Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-18 / 14. szám
E L L 12 N Z K K msain tfuszGwkét évvel ezef őíf Holnap fesz huszonkét éve annak, hogy erőszakká! kiflzfék a magyar üsztvise- löket a kolozsvári városházáról KOLOZSVÁR, január 18. Holnap lesz 22 éve annak, hogy Kolozsváron a román hadsereg fegyvereinek védelme alatt a magyar tisztviselőket kiűzték a városházáról, a i'ármegyeházáról és a rendőrségről és ezzel az aktussal vette kezdetét Erdély legnagyobb magyar városában a román irnpériuni. A bevonulástól az irnpóriamig terjedő időben az ősi földhöz ragaszkodó kolozsvári magyarok még gbban reménykedtek, hogy a román csapatok — mint ahogyan mondották — csak rendcsinálás végett vonultak be Kolozsvárra. A in a közigazgatás átvétele után kétségbeesés vett rajtuk erőt, de még mindig reménykedtek', hogy a magyarok Istene felszabadítja Hollós Mátyás kincses városát és ez a reménykedés be is teljesedett: Kolozsvár ismét magyar és ismét szabad. Hol vannak d gőgös román tábornokok, hol vannak a f elf uralkodott polgármesterei:, a prefektusok? Olt. ahol a tavalyi hó... 1918 DECEMBER Kolozsvárra a román hadsereg 1918 december havában, közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt, vonult be. Az első időkben nem érezték' magukat uraknak a városban, oh is csodának tartották a bevonulást és attól félteit, hogy a székely hadosztály, amely Csúcsa körül harcolt, erőre kap és kiűzi őket a városból. Csák ideiglenesen rendezkedtek be, de aztán befészkelték magukat és január 19 én megtörtént az uralom átvétele. Dr. Porutiu Bálint kolozsvári ügyvédet nevezték ki a románok megyefŐnök- nek. aki irodáját a Rhédey-ház első emeletén ütötte fel. Az első napokban mindössze egy gépirókisasszonya volt, aztán napról-mipra szaporodtak hivatalnokai. A hadsereg őt bízta meg Kolozsvár város közigazgatáséinak átvételével. Porutiu dr Utalea alispán és Nemes őrnagy társasa gában január 18-án jelent meg a város házán, hogy az uralmat átvegye. Dr. Hal ler Gusztáv polgármester a román meg bízottakat a város összes tisztviselőinek jelenlétében a közgyűlési teremben fogadta, mialatt a városháza előtt a karhatalom jeléül egy szakasz sznronyos román katona helyezkedett el. PoTut\u felszólította a polgármestert, hogy a román államra tegye le a fogadalmat s hasonló fogadalmat tegyenele le a város többi tisztviselői is. A felszólításra Haller rövid nyilatkozatot olvasati fel. Ebben ünnepélyesen kijelentette, hogy sem ö, sem a város tisztviselői sem esküt, 'Sem fogadalmat nem hajlandók letenni, mert a béketárgyalások még nem történtek meg s Erdély hovatartozandó- súgóról döntés még nem történt. Ezután Porutiu dr. név szerint egyenként szólította fel a város többi tisztviselőit is, de senki sem volt hajlandó sem esküt, sem, fogadalmat letenni, bár a bizottság tagjai erősen kapacitálták őket. A közigazgatás átvétele azonban ekkor még formailag nem történt meg, a román bizottság azzal távozott el, hogy a döntés még nem végleges. Másnap aztán ez is megtörtént. A város tisztviselőit a lakásukról hívták a városházára, ahol már ott volt dr. Pop Iulian, a kinevezett első polgármester, aki osztrák-magyar vadászfőhadnagyi egyenruhában utasította a tisztviselőket, hogy leltár mellett adják át hivatalukat. Amíg a városházéin ez történt, egy má- sík román bizottság a rendőrségen jelent meg, mely dr. Bottka S. főkapitánytól a rendőrséget vette át. Dr. Haller polgár- mester, dr. Bottka főkapitány és a város többi vezető tisztviselői kijelentették, hogy csak az erőszaknak engednek. Az átvételen jelenlevő román csendőrezredes I Kote! Dórrá Budapest, VIII. Csokonav-utca 14. sz. Nemzeti Színháznál. Csa'ádi szálloda a város szivében. — Újonnan berendezve, központi fűtés, hideg és meleg folyóvíz. Szobák napi 3.50 P.-töl! az erőszak jeléül a polgármester es a tisztviselők vállára tette a kezét. Képletesen ez volt az erőszak, amelynek engedni kellett. Majdnem ezzel égy időben történt meg az erdélyi kormánybiztosság átvétele is. Jellemző a tisztviselők ön tudatosságára és hazaszeretetére, hogy egyetlen egy városi tisztviselő, sőt még altiszt sem akadt, aki letette volna a fogadalmat. Az altisztek közölt volt több román, akiket később kény szerit ettek <i>- ra, hogy munkájukat folytassák. I Az uralom átvétele után tilos volt a magyar szó a kolozsvári városházán. A tisztviselők mindent a városházán hagytak, még a ceruzájukat sem hozták el — úgy, ahogyan lehetett —, igyekeztek elhelyezkedni a polgári éleiben. Akik nem repatriáltak és indiaiták az erdélyi sors- közösséget, azokra küzdelmes és keserves évek következtek. Haller polgármester szövőgyárat alapított, de csal: rövid ideig vezethette, mert az izgalmak szivét agy megviseltél:, hogy az uralomátadás után rövidesen szivszédhüdédben elhunyt. Dr. Grandpierre Emil volt kormánybiztos ■még sokáig tartotta életben a ki tessékelt tisztviselők reménységét, de aztán ő is repatriált. I)r. Bottka főkapitány egy nagy vállalatnál könyvelt, dr. Folyovu h főjegyző baromfitelepet létesített, dr. Se- gesváry gazdasági előadó zöldségtermesztéssel foglalkozott, de. aztán mikpr megkezdődött a hírhedt Boériu-féle lakásrek- virédás és a magyar tisztviselők lakásait a román tisztviselők részére lerehrirótták, a tisztviselők a szélrózsa minden irányában ciszéledtek. Bottka és Segesváry is repatriálta!:, Bottka Magyarországon halt meg. , HUSZONKÉT ÉV MÚLTÁN ! A RÉGIEK KÖZÜL Segesváry Viktor ismét tanácsos, dr. Folyovicli ismét főjegyző. Kovács főmérnök és Math Mihály tanácsos ismét annál az asztalnál ülnek, ahonnan Trianon egyszer elűzte őket.. Milyen kétségbeejtően sötét és szomorú volt az elmúlt 22 év és most, hogy elmúlt, úgy tűnik jel, mintha csak rossz álom lett volna... Fájdalmas, keserű álom... (m.) Magyar nemzeti p^iitiicü A magyar nemzeti politika kérdés mindig időszerű volt, de talán sohasem volt időszerűbb, mint ma. A bécsi döntések révén megnagyobbodott országnak, most fokozatosán és céltudatos munkával kell visszaszereznie mindazokat a gazdasági, közművelődési és politikai terepeket, amelyeket a trianoni békeparancs következében elveszített- Természetes azonban, hogy ez a magyar nemzeti politika sok tekintetben más, mint a világháború előtti. Azóta több mint negyedszázad telt ei. A világ égés:: szellemi és technikai berendezése megváltozott, változtak az életfor mák, aj világnézetek tusai közben vajúdik a jövendő igazi világnézete, a gazdasági helyzet pedig Európaszerte óriási átalakuláson ment át, a Wilson î: elvei: nyomán létrejött a kisebbségi kérdés és a kisebbségi elmélet és mindezekhez még ezer és ezer más tényező járult hozzá, hogy a politikai módszerek és rendszerek általában lényegbe vágó fontos módosulásokon essenek át. A magyar nemzeti politika az uj és modern alapokra fektetett Szent 1st róni politi ka igazi alai:jóban való kiformálódása ilyen körülmények között még nem születhetett meg. Amikor elvek és eszmélt harcát vívja a világ rgy-egy politikai rendszer végleges formál: öltése nem is egyszerű dolog. Minden nemzetnek sajátos faladatai és saját célkitűzései vannak. Ezeket a nemzeti feladatokat és célkitűzéseket úgy elhatárolni, hogy a világ természetszerű fejlődésének gondolata is érvényesülhessen, igazán nem könnyű. Magyarország kelet és nyugat határvonalában fekszik és már ez a földrajzi adottság is különleges szerepkört jelölt ki a számára. Kettős szerepkört: magyart és európait. Ezer év óta teljesíti is ezt a hivatását, de bizonyos, hogy Európa eddig ezt nem értél.elte megfelelő módon. Az újabb geopolitikai elméletek bizonyítják. hogy a magyar nemzet a jövőben még fokozottabb mértékben készül fel <-rre a feladatra és egyre céltudatosabb és körültekintőbb elgondolássíd jelöli ki a magyar nemzeti politika igazi feladatkörét. Annál inkább teheti ezt, mert a szlorenszhói, kárpátaljai és erdélyi magyarság a megszállás két évtizede alatt kisebbségi sorsban kénxszerüllségébcri még sokkal élesebben és világosabban lát’a meg a maga igazi, munkaterületét, — éppen magyar nemzeti vonatkozásban. A mi kisebbségi helyzetünkből adódó problémáink most már beletorkollnak az egyetemes magyar-problémahalmazba, mert ha nem is akarjuk azt mondani, hogy valamennyien a kisebbségi kérdés szakértői lettünk, de saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy mennyire fontus I az igazi magyar hivatás-tudat keretébe beilleszteni a kisebbségi kérdés elágazó dósait is. Ma már ezt problémakor nem néhány ember sajátos vizsgálódási tárgya, hanem mindinkább egyetemes feladattá válik. A pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet. de ezenkívül egcsz sereg kitűnő szakember állandóan foglalkozik ezzel a kérdéssel és a Csuha Zoliéul állal rendkívül gondoson szerkesztett »Láthatár * cimii kisebbségi kullurszemle számai éc kiadásai mulatják,- hogy az egész probléma-kört most már egyszerre tekintik magyar és egyetemes feladatnak, olyan feladatnak, amelyet állandóan vizsgálni, tanul- mányoznü figyelemrnelkisérnl és számontnr- tani kell. fír. Faluhelyi Ferenc pécsi egyetemi tanár irányítja ennek az Egyetemi Kisebbségi Intézetnek működését, amely — amint egész tevékenysége igazolja. — mindig reálisan, a valóságos helyzetnek megfelelően , tanulmányozza a magyarság egyetemességét érintő kisebbségi vonatkozású kérdéseiét. vagyis nemcsak a magyar határokon belül élő kisebbségekét, vagy ahogyan helyesebben nevezni kellene, a nemzetiségekét, hanem a magyar határon túl élő magyar és egyéb kisebbségekét is. Sok érintkezési pontja van ennek a kulturális és közművelődési munkának azzal az értékes és két- évtizeden át kiváló sikerrel végzett munkával, amelyet a dr. JakabIly Elemér, illetve előzőén dr. Wilier József és dr. Sulyok István gondos szerkesztésében megjelenő ..Magyar Kisebbség'1 cimii. lugosi folyóirat látott és lát cl. Ezek a munkálatok helyesebben talán elő- munkálatok sol: tekintetben megkönnyíthetik az igazi uj magyar nemzeti politika kialakulását, a,melynek abból az alapéléből kell tu% lajdónképpen kiindulnia, hogy a múlt semmifélehibájába nem eshet bele. Uj módszereket és uj irányelveket kell a maga részére teremtenie, de mindig csak azzal az elgondolással hogy a nemzet tökéletes belső kohézióját teremtse meg. Ez a kohézió csupán a tökéletes egymást-rnegismerés és egymást- tiszteletbcntartás alapelvein épülhet fel. Természetes azonban, hogy kiindulási pontja a magyar nemzeti politika Ősi alaptételeinek természetszerű elgondolása. Az elsőbbségi jog itt ezen a földön magútól értetődően a mienk. Ez nem előjog, ha- nem természetes jog, ami nem von és nem vonhat maga után semmi féle megkülönböztetést, egyedül akkor, ha ezt a megkülönböztetést készáruén kiprovokálják a magyarságtól. Éppen a 20---22 éves kisebbségi sors világosította meg a magyarság sok százezres tő megci előtt, hogv. a nemzetiségi, vagy ahogyan eddig mondották: kisebbségi kérdésben könnyelmű engedményeket nem szabad tenni, különösen azokkal szemben, akik erre nem szolgáltak reá. Ma egész Magyarországnak, de különösen a , 1 felszabadult részeknek, határozott magyar nemzeti politikát kell folytatniok és pedig mindenféle megnyilvánulásukban azt. Poli-- likai, társadalmi, közművelődési és gazdasági téren egyaránt. Elsősorban is magunkat leéli erősítenünk minden tekintetben, hiszen a megszállás évei annyi mindent vettek el tőlünk. Önerőnkből akutunk újra erősek és kemények lenni. Ehhez jogunk van és ez kötelességünk. Ön magunkkal szemben az. és ezerszerié még inkább az nemzetünkkel szemben. A történelem nagy példái tanítanak arra, hogy csak az igazi és megujhodott szellemű Szent Islváni Magyarország tudja teljes mértékben megvalósítani azt a nagy magyar nemzeti politikát, amelyet az idők követelnek, nemzetünk múltja követel és még jobban követel nemzetünk ragyogónak álmodott szent, áldott és békés jövendője. Mór pedig mi ezt a megálmodott, békés, áldott, magyar jövendőt aharjul:. WALTER GYULA. Jóízű, megbízható, enyhe. Egy pasztilla ára 12 fillér. Kilenc pasztilla ara dobozban Pl — Eü Erdélyi Párt hírei KOLOZSVÁR, január 17. Húsz menekült taxisofőr fordult kérvénnyel a belügyminisztériumhoz, amelynek 91.000. számú rendeleti; vámot ró minden olyan bérgépkocsira, amelyet külföldi területről hoznak be az országba. A busz magyar gépkocsivezetőnek, ak'k Brassóból, Tordáról, Nagyszebenijei, Bukarestből menekültek a Magyarországhoz visz- szacsatolt területekre, egyetlen vagyonukat és kenyérkereseti lehetőségüket jelenti átmentett autójuk. Az Erdélyi Párt magáévá tette ennek a busz szegény magyar család- fenntartónak ügyét és el akarja érni azt, hogy a belügyminisztérium módosítsa rendeletét olyanformán, hogy ne kívánja ezektől u menekültektől a vámfizetést. A helyzet ugyanis az, hogy a sofőröket is optálásra jogos polgároknak tekintve, nekik is vámmentesen szabad áthozniuk ingó vagyonukat. Iparengedélyük' megadása sem sértheti a kolozsvári taxisok jogait, mert hiszen nagyon sok román taxisofőr távozott a városból és a régi számú iparengedély megadása jogosult. Az Erdélyi Párt ilyen és ehhez hasonló ügyek elintézését programjává tette, mert elsőrendű célja a kisemberek egzisztenciájának megóvása. Állást foglalt az Erdélyi Párt a menekült tisztviselőknek állásukból való elbocsáltatá-a ellen is. Rendelet jött ugyanis, hogy a menekült tisztviselőket ideiglenes jelleuit állásukból el kell bocsátani. Az Erdélyi Párt annak érdekében jár ek hogy ezek az emberek megmaradhassanak állásaikban. Vasárnap délelőtt megbeszélés lesz az Erdélyi Párt Egyetem-utcai irodájában. A hehi alakulatok képviselői és a képviselők gyűlnek össze barátságos megbeszélésre, hogy mielőtt a képviselők Budapestre mennének, tanácskozzanak velük. Az értekezletre megbivót kaptak a sajtó képviselői is. 77 s & f i f s & ameg szervezetét a bslekbes / felhalmozódott salaktól, ha nincs is éppen székrekedése Jó tiszti tó hashajtó 3 KIK RÉSZESÜLNEK ADÓKEDVEZMÉNYBEN A HÁZTULAJDONOSOK KÖZÜL? BUDAPEST, január 17. (MTI.) Szociális okok figyelembevéte’ével a pénzügyi kormányzat különféle jelentős adókedvezményeket nyújt- így adókedvezményben részesülnek azok a háztulajdonosok, akiknek ingatlanában a lakásokat többgyermekes családok lakják. A vonatkozó rendelet a következőkben foglalható össze: Azoknál a házbirtokosoknak akiknek bérházában a többgyermekes család az egész lélekszám felét teszi ki. a házadó és a járulék 5 százaléka törlendő. Ha a gyermekek száma az egész lélekszám 60 százalékának felel meg, akkor a házadó és a járulék 6 százalékát. ha pedig a gyermekek száma az ccé-z lélekszám 60 százalékát is meghaladja, a ház- adó és a járulék 10 százalékát kell utóing törölni. MEGHALT AZ EGYKORI GÖRÖG KIRÁLYJELÖLT MADRID, január 17. (Ştefani.) Lascar:! Jenő herceg Saragozzában 68 éves korában meghalt. Lascaril herceg a világháború u’.i-.i 1924-Jien Venizelos híveinek táborába' miül kiráiyjelölt lépett fel a görögországi népszavazáson. Sikertelensége óla Spanyolor-zaghan élt visszavonultan haláláig. (M í I.) BUDAPESTEI AZ István Király Szállodában fVl. Podmaniozky-u. 8.) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt áru szobát. Teljes kényelem. központi fűtés-állandó mo- leg-liideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. Telefon 202—43, 294—24,
