Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-01 / 275. szám

Z: /; LIS N zf. K Szellemi nekilendülés November Jó.-óval a polcán közigatgutás vette út az uralmat a visszacsatolt tide y te- szélién. Ez azt jelenti, hogy tóid) tekintetűén könnyítés történhetik az úgynevezett társa­dalmi megnyilvánulásoknál, az egyesülete munkájánál, a szellemi, gazdasági és Szakmai intézmények szabad mozgási tevékenységé­ben. Remélheti) tehát, hogy rövidesen meg­kezdődik- Erdély, első sorban pedig Kolozs­vár éleiében a szellemi nekilejidiilés kor­szaka. . . A hazatért kolozsvári egyetem minden te­kintetben kitűnő tanárokat és szakembereket kapott, akik- hivatva vannak arra. hogy tudo­mányos, irodalmi, társadalmi és szakterülete­ken egyaránt vezető es irányiló szerepbe. jussanak. Ezzel az önként kínálkozó lehető­séggel tehát élni kell. A meglévő erdélyi egyesületeknek és intézményeknek sürgősen módot kell keresniük és találni ok arra, hogy munkájukba ezeket a kitűnő szakembereket belevonják. Gondolunk itt az Erdélyi Irodalmi Társa­ságra. az Erdélyi Muzeum-Euyesületre, az Emké-re és a többi testületekre, amelyeknek most, hogy a szabad egyesületi élet tevékeny­ségi lehetősége fennáll, mielőbb meg kell kezdeniük a maguk megjelelő átszervezését és meg kell kezdeniük építő és cselekvő mun­kájukat is. A feladatok torlódó Iomega, az erdélyi élet szellemi és minden irányú igé­nyessége sürgeti és követeli ezt. Rengeteg ci mulasztottak terén a pótolnivaló. Valósággal dandárjával vár ,a munka mindenütt, min- deniei t. Az irodalmi életben meg kell keresni es meg Ítéli találni azokat e. különleges feladat­köröket. amelyek Erdélyié ezután hárulnak. Az erdélyi szellem ezután.' sajátos munkate­rületét. kell kijelölni, mert nem üres szólam ez a kifejezés, hegy erdélyi szellem, hanem mélységes tartalommal telített valóság, ölein csupán jellemző szia és úgynevezett ,,cou- lenr locctl", vagyis helyi-jellegű színezés.- tej­szín. hanem évszázadok hossza folyamata alatt kialakult lelki tartalom és telítettség, amelyben eggyé olvad Erdély hossza, sokszor századokon át tarló különállásának, de min­dig jellegzetes magyar voltának ezerféle em­léke, hagyománya és szokása. Az élet örök árama kering ebben az erdélyi szellemben, amelyet a különleges terepviszonyok, az er­délyi bércek éles levegője, az ősi szokások és •hagyományok görcsös védehnezése, a sajátos önvédelemre kényszeriiltség és a legnemesebb értelemben vett keresztény magyar szabad- elviiség gondolatköre alakítottak ki. színez- lek újra át meg át és tették egyidöben min­den alkotó elemében magyarrá és székellyé. Nem elkülönülési szándék, hanem éppen a magyar szellem teljességének kifejezési aka­rása teremtette meg az. idők folyamán ezt a sajátos lelkiséget, amely kisebb-nagyobb mér­tékben minden Erdélyben élő vagy innen el­származott magyarban megtalálható. És ez a szellem tud magánalt — mert akarja ezt — uj- és uj feladatköröket keresni és szívesen kapcsol bele a közösségi munkába minden­kit, aki szeretettel és megértéssel társul hozzá.- Tudományos vonatkozásban különösen óriási munka vár az uj szellemi nekilendülés­nek induló Erdélyre. Itt legfeljebb a keretek vannak megadva, nem -mint. az irodalmi élet­ben, ahol az erdélyi irodalmi szellem nem csupán Írókban, de intézményekben és közül­ietekben, sajtóban és szellemi megnyilvánu­lásokban is élénken kifejeződött. Az erdélyi tudományosságnak az elmúlt 22 év alatt egyetlen nagy összefoglaló intézménye volt az Erdélyi Múzeum-Egyesület, amely • azonban csak a megadott szűkösebb kulturális és anyagi lehetőségek keretei között tevékeny­kedhetett v Most. hogy e.z egyetem vette út in a vezérszólamot, természetes, hogy-its erdélyi tudományos élet uj színekkel, értékekkel és elemekkel telítődik át, meggazdaguL u j munka területeket és érvényesülési lehetőségeket kúp és egekkel v. módokkal és alkalmukkal bizonyára bőségesen élni is jog. hiszen ki- tűnő uj munkaerők állottak frontba. És ugyanezek c. lehetőségek állanak rendelkezés­re a kulturális és társadalmi élet minden arc- vonulón. i\em alaptalan tehát az a reménykedés, hogy a szellemi nekilendülés li: aranykorsza­bónál, ti hinthetünk elébe, hs ez a rcmény- kedés unnál indokoltabb és jogosabb mert maguk-a feli lös kormányzati tényezők és leg­több szellemi irányítóit is isrnételen íiangsu- lyózták, hogy a megint magyar egyetemi köz­ponttá és nevelésügyi, emu rummá lett Kolozs­vár t ú rendkívül fontos- feladatok Várnak. Er­dély sajátos szellemiségének légkörében itt beit kialakulnia annak az ti j magyar nemzet- eszme körnek. annak e. diadalmasan alkotó, ke­resztény világnézetnek es hivatástudatnak., amelyre az a szerep vár. hogy eljövendő év­századok szántára szabjon megfelelő és vilá­gos irányvonalakat. ' t j idők új célkitűzései rámái, in mindazokra, akik Erdély szellemi munkafront jóm, azokra, aki Etdély társadat, mi munkafront jón, vagy bármilyen más nem- -etépitö hivat ást u-dati és szakmai arcvonalon végeztek és végeznek akármilyen szolgálatot. A szétfutó gondolatoknak egységbe kell ölel­cAt*»»**J*J ***************^W*0^****W**'***M+** Monescu roma« áSíamvezeíő a íáfiarisokek bevonásával akarja megakadá­lyozni az esetleges vasgártHsta államcsínyt pioesü udt a, Uö^atdia a t/az^da idcet c^ldunényeiHeU A Mai Nap írja- Bukarestből jelenti a l'o- lilika: A román fővárosban a katonaság megszállotta a középületeket bogy a/, eset­lege:. Vasgárda-csinvt megakadályozza. Autó- nescu az elinult éjszaka lanác.-kozott a \ as- gárda vezetőivel. Ismertette előttük Komáiba bel- és külpolitika! helyzetét és kérte, tegye- nek meg mindent a rend helyreállítására. Ez- után a katonai parancsnokokat Ilivta meg. Közölte, begy a nvuztalansúgok igen sulvo san ártanak Románia külpolitikájának. , Azt beszélik, hogy katonai csínyt koszit elő a Y-asgárda megfékezésére érdektelen megítélés, szerint a \ asgái da .-/.éle.skimi íii'éz- kedéseket tesz arra. hogy leszámoljon régi ellenségeivel és céljaihoz elegendő fegyverrel is rendelkezik. Katonai körök szerint a had­sereg elég erős arra. hogy szembenézzen a Vasgárdával. A -román tüzérség és a páncé­los hadosztályok megbízhatók. Taturescii. Argetoianu és-Ghelineghennii is­mét védőci I/.ptlie kerüllek. Most úgy hitsvik, hogy Ántouoscu ura a helyzenek és sikerül neki a kormány részleges megváltoztatásával. a tábornokok bevonásával megakadályoV.ni a kormány bukását. Ez esetben biztosra vehető hogy leszámol a lázadókkal. . MÉG MINDIG AGGASZTÓ A HELY­ZET BUKAREST, november öli (DNB.) Romá­niában a belpolitikai feszültség tovább «'sok­kén. de még .mindig aggodalomra ad «lkot. Isiidig piég nem lehetett pontosan megállapí­tani. hogy milyen mértékben terjedt ki a lé- gimsif.ták bosszulta mozgalma a volt rendszer hívei ellen és kik a további áldozatok, lény az. hogv Ploeşti volt a központja ezeknek az akriókiiak. Horia Sima ininiszterelnökh el vet- trs Antijiiescn tábornoknak tett jelentése után személyesen utazott Pinceibe a mozga- Icut továbbterjed«’sének megakadályozása ér­dekében. Személyes közbelépése — amely Antoneseu tábornok intenqiója szerint tör­téni teljes eredménnyel járt. Antoneseu tábornok e célból hozott intézkedései egyéb­ként még érvényben maradnak. Ezek között az intézkedések közölt szerepel Bukarest és más fontos városok posta. táviró- és -tá\be­LXl. i.VI OI.YAM, 2 7 5. S Z A M­h/.élöálloiná-ainak katonai int-gi-zâHă a. J y\ előre nehéz alkalmazni az uj törvényt, me! , nitIvonali bünteti u gyilkosságok elkövetésére és a személyes szabadság megsértésére irá­nyuló büiiiM-lekuiéuyekrt. A/okaL akik »ajít kezdeményezésből követtek el ilyen bűncse­lekményeket, bfljtársaik védelmezik. Az a csoport, amely .(Havában a Károly-rendszer volt politikai személyi égéit kivégezte, bábu- láthatatlanul részt vehetett Codreanu év tár­sai temetésén. A gyászistentisztelet után sza­badon távozhattak. A nép is helyesli a jilavai bosszút. (MTI.) SÉTA A BUDAPESTI RUDAS GYÓGY­FÜRDŐ KÖRÜL. Budapestet világszerte úgy ismerik, mint a gypgylürdők világvárosát. A Budapest Székesfőváros tulajdonában álló gyógyszállók és gyógyforrások között egyik legnépszerűbb a Rudas Gyógyfürdő. 1316-ban Szokoli Muszlafa budai pasa az akkor már esodáchirü hőforrások fölé keleti fényűzésül fürdőt építtetett a kalocsai érsek palotájá­nak köveiből, amelyet ..Zöldoszlopos fürdő­nek“ neveztek. A fürdő 170.'» óta a főváros tulajdona és azóta a keleti fényüzésü torök- lürdőhől nyugati kényelmit modern gyógy­fürdő lett. Az 1932. év fontos dátum a fürdő történetében. Ekkor tárták fel a Juventns- forrást, amelynek magas rádiurntartalmu hév­vize páratlan hatású a magas vérnyomás olsoz.ta megbetegedéseknél. A Rudas-fürdő népszerűsége ezóta nottön-uő A kiesfekvésii fürdő pompásan kiépült, modern kényeimii szállodai részt kapott, amelynek szobái a leg­igényesebb vendégeket i- kielégítik. \ fürdő lő radioaktiv hatású hőforrása a betegségek egész soránál enyhülést, javulást és gyógyu­lást nyújt, részben a fürdők használata, rész­ben ivókúrák révén. Különösen az izületi, bántalmaknál csodálatos hatású a fürdő vize. de ugyanakkor a legkülönbözőbb belső szervi é- auvagcsere megbetegedések esetén is si­kerrel használható. A Hildas Gyógyfürdő szí­vélyesen várja a visszacsatolt kr-'eti részek­ről érkező vendégeit és örömmel kínálja fel nekik a- hajdani „Zöldofzlopos fürdő“ mo­dern kén» elmét, magyaros vendégszeretetét I és messze földön hires gyógyforrásainak oso- j dáshatásu vizét. Egyre kedvezőbben alakul Magyarország és a Szovjet gazdasági viszonya BUDAPEST. A támadást kizáró német- szovjetorosz szerződés megkötése után Szov- jetcroszprszág súlya és tekintélyé Európaiján nyilvánvalóvá lett. Szovjetoro6zországgal. mint európai komoly tényezővel, Magyaror­szágnak akkor kellett főképen számolnia, amikor a lengyel összeomlás után hosszabb vonalon közös határuk lett. A közös határ elérése után a két ország a legkorrektebb keretek között tiszteletben tartotta egymás érdekeit. Csáky külügyminiszter képviselő- házi beszéde is annak- a bizonysága, hogy a kél ország viszonya a jövőben is kedvezően fejlődik. Molotov berlini útja. — amely tud­valévőén balkáni kérdésekkel is összefüggött. *— nem okozott nyugtalanságot a magyar közvéleményben. Ez természetes, mert a ba­ráti Németország és a Velünk korrekt vi­szonyt fenntartó Szovjetunió' illetékes ténye­zőinek tárgyalása — a balkáiri béke és nyu­galom megóvásán keresztül — Magyarország érdekeivel- is megegyezett. Szovjetoroszország azonban nemcsak, mint I hatalmas politikái tényező hallatja szavát I Európában, hanem mint hatalmas termelő és I fogyasztó állam kereskedelmileg is Európa I egyik legfontosabb nagyhatalma. I Magyarországnak tehát elsőrendű érdeke I volt. Iingy a Szovjetunióval, mint kereslte- élelmi hatalommal is szorosabb viszonyba lépjen. Ez a viszony másoldalról nézve Szovjetoroszország érdekeinek is megfelelt. mert Magyarország is elsőrendű fontosságú cikket tud Szovjetoroszország rendelkezésére bocsátani. A korrekt politikai kapcsolatok, valamint ez a kölcsönös gazdasági szükségesség hozta létre az 1940. szeptember 3.-án Moszkvában • aláirt es szeptember 15.-én. életbelépett ina- gyar-szovjetorosz .kereskedelmi és hajózási szerződőst'. A szerződés megkötése után meg­állapodás jött létre, amelynek értelmében Magy ín-országon szovjet orosz külkereskedelmi képviseletet állítanak fel. Erre azért van szükség, mert a Szvojetunióban a külkeres­kedelem állami monopólium. Természetesen ez nem jelentette azt, hogy a magyar cégek ne kereshetnének közvetlen kapcsolatokat a szovjet orosz vásárlókhoz. Ez a lehetőség nyi­tott utat annak1 a-magyar iparosküldött ég­nek is. amely legutóbb — lhint már az El­lenzék jelentette — elutazott Moszkvába. Ez- a moszkvai utazás annak a bizonysága, hogy a két állam gazdasági kapcsolatai rövidesen megerősödnek és a gyakorlatban is elmélyül­nek. A kereskedelmi és hajózási egyezinény- nyei egyidejűleg a magyar küldöttség áruíor- galmi és fizetési egyezményt irt alá. Ez le­hetővé teszi, hogy a két ország gazdasági té­nyezői szabad valuta fizetése ellenében ke­reskedelmi ügyleteket kössenek. Ebhez az egyezményhez jegyzék van csatolva. Ez kör­vonalazza, hogy milyen árucikkeket hoz be egyik ország a másikból. A -jegyzék szerint ez a kereskedelemi adás-vétel 3,700.000 dol­láros keretek között mozoghat, vagyis dollár­fizetés eseten ennyi összegű árfit hozhatunk lie a Szovjetunióból és ennyi összegű árut vihetünk ki oda. Ezzel kapcsolatosan termé­szetesen azt is körvonalazták, hogy milyen cikkeket vesz át Szov jetoroszország és mire vau szüksége Magyarországnak. MegúHapitást nyert, hogy Magyarország elsősorban nyers­anyagot iioz be a Szovjetunióból és pedig a többi között elsősorban pgmutot, bizonyos érceket, azbesztet, kenő- és hengerolajat és fát. Magyarország ezzel szemben elsősorban ipari cikkek fet száliit Szovjet Oroszországnak, igy hajókat, vasúti anyagokat és motorokat. A KÉT ORSZÁG MEGÁLLAPODÁSA E/ a megállapodás a magyar ipar számára igen nagy távlatokat nyit meg és a magyar nyersanyagellátásnak is nagy könnyebbséget jelent. A megállapodás gyakorlati megvalósu­lásának igen fontos kezdeti állomása a ma­gyar ipar képviselőinek jelenlegi moszkvai tartózkodása. A háromhetes moszkvai útra a kéziünk, az egyéni szempontoknak és irániv- eszméknek kollektivitásba kell lorhoflnioh és meg Imii születnie annak a nagy összefoglaló vezetődniek. amelynek vezérszólama ez: Er­dély. Ezt <: vezérszólamot eddig inkább csak a szépirók hirdették és az nem is volt talán mindent,in teljesen ki/egeresedeti nézőpontú, mert sok volt benne a romantika is. • ' Must ózonban minden erdélyi magyar lé­it idom. szilben és szájon kristályos. ' tiszta megfogalmazást kel! kapni,,. Azt 'a kristályos tiszta megfogalmazást, amely nem lehet. más. mint az. hogy Erdély a njaga sajátos szinm jellege, hagyományai és szokásai ellenére is timelyeket műidig igyekezni fog megőrizni, — egyben mindig az egyetemes magyar szel­lemiség és össze foglaltság alkotó része. Rész az egészből, amelynek igazi élete miijeiig- csuk nagy egésszel, az Anyaországgal való egysé­gében. és 'teljességében volt meg. Erdélyre a múltban- mindenkor ezen a nagy egységkörön belül vártól: különleges szerepkörűi,- és föl­adatok és neki most ezeknek a szerepkörök­nek és feladótoknak kell megfelelnie meg­újult és neki szárnyasul t lelke minden tartal­mával. szive minden dobbanásával agy rost­jainak minden rezdüléséről. Mert akkor les-íz igazán az, aminek lennie kell. akkor lessz igazán ■— Erdély. W ALTER -GYULA magyar nehézipar küldte el ipegbizottait. A gyakorlati kereskedelmi tanácskozáson részt- vesznek a Mávag. a Weisz Manfred müvek és a Ganz képviselői. A magyar ipari küldött­ség összetételéből az látszik, hogy a megbeszélések elsősorban arra vonatkoz- . nak, hogy Magyarország rövidesen milyen nehéz!pari cikkeket szólítson a Szovjet­uniónak. A magyar-szovjetorosz szerződés azt is lehetővé teszi hogy az áruforgalom kordét, k i b ő v it só k. Ismerve a magyar nehézipar kitűnő termé­keit. az illetékesek igen valószínűnek tart­ják, hogy a magyar ipar jelentős- mennyiségű gépet szállíthat a -Szovjetunióba. Ezzel szem­ben Magyarország is jelentős mennyiségű 1 on­to s nyersanyagot kap majd Szovjetoroszor- szágtól. A két orszás: kereskedelmi szerződésének megkötése alkalmával az illetékesek "élvben megegyeztek abban is, hogy megindítják a közvetlen vasúti forgalmat is. Ez a határozat hir szerint szintén megvalósul, úgy, hogy a közvetlen forgalom megnyitásával a kereske­delmi kapcsolatok élénkülése és szorosabbá válása várható. A Magyar Külkereskedelmi Hivatal felhí­vást intézett az erdélyi cégekhez. E szerint felszólítják az erdélyi cégeket, liógv jelent­sék be a volt Lengyelország területén levő cégeknél fennálló követeléseiket és tartozá­saikat. Ez a felhívás a lengyel fokormány- zóság területére ’esett cégeken kívül,_ vonat­kozik azokra a cégekre is,' melyeknek szék­helye Szovjetoroszországhoz került. Ez a kö­rülmény azt mutatja. hogy' Magyarország nejpesak az anvaroszágbeli, hanem az erdélyi cégeknek is rendezni tudja a Szovjetunió te­rületén székelő cégekkel kapcsolatos, ügyeit is. Ez pedig; a két ország kereskedelmi kap­csolatainak a szilárdságát hi/onvit ja. Ez a kölcsönös gazdasági érdeken nvug\ó korrekt kereskedelmi viszony szavatolja azt is, hogy a két ország.gazdaság: kapcsolatai a jövőben is .kedvezően lógnak alakulni. Tóth Rnlint. Láposy Rádiá, csillár, viüamos- szerelmsek és fcdíí&ek, inaíom-afcí 2. szím. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom