Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-30 / 98. szám
1941 április 30. EllENZéK Gredinár Aurél: A szamosvöígyi pusztító árvíz nyomában... I DÉS, április 30. (Kiküldött tudósítónk tói.) Világokat rengető események köze pette is az Alföld felé terelődött néni régen a magyarság tekintete. Ez a dől gok lényegét kereső tekintet, — amin uapról-napra világosabban bontakozik k az árvízi katasztrófa — abban a mér tékben egyre mélyebb és fájdalmasabb Még fel sem száradt a könny a pusztít lás nyomán hajléktalanná lett férfiak asszonyok és gyermekek szemében, még be sem fejeződött aiz országosan megindult segélyakció és máris újabb pusztulás, újabb árvíz láttán szorul el a szivünk. Az Alföld, a Duna-Tisza-közi rónák után most Erdélyre zudult a veszedelem. A hazatért Szamosmentére, erdélyi föLdmiivesemberek kis hajlékaira, búzát adó termőföldjére. Oda, ahol a fel- szabadulás boldog mámorában örömmel köszöntötte 'nemrégen a föld népe az induló uj élet hajnalát... Viz alatt az egész Szamosvölgye A vonat robog Besztercéről Kolozsvár felé. Már az első kis állomáson, Szeret- falván megdöbbent a kcp. Az állomás környékén hatalmas áradat. De itt még csak levezetődik valahogy a vadvíz. Legalább a falut nem fenyegeti ijesztően a veszedelem. Fellélekzűnk. De a kép, néhány kilométerrel odébb már változik. Sajóudvarhely, Somkerék viz alatt all. Minden irányból kígyózva tör eió az áradat. Átfúrja magát akadályokon, hol szivárogva, hol irtózatos erővel, de zúdul, hömpölyög szakadatlanul és önti el a mezőt, a kerteket, a házakat a viz. Ilristen, hiszen ennek már fele sem tréfa! A kalauz azt mondja: — „Ezt csak a kis Sajó csinálta, de mit művelhet a Szamos?*1 Mindenki odatódul a vonat ablakához vadvizet látni. Senki sem szól. Néma tekintetek merednek az ablaküvegre, amelyet kívülről szüntelenül paskol az eső. . Betlen körül tengerré dagad a vadvíz... Újabb kilométerek maradnak el. A kép percről-percre változik. Es egyre döbbenetesebb. Viz, viz, amerre a szem néz, mindenütt viz! Betlen körül már valósággal tengerré dagad az aradat. Itt már a Szamos „dolgozik.“ A radnai havasok felől lezuduió Nagyszanms irtózatosan megduzzadt vize önti el a földeket. Magányos házikók állnak az árterületen Az egyikből valami tutajfélén most hordja ki a gazda az utolsó cókmókot. Az asz- szony két gyermekkel a vasúti töltés oldalán áll. Pillanatnyilag itt biztonságban van. De hová megy innen? Arcát csak pillanatra látni a robogó vonat ablakából. De ez a pillanat is elég, hogy lefo- tografáljuk, amint kezét tördelve áll a töltésen, néhány méternyire a száguldó vonattól és kezét tördelve, nézi-nézi, hogyan menti ki férje a pusztulásra Ítélt hajlékukból kis batyujukat. A két gyermek kétoldalt belekapaszkodik a ruhájába. Kicsik, nem is tudják még, miről van szó. Az asszony csak nézi-nézi a házat... A kalauz a vonat ablakánál megjegyzi: —- Na, ezt a házat se fogjuk látni holnap, amikor visszajövünk! S az eső zubog . . . Eltűnik az országút az áradatban Hirtelenében nem is lehet megszámolni, hogy csak igy az utmentén hány magányosan álló házból költöztették ki a lakókat az árterületen. Sajnos, igaza vqU a kalauznak: ezek a házak talán még az éjjel mind összedőlnek. Az állomáson már többet megtudunk. Betlen külső utcáiba és a házakba is behatolt az ár. A pályaudvar is veszélyben van. Iţt tér el a vasútvonal óradna és Borgóbeszterce felé. Arról a vonalról már riasztó hirek értek ide. Olyan nagy az árvíz, hogy Kisilvánál alámosta a vasúti töltést is úgy, hogy egy bizonyos szakaszon csak átszállással lehet közlekedni, Ugyanez a veszedelem itt Betleu- nél is. Vonatunk néhány kilométereiKke- resztül lassan, cammogva, nagy óvatossággal tud tovább haladni, mert a töltést jobbról és balról is \izár mossa. Rettegen is ugyanaz a kép fogad. Az állomás bejáratánál az egyik kis vasúti fakalyiba már összeomlott. A segélymunkálatok mindenütt, végig az egész vonalon lázasan folynak. Zsibóról Í3 most futnak be a jelentések. Óriási terület áll ott is viz alatt s a vasúti forgalmat meg kellett szakítani. De a gépjármüvek se tudnak közlekedni. Itt is, ott is elakadt autóbuszokat és luxusautókat látni. Az .országút egyszerűen eltűnt szem elől. Mintha valami irtózatosan hatalmasra dagadt, széles. nagv folyam hömpölyögne az egész Szamosvölgyben, Szeretfalvától és Óradnától kezdve végig. De meddig, meddig? Hol áll meg az áradat? Désen legnagyobb a veszély Hetven kilométert jöttünk már és mindenütt ugyanaz a kép fogad: A viz, a viz! És nyomában a pusztulás! A dési állomás embertömeggel teli. Hivatalos bizottságok mérlegelik a helyzetet. Désen legnagyobb a veszély. Itt egyesül a Radna felől hömpölygő N.agyUfoSsé napok! számos, és a Kolozsvár felől jövő Kisszámú«. Mindaketlő irtózatosan rhegduzzad- va. Különösen a radnai Nagyszamos. — Negyvennyolc óraja szakadatlanul esik — magyarázza az állomáson az egyik forgalmista. Az éjszaka még nyugodtan telt el, de réggel tompa, zugó morajra ébredtünk. óránként 10 cm -t nőtt a viz. Még 30—40 cm. és elönti az egész állomást. Csak legalább az eső állna már el! Kürösköriil mindenütt utászkatonák dolgoznak. Védőtorlaszok készülnek a pusztító ár elé. S a tekintetek közben az eget kémlelik. Add Uramisten, hogy szétoszoljon az a sok sötét felhő és ragyogjon ki végre a napsugár erre a szegény földre! Mintha ezt mondaná az árvizsuj- tóttá terület sok szerencsétlen emberének a tekintete ezen a szomorú vasárnapon . . . Bonchidánál kezd megnyugtatóbb lenni a helyzet. Ezen a szakaszon a mi ismerős Kisszamosunk kíméletesebb volt. De a közbeeső 70—80 km.-es vonalon több kilométeres mélységben mindent elöntött a viz és felbecsülhetetlen kárt okozott. * A vonat dübörögve robog haza, Kolozsvár felé. Eljövünk az ablaktól, elég volt, amit láttunk. Kiint sötétedni kezd már. Nem tudunk beszélni. Néma tekintettel nézzük az ablaküveget, amelyet szüntelenül ver, ver az eső. S a vonat kerekeinek dübörgéséből és az ablaküvegen lefolyó esőcseppek monoton kopogásából egyre csak ez zug a fülünkbe: Kenyér!.. . . Az idei Avad nagy szenzációja a----------------- - '-m 3 606-ik kísérlet már csak 2 napig látható Kolozsvárott, kizárólag az EGYHEM-mazgóban. Az Urániában nem kerül bemutatásra. ifjabb hárommillió pengő az erdélyi uijaviiások céljaira BUDAPEST, április 30. (MTI.) Az Er- délyrészi Gazdasági Tanács Béldy Kálmán gróf elnökletével április 28-án a Székes- fővárosban tartotta ülését, amelyen az erdélyi részek számos időszerű gazdasági kérdését vette beható tárgyalás alá. A székelyföldi burgonyakészletek egységes rendszerű értékesítése érdekében a tanács célszerű lépéseket tesz, hogy a termelők és a vásárlók között a kapcsolatot minél szorosabban kiépítse. Az áruforgalom jelenlegi rendszere az arv.v-r- szág és az erdélyi részek között egyébként a vagonelosztás racionalizálása utján fokozható, különösen a fatermelők jogos igényeinek kielégítésével. A tanács azirányu javaslata jótékonyan hat ki a forgótőkét nélkülöző kis- és középfater- melők üzemmenetének munkájára. A székelyföldi ásványvizeknek minél szélesebb fogyasztópiacokon való értékesítése érdekében a tanács újólag megvizsgálta a helyzetet és a szállítás köny- nyitésére vonatkozólag lesz előterjesztést az illetékes tényezőkhöz. Örömmel látta azt a nagy érdeklődést, amely a kormány villamosítási tervei iránt az erdélyi részeken egyre fokozódó mértékben nyilatkoztak meg, a Tanács az elektromos energia ellátást igénylő faivak közbirtokosságai és az erdélyi Ipari Munkaszervező Intézet között szoros kapcsolatot épit ki a reális tervek mielőbbi megvalósítása érdekében. Behatóan foglalkozott a Tanács az er- délyrészi pamut fonalellátás eddigi eredményeivel, különös tekintettel a székely falvak ősi önellátásának igényeire. Miután a szükséglet egyre figyelemreméltóbb fejlődést mutat, szükségesnek látja a tanács, hogy az elosztás rendszere is kövesse a fejlődés menetét és az általános keretek között a községek lélefís/á- mára és a gyermekek létszámára vaió-tekintettel intézményesítsek a pamutfonál elosztást, amelynek kiegészítésére a felmerült lenfonál felhasználási tervek ugyancsak eredménnyel kecsegtetnek. Az erdélyi részek hitelviszonyainak mielőbb az anyaországbeli nívóra emelése érdekében a Tanács ismételten megtárgyalta a konverziós követelések ügyet, amelyeknek mielőbbi megoldását úgy jogi, mint pénzügyi szempontból szükségesnek tartja. Ezirányu felterjesztéseit ismételten megteszi. Az erdélyi részek iparvállalatainak az ország termelő életébe való szerves bekapcsolásának alátámasztására a Tanács újabb célirányos felterjesztést tesz az ipariigyi minisztériumnak a gyártási kontingenseknek az uj viszonyoknak megfelelő megállapítása tárgyában. Az erdélyi magyar kisiparos és kiskereskedő társadalom további nemzetgazdasági jellegű felkarolása érdekében a Tanács újaid) akció megindítását határozta el. A Tanács a régi erdélyi magyar kisiparosok kölcsönhöz juttatása érdekében haladéktalanul megteszi gyakorlati felterjesztését az akció intézményes- lebonyolítására vonatkozólag. Számos napirendi ügy letárgyalása -lián a Tanács örömmel vette tudomásul, hogy a kormány az egyes erdéfyrészi törvényhatósági képviselőtestületek részére a Szükséges útjavítási munkálatok folyamatosságának biztosítása érdekében az eddig nyújtott kétmillió pengős hitelen kívül további hárommillió pengős hitelkeretet bocsátott rendelkezésére. Ülést faríoff a 36-os országos bizottság BUDAPEST, április 30. (MTI.) A hon* védelemről szóló törvény alapján kiküldött 36 tagú országos bizottság keddeu délelőtt gróf vitéz Takáeh-Tolvay József elnöklete alatt ülést tartott. A napirendre tűzött rendeleteket tárgyalták le. A rendeletekhez Szeder János, vitéz Magas- házy László, Apponyi György gróf, Buj- csy-Zsilinszky Endre, Petro Kálmán cs Lij)tay László szólt hozzá. A bizottság vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter válasza után a rendelcteket tudomásul vette. R városi közélelmezési divata! megállapította az élő és vágott sertések nagybani árait KOLOZSVÁR, április 30. A kormány tudvalevőleg újból szabályozta a sertések forgalmára és levágására vonatkozó rendelkezéseket. A miniszteri rendelettel kajicsolatban Kolozsvár város közélelmezési hivatala hirdetményt adott ki, amely többek kozott a következőket tartalmazza: Száz kilón aluli zsirsertési és nyolcvan kilón aluli hússertést vagy malacot köz- fogyasztásra vagy magánfogyasztásra csak kényszervágás esetén szahad levágni. Magánfogyasztás céljaira csak saját hízla- lásu sertést szabad levágni. Magánfogyasztásnak tekintendő a tanintézetek, fogházak, kórházak, gyógyintézetek, szegény- és rnenházak, valamint a külső cselédek és munkások ellátása. Erre a célra sertésvágási engedélyt a közélelmezési hivatal ad. Az élnserlések legmagasabb árai a következők: a legalább 12 órát koplalhatott élő sertésekért kifizethető legmagasabb termelői árak a következők: legalább 155 kgr. súlyú jólhizott sertés élősúlyban kgr.-ként 174 fillér, 140 kgr. súlyig 170 fillér, 110 kgr-ig elsőrendű sou- kasüldő kgr.-ként 164 fillér, 170 kgr. súlyú hizott sertés korra való tekintet nélkül 162 fillér, 100 kgr. súlyú szedett sertés 164 fülén 170 kgr.-nál kisebb vágósertés 154 fillér. A 160 kgr.-uál nehezebb legfeljebb 2 éves elsőrendű jólhizott sertések élősúlya kgr -kénr 4 fillérrel drágább az előbb felsorolt áraknál. A hasított sertéshús, szalonna, háj, serii tészsir legmagasabb nagybani és fogyasz- 1 tói ára a következő: hasított sertésekért kifizethető legmagasabb árak: a) elsőrendű angol sonkasiildŐ legfeljebb 70 kgr. vágott súlyig 2.39 pengő; b) elsőrendű minőségű uradalmi szedett keresztezett sertés legalább 100 kgr. vágott- súlyban 2.33 pengő; c) könnyű sertés és jóminőségü öreg koca 2.26 pengő. Silány minőségű 2.25 pengő. Kanlott sertés 2.11 pengő Hasított sertésekért a fenti áraknál Kolozsvár területén kgr.-kent legfeljebb 13 fillérrel magasabb ár fizethető. A sertés belszerve legmagasabb nagybani ára 1.30 pengő. A préselt tepertő ára 0.50 pengő. A teljes bél és gyomor sertésenként legalább 1.50 penă) áron hozható forgalomba. A lefejtett bőrű szalounás hasított félsertéseknél kgr.-ként legfeljebb 8 fillérrel magasabb ár fizethető ki a fenti áraknál. Az elsőrendű fejlábas tőkehús legmagasabb nagybani ára 2.20 pengő. A sertéshús," zsiis^aloDna. háj és sertészsír legmagasabb árait már ismertettük. Aki a rendelkezéseket nem tartja be. vagy megszegi, kihágást követ el és 2 hónaptól 6 hónapig terjedő elzárással büntetendő, a készlet pedig elkobzás alá kerül.
