Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-10 / 105. szám

*■> 'i 1 94 ö május 1ö. M angol poriéi napion Morrison mnnüáspáril vezér szOnoh és LSoqO Georgeiomodláh hevesen az angol kormányt „Nem kockáztathatjuk a háború elvesztéséi olyan emberek helyén maradása val, akik nem állanak hivatásuk magas!aián“ — mondta Morrison. — Hitler, ez a rendkívüli ember még veszedelmesebb helyzetbe hozott púnkét, mint amiíven veszedelmet jelentett Németország számára a szivébe irányuló nyíl: Csehszlovákia“ — jelentette ki Uoyd George. ff N@8tsz%íí veszetl&ltnßt jelentő időket elunh4í _ mondotta bizalmat kérő nyilatkozatában Chamberlain LONDON, május 9 (Radur.) Az alsóház második ülését Morrison Herbert munkáspárti képviselő, London városi tanácsa elnökének beszéde nyitotta meg. — Bár a munkáspárt liiráló magatai- tást tanusit a kormány politikájával szemben —- mondta a szónok — a mun­káspárti képviselőket sem személyes, sem pedig pártérdekek nem befolyásolják. Az emberiség érdekei annyira magasabbren- diiek, hogy bárkit készek vagyunk támo­gatni, ha megnyeri a háborút. A továbbiakban Morrison kifogásolta azt, hogy Vinston Churchill akar élni az utolsó szó jogával a vita befejezésekor. — Churchill — mondta Mornson — koronatanú ebben a kérdésben, az ellen­zéknek pedig nem lesz alkalma nyilatko­zatait kommentálni. A aorvégiai hadjáratról beszélve, Mor­rison élesen bírálta a Finnországnak szánt segélyhaderő feloszlatását, annál is inkább, mivel az összes pártok egyetér­tettek abban, hogy Nagybritannia nem tagadhatja meg a Segítséget Norvégiától. A továbbiakban Morrison az angol kor­mánynak Norvégiával szemben folytatott politikáját bírálta. *“ Előszót is mondta — a?, angol diplomácia tevékenysége igen gyenge a olt á skandináv államokban már a há­ború előtt is. Amennyiben az ..intelli­gence Service1' értesülései a norvégiai helyzetről helytállók voltak, fel kell té­teleznünk, hogy a miniszterek nem hasz­nálták fel kellőleg azokat A szónok ezután azzal vádolta meg a kormányt, hogy nem számolt az aknák let akásának következményeivel. —- Végre meg kell már értenünk — mondta —- hogy olyan ellenséggel állunk szemben, aki nem törődik a semlegesek jogaival A kormány felügyeletet kellett volna gyakoroljon előzetesen a norvégiai kikötők, rakpartok, fjordok és repülőte­rek fölött. Ez nemcsak Norvégiában szük­séges, hanem bármelyik országban, mely­nek területén az ellenséggel való összeüt­közésre van kilátás. Ez a megállapítás ér­vényes a Balkánra nézve és a gibraltári, valamint olaszországi eshetőségekre vo­natkozólag is.- — Trondlijem ellen tervezett támadás­sal kapcsolatban tudni szeretném, hogy a flotta parancsnoksága mely ponton akar­ta végrehajtani azt. Ha tényleg támadni akartak, akkor vájjon a Whitehall (angol haditengerészeti minisztérium) akadályoz­ta-e meg őket ebben? A szónok ezután rámutatott arra, hogy egyes miniszterek előrehaladott korban vannak e6 fáradtak. Tény, hogy tnár a háború kitörése óta és a háború folya­mán legalább is egyes miniszterek gon* dolkozásmódja, tevékenységük és vér­mérsékletük üteme téves, vagy pedig al­kalmatlan volt. Kénytelen vagyok külö­nösen Chamberlain miniszterelnökre Sir john Simon kincstári kancellárra és Sir Samuel Haare légügyi miniszterre hivat­kozni. Az 1931 óta folytatott angol kül­politikai vezetés mindvégig téves volt. Felelőssé teszem ezt a politikát elsősor­ban azért, hogy ma háborúba kevered­tünk, pedig a béke kollektiv és észszerű megszervezése ezt megelőzhette volna. Ennek a háborúnak sokkal nagyobb je­lentősége van, minthogy annak elveszté­sét olyan embereknek a helyén maradá­sával kockáztassuk, akik nem állanak hi­vatásuk magaslatán. Morrison bejelentette ezután, bogy a munkáspárt a vita végén szavazást fog követelni. — Kérem az alsóházat — folytatta — hogy szavazatával az ország lelkiállapo­tát tükrözze vissza és határozata világos leszögezése legyen annak a követelésnek, hogy a háborút a miniszterek teljes mun­kaképességével és legnagyobb erőfeszíté­sével folytassuk a győzelemig. Chamberlain válaszol Morrison Sámadására repülőgépeinket. Rengeteg löszei felrobbant és egy nap leforgása alatt 37 harc folyt le. A környéken hat német repülőgépet lőttek le. A légi raj parancsnoka szerint a harcok során legalább 30 német repülőgép vált harc- képtelenné. Sajnos, légoltalmi ágyukkal nem rendelkeztünk, mert a kormány olyan gyor­san határozta el a repülőgépek küldését, hogy nein lehetett bevárni a légoltalmi tüzér­séget. A levegőben azonban egyetlen angol repülőgépet sem győztek le, hanem valameny- nyi elvesztett gépünket a földön tették harc- képtelenné. — Már kezdettől fogva tisztában voltunk ezzel a veszedelemmel, amit a repülőgéptá- madások jelentenek. Szükséges lett volna azonban egy olyan légi támaszpont biztosí­tása, ahonnan kiindulhatnak repülőgépeink. Lzt a célt szolgálták a Namsos és Andelsnes körül folytatott hadműveletek. Nyilvánvaló volt, hogy repülőterek nélkül nem vehetjük fel a harcot a német légi haderővel, sem tengeri támaszpontjainkat nem tarthatjuk fenn. Végső következtetésem az, hogy min­den lehetőt megtettünk, minden lehetőséget ^elhasználtunk. Nem hiszem, hogy létezik olyan kormány, amelyet hidegen hagyott vol na Norvégia segélytkérő felhívása. Kikerül­hetetlen volt, hogy magunkra vállaljuk a koc­kázatot. Mindebből a következő tanulságokat vonhatjuk le: hogy a német légi haderő nem legyőzhetetlen, hogy az utóbbi 8 hónap alatt bebizonyosodott az angol repülőgépek fölé­nye a német bombavető gépek felett s az utolsó hadműveletek bebizonyították, hogy egy hatalmas légi haderőt csak számbeli fő- I lényben lévő légi erőkkel lehet legyőzni. A másik tanulság az, hogy ha az angol repülő­gépek minőség tekintetében páratlanok is, mennyiségileg nem elegendők. Éjjel-nappal csak az újabb termelésre kell gondolnunk lóhát! ílopkinson függetlenpárti képviselő közbe­szólt: — Föltéve, hogy húszszor anuyi repü­lőgéppel rendelkezünk, vájjon ez változtatott voina-e a hadjárat kimenetelén? Hoare a következőképpen felelt: — Légi támaszpontok nélkül semmit! Fej­tegetéseim végeredménye az, hogy repülőte­rek nélkül nyilvánvalóan hátrányos helyzet­be kerültünk. Természetesen minden erőfeszí­tést meg kell tenni légi hadseregünk fejlesz­tése érdekében. Repülőgépgyártásunk igen fejlett és napról-nspra növekszik. Minden erőfeszítést megteszünk a gépek számának és a termelésnek növelése érdekében. Ez az a hivatás, amelynek legfőképpen eleget akarok tenni. Dalion munkáspárti képviselő ezután föl­tette a kérdést, hogy megfelelnek-e a valóság­nak azok a sajtóközlemények, amelyek sze­rint a németek Narvik körzetben repülőtér­rel rendelkeznek. Hoare válaszában kijelen­tette, hogy erről1 nincs tudomása. A légügyi miniszter után Lloyd George, volt miniszterelnök, mondott beszédet, amelyben élesen birálta a kormánynak a há­ború kitörése óta és azalatt folytatott politi­káját. Select Mozgó CLAUDETTE COLBERT Ma, csütörtökön szenzáslós premier! a „Kékszakáll 8-ik felesége“ és ,.A* éjszaka bárónője“ feledhetetlen címszereplőjének legújabb filmremeke : MÉGIS SZÉP A VILÁG... Két órán keresztül, míg a film előttünk pereg, minden gondunkat es ba­llad ................................................ - " - “ ' • teil filmet. JAMES STEWART junkát elfelejtjük. Mindenkinek látni kell ezt a bájos, derűs, mosollyal Fősz.-ben : ü /IJnmoi u a. x-í »» ma m. az amerikai női kedvence. Műsoron kívül a legújabb Fox-híradóés O. N. C. journal. Claudette Col­bert ragyogóbb, mint valaha e filmében. Lloyd George beszéde Chamberlain miniszterelnök a felszóla­lásra a következőkben válaszolt: — Morrison ur szavaira kénytelen va­gyok válaszolni. A szónok beszéde elején a helyzet súlyosságára hivatkozott. Mor­rison ur szavai a kormány, a miniszterek, különösen pedig az ellenem intézett tá­madások. csak a helyzet súlyosbításához járulnak hozzá. Természetesen vállalom a felelősséget a kormány ténykedéseiért, valamint kartársaim cselekedeteiért is. A helyzet súlyossága nem személyi kérdés. Egyikünk sem kíván helyén maradni egy pillanatig sem. La nem örvend az alsóház bizalmának. A helyzet súlyossága tehát abban áll, amint még tegnap figyelmez­tettem a tisztelt alsóbázat, hogy nemzeti veszedelmet jelentő időket élünk. Olyan 1 ellenséggel állunk szemben, amellyel az ország egyesült erejével kell harcolni. Lehet, hogy kötelesség a kormány bírá­lata. Nem akarok kitérni a bírálat elől, de tudomására hozom barátaimnak — mert barátaim vannak ebben a gyüleke­zetben — hogy egyetlen kormány sem folytathatja siketrel a háborút, ha a köz­vélemény és a parlament ni.eglagadja tőle bizalmát. A támadást elfogadom Leg­alább tudni fogjuk, hogy ki van velünk és ki vun ellenünk. Kérem barátaim Tá­mogatását a szavazás során, amely még az éjszaka folyamán megtörténik. Hoare légügyi Eniniszte? beszéde Chamberlain után sir Samoel Hoare légügyi miniszter a légi hadműveletekről számolt be. — Légi haderőnk számára nagy akadályt jelentett az, hogy repülőinknek többszáz ki­lométernyi utat kellett megtenni az Északi- tenger felett, mig az ellenség közeli támasz­pontokkal rendelkezett. Mindjárt a németek betörése után légi haderőnk felderítő repü­lőseket végzett és néhány óra múlva már nemcsak a norvégiai, hanem fontosabb dániai és németországi repülőtereket is bombáztak. Éjjel-nappal folytatták a támadást a légi tá­maszpontok ellen, a rettenetes időjárás elle­nére. Ugyanakkor a csapataiuk cs támasz­pontjaink elleni támadások legnagyobb ré­szét kivédtük és olyan veszteségeket okoz­tunk a német légi haderőnek, amely a mi veszteségeinknél háromszorosan nagyobbak voltak. A hadműveleteken résztvevő repülők­kel való személyes beszélgetéseim borán meg­győződtem arról, hogy egyenlő erőviszonyok esetén képesek lettek volna az ellenség le­győzésére. Meg kell cáfolnom azt a hirt, hogy egy Gladiátor-tipusu repülőgépekből ál- K> légi rajt benzin nélkül küldtek volna Nor­végiába. Az egyetlen leszállásra alkalmas he­lyet Romsdal közelében találták. Ezt a terü­letet megtisztították a hótól és nem egészen egy hét alatt lőszerauyagot és benzinkészlete­ket helyeztek el ottan. A kérdéses repülőraj nagy hóvihar közben érkezett meg egy repü- lőgépauyahajóról, amely körülbelül 300 ki­lométerre horgonyzott. Másnap 15 órán ke­resztül támadta 80 német bombayetőgén ? mi — Hoare kijelentései nem szolgálhatnak a kormány védelmére — mondta Lloyd Geor­ge. — A Norvégiába küldött angol haderőt a legjobb csapatokból kellett volna összeállíta­ni. Ennek ellenére egy nem eléggé kiképzett territoriális hadsereget küldtek. Bár ettől a hadjárattól függött a tekintélyünk a világ előtt, mégis egy nem eléggé kiképzett expe- diciós hadsereggel akartuk azt lefolytatni, amellett a hadsereg és a flotta együttműkö­dése sem volt meg. Legsúlyosabban esik lat­ba az a tény, hogy a kormány már előre tu­dott róla, hogy a németek támadást készíte­nek elő egy szomszédos állammal szemben a Balti-tengeren. Soha nem próbáltam egy ve­reséget elsimitani. Szembe kell nézzünk a té­nyekkel, ha iavitani akarunk a helyzeten. Riadalomra nincs ok, de igen is komoly szük­ség van a közös erőfeszítésre. Két hatalmas világbirodalom; a francia és az angol szövetke zett egymással a szabadságért folytatott küz­delemben. Az angol birodalom részéről nem várhatjuk, hogy teljes erejével bele feküdjön a küzdelembe, ha nem mutatunk rá a vesze­delem valóságára. Reális tettekre van szük­ség, nem pedig a veszteségek aprólékos ki­mutatására. Stratégiai szempontból sokkal kedvezőtlenebb helyzetben vagyunk. Ennek a rendkívüli embernek, Hitler kancellárnak, legnagyobb győzelme az, hogy minket még veszedelmesebb helyzetbe hozott, mint ami­lyen veszedelmet jelentett Németország szá­mára a szivébe irányuló nvil: Csehszlovákia, amiért a legkiválóbb katonák milliói vérez- tek el. Ezt a stratégiai pozíciót adtuk mi fel. — A második stratégiai előny, amelyről le­mondtunk, a francia—orosz szövetség, amely Oroszországot Csehszlovákia megsegitésére kötelezte, úgyhogy Németország számára ez uj háborús arcvonalat jelentett volna. Nor­végia már a németek kezében van, pedig nagy lehetőségeket rejtett magában. Svédor­szágot feleslege* bírálni, nincs jogunk a kri­tikára. Segítséget ígértünk és védelmet. Biz­tosítékokat ígértünk és soha egyetlen repü­lőgépet sem küldtünk Lengyelországba és ké­sőn érkeztünk Norvégiába is! AZ OLASZ SAJTÓ SZERINT CHAM­BERLAIN AZ ALSÓHÁZBAN OLYAN ELLENSÉGES FOGADTATÁSBAN RÉSZESÜLT, AMILYENT AZ ANGOL PARLAMENT SOHASEM LÁTOTT RÓMA, május 10. (Rador.) Ştefani: Szerda délelőtti olasz lapok vezető helyen hozzák Chamberlain miniszterelnök beszédét, rámu­tatva a viharos fogadtatásra, melyben a nor­végiai kudarc igazolására vonatkozó sikerte­len igyekvést a parlamentben fogadták. Az olasz sajtó rámutat a Chamberlain által fel­idézett újabb riadalomra az Anglia előtt kü­szöbön álló súlyos fenyegetésekkel kapcsolat­ban. A „Popolo di Roma“ szerint Chamber­lain beszéde, bár megpróbálta, hogy elnyer­je a képviselők jóindulatát, olyan ellenséges fogadtatásban részesült, amilyet az angol par­lament sohasem látott. ..AZ ANGOL MINISZTERELNÖK MA­GYARÁZKODÁSAI SIRALMASAK ÉS NEVETSÉGESEK“ — MONDJÁK BER­LINBEN BERLIN, május 9. (Rador.) Berlini hivata­los körökben hangoztatják, hogy Chamberlain keddi beszéde ismét beigazolta azt a felfo­gást, hogy az angol miniszterelnöknek nem szabad túlságos nagy fontosságot tulajdoní­tani, sem a helyzetről való felfogásának, sem személyes tulajdonságainak szempontjából. Megállapítják berlini körökben, hogy az an­gol miniszterelnök kimagyarázkodásai siral­masak és gyakran egyenesen nevetségesek voltak. Ha még mai napig is azt hangoztatja — asz angolok szégyenletes veresége után —, hogy a norvégiai hadsereg bebizonyította fö­lényét, ez már bohózatba illő kijelentés. Jel­lemző, hogy Chamberlain a jelenlegi komoly helyzetben is ilyen állításokat merészel elhi­tetni hallgatóságával. Chamberlain kijelfeu- j tései éppen olyan valótlanságok, mint az angol és francia propaganda hamis hiresztelé- lisei a norvégiai hadjárat győzelmeiről, ame­lyeket az angol és francia távirati ügynök­ségek terjesztettek. „Aki ilyen butaságokat mer az angol köz­vélemény elő tárni, azt már nem lehet többé komolyan venni“, jelentik ki német politikai körökben. ..Ellenben jellemző, hogy az angol flotta április 9-iki vereségét elhallgatta, mivel jól tudja, hogy az igazság beismerése maga után vonná a kormány haladéktalan bukását.“ KOHT NORVÉG KÜLÜGYMINISZTER PARISBAN PARIS, május 9. (Rador.) Koht norvég külügyminiszter Parisba érkezett. A pá­lyaudvarról a külügyminisztériumhoz hajtatott, ahol Revnaud miniszterelnök fogadta és vacsorát adott tiszteletére. A vacsorán Daladier, Chautemps és xná? po­litikai személyiségek is resztvettek. ÉLÉNKÜLT A TŐZSDEI FORGALOM. Bukarestből jelentik: A tőzsde tegnap élén* kebb volt, mint az előző napokon. Nagjobb számú értékpapír cserélt gazdát. A nemzet- gazdasági miniszter döntése, hogy a tőzsde hétfőn ne dolgozzék, csak a nyári munka­rend alkalmazásának ideiére szól. Valójában a hatóságok munkarendjét fogadták el. I NYES MESTER szakácskönyve, uj bővitett kiadás, hatalmas kötet vászoukötésbeu 215 lej. Székely Asz- szony 40 lej. LepagenáJ Kolozsvár. Postán atiánvéttel. Kérjen jegyzéket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom