiegdi és pusztzujlakí Te egdy L.szíó ez Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület ügyvezető ulelnöke, ni. kir. tartalékos honvédlmszár százados, az Erdélyívszi Gazdasági Tanács tagja, me- zőtelegdi presbiter, volt egyházmegyei tőgondnok, a kardokkal díszített katonai érdemkereszt harmadosztálya, valamint a kardokk.il díszített ezüst és bronz katonai érdemérem, a Károly csapatkerszt, a Német Lovagrend tisztikeresztjének tulajdonosa, a császári német vaskereszt, a Poiosz kir. Fekete Sasrend és a Bajor kir. Hadikon" r lovagja, stb., stb. folyó hó 5-én délben hosszas és súlyos beleg 1után elhunyt. Gazdag lelki kincsekkel megáldott drága életét családjának, egyházának, nemzetének és gazdatársainak szemlelte/ Mának élt s mig életét övéiért és hivatásáért áldozta, hisszük: lelke beleépült az örökkévalóságba. Mélységes gyászunkba belekondul a feltámadást hirdető husvé1 harangszó: a boldog feltámadás reménye alatt búcsúzunk tőle. . Emléke örökre áldott! Földi porrészeit f. hó 7-én kedden dj u. ő órakor fogjuk az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület Majális-utca 24. szám alatti székházából a református egyház szertatása szerint, előre ment kedves fi !■ ege hamvai mellé, a házsongárdi temetőbe utolsó földi útjára elkísérni. Mezőtelegd és Kolozsvár, 1942 április 5-e fteghczddűleh a Suta üií^a-tdlioz vezdö ui ipüésfncft c masiM aüí CSÍKSZEREDA, április 7. A holyi jellegű közlekedés, a székelyföldi turisztika s a vele kapcsolato~ általános országismeret fellendítése érdekében az Erdélyi Párt Országos Központja, valamint az Erdély részi Gazdasági Tanács, Háromszék vármegye törvényhatóságával karöltve, lépéseket tett a kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumban egy, a Szent Anna-tóhoz vezető útvonal megépítése tárgyában. Az illetékes minisztérium nagy megértéssel fogadta a kérelemt s bár az útvonal megépítésére megfelelő hitelfedezet hiányában egy éven belül nem kerüJ- iamépi-tészeti hivatalt, hogy a terve bet sor, értesítette a Csíkszeredái államépi- tészeti hivatalt, hogy a tervezés előmunkálataira az engedélyt megadja s egyben ez év novemberéig elkészítendő építési tervet bekéri. A minisztériumhoz felterjesztett hereiem szerint a Szent Anna-tóhoz vezető ut a kézdivásárhely—sepsi- bükszádi kozutböl ágazna ki sa természeti szépségéről hires tó Nagy* csernád felőli oldalán végződne. így az uj útvonal érinteni fogja a torjai völgvben lévő, idegenforgalmi szempotból fontos természeti szépségeket is. \z útépítkezésre vonatkozó tervezési munkálatok központi irányításával a kereskedelmi és közlekedés- ügyi miniszter László István miniszteri műszaki tanácsost, a hid- rpités tervezési munkálatok irányításával pedig Steller Sándor tanácsost bízta meg. Letartóztatták a rzélhimoskoöó áldetekti veket KOLOZSVÁR, április 7. (Az Ellenzék munkatársától.) Többizben hirt adtunk arról, hogy ismeretlen egyének államrendőrségi detektivnek adva ki magukat, megjelennek egyes kolozsvári családoknál és ott külön- íéle ürügyek alatt házkutatást tartanak, fenyegetőznek és kisebb-na- gyobb összegeket kicsalnak a gyanútlan emberektől. A rendőrkapitánysághoz is már több jelentés érkezett az ügyben s ennek alapján hetek óta széleskörű nyomozást folytatott a rendőrség az ismeretlen •szélhámosok leleplezésére. A nyomozás eredménnyel is járt s a húsvéti ünnepek alatt sikerült a rendőrség közegeinek öt egyént elfogni, akik a város harmadik kerületének néhány utcájában egy nap alatt hajt családnál is megjelentek és „házkutatást“ tartottak. A rendőrkapitányságon előállított szélhámosok a kihallgatás során beismerő vallomást tetek s azt is elmondták, hogy még több bűntársuk van. A nyomozás és a vizsgálat az ügyben továbbfolyik, majd annak befejeztével az elfogott áldetektiveket átadják az ügyészségnek. Ezer székely leány ünnepe Kolozsvárott 115 rádió szakkönyvek: Magyar!; Amatőrlaboratórium. Rádió- technikai mérések. Második átdolgozott és bővített, 1942. évi kiadás. 240 ábrával, 20 táblázattal, 60 példával ?. ?,= , lakai: Korszerű rádiókészülékek rendszere és építése. «Gyakorlati útmutató építők és javítók számira.) 46 ábrával P, 3.40 ■dekái: Sádiótechaika a gyakorlatban. Alapfogalmaktól szuperig. 70 ábrával P. 3.— Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre ut»a- vsitel is azonnal szállítjuk, KOLOZSVÁR, április 7. (Az Ellenzék munkatársától.) Vasárnap délután zsufo- ; lásig megtelt a Mátyás Király Diákhá' i hangveţseny^Orme. A nagy előadóterem 1 megszokott közönsége helyett ezúttal iin* neplőruhás székely leányok, legények jelentek meg nagy számban, de ott láttuk a székely leányok kaláka ünnepélyén a város több vezető személyiségét is. Mikor az emelvényre koszorút alkotva felvonullak a Kolozsváron élő székely leányok, gróf Bethlen Györgyivé, a katolikus nőszövetség elnökasszonya, ennek a szép ünnepségnek rendezője mondott be* vezető beszédet. Üdvözölte a megjelenteket, azokat a székely leányokat, akik itt élnek Erdély fővárosában és azokat is, akik visszajöttek a román ókirályságbeli városokból. Lelkes szavakkal beszélt a székely falvakról és emlékeztette a kalá" kába gyűlt leányokat, bogy ez az ő igazi o;tihónuk, amelyről a városban se feledkeznek meg egyetlen pillanatra sem. Be* szélt a magyar nők feladatairól ma, ami kor honvédeink messze földön harcolnak határaink megvédéséért. A meleghangú beköszöntő után a Szent Katalin és Márta székely leánykor tagjai énekeltek ősi székely népdalokat. Megható és színes kép volt a szüzmáriás lobogót tartó leány sereg, amelynek éneklése, tiszta csengő hangja a székely falvak képét idézte a hallgatók leikébe. Ezután tartotta meg beszédéi Domokos Pál Péter tani* tóképzőinlézeti igazgató. Lendületes", költői képekben gazdag és nagyhatású volt ez a beszéd, amelyben intette a székely leányokat ős; viseletűk megtartására és szeretetére. Beszélt az 1928‘ban megindult népviseletmentő mozgalomról. A szé* kelység történelmi küldetéséről, a székely akarat szilárdságáról, a nép művészi kész- „ ségéről, vallásos énekekről, rejtelmes mesékről, balladákról és dalokról, amelyek* nek megőrzése és ápolása oly fontos nemzeti feladat. — Ti — mondotta végül —. akik kicsiny keresetetekből helyreállít jótok az _________________ma sutíru 7. omladozó drágít falusi otthont szülőieknek lufit# ru a rájuk niţuzeil,, köLzönokni, itt, a városban m#g külön fmladtáat k bmptok Ne rtaJt a bal nrr>!r ról töröljétek a ptrrf, hanem, azstkról a idr ro.n telkekről is, anudyeldcel t alól közt oh *. igy építőitek majd fel egy szebb jövendőt, nmelybán újra együtt hiszünk valamennyien testvérek a »zentistváni Magyarországon. Az igazgató nagy tapssal fogadott ín- szádé után a koniolyarcu Török Anna lépett a közönség elé ' elfogulatlanul, bátran, szépen hívta azokat a Kolozsváron élő székely leányokat a kalákába, akik még nem tagjai ennek a közösségnek. Hitvallást tett ezután a székely leányok ziilőföldjük iránti hűségéről, hazaszer' l< férői. Most. Páter Köhler mulatta be a esik Somlyói Ezer Székely Leány Napról k- szült, első dijat nvert, részben színes gyö nyorü filmjét. Szellemes magyarázatokkal tarkitolta a bemutatott filmet, amelyet lelkesen megtapsolt a közönség. Szünet után Bíró Fesztet szavalta el meglepő készséggel a Budai Ilona széke!', néphalladát. Ezután a Márta Kor tagjai huszárcsárdást táncolt nagy tetszés melleti Majd a műsor egyik legkedvesebb számi' következett. A Szent Katalin Kör tagjai népi játékokat mutattak bo. Szivhezszóló hangjuk, láncuk, mozdulataik, elfognia1 lau kedvességük a falu lelkét varázsolta a városi hangversenyterembe. Nagyon meg kell dicsérnünk fegycLmezettségüket. közvetlen; és mégis mélt óságlel jee fellépésű két. Igazi székely leányok e nagyon büszkék lehetünk rájuk. A Görög Ilona cimü népballadát négy szólóénekes adta elő, érdekes elgondolásu mozdula-kórussal együtt. Rendkívül ér* dekes és művészi hatású látvány volt. Szász Márton és Bokor Mihály óriá- tetszéssel fogadott csürdöngölője után szí nes filmben mutatták be a Székelyföld természeti szépségeit. A megjelen* ézékely lányok boldog örömmel, tapssal fogadták szülőfaluik vásznon megelevenedő képét. Sokan hozzátartozóikat is felismerték a szereplők között. Oravecz Heléna szociális testvér Az édes anyaföld cimmel tariott szép beszédet a meghatót tan figyelő székely lányoknak. majd Sándor Imre püspöki helytartó zárószavai és a Himnusz után végétért a kolozsvári székely leányok nagy ka' lákaiinnepélve. mely a Somlyói Ezer >zém hely Léánynap és a budapesti hatalmas sikerű székel}' leányünnep után ez az első nagy megmozdulása volt a Kolozsváron dolgozó székelyeknek. Jelentősége pedig a sikernél is nagyobb. Ezeket a Harg:‘a aljáról. Olt völgyéből. Maros mellől kö zénkszakadt, kedves. okos. szorgalmas teremtéseket a szépség szeretetében. népi művészetük ápolásában s a hagyományok tiszteletében fogja össze íti a székéiy kaláka a messze városban, hogy el ne kai* lódjék semmi, ami szent és drága -számukra és a mi számunkra is ... I (M. L.) fiz Erdélyi Pár? képviselőinek fznsvéíf beszámolő-körntlű KOLOZSVÁR, április 7. Az Erdélyi Fárt képviselői a húsvéti ünne* pékét arra használták íel, hogy meghallgassák a kerületeikbe tar* iozó községek népének kívánságait Albrecht Dezső országgyűlési képviselő, a párt ügyvezető alelnöke Váralmáson és Parnason tartott képviselői beszámolót. Â községek lakossága nagy tömegekben vonult Íí1 az Erdélyi Párt gyűlésére és mindvégig a legnagyobb figyelemmel hallgatta a képviselők beszámolóját. Gaáí Alajos és Csipák Lajos országgyűlési képviselők a Szé- kelyíöldön tartottak beszámoló körutat. Â lakosság mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel fogadta az Erdélyi Párt képviselőit, akik a beszámoló beszédek után meghallgatták az időszerű kéréseket, LEVENTE-OTTHON ÉPÜL SZÉKEN Dési tudósitónk jelenti: Szék egykori varus, jelenleg nagyközség, leveule-otihout épit közel félezer leventéjének. Gáspár József parancsnok és Kánya László ref. lelkész fáradoznak az ügyben. A kiadások egyrészének fedezete megvan, a többit a leventék karja, lelkesedése kell behozza. A ref. egyház által adott telken már folyik a munka. Szék élni akar’.
