Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)
1940-10-27 / 247. szám
J 9 4 0 Oktober 2 6» JVoru 1.01 a poiinKm. kulturális 03 gü?ou- sági fe jlődéíbeii egyaránt a szociális eszme tér foglald::! jellemzi, önérzet tel mondhatju!:. hogy az •i rópai államoknál: a gyengéi: védelmére. a minél tökéletesebb szociális intézkedések meghonosítására Irán uló nemes versenyében a megcsonkított, ar,\ ági erejében megfogyatkozolt és gazdaságilag is lehetetlen I;erb,tel: közé szorított Magyarország sem maradt le. A csonka Ország erején felül is elkövetett mindent, hogy állandóan lépést tartson a vezető európai államok táisaaalomvé- delmi intézkedéseivel és azokat megfelelő formában meghonosítva, nagyban emelte a munkásság életszínvonalát, egészségügyi védelmét és munkafeltételeinek korszerű voltát. Amilyen biztató képet mutat a szőkébb hazában a ‘Zoeiális kérdés fejlődére, annyira elhanyagolt és rendszertelen vo*t a román uralom alatt az erdélyi munkásvédeleni és szociálpolitika. Nem mintha az idevonatkozó törvényalkotások hiányoznának, hanem elsősorban annak következtében, hogy a törvényeket egyáltalában nem, vagy nem egyformán hajtották végre. Különösen vonatkozik ez Erdélyre, ahol az egyébként is csak nemzetiségi politikát ‘elepiező társadalompolitika igazi, he nem vallott célja a magyarság gazdasági és faji értékeinek, társadalmi hclyze- lének »láásása volt. Természete* hogy ilyen körülmények között a kormányfő erdélyi szemloutja nem végződhetett más elhatározással, minthogy szociális téren is a legrövidebb idő alatt átfogó intézkedésekre van szükség. Alig fejeződtek be a szemleut tanácskozásai. máris serény munkát, határozott intézkedéseket látunk nap mint nap. A kormány előrelátóan megtesz minden előkészületet arra. hogy az anyaországra vonatkozó jogszabályok a szociális gondoskodás torén is minél hamarább élclbelépjenek az erdélyrészi területeken is. Az átmenet zökkenésmentesség:- nek elősegítésére a kormány a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával ..Gazdasági Útmutatóit állíttatott össze, amely a napokban jelent meg. A népszerű nyelven megirt füzet az érintett rétegeknek a közeljövő uj rendjéről való előzetes tájékoztatásául összefoglalja a legi on fosai h magyar gazdasági jogsza bályokat, különös tekintettel a kisemberek számára biztosított könnyítésekre, előnyökre és ít különféle jogszabályok, valamint intézmények által nyújtott iávsadakunvédelmi berendezésekre. Az Útmutató díjtalanul áll mindazok rendelkezésére, akik azt az Erdélyrészi Gazdasági Tanácsnál, vagy a kereskedelmi és iparkamaránál kérik. Az Útmutató átlapoznia révén megismerhetjük a magyár jogszabályoknak a szociális kérdést szolgáló tendélkezésén is, s meggyőződhetünk arról, högy a magyar állam a dől gozó polgár egész életére, munkájának egész területére kiterjedő szociális védelmet nyújt. Egész külön jogszabályrendszer rendezi a szociális biztosítás intézményét, Magyarországon minden munkás keresetére tekintet nélkül és minden tisztviselő, művezető és keres- kedosegéd, akinek havi keresete a 300 peu- gőt nem haladja meg, baleset é« betegség ellen kötelezően biztosítva van Ugyanezek az alkalmazotti csoporték. évi 6000 pengő keresetig öregségi és rokkantsági biztositús- br.n is részesülnek. A biztosítás és gondoskodás nemcsak magára az alkalmazottra, hanem az általa eltartott családtagokra is kiterjed. A munkások biztosítását az Országos Társadalombiztosító Intézet (0T1), a tisztviselőkét, művezetőkét és kereskedősegédekét pedig Budapesten a Maganalkalmazották Biztositó Intézete (MABIt, vidéken az OTI látja el. Az alkalmazotti szociális biztosításban az iparos segédek az öregségi és rokkantsági biztosítást illetőleg önállósításuk után is részesülnek. így öregségi járadékot kap az a kisiparos, aki legalább 400 héten ál biztosítva volt, az első munkaviszonytól számított 40 éven belül, ha a 65. életévét eléri: rokkantsági járadékra viszont az a kisiparos tarthat igényt, aki a járadékra vonatkozó igény bejelentését megelőző 10 év alatt legalább 200 hétig biztosítva volt. TekintVitel orra, hogv minden heti biztosítás után a járadék összege növekszik, a kisiparosnak a magyar jogszabályok lehetővé teszik, hogy önálló iparos korában is tovább", x is önkéntes tag maradjon és befizetéseivel a majdan elnyerendő járadékot növelje. Egész sereg különböző jogszabály gondoskodik Magyarországon a munkás életének és egérZiéeénők a munkahelyen való megvédéséről. Törvényeink már az ipartelep felállításához szükséges engedély megadása előtt az egészségügyi követelmények kivizsgálására is vizsgálatot írnak elő. később pelig az üzem működése folyamán a munkahelyre, az alkalmazottakkal való bánásmódra, a belesetek elhárítására szolgáló eszközökre vonatkozóan tartalmaznak előírásokat, melyeket az iparfcí- iigyeioáégek ellenőriznek. A munkás munkaerejének védelmére nemcsak a munka alatt gondol a törvény, hanem japán-magyar diákcsere központút akarnak létesíteni Kolozsváron KOLOZSVÁR, október 26. (Saját tud.) A lajelmólét kiforrása idejében az Európa közepén testvértelenül é ő magyarság is felfigyelt távol eső néprokonaira. így vetődött le szinre a magyar—japán ősi vérségi kötelékek elve, amelynek ápolására alakult meg 1926-ban Budapesten a Magyar-Nippon Társaság. E társaság első alapítói a volt szibériai hadifogoly táborokból' a japán expediciós hadsereg révén hazajutott magyar tisztek közül kerít.tek ki. Ügyvezető elnökük dr. Mezei István ügyvéd, a tokiói Szen-Su egyetem tiszteletbeli tanára U'ett. A titkári tisztet pedig a Kolozsvárról elszármazott Kovács Lászlóval töltötték hé, akit a közelmúltban neveztek ki a helybeli munkaközvetítő hivatal élére. A M ugvar-Nippon Társaság megizmosodásával, ami nagyrészt a főképpen egyetemi tanárokból álló orientalisták csatlakozásának köszönhető, a két nép kulturális kapcsolatait — 1938-ban —- egyezmény keretében mélyítették ki. A je.enlegi japán külügyminiszter helyettes: Masavuki Tani (bécsi és magyarországi egyetemes) . követsége alatt létesült egyezmény tanár és diákcsere utján, a múzeumi és könyvtári anyag kölcsönös búvár! atának lehetővé tételében östörténclmüiik feltárásra váró kérdésének megoldását látja. Annyi tény, hogy a Magyarországnak addig egyoldalúan nyugat felé — Becsen, Berlinen, Parison, Rómán keresztül — bővülő látókörét Ázsia irányába is kitágifja, amerre — nemzeti gvökerünknél fogva — amugyis inkább appercipáhink. Ennek a közeledésnek emlékezletésére kapta meg a felszabadult Kolozsvár a japánok győzelmi lobogóját. A keleti származásában leginkább megbizonyosodott Erdély fiai viszont Körösi Csorna Sándor szellemében a két népet összehozó társaság erdélyi csoportja megszervezésének szükségességét érzik. Éppen ezért a társaság — tevékenységében is a közös fajiság szivósságára valló — titkára, most a Ferenc József Egyetem hazatérésének küszöbén hangoztatja elgondolásukat! kifejező ama kívánságot. hogy a diákcsere elvét elsősorban Kolozsváron valósítsák meg. A japán nemzet érdeklődését vonzó köz gazdasági, jogi és orvosi karok távolkelet hallgatóinak megjelenése egyben meÜőzhetet lenné tenné a japán tanszék felállítását Szükség esetén a budapesti tanszék áttele pilisével volna .mego’dható annak a célnak le-rögzitése, amelyet Erdély szivében az egyetemnek szolgálnia kell. Népfőiskola a nagy Duna mentén Sokat hallunk manapság arról, hogy valamiféle szabadalmazott eljárással ki kellene emelni a nép fiai közül az ősié- kétségeket és a nemzet szolgálatába állítani őket. írók és politikusok, avatottak és avatatlanok szóltak hozzá a súlyos kérdéshez, eszméket dobtak a köztudatba, kitűnőek iskolájáról szónokoltak, keresték azt a mesteri kézzel szőtt, körmönfont hálót, mellyel a népi élet nagy tengeréből kiemelhetnők az igazgyöngyöket Ha igaz: eszmékben, gondolatokban sohasem volt hiány ebben a termékeny koponyákban bővelkedő, istenáldott országban. obol úgy nőnek az ötletek, mint az eső után a gomba. Csak ott a hiba, hogy mire odaérünk, nahát most már tenni is kellene valamit, akkor esetleg megállhat a tudomány. A KALOT-NÉPFŐISKOLA Azonban ez egyszer a nagy eszme méltó emberére akadt! A Katolikus Agrártfjusági Mozgalom a sok szónoklás, irodalom és mellébeszélés kellős közepébe dobta a nagy tényt, az eleven valóságot, a megvalósított gondolatot: a Kalot-Nép- föiskolát! Birót, elöljárót választanak maguk közül a legények. . . . Az érdi öregdomb tetejéről történelmi időket látott ősi nemesi kastély néz le az öreg Dunára. Földalatti folyosóiban valamikor Hamzöa bég kínozta a nemeslelkii magyar főurat, gróf Szapáry Pétert. Milyen nagy költő a vén Történelem! Csodás rímeket produkált valamikor itt, talán éppen ennek az öregdombiak a hátán húzta a rettentő igát a magyar földesur, vérzett és verejtékezett a lelketlen idegen korbácsa alatt, — es ma viszont idesereglik a magyar falvak és tanyák legénysége, hogy lelkében felvilágosulva és megerősödve, lelkes, öntudatos magyarrá, vezetőférfiuvá érlelődve lerázza nyakáról és falujába haza térve testvérei válláról is levegye az embertelenül súlyos igát, melyet a tudatlanság és a vérszopó idegen faj és szellem lelketlen számítása rakott yállaira. Gyönyörű épület ez a Népfőiskola! Ötven helységében egyszerre kereken száz legény helyezkedik el és hallgatja az előadásokat, azaz helyesebben: élheti a ház egészen sajátos izii életét. Mert ez a ház nem a városi tudományok háza, hanem az élet eleven iskolája. Nem holdbaeimzett vérlelen tanulások untatják és fárasztják az egyszerű népnek amugyis lépésben járó képzeletét, hanem a fogható, tapintható gyakorlati élet eleven közelében született tapasztalásokban, értékes útmutatásokban gazdagodik a föld népe. Minden előadást közvetlen, fesztelen megbeszélés köret. A legények mindent látnak, mindent maguk is megcsinálnak, mert itt a jelszó: teljes, eleven életközelség! Nincs itt semmi untató iskolás, semmi muszáj-iz nincs az ittlakásban, mert a falu eleven lelke lengi át az egész házat és úgy pihen fölötte, mint a magyar mezők fölött a szénaillat. Mert. a tanfolyamra besercglett legénytársadalom azonnal vezetőket, bírót, szövetkezeti tagokat, ctb. választ és a tanfolyam ideje alatt kicsibe sűrítve máris éli a müvelségében felemelt öntudatos magyar falu életét. És ez nem csupán nevelői fogás, életet színesítő fahm.mantika, hanem egészen komoly, gyakorlati kiképzés jegyében álló feladat: Élet iskolája. AMIT TUDNI KELL És hogv ez mind nem csupán elgondolás, távoli terv, hanem kész. valóság: a Kalot-Népfőiskola már meg is nyílt és három tanfolyamot hirdet. 1. Magyar műveltség tanfolyama. A nép ereje a maga ősi lelke. Ennek a tanfolyamnak a célja megmutatni és megszerettetni a nép fiaival a saját kultúrájukat, a gyönyörű népi zenét, táncot, nóta- világot és a népi színjátékot. November elején nyílik a tanfolyam és két hónapig tart. Telies ellátás, minden: napi 50 fillér. A többit a Mozgalom fedezi! (Végre egy fehér holló, mely önzetlenül áldozatot is iioz a népért!) Jelentkezés batárideje: oki óbor Ml. Föltételek: betöltött ló ik életév, az erkölcsi és mozgalmi rneg- bizlnilóságol férnjeiző résztelei a helyi KÁLÓT munkájában, továbbá közismert tehetsége legyen a jelentkezőnek a népi művészet, színjátszás, ének. zene, tánc valamelyikére, végül a jelölt sajátkezű Írásával kérje a fölvételt és a fenti pontokat az egyházi és világi elnök garantálja. 2. Hivatásrendi vezetőképző tanfolyam. Az uj idők lelkének ellenállni nem lehet: a szociális gondolat uralkodik az uj Európában és minden ország társadalmi hivatásrendekbe tömörül. A főiskola tehát már az uj rend egyik főszervének, mezőgazdasági kamarának vezérkarát képezi ki. Ez a tanfolyam is november elején indul, tartam, dij, jelentkezőéi határidő ugyanazok, mint előbb. Föltételek: leszolgált katonaidő, KALOT-pártolótagság, továbbá kiilömböző agrárrétegek (kubikusok, cselédek, gazdák, napszámosok, stb. érdekvédelmére való rátermettség. Á pályázó itt is sajátkezű írásával kérje fölvételét és alkalmasságát az egyházi és világi elnök garantálja. 3. Bizományos és ügynökképző tanfolyam. Kereskedelemre nevelni a falu fiatalságát, hogy a termelői hasznot a föld népe kapja meg! Ezen a tanfolyamon képződnek a KALOT-Szövetkezet harcos katonái. Ez a tanfolyam rövid egv hetes, csak a tehetségeket válogatja ki és továbbítja a későbbi állami ösztöndíjas tanfolyamokra, hogy leváltsák az agrárkereskedelemben szereplő zsidóságot. A tanfolyam október második felében indult meg. Egy faluból csak két legény jöhet. Dij egész hétre 5 pengő volt. Föltételek: leszolgált katonaidő, a KAIT)!' munkában és másutt bcbizonyulí szilárd erkölcsi megbízhatósági kereskedelmi szellem, élelmesség. Itt is a pályázó sajátkezű Írással kérje fölvételét és a kívánalmakat az egyházi és világi elnök garantálja. Egy ember csak egyféle tanfolyamra jelentkezhetik. A fölvételnél a jelentkezés sorrendje is számit. Jelentkezések: KÁLÓT, Budapest, IV. Cukor-u. 3. címre küldendők. Jöjjetek tanulni, okulni. 1 íme, ez a vajúdó, formát kereső magyar gondolat egészen eredeti és talpraesett formában végre testet öltött! De nem a földből dobbant elő csodamódra, hanem legszegényebb hazai szerzetesrendünk, a magyar Jézustársaság, Széchenyihez méltó 50.000 pengős hazafias megajánlása varázsolta a valóságos világba ezt a szép magyar álmot. A Mozgalom is meghozza a maga áldozatát, amikor a legények százainak többhónapos tanfo- - folyamát napi félpengős áron biztosítja, holott a napi költség fejenkint öt pengő. Ezt a különbözeiét a mozgalom fedezi. Ez a két hazafias gesztus visszhangot követel és nemes versenyre hívja mindazokat a mélyenérzo áddpzntoslelkü magyarokat, akik adományukkal bele akarjál; vésni nevüket az uj magyar eserév alapkövébe! ^ Mert ami megvan, ha erőteljes kezdet is, de mégis csak kezdet, amely folytatást követel és ezért biztosan számit a magyar társadalom erőteljes erkölcsi és anyagi támogatására! De a KALOT-Népfőiskolában megvalósult eszme máris kitárja tágas kapuit a magyar mezők fiatalsága felé: gyertek, magyar legények, tanulni, okulni, öntudatosulni, föl emelkedni és fölemelni minden magyar falut, és ezáltal naggyá, erdőssé tenni újra ezt a nemzetet! Adjon Isten! lehetővé teszi annak megújítását is, a dolgozók felfrissülését is a munkaközi pihenőidők előírásával és a kötelezően kiadandó fizetéses szabadság elrendelésével Külön jogszabályok -"étÜk a nőket és fiatalkorúakat és munkájukat éjjel, általában este 10 és reggel 5 óra között tilalmazzák A sütőiparban férfiak szamára is tilos az éj leli munka. A gyermekeket és nőket csak orveti vizsgálat után szabad munkába állítani és nem lehet őket erejüket meghaladó nehéz testi munkára j fogni. A nők számára joaszal ályaűik szülés előtt és után 6—-6 heti pihenőt l.ktositanak és külön pihenőt írnak elő a cser emők táplálására. Alig lehet áttekinteni a magyar kormánv munkásvédelmi és szociális intézkedéseit, löszön az utóbbi évek törvényalkotásé, a társadalmi élet bármely területére vonatkozzék is, állandóan a szociális gondolat jegyében áll. A hazatért Erdély részére is lehetővé fog válni rövidesen az hogy lakói mindazon szociális kedvezményekben részesüljenek, mint az anyaországiak és meg lehel róla győződve mindenki hogy a magyar kormány társadalomvédelmi intézkedései, szemben az ott ural- kódú eddigi állapotokkal, nemcsak Írott alkotások maradnak, hanem átmennek a való életbe és egészséget, általános jólétet sugárzó valóságokká válnak. {—-) E'jdapssíeii itkczztaä a MOLlfnE SOROZOBEIf! tini is. szán.
