Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-07 / 102. szám

■a 19 4 0 május 7. ELLENZÉK mm Közelkeleti utazás II. A Földközi-tenger és az Indiai­óceán közötfli Yszinte^ őrzi a közeilceieii szövetséges haderő — amelyet tévesen neveznek egységes haderőnek, mivel külön francia és külön brit részből áll, egymástól független parancsnokság alatt „Szíriából nem csak Európa (elé lehet körülnézni...“ ALEPPO, április hó. A világ közvéleményében általában a következő meggyőződések vertek gyöke­ret a Közel Kelettel kapcsolatban: 1. Egyiptomtól Szíriáig, Perzsiától Af­ganisztánig a Közel-Keleten hatalmas an­gol—francia haderőt összpontosítottak Weygand tábornok főparancsnoksága alatt. 2. Ez a szövetséges hadsereg azzal a kizárólagos céllal gyakorlatozik Európa délkeleti csücskénél, hogy adott alkalom­mal áthajózva a Dardanellákon a Balká­non vonuljon fel Németország ellen. í: Ez a két mesrgyőzcdes, főleg ebben a megfogalmazásban: téves. A tévedés egyik alapja, hogy az angol- -francia—török szövetségi rendszer nem kizárólag Euró­pával kapcsolatos, ennek a rendszernek csupán egyik része jön számításba Euró­pa szempontjából. A közvéleményt né­hány jelenség vezette félre Az egyik, hogy Isztambulban angol és francia ve­zérkari tisztek tartózkodnak, hogy Tö­rökország európai határvidékén az erőd­öv et angol—francia mérnökkari tisztek segédletével épitették s hogy Ankarában ismételten tartottak angol—francia—tö­rök vezérkari és légügyi megbeszéléseket. 97 Army Ing Being te De: Weygand tábornok nem legfőbb parancsnoka a közelkeleti angol—fran­cia seregeknek, csupán egyik parancsno­ka s az alája tartozó 300.000 embernek nem ugyanaz a feladata, mint a Wavell angol tábornok alá tartozó 200.000 em­bernek. Az angol—francia érdekszférának ezen a területén békeidőben is körülbelül 1Ő0 ezer főnyi katonaság teljesített „biroda­lom- és gyarmatőrző“ szolgálatot. Az az­óta történt félmilliós megerősítés egy­részt azt a célt szolgálja a Közel-Keleten, amit másutt az angol flotta. A „Fleet iu being“, a flotta puszta léte már önmagá­ban is fegyvertény volt Anglia szempont­jából s ez a közelkeleti hadsereg, az „army in being“ jelenlétével erősít! a nyugati szövetségesek diplomáciai mun­káját ezen a vidéken. A HID EURÓPA, INDIA ÉS AFRIKA KÖZÖTT Á .,Weygand-rejtélvt“ sokan iparkod­nak megfejteni mostanában s majdnem mind ugynabba a hibába esnek: megáll­nak az európai térkép előtt, amelyen a Közel Kelet egy darabkája is látszik és úgy néznek a Balkán és Németország Lá­nyába — - Szíria felől. Aki igy szemléli a térképet, azt a földrajz könnyen félie- vezeti. Weygand tábornok sziriai főhadi­szállásából nemcsak Európa felé kell pil­lantani. hanem alaposan körül kell nézni Egyiptom. Afrika, Arábia, India -- főleg India — irányában. Maga a Közel-Ke­let” kifejezés is félrevezető, sokkal oko­sabb és átfogóbb „Közép-Kelet“ kitételt használni, ha az ember választ akar kap­ni a kérdésre: milyen céllal tartózkodnak Weygand tábornok seregei ezen a vidé­ken? A térkép és a földrajz, a diplomáciai és stratégai helyzet ismertetése — ha nem csupán az európai háború és a bal­káni háború lehetősége szempontjából végezzük — 6zinte már önmagában hord­ja a választ. A Közel- és Közép-Kelet államai négy fo diplomáciai csoportba tartoznak: 1. Az angol—francia érdekszféra államai: Szíria (francia mandátum). Palesztina, Ku­wait és Transzjordánia (angol mandátum), Aden és Hadramaut (angol gyarmat) és a perzsa-öböl mentén fekvő omani és muscaţi szultánátusok (angol protektorátus). 2. Az angol—francia szövetséges államok: Törökország, Irak és Egyiptom. Irak 1930- ban még angol mandátumos terület volt 8 azóta is bizonyos mértékben angol katonai ellen őrzés alatt áll. Egyiptom pedig 1936-ban nyerte vissza a szabadságát az angoloktól 54 évi megszállás után. 3. A szaadabadi szövetség államai:'Török­ország, Irak, Irán és Afganisztán. (Irak ki­vételével valamennyi állam a szovjettel ha­tárú*, az iraki olajvidék pedig alig 150 kilo­méterre van a határtól.) 4. Az arab szövetségi rendszer: Szaudi, Arábia, Transzjordánia, Irak, Egyiptom és Yemen. írott diplomáciai szerződés szempontjából a Közel- és Középkelet államai közül Iránt, az egykori Perzsiát köti aránylag a legkeve­sebb szál Angliához, de ezt pótolja a petró­leum és az Anglo-Iranian Oil Company gaz­dasági jelentősége. Az iráni petróleumvidék olaját csőrendszer szállítja a Tigris és Eufrá- tes torkolatához, ahol az abadani olajfinomí­tóból, a Perzsa-öböl csücskében, nyomban az angol hajókra szállítják. A diplomáciai helyzetből kiderül, hogy Sziria körül minden irányban angol—francia szövetséges terület, gyarmat és mandátum és érdekszféra terül el. A Wevgand-seregek it­teni tartózkodása máris vészit igy rejtélyes­ségéből. De a földrajzi helyzet még több „rejtélyt“ oszlat el. A fent felsorolt országok, amelyeket dip­lomáciai kötelékek és közös érdekek fűznek össze: az európai hatalmak számára éppen földrajzi helyzetük miatt oly fontosak poli­tikailag is. Ez az egész terület valóságos híd Európa, Afrika és India között. A területet északról határoló hegyláncolat Szovjetorosz- országot választja el a Földközi-tengertől, a középkeleti angol gyarmatoktól, az olajme­zőktől, az indiai óceántól Ó3 Indiától. Palesz­tina és Transzjordánia azon a történelmi út­vonalon fekszik, amely Egyiptom és Mezopo­támia termékeny völgyeit köti össze, mig Egyiptom és Palesztina őrzi a Szuezi-csator* nát, vagyis a Földközi-tenger és az Indiai- óceán közötti vizi utat. AUSZTRÁLIA HATÁRAI A SZUEZ­NÉL KEZDŐDNEK Olyan érthetetlen tehát, hogy ezen az any- nyi szempontból fontos területen egy bizony­talan kimenetelű és meglepetésekkel teljes háború idején Anglia és Franciaország minél több csapatot összpontosít? A Szuez-csatorua és a Vörös tenger szabad­sága és biztonsága sokkal fontosabb az angol világbirodalom egysége szempontjából, mint az a szimbólum, amely alkotmányjogilag Ausztráliát és Ujzélandot Angliához köti. Ausztrália és Ujzéland éppen annyira cl Ang­liából, mint Anglia belőle. De ezen a terüle­ten nemcsak a vizi összeköttetés múlik, ha­nem a légi is. Az angol Imperial Airways re­pülőterei a következők: Alexandria, Tiberias (Palesztina), Habbanyeh (Irak), Basra (Irak), Dabia (Oman) és Gwadar (Beludzsisztán). Ausztrália és Ujzéland éppen úgy megérez­né a szuezi csatorna elvesztését, mint Anglia. Amikor a hires „Anzacok“, az ausztráliai és ujzélandi haderő tagjai oly nagy lelkesedéssel hajóztak a Közel-Keletre, az esetleges harc­ra, akkor nem is annyira a magasztos brit szolidaritás, mint inkább az ausztráliai és ujzélandi hazájuk védelme vezette őket. Az ausztráliai és ujzélandi haderő nagysá­gára vonatkozóan nincs megbízható értesülés. Sivatagi sátortáboraik nagyságáról persze az élénk képzeletű arabok legendákat beszélnek, de a csapatszállító hajók térfogatából és szá­mából tárgyilagos helyen arra következtet­nek, hogy az „Anzacok“ száma nem haladja meg az 50.000-et. (További csapatszállitások útban). Az ujzélandiak főparancsnoka Freyberg tá­bornok, hires katona. Az első világháborúban is már hires emberként vonult be: úszóbaj- nok volt. A két méter magas, boltozatos mel­lű, fiatal tiszt Gallipolinál tüntette ki magát. Egyedül úszott ki a partra 6 tüzeket gyúj­tott az ellenség által tartott parton. Akkor kapta az egyik legmagasabb angol kitünte­tést, a Distinguihed Service Ordert, mig má­sik magas kitüntetését, a Viktória-keresztet már a francia fronton szerezte. Az ausztráliaiak főparancsnoka is az első világháború veteránja: Sir Thomas Blamoy tábornok hétszer tüntette ki magát a francia fronton és a háború végén már az ausztrá­liai haderő vezérkari főnöke volt. Az ausztráliai és ujzélandi csapatok kiegé szitik azokat az angol csapatokat, amelyek az 1936-os angol—egyiptomi szerződés értel­mében a szuezi csatorna zónájában, Paleszti­nában, Transzjordániában és Irakban állomá­soznak. Mindezek a közelkeleti és középkeleti csa­patok, az „Anzacok“-kal együtt nem Wey­gand tábornok, hanem Sir Archibald Wawell tábornok legfőbb parancsnoksága alá tartoz­nak és maga Weygand ismételten kijelentet­te, hogy a Közel-Keleten nincs olyan egysé­ges angol—francia hadvezetés, mint nyu­gaton. Hogy Waw'ell tábornok csapatkoinpíexumai India, Szuez és Afrika összeköttetését és Pax Britanniájának biztosítását szolgálják: arra az is bizonyíték, hogy Wawell legutóbb Dél- Afrikába utazott Smuts tábornokkal való ta­nácskozás végett. A franciák A franciák Szíriával és Libanonnal kötött szerződése katonailag teljesen szabad kezet adott Párásnak. Békeidőben ezen a területen 25.000 francia gyarmati katona és francia ve­zetés alatt álló kiképzett sziriai volt fegyver­ben. A háborús hírekre, még a nyáron, a hadsereg létszámát 37.000-re emelték. Beirut kikötőjét kisebb hadihajók befogadására épí­tették ki és Ravakban, 30 kilométerre a ten­gertől, légiflotta-bázist épitettek. Tavaly ősz óta érkeztek aztán a francia csapatok Szí­riába. A téli orosz birek szerint Weygand se­rege ekkor már egymillió főre rúgott, de va­lószínű, hogy az orosz lapok az egész közel­és középkeleti angol—francia seregkomplexu­mot nevezték tévesen Weygand-seregnek. Sziriában — minden értesülést összevetve — a Weygand-sereg körülbelül 300.000 főre rúg. Az angol—francia seregek erejét kiegészíti bizonyos szempontból a török, az egyiptomi, az iraki, iráni és afganisztáni haderő » ez az az összefüggés, amely magyarázatul szolgál­hat arról, hogy ez a közel- és középkeleti komplexum miképpen befolyásolhatja az eu­rópai háború sorsát. Pálóczi Horváth György. A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadsereget, szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 sza zalékkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három, i agy ötéves határidő lejárta után a* egész összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ősz» szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. ' Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatól a név érték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. • Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szíven viseli, köteles pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Ciu] (Koíozs) megye prefektusa MANOLE ENESCU ezredes. J Nif tartalmaz a icücpitcsi törvény? (Folytatás). Hl. FEJEZET. A telepesek kiválasztása és a helyek kiadása. 5. szakasz: A telepítési ingatlan vagyon­alapot alkotó területeken a földművelésügyi minisztérium választása szerint román lako­sokat telepíthet le, amennyiben megfelelnek a következő feltételeknek: Legfeljebb 50 éves életkor, katonai szolgálat elvégzése, ha nincs gondnokság alatt és nincs megfosztva törvé­nyes jogainak gyakorlásától, továbbá, ha szökés, hamisítás, közpénzek elsikkasztása, csalás, erkölcstelen merénylet miatt nem volt büntetve, nős és gyermeke van, főfog­lalkozása a gazdálkodás, gazdasági felszere­léssel rendelkezik és orvosi bizonyitváDnyai igazolja, hogy sem ő, sem vele együttélő családja nem tüdőbajos, vagy vérbajos. 7. szakasz: Előnyben részesülnek a telepi- tésné): akik igazolják, hogy nagyobb gazda­sági felszerelésük és gazdasághoz szükséges eszközük van, az elismert mezőgazdasági technikai előkészitő intézetek vég;:ett nö­vendékei, ha nem töltenek be közhivatalt, a telepítési központtól távol fekvő vidékekről valók, akik kitüntették magukat vitézségük­kel az ország megnagyobbitásáért folytatott háborúban, főleg azok, akik katonai vitézsé- gi éremmel bírnak és az előbb közöt felté­teleknek megfelelnek, azok a háborús önkén­tesek, akik a hadvezetőség nyilvántartásában szerepelnek, végül azok, akiket a hadsereg kötelékéből) „sergent“ ranggal bocsátot­tak el. 8. szakasz: Lelkészek, tanítók, községi ag- ronomok, községi legelőkezelők, állategész­ségügyi „agentek“, erdőkerülők, erdővédek és kisebb községi tisztviselők, kiket a község költségvetéséből fizetnek, telepítést nyerhet- nek azon telepítési központban, ahol mű­ködnek, ha a telepítési hivatal úgy látja, hogy ez közérdek, továbbá ha az 5. szakasz­ban felsorolt feltételeknek megfelelnek, ki­véve azt a két feltételt, hogy főfoglalkozá­suk mezőgazdaság legyen és a szükséges gaz­dasági felszereléssel rendelkezzenek. Ezen kategóriában összesen legfeljebb 5 helyet osztanak ki, ami nem haladhatja túl a telep részére utalt terület 10 százalékát. 9. 6zaksz: A telepítés céljára rendelt terü­letek parcellázása a földművelésügyi minisz­térium részéről jóváhagyott és az igazgató­tanács által jóváhagyott telepitési terv alap­ján történik, melyben megjelölik a föld fel- használásának módját, a kiosztott helyek nagyságát és a telep építési rendjét. A par­cellázást a telepitési hivatal házi kezelésben, vagy vállalkozás utján végzi a telekkönyvi és kataszteri igazgatóság árlejtési feltételei alapján. 10. szakasz: A kiosztásra kerülő egyegy! hely 10 hektár termőföld, házhely és kert a falu belsőségében. Belterjes gazdálkodás cél­jára szolgáló, vagy nagyértékü területek ese­tén, mint: csatornázással ellátott kertészetek* szőlők, gyümölcsösök, városok határában lé­vő helyek, stb., vagy egyes olyan falusi kate; góriák céljára, melyek különleges foglalko­zási ággal birnak (fűrész, bánya, halászat, stb.) — amennyiben ilyen telepítés a kérdé­ses vidék gazdasági jellege szempontjából szükségesnek látszik — 10 hektárnál kisebb helyek is kioszthatók. Falusi kisiparosok: kovácsok, esztergályosok, gépészek részére 3 hektáros helyek jelölendők ki. Tiz hektár­nál nagyobb és legfeljebb 50 hektárig terje­dő területek, a telepítésre rendelt birtokhoz tartozó nagyobb urilak körül pedig 100 hek­tárig terjedő telephelyek adhatók azoknak a telepeseknek, akik kötelezettséget vállalnak, hogy három éven belül előre kidolgozott és ezen időre beosztott terv szerint a terület vételárán felül hektáronként legalább 5000 lej befektetést eszközölnek élő és holt be­rendezés, építkezés, talajjavítás, stb. címen. A program be nem tartása a telepes bir­tokának elvesztését vonja maga után, mely esetben eredeti értékben befektetéseit visz- szakövetevheti. (Folytatjuk).----- . -----------­ORSZÁGOS SZABÁLYZAT KÉSZÜL A PÉKMÜHELYEK MŰKÖDÉSÉRŐL. Az ara- di élelmezési munkaadók egyesületének leg­utóbbi ülésén Seehei Alexandru, a temesvári élelmezési céh elnöke előadta, hogy az egész­ségügyi minisztériumban a pékmiihelyek mű­ködésére vonatkozólag uj szabályzat készül. Az uj szabályzat szerint a jövőben csak négy órával a sütés után lehet a kenyeret elszállí­tani a műhelyből. Egy másik intézkedés meg­tiltja, hogy a pékség közelében kutyát s macs­kát tartsanak, patkánymérget s rovarport sem szabad elhinteni a műhelyben. Ugyanak­kor szigorú büntetéssel sújtják a péket, aki­nek műhelyében bogarat, egeret, vagy pat­kányt találnak. Javaslatára elhatározták, hogy a pékek ezzel kapcsolatos kívánságának előterjesztésére küldöttséget meuesztenek Bu­karestbe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom