Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-05 / 78. szám

6

/ /, / / ,V / É A,'

19// a ft r 111 $ 5.

IBN SAUD

A li.ilium 1 c 11) M111 > eseményei cg\r1' i ii K :il ill i; olt» .mo» érdeklődés colndu' á lljak a Notrlkrlef el ri ezzel kapcsol »'bail u/. ural) országokat. I ihlig errefelé ritkán hullott or- szagok, Ii>\.iiii'ok ás uru'kodok nevei jf 1 • 'line h meg u ko/epenropai, sőt fúvolublii uj-'á- ■gok hasábjain es aki érdeklődéssel kiséri u giguszi küzdelmet, «laposan fel f r i *vs i t lie ti Ió.drujrruda'ar, de póló hatja esetlcg'S hiú iiyos történelmi felkészültségét is. Sck'Uui megtanulhatnak egyet-mást, ami nini szer«' pelt annakidején a rankötiy vekben.

A köxelkeleri arab or zágok küziil legnagyobb érdek mie*re kétsegkivii Saudi Aiubks tarthat számot, mert ez az ország a lőgjob- hun iuegszer\ezett az «»■vs/.es arab u lamok kozört és kiral« i Ihm Saud, a legjeleuréke- uyebh egyéniség az össze» arab államfők kü- aöM, aki a .'egerösebh hadsereggel rendeJke- zik.

n soknevii uralkodó kalandos pályája

lbn Saud, akit arab Napoconu.Uc is .'•/okiak nevezni, nem fiatal ember már. <>l éies es telje» neve megc het-őSen hosszú, mert így hangzik: Aluliéi A/iz Ihn Aiului fîahiuao al Keisal a! Sand abu Turki. Mint Mohamed Ibu Saud, ISed/.sd emirjének tia sziiîetetr hl Riadban, 1880‘baui. Sziiletésér megelőzőin a törők szultán Mohamed A i egy iptonni Citlki- rályal leverette azt a vahahifa sereget, mely akkoriban av egységre törekvő arnbsng ősz- szeTnrtó ereje vo'r és ennek következtében Arábiában ismét az egymással versengő arab törzsek korszaka kezdődött el. lbn Saud egész fiatalon, csaknem gyermekkorában vo t kénytelen apjával együtt e'incn'kü.ni, mert a ned/sdi emir szövetségese vo : a vahabi* fáknak. Az it jn lbn Saud a sivatagban nőtt fel. mint hazátlan földönfutó, Kuwaidban, a perzsa öböl egyik kis kikötővárosában ser- dii r ifjúvá Muhurruk .sejk udvarában és innen indul el ő nagy vállalkozására 21 éves korában.

’ A. merész ifjú nem kisebb do got miivel, minthogy megrohanja kisded csapatával apja egykori székvárosát. El Riadót, ahol a szután embere. Rasid székelt és elfoglalja azt. Rasid a szultánhoz menekülő és tő e kapott segitséget. így azután Ihn Sand diad-ía sem volt tartós. A török csapatok mégsem- mi-sitik Ihn Saud vahabifáit és maga a fi *" fal vezér is sebesülten menekül viisz.i a sivatagba. Csakhamar meggyógyul és nem

nyugszik addig, inig az összes sivatagi törzseket maga köré nem gyűjti. Mubarrak sejknek tetszik a kemény legény és közvetítőnek 'ép fel a szultánnál lbn Saud érdekében. Fáradozása sikerre' jár. A szultán elismeri lbn Saudoít, mint Nedzsd uralkodóját.

a nagy fordulat

A égre ismét otthon van 111 RiadbuXn és még hozzá apja trónján. Közben azonban a történelem is halad és Abdul Hamid török szultánnak sok baja akad Egyiptomban, sőt a Balkánon is. Komoly bajok fenyegetik Törökországot. amelyet ekkoriban kezdtek Európa ..beiteg emberének" nevezni. Ibii Saud jó! kihasználja ezt a helyzetet. Megtámadja ősi ellenségét. Rasidot. aki annak idején apját e -árulta és seregét legyőzi. Maga- Ra id is íbn Saud fogságába- kerül, aki nem ismer kegyelmet. Lefejezteti Rasidot. A 27 éveis fiatal fejedelem most már hozzákezd országa megszervezéséhez. A kis arab törzsekkel egymás uíán ismerteti e-1 uralmát és amikor kitör a világháború 1914-ben, Ilin Saud már számottevő tényező az akkori arab ura ködök között.

Nagy lehetőségek és nagy veszedelmek kerülgetik ekkoriban az arab fejede meket, de lbn Saud semleges marad. Évi 60.000 fontot köp az angoloktól ezért, lbn Saud jói használja fel a pénzít. Olyan hadsereget szervezett, aminőt addig még nem is IáKak Arábiában. Fokozatosan kiirtotta a rablóbandákat'. Biztonságossá telte az utakat és a ke- reskede’met.

Érdekes, bogy a hires Lawrence* . ezredes nem 'tulajdonított nagy jelentőséget lbn Saud személyének és inkább Husszein pasával, Mekka város fejével tárgya t, akinek megigérte, hogy uralma avart egyesítheti majd az összes arabokat. Csakhogy ez volt a célja lbn SaudnaJk is. így történt azután, hogy a világháború befejeztével kenyértörésre került a sor Husszein pasa és íbn Saud közönt). Ebbe a konfliktusba Ang ia nem avatkozott bele. Megvárta-, ki lesz a győztes. lbn Saud jól felszerelt -seregeivel több ízben legyőzte Husszein, csapatait és a pasa kénytelen Cyprus szigetére menekülni Ilin Saud ellő. 1926-ban Ihn Saud Hedzsasz királya lesz ilyenformán, egy évvel később pedig egész Nedzsd uralma »Iá kerül. 193.3- ban újból gyarapodik lbn Saud országa. Ekkor az asszír fejedelemséget kebeiezi be országába. Ebben az időben már igen nagy tekintély 3z arab világban íbn Saud. Nem is csoda, hisz az ő birodalmában vannak most már aa Izlám szent ke,Ivei.

^ Husszein pasa letűnik végleg a színpadról,

tSüssünk fa káré kos an !

HÚSVÉTI-PATKÓ'.

\ÍO

_. Ö«'u •UijtOPOP

&

'Äff

Recep

kOefkér

TÉSZTA 25 dóka liszt, 2 toáskanál Dr Oetker sütőpor,

6 deka cukor, 1 tojás. tO deka vaj. 1—2 ovdkanál tej. TÖLTELÉK 15 doki mogyoro, « deka cukor,

1 tojáslahórje. 3 evőkanál viz.

BEKENÉSRF: 1 tojassárga

A lisztet a sütőporral aivegyitjuk ót a gyúródeszkára szitáljuk. Kozcpobo egy mélyedést nyomunk, abba tesszük a cukrot, tojást, tejet ós a liszt egyrészével sűrű péppé keverjük. Az apró darabokra vágott vajat ráholyczzük, liszttől betakarjuk, gombóccá összonyomjuk, majd a közepéből kiindulva gyoisan sima tésztává gyúrjuk. Teglaalakúra kisodorjuk, a tölteléket egyenletesen rakodjuk es hosszában összesodorjuk. Patkó- formában tepsire tosszuk, tojássárgájával bekenjük. — A töltelékhez a mogyorot ledaráljuk es a többi hozzá« valóval elkeverjük.

SÜTÉSI IDŐ 40 perc, jó közópmeleg sutóbtn Receptkönyvet kívánságra ingyen küld

OETKER A. Budapest, Vili., Conti-utca 25

SÜTŐPORRAL ÉSi VAN/L L!NC UKQ Rf?AL •

de fiaival újra megpróbálkozik a brit kü politika. Az egyikből’ lran /jordániu emirje ieli!, a másikból meg iraki kirá y. A politikáim/. azonban a hatalmas termetű arai) kiró y is ért. aki, mint mondj,úk, minden ein- bérnél cgv lejjel magasabb. Uedz».i-/.hoz tartozott valamikor Akaija városa, amely mo»t Tran-zjordáiiiúhoz tartozik, lbn Saud már évek óta magának követeli Transzjordánia déli részét. Ezenfelül e’ -zeretne jutni a perzsa öbö ig is: a tengerlie/. Az. irt lévő ki- emirségre i* gondolt már, «le az egységes, i.zgy arab birodalom megalkotás i épp ilyen dolgok miatt húzódik. Van egv másik arab dinasztia is. amely ugyancsak s/er-tné a ma ga uralma a kitt egyesíteni az cg ész ara.b-ágofD király meg országa

lbn Saud vihahitáit .az ara!) világ puritánjainak nevezik. Nem is szerelik őket mindenütt. Maga lbn Saud nem űzik. néni i» do búm zik. De naponta ötször imádkozik. Nem ■zereti a bőhc-.-édii embereket. MlimI-mi- beu maga határoz, igaz, hogy gondos mér «•- gelés után. Titokzatos, amint az egy keleti uralkodóhoz ifik. Ter eiC nem kl/li -e<n>ki- veí és azt mondjak: nincs is bi/a'mas embere. Alakja népveaérn* k va ő és éppen olyan jó katona, ininr amilyen jó polifiku». Sajátságos kettőség: ainÜven f anal ik-nssii

váltásos, ugyanolyan nagy barátja a balada»Ate ui üdéből utíö&i

Láiúfydíá& & frudofiísti k'átiUOÍán

és az tnüvésztk"

BUDAPEST. úpiilis 5. Korataraszi remei. A nagy város vérkeringése már megindult. Munkába siető kerékpárok és dolgozókkal z.itjoh villamosok húznak tova.

A Vilma királynő ül egyik házából hangos és jókedvű fiaiul emberek csoportja tódul ki az utcára. Fél kiit-ncei mutat az ónt.

Mintegy húszán vannak és a közeli Bajza ulcún fordulnak be az Andrássy-ut felé. Kép zörnüveszeti főiskolai hallgatók.

Hozzájuk csaliakoz.om. Megtudom, hogs mind erdélyiek. Készben a felszabadult, tész ben a még megszó lott részről.

Rendetlen■. szénabvglyához hasonló hajtő meg díszeleg mindegyik fején, csupán egsnel van fényesre. ..nyalva'1 a frizurája (hiába, gi gerli mindenütt ahad).

A Bajza-utcai. úgynevezett Epreskerti mii terembe megyünk. A bejáratnál Székely &er talonnak, a hires történelmi tárgyú festmé nyék művészének « me’.lszobbra őrködik a fiatal mii vészjelölt eh felelt. Az épület kivi:! röl is mii vészt anya benyomását kelti.

Az emeletre megyünk, ahol a társaság két részre oszlik. A kisebb része c „Szobrászra /- terem" felé tart. a zöme a Festömiiterern be megy.

A festőkkel tartok. Egymás mellett álló

állványok, szétszórt ecsetek, paletták, krétadarabok, szénhuUadékok és maszatos köpenyek teszik n rendetlenséget „festői' -vé.

Aid. rajzi óra van. Két három modell áll, illetve ül a dobogókon, amelyeket a növendékek köriilúllanak és különböző helyzetből rajzolják le őket. Feltűnően sok a lány. „kollegiális szolidaritás" alapján tárgyalnak egymással.

Egyik művész hátamögé állok és figyelem, miként bonlakozik ki a rajz már egy pár

szén vonás után.

Közben o többiek is munkához látnak. I Amint a munka megindul, eg -, re nagyobb zaj I keletkezik. Egyik fiityörészik (jobban megy c munka, mond'a), másik egy divatos sláger tefrein-jét dúdolja, mialatt fürge újakkal körvonalazza fel a ratzot.

Vannak ..amerikázók" is. akik csinos kolleganőik háta mögé állanak és ..molesztálják" a művésznőt, vagy ami még rosszabb (a Iá- j nyok szerint), udvarolnak neki. j A fiuk. kivétel nélkül, melegebb hangon ■ beszélnélc egyik, vagy másik „müvésznő“-ről. ţ Kevéssel utóbb megérkezik a „Mester“. Kandó László, festőművész és tanár. Semcsak

BliDAPESIEUI AZ

kíván király SzállnJáLan

(VI. FodmaniczKy-u. 8.) kaphat minden Igényt kielégítő, mértékeit áru szobát. Taijes kényelem. központi fűtés, áiíandó r»v- leg-htdeg folyóvíz. 3?p‘ ♦»’£>'’> ,

szobák. Telofor, f - -i ,

nak. Ildit alma s teher" «'pkoesik .szá’iitják országa egyik tartományából az árut a másikba. El Riadban pedig rádióállomás is van. A kir:í!\ s/ ékvárost te elmhuzalok kötik össze a kiiivi'ággal é- artézi kutak öntözik terméke ínyé u földeket, amelyek helyén azelőtt ivaitagok voltak. \ an azonban cg-, lurc-'-a- ság is Saudi Arábiában. A vahahilák védő- szentjük tanítás i érte m•• 1 ) • n ördögi műnek tarrják a zenét és éjjjj ezért lbn Saud országába még a grainofonlerue/ekiM sem szabad lieliozili.

A halaimat termetű arab kirí'vnak egy fogyatékossága van csupán. Régebb' keletű szí mbaj kino/./a. ami miatt egyik szemére nagyon gyengén iát. Nemrégiben járt is ná- !u (gv hires libanoni szemorvos és aminr niost-a.nában Ilire jött. sikerű'.! is miüéttel nfegjas ilani lbn Saud .áfását.

A liirek különben, ame'yek .nostanáhan El Riad felől jönnek, ‘'./.r mac.dpik hogy «'end van egyelőre ez.cn a vidéken. Ihn Saud. mint már o-y sokszor — «ár. Országa máris akkor* mint a többi arai) ország együttvéve és ötmillió beduinnak n.araucso'. Mosr már arra gondo': ■*/. a liábocu b'/tos meghozza nagy álma betelie-ii'é-ót. amint- ho rv a világbáborn inegho/ra. vágv legalább ir f öké-zireite számára a mai Saudi Arábiát.

És akkor az ös»/.es arabok ura lesz Ion Saud. 1'úIhv Ernő.

az a keze alatt, bűnein rnutoltiiul ii leintnl.

• rdélyiek ( Hm //hindi% mb.)

hl A. 'ur lanté alábbhagy a zaj. ilr teljesen nein ül el. Ulátszik, u „mester is hízta bun I an azzal, hogy fütyiirészi e jabhuri in*u a mitului. At\ai hangon kritizál é, jaidtpi l.i cfty-l.él tónussal a kciéibi sila tűit rajzokat. En az iilegen fid sem túliak. (IJgylát szil: szokta vannak hozzá.)

Szinte észrevétlenül lelik az idő. Máris dél van. A köpenyek lekerülnek a műtétiekről és a társaság ebédelni megy.

Ebéd után uz Andiússy-ult központi épületben folyik részben elméleti, részben gyű- korlali oktatás.

Majdnem este van, mire u különböző órák véget érnek.

Ez már kevésbé érdekel, inkább visszárué gyek u „Müvészolthon“-ba és széjjelnézek egy kicsit.

A lépcsőházban kis tábla jelzi: ,.Erdélyi főiskolás otthon“ /. ern.

Felmegyek. Az elöszobu még magánlakás benyomását kelti, de a hall már egymás mellett átló szélű í nyekkel van tele. Innen nyit nuk a hálószobák, meg u társalgó. 8—10-en laknak egy-egy szobában. Még nincsenek itthon, csak a gondnokot találom meg (szintén főiskolás, de nem művész), aki elmondja hogy kb. 50-en laknak az épületben. Egyre- szül: orvostanhallgató, közgazdász (a földszinten), az emeleten meg csupa ..művész" lakik, t Elvetve akad köztük is egy-lu-t műegyetemista.)

Körbesétálok és a szekrényeket nézegetem, „bodor. Kádár. Balogh. Dósa, Her toy, Noel, I iilföldy, Kása Rácz stb. neveket olvasom le a l:i.s táblácskákról. Szürke, semmit mondó nevek, de ki tudja, laián már pár év múlva

Amerikában

ismerték fe először — tudonányos kutatások alapján —, hogy a fü tben levő káros anyagokat ma:a a dohány vonja el a leghatásosabban. E kula'ások gyakorlati eredménye a

E'őn eit 5 világrész dohányosa dicséri. Külön betét nélkül megóvj egészségét. Használata olcsó és egyszerű. A cigaretta semmit sem vészit zamatjából. Viiájjstabadalom. ára P. F60 Kapható a dahánytözsdékbsn.- ... v j

híresek lesznek és müveiket drága pénzen fogják megvásárolni. (Adja Isten.)

Lassanként szállingóznak hazafelé. Kissé furcsátják. hogy itt találnak és észrevehetően tartózkodóan mutatkoznak be. Lassan-lassan felmelegednek és egyre közlékenyebb hangú beszélgetés indul meg.

Megtudom hogy sem lakásért, sem kosztért nem fizetnek. Ebédet a Képzőművészeti Főiskola menzáján, vacsorát a ,.Mefhosz • menzán kapnak. Reggelit sehol.

— Bizony néha üres gyomorral ülünk délig a műteremben — hangzik ironikusan mindenfelől. Azért egyik sem látszik elkeseredettnek. Inkább határtalcm önbizalom áramlik felém.

Otthon is dolgoznak, mert egy 20 és egy 200 pengős pályázatot irtr.k ki s a]lánnyal csak beszéltem, mind meg akarja nyerni.

— Nem naey pénz, de nagyon jól jönne — mondja mindegyik.

A szomszéd szobából Hv.bay „Csárdásjelenete“ hangzik, majd később egy optraária akk.ordjai rezegtetik meg az üvegfalakat.

Zeneművészek ezek, tehetségesek. Hat alól:, erdélyiek'.

Békés egyetértésben élnek.

— A hangos szó is ritka — mondja a gondnok. — Néha ugyan parázs vita fejlődik, de csak szakkérdésekről.

A hegedűművész (csak per „hangost'' szólítják). nyilván az én tiszteletemre, szebhnél- szehb müveket játszik.

Megmondom nekik, hogy esetleg írni fogak róluk, erre mindegyik „Usztelctpéldány“-t kér.

Az idő észrevétlenül jár el. Már sötét este ven.

Elbúcsúzom töltik, de telkemre kötik, hogy máskor is látogassak el. Megígérem.

Hazafele menet a hallottakon gondolkodom.

Erdélyi sorsok. Eddig nem tudtál: mit kezdeni tehetségükkel, mert meg voltak kötve s most, hogy megnyílt előttiül: a tanulás és továbbképzés lehetősége, már előre aggodalommal tölti el őket a jövő.

— Most még jó, mert lakást és h'osztot kapunk ingyen, de mi lesz később? — idézem fel egyiknek szavait. — Most dédelgetnek bennünket, men a felszabadult Erdély fiai vagyunk, de csal: ideig-óráig.

Keserűen hangzottak a szavak s én nem tudtam, mit felelni rá.

Bereszky Zoltán,