Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-30 / 98. szám

2

ELLENZÉK

1041 Ápr Hit 10.

Te’jes erővel megkezdődik Kolozsvári a Tizes Szeivezet munkája

k()/.( /M . I /\, oprili< 30. Nű/üliiik

mái, hng\ ilr. Kelcds Tibor polgárim ■ tér ke /doniéin ezési re a köze) jo\ oben megái i- kul Koltv/s> áron a \ árus Ivüzjóloténok elömo/ditasára hivatott közjóléti Színit kezet, E s z ü \ütközet keretében, »»int i•* uacsfidó, véleményező e ■> kezdőméinezö testület, igen fontos szerep hoz. jut u7 ogşsz várost behálózó polgári szervezi;!: a I i/.es Szervezel.

A. polgármester, hogy a szervezettel szembeni álláspontját nyomatékosan kifejezésre juttassa, tegnap délelőtt megjelent a szervezet Király-utca 3. sz. alatti helyiségében es jelentkezett a szomszédságában levő tized gondozására, tizedeli tisztségre. Kgvben felkérte Puskás Lajos kollégiumi igazgatót, aki a 1 izes Szerveret élén állott, hogy az elnökség megválasztásáig vállalja annak Tezetését és szervezését.

Ilyen előzmények után a szervezet elnöke tegnap estére alakuló-gyülést hivott össze, melyen a tizedesi tisztségre jelentkező tagok közül mintegy százan vettek részt.

Puskás Lajos tanár, elnök üdvözlő beszédében mindenek előtt köszönetét mondott Inczédy-Joksman Ödön főispánnak, dr. Keledy Tibor polgármesternek, hogy átlátva az iigy fontosságát, szinte személyes ügyükké téve a szervezet érdekeit, átsegitették a hónapok óta eléje- tornyosuló akadályokon. Ismertette ezután a szervezet uj ideiglenes szervezeti szabályzatát, amely a várost közigazgatási kerületeinek megfelelően öt kerületre osztja. A kerületek vezetésére ideiglenes megbízatással a szervezet közgyűléséig eddigi munkásságuk alapján a következőket kérte fel: I. kér. Ottovav József műszaki tanácsos, helyetteséül dr. Buttinger Antal árvaszéki ülnök. IT. kér.: Heltay Félix fodrászmester, helyettesé il Sándor László tisztviselő. III. kér.: ifj. Boldis Endre tisztviselő helyetteséül Dénes Mózes nyug. állomásfőnök. IV. kér.: László Ferenc állami elemi iskolai igazgató, helyetteséül Horák Antal kereskedő. V. kerület: Zsomboly László státusi gondnok, helyetteséül Balogh József vizes villanyszerelő-mestert kérte fel. Bejelentette végül az elnök, hogy a választásig ideiglenesen alelnöki tisztségre Szolnok Gyula vasgyári igazgatót, a főtitkári teendőkre pedig dr. Sáry István ügyvédet kérte fel.

A Tizes Szervezetnek a kerület alatti közvetlen szervezete a főtized, amely körülbelül 15 tizedet foglal össze, vagyis mintegy 4—500 család által lakott területet. Kolozsváron tehát körülbelül száz főtizedes megbízására kerül sor, akiket a szabályzat szerint a tizedesek fognak megválasztani. Addig is azonban, amig ez lehetséges lesz. az elnökség fogja kijelölni a főtizedeseket. A főtizedesek kijelölésére az elnökség május 2.-án, pénteken d. u. 7 órakor gyűl össze. Ezeknek a főtizedeseknek a feladata lesz a főtized területét tizedekre osztani, a jelentkezett tizedesek beosztására javaslatot lenni.

Figyelmeztette az elnök a megjelent tizedeseket arra, hogy a tagdíj befizetésének nyugtázására május elseje után nem használhatnak olyan bélyeget, amely a T. Sz. hetükkel átütve nincs. Ezt a rendelkezést a közönségnek is tudtára adja a szervezet, úgy, hogy ha mégis felül nem bélyegzett bélyegeket használna valaki, az visszaélésszámba megy. Az elnök végül bejelentette, hogy a jövő héten megkezdődik a szervezet uj célkifü zéseit részletesen ismertető előadássorozat.

Uj 1941. évi kiadás.

I. T. I. Kisatlasz

(Földrajz és statisztika)

Szemész világ térképekben és számokban

A vaskos, több, mint 500 oldalas kötet, 176 oldal remek, legújabb statisztikát, 32 kitűnő nyomdatechnikává; kihozott térképet és részleges névmutatót tartalmaz. Ara tartós vászonkötésben 16 pengő. Zsebatlasz, kÍ3 kiadás, jó térképekkel 50 fillér. Kaphatók az Ellenzék künyvesho tjában, Kolozsvár, Mátyás király tér. Vidéki rendeléseket is | azonnal intézünk. Kérje a könyvujdon-ágok 8 jegyzékét. 8

a roma îi uralom alól felszabadult keleti

és erdélyi országrészen a román földreform során szerzett egses legelők használatának ideiglenes rendezése

A Budupc&ti Közlöny április 13 iki számú- 1 >a11 megjelcur 2790—1941. M. E rendelet lehetővé te.szi, hogv a román földreform során egyáltalán nem. vagy ütni kielégítő módon részesített községek legcflőezükíégŰetük

ideiglenes kie-'égilésél kérhessék.

E célból a község lakosságának kérelmére a román földreform végrt hajtasd «órán hatósági rendelkezés, vUgy ezt pótló magánjogi ügylet utján Jegelő céljára történ, ingatlan- szerződéseket felül kell vizsgálni és indokolt

<-t then u legeltt les céljára olka'Inias terüle- lekel, vagy annak egy részét addig is, amig az ingatlanszerzés végleges felülvizsgálatát kii!üu jogszabály nem rendezi, a kérelmező község ideiglenes használat áru teher bocsáj- tani,

A gazdasági albizottság határozathozatal e-lónt a régi tulajdonost meglibillgatni köteles s amennyiben ez kimutatja, bogy gazdaságához nincsen elég legelője, megfelelő részt a légi tulajdonos használatára is lehet bocsáj- ’. tni.

A Közethetet

szabadulni akar Angliától

A német haderő feltartózliatallan csapásai véglegesen rendezték a balkáni vitás kérdő" seket, melyekbe angol—amerikai érdekeknek többé beleszólása nem lehet. A balkáni be- végzett tények után most, minden jel szerint, arra lehet várni, hogy rövid időn belül sorra kerül a Közelkelet és bizonyos mértékig a Középke’et kérdéseinek rendezése is Anglia ezeket a területeket keleti érdekei második védelmi vonalának tekinti és mindent megtesz, hogy befolyási körét itten lényeges csorba ne érje. Amig a Balkánon csak a brit birodalmi érdekek előesatározásáról volt szó. addig a Közelkeleten már a birodalom bir- tokállományúuak fontos védelmi pontjai fo" rogDak kockán. Érthető tehát, hogy az angol erőfeszitéeek Afganisztántól Egyiptomig minden fontos ponton teljes erővel muukáA Közelkelet jelentősége

ban vannak. Nem nézi azonban ölhetett ke' zekkel a dolgokat a tengely diplomáciája sem, amely a balkáni sikerekre támaszkodva, teljes erővel támad azokon a pontokon, melyek az angol diplomácia számára mindig bizonytalanok voltak s amelyeken erednie" nyeit csak a háttérben fenyegető brit birodalmi erő segítségével érhette el. Churchill legutóbbi beszédében hangoztatta, hogy a háború kimenetele szempontjából Anglia számára egyetlen döntő kérdés van, a sziget" ország és az atlantióceáni liajóutak biztonságának kérdése. A közelkeleti angol befolyás megdöntése és a tengelyhatalmak megjelenő" se ezen területen azonban legfontosabb pontjain szakíthatja meg a brit birodalmi kapcso" latokat, melyeknek szétbomlását egyáltalán nem kárpótolhatja az Atlanti-óceánon ke^PG7tíil mvnKpn ré-mnlt flmPrilcai 5pcnt*pa

A Közelkelet jelentősége a most folyó háború szempontjából ugyanig annyira nyilvánvaló dolog, hogy letagadni sem lehet. Min' denekelőtt azt a közbenső területet képezi, mely a tengelyhatalmak befolyási körzete és a legértékesebb angol birtokok között terül el. Ezenkívül kulcsterület, melyen át megnyílik az ut a Szuezi'csatorna felé. A S/.uezi- csatorna pedig a legrövidebb ul Európa és Keletafrika, Európa és Középázsia, Európa és a Szélsőkelet között. Olaszország hadbalé- pésekor az angolok Szélsőkelet felé vezető kereskedelmi forgalmukat egvideig beszüntet* ték a Földközi-tengeren. Rövid idő múlva azonban sikerült nekik bizonyos mértékig újra utat nyitni és a Görögországnak és Törökországnak szállított hadianyagokat is a Földközi-tengeren vitték át. Ugyanez a hely"

zet adódott Egyiptommal szemben, amelynek elérése Afrika megkerülésével túlságosan igénybevette volna a német sikerek folytán szüntelenül csökkenő angol hajóiért. De súlyos következményekkel járna Angliára Szuez elfog'a'ása a Földközi-tenger keleti medencéjében tartott tengeri erejének szempontjából is. mert az angol hadiflottának menekülnie kellene, ki kellene ürítenie az egyiptomi kikötőket és Máltát, Ciprust Haifát is még mie'őtt a tengelyhatalmak ráteszik a kezüket Szuezre. Végül pedig rendkívül nagy szerepet játszik a Közelkelet a kőolai kérdésének szempontjából is, mert az amerikai és az orosz petróleumforrásokon kívül ezen a területen vannak a iegkiadósabb petróleum- források, aminek a mai gépesített háborúban szintén óriási jelentősége van.

nak mindegyike érzi ma már, hogy a brit nyomástól nem kell annyira félni, mint eddig és hogy a tengelyhatalmak kelet felé sugárzó ereje már közeledik a Közelkelet területeihez is. Irán az utóbbi időben több jelét adta anak, hogy függetleniteni kívánja magát az angol befolyástól. Irákban a legutóbbi kormányváltozás az augolelleues irányzatot hozta uralomra. Sziria még mindig francia kézben van és irányitó szerepet játszik az ország vezetésében a már ottlevő fegyverszüneti bizottság is. A sziriai nép hangu'ata szintén nem kedvez az augoi érdekeknek. nagy arab területek felett uralkodó Ibn Sand pedig határozottan angolellenes éllel igyekszik megvalósítani uralmi terveit. Az angoj tervek kii’önben sem tudlak választani a pánarab és pánmohamedáu irány között, melyek gyakran keresztezik egymást, sőt szemben állanak egymással.

Sngol csapatok (rákban

Anglia, hogy érdekeit megvédje, diplomáciai eszközökön kívül legutóbb katonai eszközök felhasználására is elszánta magát. Az iraki kormányváltozás a mosszu'i petróleumforrásoknál levő érdekeit érintette, ezért csapatokat tett partra Iraknak z Perzsa-öböl felé eső kikötőjében. Basrában. Az angol csapatok elhelyezkedtek a mosszuli petróleumforrások területén, részben pedig továbbhaladtak Palesztina felé. Ez a katonai lépés távolabbi angol tervekre világit rá. A

Perzsa-öbölnek ezen a pontján ugyanis Anglia elzárhatja az iráni petróleutnfot i ásol: - bői jövő vezeték tengeri kapuját is líraikéi)- batik a közelben I«• kv ő Bahrein s/i/ei petro leumforrásaiu és fenyegetheti j független- segre törekvő iráki kormányzatot. Az uj iraki kormány egyelőre, engedett is az angol nyomárnak, mely minden körülmények főzött biztosítani akarja magának a moss/.ulvidéki petróleumot, mert enélkiil sem az angol föbJközitengeri flottát, sem az Egyiptomot védő nílusi hadsereget kőo'ejjai ellátni nem lehet. De. ezenkívül Roosevelt nyilatkozatai hol azt i~ sejteni lehet, hogy var: egy angol — amerikai terv, mely szerint a Szuezi-csatorna elfoglalása eseten az. amerikai hadianyagszal- litmányokat a Perzsa-ölx-lbe vinnék és onnan szállítanak al Irakon. 1 ranszjordanián, Palesztinán és a Vörös-tengeren át a még angol kézben maradó és/.akaírikai területekre. Nem szakad elfelejteni a/.t sem. hogy Mosszuk ahol az angolok nagy repülőteret építettek ki, csak 700 kilométerre van a nagy orosz petróleurnforrásoktól, melyeknek bombázására készült a rnult évben a keleti angol— francia haderő. Mindez még égetőbbé tesz.i a közelkeleti kérdések megoldásának sürgősségét, amire a gyors elhatározsokiól ismert tengelyhatalmaknak minden bizonnyá! meg vannak már a maguk tervei.

Tavasz? Sándor dr. előadása az Erdélyi Muzeum Egyesületben

KOLOZSVÁR, április 30. (Saját tud.) Az Erdélyi Muzeum-Egyesület bölcsész»3t-, nyelv- és történettudományi szakosztályának előadás-sorozatában tegnap tartotta meg a szakosztály elnöke, Tavaszy Sándor dr. nagy érdeklődéssel várt előadását „Az erdélyi tudományosság a közelmúltban''' címen.

Az előadó rámutatott arra, hogy bármilyen támadások is érték a Muzeum- Egyesületet a nyilvánosság előtt és illették munkáját azzal, hogy a kisebbségi életben fényűzés a tudományosság m»?llett kitartani, bebizonyosodott: helyes utakon járt az Egyesület, mert a szervezett tudományos munka által sikerült az Egyetemét vesztett magyarság érdeklődését felébreszteni és megtartani olyan kérdések iránt, melyeknek feldolgozása és ébrentartása erdélyi feladat. Vázolta azokat a küzdelmeket, melyeket folytatni kellett a hatóságok túlkapásaival szemben és azokat az irányelveket, amelyek alapjául szolgáltak a végzett munkának. Mindezek abból a felismerésből indultak ki, hogy a tudományosság a nemzeti élet egyik zédoga. A román uralom alatt élő magyarság müveltsegbeli színvonala egyre esett, amit ellensúlyozni csakis az EME tudományos és népszerűsítő munkájával lehetett. Az erdélyi tudományosság nem puszta öncélt követett, hanem nemzetvédelmi és nemzetnevelési szempontokat szolgált. Másik nagy eredménye az Egyesületnek az volt. hogy sikerült a tudományos munkásságába belevonnia a fiatalabb nemzedékek képviselőit és kellően biztosítani az erdélyi tudósok utánpótlását, mert fel kell ismerni, hogy a tudományos jeladótok közül számtalan olyan kérdés van, melyeknek felelőssé' gét az itt lévők kell hordozzák és ők kell megoldásaikat belevigyék a köztudatba. Ismertette továbbá az EME világnézeti és politikai harcát, az erdélyi pedagógia terén elért eredményeket, valamint a nyelvvédelem és épsége érdekében vállal1' munkát. Nem feledkezett meg az előadó megemlékezni a Székely Nemzeti Muzeum szerepéről sem. Az EME tudományos munkásságát a közelmúltban a szükség, igény és a mozzanat vezette, azok a szempontok tehát, melyeket már az Egyesület alapitó-tagjai is célul tűzlek ki.

A KOPENIdÁGÁBAN rendezett svéd—dán teniszmérkőzést a svédek nyerték. Jacobsen dán—Schröder svéd 6:2, 6:3, Schröder. Huit' mann svéd—Jakobsen, Bjere 6:1, 10.8, 4:6. 7:5, Hultmann 10:8, 4:6, 6:4 arányban győzött a dán Bjere ellen.

Gyengül az angol nyomás

így érthető, hogy a Közelkelet kérdéséi ma már a háborús diplomácia égető kérdéseivé válnak. Ezek a kérdések, szoros kapcso'at- bau az északafrikai kérdésekkel, a háborús eseményektől függetlenül is állandó erjedésben vannak Inidától Marokkóig. A mult szá‘ zad végén még a legtöbb közelkeleti és északafrikai ország á lamjogilag a török birodalom laza egységébe tartozott. A világháború következtében ez az egység széthullott és egész sor külöu állami egység alakult ki, melyekben a népszövetségi mandátum- rendszer utján Anglia és Franciaország kitünően tudták érvényesíteni érdekeiket. Csak Törökország őrizte meg függet'euségél, amit elsősorban kitűnő geopolitikai elhelyezkedésének és Szovjetoroszország támogatásának köszönhet. Az ankarai paktum, mely Törökországot az angol érdekkörbe sorozta, ezen a helyzeten is lényegesen változtat. Legújabb hirek szerint azoriban török vezető körök is kezdik felismerni, hogy a háború eseményei által teremtett erőviszonyok Törökországnak ezt a politikáját nem engedik meg Ankara kezd szintén hozzáalkalmazkodni a tengelyhatalmaknak ahhoz a kívánalmához, hogy Törökország saját és ne a brit birodalom politikáját folytassa.

Az angol erőfeszítések, melyek a Köze ke- ieten Irán. Afganisztán és lrák, Törökország, Saudi-Arábia. Sziiia, Transzjordánia és Palesztina összefogásával akartak tengelyellenes egységet kovácsolni, már nyilvánvalóan teljes csődöt mondtak. Ezeknek az államok-