Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-27 / 247. szám

Aw uj $panyo!ofsrai<j A világsajtó Serrano Sunet spanyol heiiigy* miniszter berlini, majd romai látogtásával kapcsolatban megállapította, bogy ez a láto­gatás a báromba talmi szerződés pillanatában, amikor a világ uj rendjéért vívott báboru üteme miiuliukább fokozódik, s/a minellátbató jelképe korunk egyik legnagyobb történelmi eseményének, annak, hogy Spanyolország is­mét bekapcsolódik a nagy európai politiká­ba. A legutóbbi spanyol polgárháborúval a nemzeti Spanyolország kilépett évszázados el­szigeteltségéből és meglelte az első lépést a nagy nemzeti . forradalmak utján. Spanyolor­szág — mint történelme során hosszabb időn keresztül — egészen kozol áll ma azokhoz a nemzetekhez, amelyek Anglia begemoniás politikája ellen küzdenek. EURÓPA ÉS AFRIKA HATÁRÁN Spanyolország egyik legközelebbi célkitűzé­se a gibraltári szoros szabaddátéí-le és az ide­gen befolyás megszüntetése az ibériai félszi­get déli pontján. A széles ibériai félsziget (587.000 négyzetkm.. ebből Spanyolország 507.715 km.2) Europa legvaskosabb félszige­te, mely majdnem kis kontinensnek számit cs sokkal inkább tartozik Afrikához, mint Euró­pához. Hosszúsága egyenlő szélességével, ke­vés öble, szigete vau. Olyan föld. amelyet ugyanolyan joggal nevezhetnénk Kisaf inká­nak, mint ahogy az anatóliai félszigetet Kis- ázsiának hívjuk. A 35. szélességi fokon fekvő Tarifa félszigetéről jól látni az afrikai part­vonalat, a vakító fehéren elővillanó ház­tömböket. Afrika és Európa határán vagyunk. A történelem folyamán azonban ez a politi­kai határvonal nem ritkán mélyen belenyúlt itt Európába. Például Karthago afrikai biro­dalmáig, vagy a szintén Afrikában gyöke­redző arab (mór) birodalom. Az arab uralom nyoma egyébként lépícn-Dyomon kisért ma is. például Gibraltár neve (Gib-el Tarik). De nemcsak déliedé szab határt a félsziget Euró­pának, hanem nyugat felé is. A legnyugatibb fok, a Finistcrre, volt sokáig Európa, •—•_ sőt az ismert világ, a ..Terra coguila“ végpont­ja. Erre mutat továbbá a szélsőséges száraz éghajlat, a nagyvonala domborzat, a belső fennsikon legelésző Merino-juhok ezrei, a steppe-növéuyzet, a derékig érő esparto fü, a nomád pásztorélet, a sok kecske és öszvér, a La Manche sóstavai (Salados), a Gibraltár szikláin ugrándzó majomcsapat és még sok­sok egzotikum. TÖRTÉNELMI Lő FÖLDRAJZI TAGOZÓDÁS A félsziget közepén nagy asztalszerü fennsik. az úgynevezett Meseta (annyit jelent, mint asztal) foglalja el, mely régi kőzetekből áll' és 500—1000 méter magas. Ezt közepén a katalán hegylánc kél egyforma részre osztja: az északi az ó-kasztiliai fennsik, a déli az uj-kasztiliai fennsik. Ezekhez északkeleten és délen egy-egy feltöltéses medence csatlako­zik: az andaluziai síkság, az Atlanti Óceánra nyílik szélesen; északkeleten az aragoniai me­dence, a Pircneusok déli lejtőjén, a túloldali francia Garonne-medencének felel meg. Ezt az egész komplekszumot csaknem minden ol­dalról hegylánc-keret fogja körül: a Pireneu- sok hegylánca, a Gibraltárral kezdődő és a Baleárr-rzigeteken folytatódó boetiumi Kor- dillerák lánca, északkelet felé a Katalán-hegy­ség. Talán ez a hegykeret adja emberföldrajzi magyarázatát annak a politikai szigeltagozott- ságnak, amelyben évszázadokon keresztül élt a spanyol nép, csak néha-néha lendülve neki az európai politikának, hogy aztán egy időre, mintha megbánta volna, ismét visszavonuljon. A zárkózottsúgnak ellentmond a Gibraltáron keresztülvezető ut, továbbá az Atlanti Óceán csábító közelsége. Itt azonban már külön ál iám és nemzet alakult. A nyelvi és népi el­különítés, a külön utakon járó törekvések azonban a fennsik belsejében sem. ritkák s ezt főleg a különböző tájegységeknek lehet tulajdonítani': a két KasztiKa, az Atlanti-tar­tományok. az Ebro-medeneéje, a Kelet (Ka- talonia, Valencia és a baleári szigetek), vS- gül Andalúzia. A TÖRTÉNELMI SPANYOLORSZÁG Spauvolrszág szive s a régi Történelmi spa­nyol faj bástyája a két kasztiliai magasföld. Ez az asztalszerü térszinforma a földrajzban Meseta néven ismeretes. Az „asztal lapjába“ mélyen, egészen kanyón-szerüen belevágódtak a folyóvölgyek (Pouro, Tájo, Guadiana), s ez is fokozza a tájkép egzotikus jellegét. Ó-kasztilia átlagos magassága 700, Uj-kaszti- liáé 900 méter. Mindkét fennsik azonban tö­kéletesen megegyezi;: abban, hogy szélsőséges éghajlatú, füves steppe foglalja el. A fagyos telet száraz, tikkasztó nyári kánikula váltja fel. A fennsik peremei itt-ott fiirészesen csip­kézett körvonalú hegyvonulatok módjára fel- kunkorodtak, ezedcet Sierrák-nak nevezik. Csak ezeken a nedvesebb vidékeken találunk erdőségeket (tölgy, bükk, délebbre szelíd gesztenye), egyébként az egész területet so­vány 'egelők, tüskés-bozótos növényzetet ta­lálunk. A «teppe birodalmát csak részben fogták miívelés alá. a föld 27 százaléka meg- müvoíetlen marad. Igaz, hogy sok helven a száraz éghajlat következtében a talaj is sós. csak néhány edzett fünemü sósnövényzet bir­ja ki (a/ cspcrloln). rI i sv. t n aiger-i táj fo­gadja az utazót, alini Oszakairikahaa, a gaz­dasági élet főtéuyozőjc itt L a julitenyés/.. lés; pompás gyapjút a«1«> inc-inoi juhok 1 f- gcfésznok a fennsíkon. Teiinés/cleren a/, ál lattcnyéaztéssel jár a nomád életmód — a pásztorélet nyáron a sierrákban és a keret- hegyekben iili lei la a y újat, hiszi*'’ a juhok nőm találnák táplálékot a nupógcUc stoppen. Persze, nem az egész terület ilyen sivár. Az Atlanti óceán felől inkább kap esőt Ó-kaszli.’ia közepe, ezért termékeny a gabona- termő Tierra de Campos, a sz dőtterinő Tier- ra del Vino; a nyugati dombokon olajfalige- teket, a La Manche síkján búzatáblákat lá­tunk, egyébként azonban az egész vidék si­várságán csak néhól lehet öntő*e-sei segíteni. Nagyszerű oázisok, vannak Aianjucz, loleilo, Es írem ifi nr környékén. Nem csoda, ezek után, ha a Mesela egyike Európa legritkább népességű teriileteinek s bár Spanyolország 45%-át alkotja, népessé­gének csak 29%-át fog'alja magában. De igen munkás, kitartó aszkéta már majdnem fana­tikus misztikumra hajló, szóval rendkívül ér­tékes panyol fajta lakik a maga? földön. A Cici. az Avilai Szent Terézek, a Dulboák és Pizárók hazája ez. Erős nemzeti érzésű, be­csületes nép, nemzeti szempontból az ország szine-java, az állam és a nemzeti Spanyol- ország politikai egységének atapja, a katona­ság magva. Ez a nép teremtette meg Spanyol- ország reinzeli egységét cs vitte diadalra Franco eszme n vét. Ez a felel a történelmi Spanyolors :ág. valóságos múzeum, tele törté­nelmi műemlékekkel, ahol mindenki „cabal- lero" é*s 8—10 s/.óhol álló nevet visel — az uccák szintén; — itt vplt mindig a főváros is, azeiőlt Tojedo — a vizigót királyok vá­rosa — Leon, Bargosz, Valladolid, ez utóbbi Sdiwaríz 3akab Bsidapesí VII., KLAUZÁL-TÉR 16. Tojás és vajíiűíísRereskedö Alapitva 1896. Értesítem t. vevőimet és üzlet oarátaimat, hogy eddigi teleíonszámaim megváltoztak és az uj számok: üz’ei: 227-205. Broda: 227-058. fáviraíclm: „Eierliaus egészen a 16-ik századig volt főváros. A mos­tani "őváros pontosan a Mesét*, közepén fek­szik. 900.000 lakossal. Portugáliától északra, Galicia tartománytól a Pii •neusukig a belső fenufölde!: tői megle­pően mii'.ő tájkép fogad. Kétezcrhatezáznegy- venkét inétf 1 magasra emelkedő hegyvidék egészen nedves, ködös, párás, de meleg és egyenletes éghajlattal. A poszté helyét zöld legelők, sűrű erdőségek, virágzó szántóföldek foglalják el. Galicia tartomány egészen Bre- tagnera emlékeztet, hallatlanul csipkézett partvonalaivá1 Az északi piti ma. úgyneve­zett lánchegyaljai egyenes vo isin hosszanti part, — mintha csak vonalzóval húzták vol­na meg a délkör mentén. Kemény, edzett tengerósznép lakja a partokat Közülük ke- rül ki a l“gtöld) délamerikai kivándorló és madridi hordár. A kantábriai hegységben a fatermelés mellett a bányászat nagyjelentő­ségű. gazdag szén, vas és cinkbányák vannak itt. A legnagyobb kikötők- Fcrrol, Korogne. Vigo. Santander. Oviedo. A bászks*?* faazájai A Bilbaóiéi a francia határig eső vidék ! földműveléssel, — sajnos azonban erős auto­Európa egyik legérdekesebb és legtitokzato­sabb nemzetének, a baszk népnek hazája. A baszkok egyik európai népcsoportban sem sorozhatok, nyelvük semminemű rokonságba nem hozható az európai nyelvekkel. Külön törvények és vallás szerint él már “mhercmlé- kezet óta ez a népfaj és senkisem tudja, „honnan jött és merre van hazája“ . .. ön- kormányzati törekvéseit 1933-ban siker ko­ronázta, amennyiben külön statútumot ka­pott. Egyébként ez a föld Spanyolország egyik legélénkebb vérkeringésü vidéke. Bil­bao (165.000 lak.) az ország második kikötő­je, a fémipar központja. Gazdasági tekintetben a helyzet Spanyol- országban az. hogy a „keret“ sokkal virág­zóbb, mint a belső részek. Ilyen belső terü­let meg a Pircneusok, a Katalán hegylánc és a Meseta pereme közé zárt Ehro-medcace. A Pireneusok spanyol lejtője sokkal szélesebb, mint a francia oldal, viszont szárazabb ég­hajlatú .A, s a mészkő jelen'cte még fokozza a talaj szárazságát; csak Navarra és Feiső- Aragonia keskeny, szűk völgyiben találunk virágzó földművelést, a hegységben már pász­torélet folyik. A helyzet semmivel sem jobb Alsó-Aragóniábaji, ahol még a só és gipsz- kivirágzások is akadályozzák a földművelést. Valóságok sivatag-foltok váltják fel a sieppe- szerü területeket, amelyeket csak juh legel- telesre lehet használni. Főtermények: a török- búza. olajfa Az ipar jelentéktelen, a népes­ség ritka. Egyetlen nagyobb város Saragosza, 174.000 lakossal. A KELET A KÖZTÁRSASÁGIAK ES AZ AUTONOMISTÁK FŐFÉSZKE A Kelet Földközi tengerre néző partvidé­ke, Katalonia-Valencia-Mureia és a Baleárok, Spanyolország leggazdagabb vidékei, rendkí­vül fejlett iparral, kereskedelemmel, virágzó nemi-tu áramlatokkal. Ez Spanyolország fő iparvidéke, -i legnépesebb. Mezőgazdaságilag is értékes. Búzán kiviil, gyümölcsöt, szőlőt, parafát termel. A középkor óla jelentékeny kereskedelme korán segítségére jött az ipar fejlődésének. Üzemanyag hijján az ipar a fehér szenet használja föl: a hegyvidék gyors vizeinek hajtóerejét. Különösen fejlett a textil, gyapjú, vjs, papír, bőr és parafa-ipar. Barcelona az első spanyol kikötő, mely az ország behozatalának egyharuudát bonyolítja le: itt székelnek a hajóstártaságok, a nagy pénzintézetek, bankok. Valóság"» „gazdasági 1 óvárosa“ az országnak, Lakóinak száma na­gyobb Is. mint a fővárosé (1.000.000). Ennek a gazdasági felsőbbségnek tulajdo­nítható, hogy a polgárháború idején olyan sokáig tudták magukat tartani a köztársasá­giak. A kommunizmust viszont t fejlett gyár­ipari vidéken szociális okok idézték elő, arait lelkiisinerelienül kihasznált a kívülről jövő beavatkozás. Ez a vidék a félsziget szélén Franciaországgal is sokáig fentaríhatta az összeköttetést. Hozzájárult a nemzeti érzés hiánya és a nyelv különbözőség, a külön uta­kon járó katalán törekvések. Csakis innen indulhatott l:i tehát az 1931-es forradalom. A KATALÁN KÉRDÉS A nemzeti eszme diadalra jutása után is í mindenesetre-számolni keil- a katalán kérdés- ! sei és ezt csakis a hozzá mindeuben hasonló j flamand kérdés módjára lehet megoldani, hegy ez a gazdag terület minél szervesebben és főleg őszintébben kapcsolódjék be a nem­zeti és szociális törekvések irányvonalába. A boetiumi hegylánc egyenes folytatásában találjuk a Baleári-szigetek tört darabjait. Földművelő és tengerész nép lakja. A mező­gazdaság virágzó. Terménye, narancs, citrom, mandula. A lakosság itt is katalán. Pompás leesnek a Duszíasáaban... Valencia-Murcia tipikus fellc'ltéses partvi­dék. Éghajlata borzasztó száraz, már majd­nem szaharai, ritka, de heves záporok váltják föl a minden évben 233 napig tartó szárazsá­got. Szerencsére a hegyekből 1>. rohanó folyó­vizek megmentik a helyzetet s bőven kárpó­tolják a fóldmivelést az elmaradt csőkért. De azért szorgalmasan meg kell dolgozni. Az öntözéssel járó munka gyönyörű eredménye­ket hoz, valóságos oázisok születnek az em­ber keze nyomán. Ezek az úgynevezett Huer- ták. Az enyhe tél nem akadályozza meg őkec fejlődésükben, úgy hogy páratlanul gazdag mediterrán-ázsiai-afrikai kevert növényzet pompázik, a hüvelyeseket, szőlőt, olajfát, fü­gefát, mandulafát ott látjuk buja összevissza­ságban gránátalmafa, az cperfa, a búzaföl­dek. kukoricás, pálmafaligetek, termést hozó datolyapálrnák és narancsfa-erdők melleit. Spanyolország narancskivitele eL* egész-Enró- pában. De mindezért a sok kincsért meg kell dolgozni. \ földmivelés munkájában soha sincs nihenés. Egész éven át tart az aratás, a szüret. A lakosság ezért épen olyan sűrű, mint az iparvidéken, hiszen sok munkáskézre is van rzukség. A városokban siiriin egymás mellett állanak a gyárkémények. A legna­gyobb városok Karthagena (98.000 lak.), Mur­cia (159.000 lak.), Valencia (341.000 lak.). Majdnem három millió ember lakik tehát az Ebro és a Gata-fok közt. Szorgalmas, élénk, vidám, de túlságosan befolyásolható nép. ANDALUZIA A Meseta magasra feltürcmlett déli oere- me, az úgynevezett Sierra Moréna és a ha­talmas boetiumi hegyláncok közötti mélye­dést a Quadalquivir medencéje tölti ki. A legdélebbi hegyláncok már igazi fiírikai he­gyek, kevés növényzettel, kopár, elhagyott, vizmosta lejtőkkel. A hegység legmagasabb csúcsát egész éven át hó borítja. A 3481 mé­ter magas Sierra Nevada fehéren csillogó tetői pompás látványt nyújtanak a Gibraltár felől. A jól védett partvidékén mediterrán jellegű földmivelés folyik, sok a szőlő, a mandulafa, olajfa, fügefa, sót cvlornád is te­rem. .Rengeteg száritolt és aszalt gyümölcsöt visznek ki innen Ahncria és Malaga (190.000 lak.) kikötőjén át. A komor hegvfömbök kö­zött azonban kis. védett, termékeny völgy­katlanok rejtőznek, jól öntözött, nagyszerű kis oázisokkal, az úgynevezett végák“ kert- szerű földmiveléssel, cukorrépa termeléssel; szőlőkkel, gyümölcsfákkal. A vidék közép­pontja Granada (128 000 lak.), i mórok utol­só erősmge. Nyugaton a Ouadulquivir kiszé­lesedett nyilasát a Campiua ternrákeny földje foglalja cl. Az éghajlat roppant meleg, a tél enyhe. A ícldrnivelést azonban igen elhanya­golták, kiteljedt területek, nagy latifundiu­mok kevés hasznot hajtanak, sok helyet fog­lalnak eí a leghaszontalanahb szórakozásra, a bikaviadalokra szükséges állatok legelői (..de- hc8as"). A folyó alsó szakasza körüli nedves legelőket (marismas) a lótenyésztés részére használják. Az andaluziai síkság már csak romja a légi gazdaságnak. A híres régi m*«r városok: Gordova (105.000 lak.) és Sevilla (223.000 lak ) tele régi arab épiíészeti re­mekművekkel, sajnos a polgáiháboru sokat elpusztított. Nyoma sincs már Palos régi, élénk kereskedelmének sem. pedig innen in­dult el valamikor merész útjára Kolumbus Kristóf s Nvugatindia felfedezése után hatal­mas áruforgalom indult meg a kikötőn át az ó- é» új világ között. ÉS GIBRALTÁR.. *. Egészen délen, a Gibraltár öble tektonikus eredetű. Az izolált gibraltári juramészkő-sziir- tet széles füidszalag kapcsolja s spanyol föld­höz. Ma még angol birtok, — ugyanis az angolok innen akarták uralni a Földközi-ten­ger kijáratát. A nemzeti Spanyoloiszág egyik célkitűzésé e helyzetnek végetvetni. Igen hátrányos az ország gazdasági fejlő­désére, hogy a legfejlettebb országrészek a széleken vannak. az ország közepe pedig gazdaságilag kezdetleges fokon áll. Ez az oka az itt-ott minduntalan fellépő, széthúzó erők­nek, a forradalmaknak. Amerika és az India felé vezető ut fölfedezése után, az újkor hajnalán Spanyolország hallatlan mérvű fej­lődésnek indult. Érdekes, hogy ugyanekkor a Keíetinuia kereskedelmét kezükben tartó olasz köztársaságok visszafejlődtek. Spanyol hajósok járták a világ tengereit és spanyol fö'fedezők kutatták át az újonnan fölfede­zett szárazföldeket; csäk úgy ömlött az arany és ezüst az országba, a spanyol hajók dúsan megrakva áruval érkeztek meg Sevilla ki­kötőjébe. Ez időben Spanyolország Európa leggazdagabb és leghatalmasabb állama volt. ! Gyarmatbirodalma akkora volt, mint ma az angol Imperium. Épen ezért került csakha­mar összeütközésbe a mindig féltékenykenő Angliával. Sorozatos szerencsétlen háborúi: után elvesztette majdnem összes gyarmatait és európai fölényét. Ma már csak a Baleáro- kat és Pityusckat, Ceutát és Me’illát, továb­bá a Kanári-szigeteket és a messze távoli Ferna ido Po és Annobon szigeteket mond­hatja magáénak. Morzsák a hajdani dicsőség­ből . . . A GAZDASÁGI ÉLET Gazdasági életének forrását manapság az oliva olaj, paralölgy, narancs és bortermelés képezik. Gabonatermése — szakszerű földmi­velés hijján — a lakosság eltartására is alig elegendő. E téren még nagy feladatok várnak megoldásra. Ipari tekintetben valamivel -jobb a helyzet. Spanyolország Europa első ólom- és réztermelő állama. Ezüst cs higany tekin­tetében a második, cink, mangán és vas szem­pontjából a negyedik, illetőleg ötödik helyen áll. Szene azonban kevés, a tüzelőanyagot vizierővel pótolja; épen ezért az ipar főleg a periférikus vidékeken telepedett meg. A kereskedelmet a jó közlekedési utak hiánya gátolja. Ez igen gyengepontja a spanyol gaz­dasági organizmusnak. Ezért főképen a dom­borzati viszonyok, a folyók hajózhatatlansága a felelősek, de része van benne az ember hanyagságának is. A vasúti hálózat mindössze 15 000 kilométer hosszú. — a hatszorta ki­sebb Belgiumban 10.C00Î Mindezen okokból a gazdasági élet üteme túlságosan lassú. A lakosság szaporodását az erő? kivándorlás bé­nítja meg. A kivándorlás főleg D'íameiika. Északafrika és a mediterrán Franciaország felé irányúi Snaavolo: szag népessége jelen­leg 23,250.000 lélek. Már épen ideje volt. hogy elkövetkezzék itt is a íngy nemzeti megújhodás a forradalom gyászos napjai után. Franco ncrr/ctmentő munkája majd eltaka­rítja a •omokal s azon felépülhc* az uj nem­zeti Spanyolország, mely el tud;u felejteni a régmúlt idők dicsőségének letűnéséi és meg tud felelni történelmi hivatáásuak a: uj Euro- páhau. ' 1NCZE ANDOR,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom