Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-10 / 105. szám

mnÉi^inir—i in ni mi 11 MiiTnr ELLE SZÉK 1 9 A 0 m a } u 9 10. Közeikeleti utazás IV. Diplomáciai játékok és íi&özeiek Ankaráiéi Kairóig ANKARA, május 0. A vi/érkarok liahuruját megelőző diploma• <i.n liáhoni sok fontos iitkö/etét vívták meg itt. a „semmihői teremtett város" miniszté­riumaiban és nagykövetségein. A középeuró- ]).ii eseményekbe belebonyolódott világ akkor figyelt fel először Ankarára, amikor a tö­rök parlament, a Kamutáj. 1930 május 9-én 1. titikálta azt a gazdasági egyezményt, mely­nek értelmében Németország százötvenmillió n én kas kétéves ipari hitelt nyújt '1 örökor­szágnak. majd bárom nap múlva hozzájárult az angol-török szerződés megkötéséhez A diplomáciai ..bomba" hatású igen figye­lemreméltó volt. Papén német nagykövet sürgősen hazautazott jelentéstételre. \ ladi- n >r Potemkin pedig, a Szovjet helyettes kül­ügyi népbiztosa másnap Ankarába érkezett. V nagykövetségeken a diplomaták hosszú je­lentéseket irtak haza. Méltatták az eseményt, kiemelték jelentőségét, amely főleg az addigi helyzet ismeretében volt nagy. Hiszen a Dar­danellák modern megerősítéséhez Kruppék szolgáltatták az anyagot és a török hajó­had tengeralattjáróit Németországban készí­tették. A közeikeleti diplomáciai háború ezen a napon indult meg teljes erővel. Szíriában, Arábiabrn. Irakban. Egyiptomban sokirányú mozgolódás kezdődött és minden szál Anka­rába vezetett. MIÉRT NEM LETT FARÜK KI­RÁLYBÓL KALIFA? Innen támasztották fel például a kalifátus kérdését azok, akik Törökország belső béké­jét és nyugalmát meg akarták zavarni. Ami­óta Kemál Attatiirk letette az utolsó szul­tánt. az Iszlám kalifa nélkül maradt. 1928- ban pedig a Kamutáj kimondta a török állam különválását a mohamedán vallástól és ez­által ..kiszakította a törököket az Iszlám ke­hi léből." Szaudi Arábia és Yemen trónörö­kösei meglátogatták Faruk egyiptomi királyt, legnagyobb önálló mohamedán ország ural­kodóját. A hivatalos fogadás után az ifjú ki- rály a nagy Kvosoun Mosóban Egyiptom legszebb és legnagyobb mohamedán templo­mában, imámként istentiszteletet tartott. A szertartás végén a hivek kiáltozni kezdtek: Éljen Faruk Kalifa. De Faruk királyból nem lett az Iszlám leg­főbb feje. Angol tanácsosai lebeszélték er­re! a lépésről, amely Anglia uj szövetségese. Törökország ellen irányult volna. Szaradzsog- lu külügyminiszter pedig megüzente Egyip­tomnak: „A kalifátus idejétmulta intézmény. A nehézségek, amelyeket feltámasztása okoz­na. felülmúlnák előnyeit. Ha az egyik moha­medán ország kalifát választana, esetleg a másik is azt tenné és ebből csak összetűzések keletkeznének'“. Ez a török kijelentés meg­nyugtatta Ihn Szaud királyt, az Iszlám szent helyeinek, Mekkának és Medinának urát és lemen uralkodóját. Yabia imámot, aki a próféta esryenes leszármazottjának vallja ma­gút. Mindkét uralkodó vágyakozott a kalifá- fusra, de egyik sem látta elérkezttnek az idői a megteremtésére, igy a török-angol- francia diplomáciai együttes erőfeszítésével ezt. a kérdést sikerült levenni az arait világ napirendjéről. AZ EMIR FIÁBÓL TESTŐRKA- PITÁNY LETT... A következő diplomáciai ütközet Transz- jcrdániával kapcsolatban zajlott let. A transz- jerdán-török ellentét azonban nem sikerült megteremteni, mert Ismét Inönü államfő ki­nevezte Transzjordánia emirjének fiát az ál­lamfői testőrség kapitányává. Erre a kurdokat használták fel a közeiké- Jeti szövetségi rendszer megbolygatására. A terv az volt, hogy Törökország délkelet és Irak északnyugati részét lakó kurdok veze­tésével a mai Irakból és Törökország egy ré­széből megteremtik a kurdisztáni köztársasá­got. A beavatottak szerint ezt elsősorban a tö­rök rendőrség akadályozta meg, Kemál mü­vének egyik legfőbb pillére, a kitűnő török rendőrség, amelyet Kemál „a demokrácia ön­védelmi szervének“ nevezett. HOL SÉTÁL AZ ATTASÉ UR FELESÉGE? A török rendőrség szervezetéről Aakara diplomáciai köreiben a következő anekdotát mesélik: Az egyik nyugati nagyhatalom ka­tonai bizottsága járt Ankarában. A követsé- gi titkár egy délután elfelejtette közölni a bizottság tagjaival, hogy másnap íeggel prog­ramon kívüli megbeszélés lesz, amelynek anyagát nyomban ki kell dolgozni. De a bi­zottság tagjait sehol sem találta. Végül a rendőrséghez fordult. hogy keressék meg őket. A rendőrségről öt perc múlva már meg­telefonálták: ..X. ur es Y. ur az ankarai re­gi várban sétál. Z. ur kiránduláson van a viz­ti ii//;inz lónál, K. állatié ur feleségével. u. ur kettesben teázik fi. művésznő lakásán. B. ur nagyobb társaságban pókerezik &z Ankara I alaee-sz.állo egyik emeleti szobájában...'* A. titkár elképedt gratulációjára csak ennyi volt a válasz: Mi tudni szoktuk, hol tartózkodnak ven­dégeink. Anélkül, bogy az. anekdota hitelességéért felelősséget vállalnék, meg kell állapítani, hogy a kurdisz.táni puccs leleplezése Anka­rából indult ki. Gázi Ilin Feisál, lrak azóta meghalt királya, éppen a Tigris partjain va­dászott, amikor ankarai futár érkezett hoz­zá. A király nyomban visszatéri Bagdadba, ahol idejében megakadályozta a puncsot. Scvviii llíkmcnt Sült-imán volt minis/lerelno- köt. aki kmdisztán küzlársusági elnöke akart lenn), elfogatta ötven hívével együtt. MIRE A FŐMŰ ÉTI BAGDADBA ÉRKEZETT... Ezután már nem sok kísérlet történt a tülök közrlkeleti blokk megremlitésére. Szi­li inak királyt akartak találni ét a s/.iriai jet lament addig támas/tpatott nehézségeket, inig Fuaiix Iránéin löbiztos fel nem függés/.- l,-tte az. alkotmányt és he nem jelentette, bogy rendeletekkcl fog kormányozni. Ezután tói tént. hogy Nuri és Said tábornok, iraki miniszterelnök felszéditotta az, ellentábor |<; giladi diplomatáját, hogy hagyja cl a *’ővá- ri -.I. Mire a jcrnzsálemi fömufli, Anglia leg­nagyobb ellensége, Bagdadba érkezett, már r ak arab híveivel tudott tárgyalni. \ legutólihi diplomáciai iitköz°t a közei­én libán zajlott le. Az egyik háborús hatalom nagykövetsége ..sajtót ájékoztató“ kőnyonia- to úban orosz török ellentétet igyekez.ett szítani. Saracioglu külügyminiszter diplomá­ciai lépésére ezzel az igyekezettel felhagytak. Pálóczi Horváth Cvörzv. „A Balkán-államok el vannak szánva, hogy nyugatommal követik továbbra is békés céljaikat“ A bukaresti „Timpul“ cikke a Balkánon készülő támadó lépésekei újságoló hirek ellen BUKAREST, május 9. (Rador). A „Timpul“ cimü lap „Béke a Balkánon“ címmel a következő cikket közM: „Néhány nap óta távirati irodák és lapok ut­ján a Balkánon készülő támadó lépésekről szóló hireket terjesztettek külföldön. A Bal- kán-áRámok nem indíthatók harcba a balká­niak akarata nélkül. Ebben a tekintetben pedig különösen ismert a Balkán-államok magatartása. Mindegyik külön-külön, majd a Balkán-államok belgrádi tanácskozása együt­tesen hangoztatták a béke megőrzésére és megerősítésére vonatkozó akaratukat, vala­mint azon elhatározásukat, hogy mindentől őrizkednek, ami az ellenségeskedést Délke- Iet-Európában kiterjesztheti. Azóta ezek az államok szüntelenül folytatták azt a törek­vésüket, hogy magatartásukkal és tényekkel kihangsúlyozzák békés politikájuk határozott és végleges jellegét. Ezen nyilatkozatokkal teljes összhangban és hűségesen kitartva a román érdekek védelmét szolgáló politika mellett, a román állam lojális semleges maga­tartást tanúsított, mely határozott és ebszán- tabb, mint valaha. A Duna őrzésére vonat­kozó legutóbbi elhatározások bizonyítják, milyen határozottsággal s mennyire energiku­san védik a békét Románia és a Balkán-ál­lamok Európának ezen a táján. A Balkán-ál­lamokhoz kell számítani azt is, hogy Bulgá­ria miniszterelnöke és külügyminisztere ut­ján semlegességi és békenyilatkozatokat tett, melyek bizonyítják, hogy az összes Balkán-ál­lamok között — pontos egyezmény hiányá­ban is — megvan a szándék közös érdekeik­nek megfelelően az együttműködésre és ma­gatartásuk összhangbahozatalára. A baráti és hasznos együttműködés jövő kilátásai emel­kedtek. Egyébként az összes nagyhatalmak teljes megértést tanúsítottak a Ba!kán-á I tá­rnok ennyire tiszta és pontos politikájával szemben. A „Timpul" ezután Reynaud és Chamber­lain miniszterelnökök nyilatkozatára hivatko­zik. melyekben tudtul adták, hogy tisztelni kívánják a Balkán-államok semlegességét. Semmiféle olyan nyomás, semmiféle lépés, sem figyelmeztetés nem történt azóta, mely a két annyira világos, nagyjelentőségű nyi­latkozatnak értékétt meggyengítette volna. íme, — áMapitja meg a lap — ezért tel­jesen alaptalanok a hirek. melyek úgy szeret- nék feltüntetni, hogy a Balkán-államok esz­közt képezhetnek ki tudja milyen támadó cé­lokra. Á Balkán-államok el vannak szánva, hogy nyugalommal követik továbbra is békés céljaikat és nem akarják, hogy ezt a mag tartást tettekkel, vagy hírekkel megzavarjak, mert magatartásuk nemcsak saját érdekeit, de általános érdeket is szolgál. «Hajes« MfloifiB? KszeuET II hét régén tartják meg a magyar Rép- kőzősség bakarest! tagozata kebelében működő műkedvelő gárda előadássorozatát BUKAREST, május 9. j A Magyar Népközösség bukaresti tagoza­tának tevékenységéről több alkalommal be­számoltunk. Ismertettük a tagozat közműve­lődési szakosztálya által beindított műked­velő színi akciót is, amely olyan nagy héza­got hivatott betölteni a bukaresti magyarság életében A műkedvelők második előadássorozatát az ortodox húsvéti ünnepekre tervezték, de köz­bejött akadályok miatt el kellett halasztani. Az akadályok elhárultak és igy az előadást meg lehet tartani. A sorozat első előadása pénteken, május 10-én délután 5 órakor lesz. Színre kerül j ^Martos Ferenc és Huszka Jenő zenés szinjá- téka: a .,Gül Baba“. Este háromnegyed 9-kor és szombaton este háromnegyed 9 órakor ugyancsak a „Giil Baba“. Vasárnap délután 5 órakor és este három­negyed 9 órakor Géczy Jenő háromfelvoná- ?ws népszínműve: „Amit az erdő mesél". Je­gyek elővételben kaphatók a Magvar Népkö­zösség helyi tagozatának irodájában, Strada General Angelescu 41., telefon 4--89—31, a színház pénztáránál pedig az előadások nap­ján délelőtt 11—13 óra között és az előadá­sok kezdete előtt egy órával. Beléptidija!:: az esti előadásokra 30, 60, 80 és 100 lej, 3 délutániakra pedig 30, 40, 60 és 80 lej. PÜNKÖSDKOR RENDEZI MEG SZOKÁSOS ÉVI BAZÁRJÁT A BUKARESTI REFOR­MÁTUS NŐSZÖVETSÉG BUKAREST, május 9. A bukaresti Refor­mátus Nőszövetség minden tavasszal jótékony- célú bazárt rendez, amelynek keretében a szövetség tagjai által készített kézimunkák, háztartási cikkek és egyéb ajándéktárgyak kerülnek eladásra Az idei bazárt a központi nőszövetség a hálom parokiális kör nőszövetségeinek köz­reműködésével rendezi. A jövedelem a Nő­szövetség által felállítandó gyermekmenhely alapját és a parokiális körök iskoláinak és ' tvnplornainak építési alapját szolgaija. A bazárt a központi parókia uj telkén, az úgynevezett Richter teremben (Strada Lute­rană 27—29.) rendezik. Megnyitása vasárnap, pürkösd elsőnapján lesz. MEGHATÓ ÜNNEPSÉG KÉRI. f ÉBEN ZA J­LÓIT LE A Ül KARESTI VASÁRNAPI ISKOLA GYERMEK SZAVALÓ- ÉS ÍRÁS VERSENYE BUKAREST, május 9. Az Ellenzék olvasói ismerik azt a rendkívüli kiildeté t amelyet a református egyház égisze alatt működő va­sárnapi iskolák intézménye különösen itt. Bu­karestben betölt. A vasárnapi iskola nyújtja a,, .illaini iskolákba járó niagyai gyermekek- r:i-k a hitéleti és'anyanyelvi oktatást. Ennek az intézménynek a vezetősége nagy- -zabásu gyermek szavaló- é* Irásversenv t rendezett vasárnap délután a református köz- ponti elemi iskola dísztermében. Mintegy 150 résztvevőre számítottak a verseny rendezői, de az egész nap zuhogó eső otthonülősre késztette az apró embereket. Ennek ellenére több, mint 70 gyermek megjelent, legtöbben szüleikkel. A bizottság a református egyház kebelében működő összes társadalmi alakulatainak egy- egv kiküldöttjéből állott, dr. Bakk Elek or­vos elnökletével. A résztvevők között dicsé­rő okleveleket és 27 dijat osztottak ki. A verseny végén megvendégelték a gyermeke­ket kaláccsal és tejjel. Az ünnepély mindvégig igen emelkedett hangulatban folyt le. Különösen megható volt azoknak a gyerekeknek szavalata, akik — Bukarestben lépten-nvomon található je­lenség szerint — egyáltalán nem, vagy alig tudtak magyarul és mégis betanulták, sőt egészen szabatosan elszavalták a verseket. Nagy volt az öröm nemcsak a megjutalma­zott gyermekek, hanem a szülők és a vasár­napi iskola vezetőinek szivében is. DUBRQVN HOTEL KUPARi Az Adriai-tenger legideálisabb strandfürdője. Modern szá.lóiban tökéletes komfort. A stranei használata díjmentes. — Kitű­nő úri közönség. — Hatalmas sznbtropi- kus park. — Remek konyha. — Délután és este tánc. — Kirándulások. — Te­nisz, vizi sportok. — Teljes penzió árai (amiben minden költség benne foglalta­tik). A szobák fekvése szerint 65 dinár­tól 120 dinárig. — Kérjen magyar pros­pektust. j—i——H— —1 in n mii” MMtf*TiTWi'I Belső Kölcsönt“ kötvényed Imzása (Folytatás). A 4 és fél százalékos 1934. évi belső kö - csönkötvények május 1-i búzásán egyenként 1000 lejt a következő számok nyertek: 1.055.941.960; 1,064.481.500; K068.721.740: 1.074.781.800: 1.079.081; 083.100; l.OCl.081.100: 1.082.901.918: 920; 1.086-721.740; 1.088.301.320; 1.090.801.820. 1.093.802.820; 1.098.981.9000. 1.119.261.280; 1.119.801.820; 1.137.581.594; 596.600; 1.146.341.360; 1.149.381.400: 1.155.881.900: 1.160.021.040; 273.280; 1,167.481.500: 1.170.921.940: 1.171.401.420: 1.190.861.800: 1.205.121.140; 1.236.541.560: 1,241.841.860: 1.279.661.680; 1.107.201.220; 1.122.601.620: 1.144.801.820; 1.153.461.480: 1.164.261.271; 1.167.761.780; 1.183.841.860: 1.202.181.182; 184.200; 1,222.641.660; 1,232.381.400; 1.237.361; 363.380; 1.261.180; 1.267.121.140; 1,282.781; 1.317.381.400; 1.325.841.860; 1,329.361.380; 1.337.461.480; 1.350.641.650: 625.660: 1.351.721.740; 1.358.881.900: 1,359.961.980; 1.368.461.478: 480; 1,371.261.280; 1.380.581.600; 1.391.141.160: 1.413.561.580: 1.419.541.560; 1.421.161.180; 1,426.461.480: 1.466.561.580: 1,468.781.800; 1.468.981.9000: 1,474.141.160;, (Folytatjuk.) A REGI ÉS UJ Európa atlasza. Töiténeti áttekintés Európa korszakos válto­zásairól a mai napig. Juhász Vilmos szer­kesztésében megjelent kitűnő kötet, remek térképekkel cs táblázatokkal 116 lej az EL­LENZÉK könyvosztályában, Cluj—Kolozs­vár, Piaţa Unirii. Vidékre 130 lej előzetes beküldése mellett szállítjuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom