Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-16 / 87. szám

/ LLfíNZfi. K

8

' Î vnw

Uj »csodaszer** a szellemi és testi kimerültség ellen

A „benzedrin“ pályafutása a szabadforgalomtól a méreggé nyilvánításig

A világ-ajtó .1 legutóbbi evekben »okát kt o honvéd ni írók egy újonnan foHedezeM v cg viliéiről* amelyrőlinnak idején* amikor a féltedéi és hire bej.int a a világot, röviden mint ,,csod-i67.errő!" emlékezlek meg.

Megírták, hogy visszaadja ti fáradt ember testi és szellemi frifssoségól, önbizalmat int a csüggedtekbe, felélénkít és közben a használata nem veszélye« é- néni idéz cló olyan tragikum szokásrabsigotl’» mint a morfium, u Veronád, a kokjuin vagy a legtöbb kábítószer.

Angliában és Amerikában, «hol az ui szer a legnagyobb reklámot kapta s ahol egy ilyen szernek nagyobb piaca v«n. mint bárhol máshol, eleinte sokezer 'fáradt üzletember. ideges egyetemi hallgató ő* csüggedt háziasszony szedte « benzedrint, amíg egv nap a hatóságok közbe nem léptek tó méregnek nem minősítették. Azóta csak orvosi rendeletre 'lehet kapni, az érdeklődés azonban termész£|lsz«rü'l«g mit sem csökken“ iránta, sőt újabban, amióta a zsidókérdés úgyszólván Európa kérdése lett, csak fokozódott.

Véletlenül fedVzik fel a „csodaszert“

A benzedrint közel tíz évvel ezelőtt fe* dezlék fék még pedig véletlenül, mint annyi más jelentős vegyszert és kémiai találmányt. Égy laboratóriumban hónapok hosszas munkájává1! azon fáradoztak, hogy olyan szert állítsanak elő, amely hatásban eléri az adrenalint, de nem jár kellemetlen, sőt suyos utóhatásokkal. Az adrenalin hatása, mint ismeretes, abban rejlik, hogy kitágítja az emberi szervezet úgynevezett ,,légiutj«if“,'tehát kitűnő orvosszerül szolgál, például’ az asztma és más légzőszervi megbetegedések esetében. Az utóbbi időben annyira elterjedt szivin je kei óknál is többször alkalmazták az adrenalint sikerrel, amikor a vegyszer befecskendezése ismét megindította a már esetleg megásott sziv működé^.

Az adrenalin tökéletesítése nem sikerült, de két vegyész kísérletezés közben megtér látta a benzedrint. Ez még 1930-ban történt. Akkor a „csodaszer“ természeteden még csak tudományos néven ismerték, amriy így hangzik: „Betaphenylisopropy :amine“ (Sajtóhibákért nem vállalunk felelősséget) s hatását, mint szokásos, először állatokon próbálták ki, aztán rájöttek, hogy a benzedrin segítségével kitünően meg lehet gyógyítani az álomkór egyes fiseteit. A következő években aztán nem kevesebb, mint 20—30 uj gyógyhatásút fedeznék íei a benzeririnnek s végül rájöttek, hogy kitűnő szolgálatot rtesz mint általános élénkítő, 6timulálószer. Ezeknek a ki* »érieteknek iaz eredményeként született aztán meg a „csodaszer“ elnevezés.

Mint az adrenalin, mind int benzedrin hatása a természetes „adrenal“ működésére emlékeztet. Ha „csodaszerről“ egyáltalán beszélni lehet, akkor ezt a. pálmát feltétlenül az- „adrenal"-nak kell odaítélni, ami nem egyéb, mint két kis mirigy, amely az emberi vesében fogîaiî helyet.

Ennek a két mirigynek ,,csodaszer“ szo- repe abban áll, hogy nagy leleki emóciók esetén, mint például az ijedtség, olyan anyagot választanak tki és juhinak hirtelen aj vérbe, amely a szervezetöt képzéssé teszi arra, hogy 'tulajdonosa megmérkőzhessen a váratlan körűimén nyel, ami az ijedelmet előidézte. Ha példáid vallakit megtámadnak, a beállott izgalom vagy ijedtség következtében (egészséges embernél természetesen) azonnali' működésbe jön az adrenal s ennek kÓveükeZtében erőteljesebb működésbe lép a szív, meggyorsul a vérikeringés és megáll az emésztési processzus. Ugyanakkor kitágulnak a légiutak :s ennek, következtében könnyebb & ‘légTsliőiollak

legnagyobb és legolcsóbb választéka az

Ef_ LIE $ £ É K Ecönyy«ji^.ályábasi

Ciui—Ko*azí'váf, Piát* Unírll Tel. 1199

/és, sőt meg a vér cukortartalma is növekszik. hogy a test számára több energiát szolgál! adhasson.

Az emberi szervezetnek ezt a természetes osodaözerét «z.tán mesterséges utón igyekeztek előállítani s így születeti!) meg először űz adrenalin és később a benzedrin.

Miéri nyilvánították méregnek a benzedrint?

Miután a benzedrinnek éppen abban áll az egyik legfontosabb hatása, hogy emeli a vérnyomást» legelőször arra használ rák, hogy alacsony vérnyomásu betegek szervezetébe juttatták be, akik betegségük következtében gyakori ájulásra voltak hajlamosak. Ezen a téren fényes eredményeket érc el az uj wer, de. csakhamar kiderült, hogy annyira emeli a vérnyomást, hogy azokra nézve, akik magas vérnyomásban szenvednek, veszélyes. Ez az egyik, oka annak, hogy méregnek nyilvánították.

A legfontosabb tulajdonsága iá benzedrinnek azonban a fáradság megszüntetésével kapcsolatos. A szer alkalmazása bámulatos gyorsan megszünteti mind a troli,

in inti •' szellemi fenudságoi i's kimerültsé get .s a/. akinek beadják, «mug a **tl* rin hálává tart, valósággal megfiatalodik cm felfrissül. A benzedrin hatii.ii albit •' csüggedt, fáradt ember egyfezerro megtelik energiával és lünbizjalommuJ, ezért kiílönö- .sea azoknál az embcrtipiuyokni/l érlek el jó eredményeket vele, amriyek hajlam0' «ak a/, úgy nevezeti „depresszióra“.

A ben zed rin nagymértékben gyorsítja meg a vérkeringést és emeli a vérnyomás®. J látása voMaképim a kávéban é* a teában levő méreg: a koffein áil'Iwl előidézőit és közismert élénkítő határokhoz havon Üt, azzal -a különbséggel, hogy sokkal ercVcbb és sokkal tovább tart.

Persze megállapították, hogy a ben zed rin használata orvosi rendelet nélkül nem ajánlatos, mert ha kisebb mértékben is, mim más szerek, erős próbára teszi a szór vek álmatlaságot, ingerlékenységet és „idegességet“ idéz elő.

A „csodaszer“ legenda egy része tehát a tudományos vizsgálat eredményeként szét- foszlo'-t, de türelem, csüggedni, készülő polgárok a viharban. Az angol biokémia szakértői ugyanis azzal biztatnak, hogy az idő nincsen messze, amikor a fáradtság és a felki depresszió legyőzéséhez elég lesz egy kis piru1a lenyelése, vagy egy cigaretta elszívásai, melynek dohánya azzal a nagy- hatású, de az egészségre ártalmatlan uj készítményét fesz preparálva, amelyn< 'tökéletesítésén ma számos angol és .imci Icai laboratóriumban dolgoznak.

Hegedűs Ádár

KERTES HÁZ

Irta HARSÁNY 1 ZSOLT

Már jegyes korukban kezdtek beszélgetni a kertes liázról. Csak úgy távoli, de azért lű/onyosnak vett álom gyanánt. Szegények voltak mind a kelteti, a iiutnl- rmber óradíjas tanár, a leány külvárosi füszerkorcskedő gyermeke. Éppen csak hogy tisztességgel kiállühatták a keVn gyét és a két szoba bútort. A külvárosban vettek lakást, egy szűk kis utcai srajxikházban. — Udvari lakás vott ez. napfényeién és nyomott. De ők mind a ketten jó szivével viselték a lakás csúnyaságát. Majd tesz elég napfény és tágasság a kertes házban.

Meri úgy gondolták., bogy nagy erőfeszítéssel takarékoskodni fognak és addig rakják élére a garast, inig valahol a város liatárúban kertes házat vehetnek. Gyakran emlegették ezt a házat, amely hamar Ítész formát öltött beszélgetéseikben. Hogy a külvárosban lesz-e, vagy a város határában, azt nem határozták még eb De magát a házat már lerajzollak képzeletükben. Falatét őse* gondoltak mJnd a ketten, miután számos beszélgetés eredményeképpen a zsindelyt élőt elvetették. Ivét ablaka vök kifelé a kertes háznak, lényegtelen külseje a külső világ számára. Igazi arcát l>ent mulatta a ház: faoszlopas, tágas tornácot képzettek neki, ahol üldögélni tehet és kinézni a kertre. A kertben terebélyes fák állottak., kavicsos utak szelték a gyepet s a virágágyak közeit. Dús OTgctnabokrok zárták le hátul a kertet s ezekben a bokrokban madarak énekeltek. Ha így magúit elé rajzolták a kertes házat minden részletével, olykor meghatóban egymásra pillantottak és nyugodt, fiatal boldogságuk egyszerre meleg hullámot vetett— Ó, s|oká lesz még az — mondta ez

asszoiny. * :A '■ *U%|1

— Csalt várjunk türelmesen, fiam — szólt a férfi —, majd megsegít a jó Isten.

Egyelőre nem is igen rakhattak félre pénzt, mert nem volt miből. Csak igen szűkös beosztással tudtak megélni. Mikor házasságuk második évében a férfi végleges' állást kapott, megszületett az első gyerek. Ez temérdek költséggel' járt. Háromszobás lakást kellett: venniük a Sziv-utcában. Még filléreket sem tehettek félre. Két év múlva pedig, miitor az az óriási szerencse érié a férfit, hogy tankönyvét engedélyezte a minisztérium, jött a második -gyerek. Mindkettő leány. Még több öröm, még több költség, még több gond. De a kertes ház álma sohasem röppent távolabbra képzelOtökben. Úgy beszéltek róla, mint ami egyszer valaha kétségtelenül meglesz. És a ház tovább fejlődött beszélgetéseikben, fehér asztalt eszeltek ki a kertbe, a rózsafák támasztó karóinak tetejébe pedig színest üveggömböket.

Mikor az após, az özvegy fűszeres meghalt, az álom rnegva'óriásának e'-ső zálogaként -takarékba tették, ami a hagyni ákból a hitelezők kielégítése után megmaradt. A fuszeriizlet eladása nagyon nehezen ment, _ végeredményben néhány száz koronát jelentett ez az egész örökség. De mégis csak pénzük volt már a takarékban. A kertes házról élénkebben és vidorabban beszélhettek már, mikor a gyerekek elaludtak és ok a jövendőt rajzfigurák a hálószoba sötétjében. A takarékoskodás jobban ment; az az érzés, hogy pénzük van. valósággal zsugoriakká telte őket. Teljes vissza vonul tságban éltek, az asszon}' nem akart társaságba j járni, hogy ruhára ne kelljen költenie. A j férfi olcsóbb cigarettára tért át. És bár I a kislányok növekedtek, a pénzecske Is növekedett. A takarékkönyvet olykor j elővették helyéről-, az asszony kulcsos I szekrényének egyik polcáró1, n iehérne- I mii alól és úgy nézegették, mint nngybir- [ tokos a messzi földeket.

Kész házat vegyenek e. vagy telket s azon maguk építtessenek. Ezen óráikig el tudlak vitatkozni anélkül, hogy bármiben 1 megállapodhattak vo'nn. Mind a ketten I mindig kérdezősködtek. Gyakran elmentek sétálni a két gyerekkel vasárnap dél- • titánonként. Leszá-i'tak valamely villa- 1 mos végállomásánál, nekivágtak a külteleknek, vizsla szemmel nézegették: a Itá- 1 zakat. Ha a ház előtt üldögélő gazdát 1 láttak, szóba elegyedtek vele és kifaggatták, mennyi ott a telek ára, mibe kerül az építési anyag. Otthon pedig bizonyos gőggel állapították meg, hogy az ő házuk mindazokmái szebb, amelyekei láttak- Nem is úgy mondták, hogy „szebb lesz“, hanem hagy „szebb“. Mintha a ház már megvolna, csak valamilyen varázslatra volna szükség, hogy az ábrándból egyszerre áttevődjék a valóságba.

De nemcsak' erre az álomra kellett gondcüáni'oik, hanem tg két lány fér jhez- adúsára is. Hogy hozományt adjanak majd a Lányokkal, arra nem: gondolhatták, de kelengye mindenesetre kelltett. A kőt lány eladósorba is került. Nagy szerencse következett a családra: a lányok tánciskolában megismerkedtek egy fivér- párral. A fivérele, kezdő ügyvédek közös irodában, beleszerettek <a két lányba. Nem- kértek hozományt. A két fivér elvette a két nővéri. Mikor a két fiatal pár elutazott, a szülők magokra maradtak az üres házban és megállapították, hogy a megtakarított pénz mind elment, sőt a férfi fizetési előleget is vett fel. A kertes ház megvalósulása nagyon elodázódott.

Kedvüket és reményüket mégsem vesztették ek Elkezdték a kuporgatást etűiről, Jóval kisebb lakásba költöztek. Fo1010 április I 6.

gukboz v< 1 lel; iiiuúWn gíir;j.%i. J s gy.j1-: ran Ix-s/V-Igftlek a kertes háyról Nyáj'

; dnlutáu<4uit rajzolt eléjük a kép/eU*, nő kor nettes Imii kint kávéznak a virágok között, darázs jön a cukorra, u f ii felett lepkék (libbennek u/ égen fecskék cikáznak át. Az ő fecskéik: a k.cites ház ere s/-e alá fecskéié*/kei is gondoltak.

•h> li/. esztendő miatt annyi! gviijttáiie!: ösLSze, liogy lassúin ként már komolyan 1< hetett foglalkozni a házvt-tel gondolatával. Minden s zaj Kid idejüket liáznézés.-»«.*! tol löt lek. Böngészték az apróin rd<*tés eket. I'akillak ötöt is, de egyik sem volt a/ igazi. Boldogan kerestek tovább s ekkor jött a csíapás: a. vők az ügyvédi irodában elkczelték <-gy ügyfél pénzé*. Börtön fenyegette őket. A szülök nem habozhattok. A betétj könyvben alig maradt va- Umí.

Megint csak nekifogtak zsugorgtítní. bgyszoba-konyí 1 ás, udvari lakást v<5ttek az 0 utcában. A férfi már nvuigdijba ment. Alkatmi munkák után járt, magánórákat adott p lomáron és cnnirást j vasalt. A pénz megint gyü'ni kezdett. Akkoj- jött a spanyol-járvány. Három napon belül meghalt mindkét lányuk. A' vöknek nagyon rosszul ment az ügyvédi hoda, a- temetési költségekről a szülőknek kel'ett gondoskodniuk. Kevésre rá az anya ágynak esett. Belső fájdalmakról panaszkodott. Fukarságból soká nem hívtál; orvost, de végül kórházra kényszerültek. á'alami belső daganattal kinlo-* dott az asszony. Nyolc hónapig tartott a betegség. Mire gyógvutUn kijöhetett a kórházból, seanmi pénzük nem maradt.

Unoka egyik lány házasságából sem származott. A vökkel minden kapcsolatuk megszűnt. Egyedül maradt a két öreg teljesen. A kertes ház gondolatának éltek, másról most már nem is beszéltek sjüha. A nvuigdijból kuporgatták a házra való pénzt. Csak fivéreket tehettek 1 félre és kiszámíthatták volna, hogy- ilyen ! iramban még harminc évig kell éLntök, hogy a kertes ház árát félre tehessék. De ők erre nem gondoltak. A zsugoriság vérükké vált, a kertes ház egyetten gondö- latukká. Nem is lehetett már a valóság i világából való tervnek venni. A ház egy-' re valószínűtlenebbé vált, de ábrándjaikban egyre részletesebben rajzolódott ki. j Hosszú beszélgetőseikJx'n minden szobát I berendeztek. Minden bútordarab helyét j kiszabták. A törnác faoszlopainak fara- I gását apróra megvitatták. A virágágyakat^ ; részletesen megtervezték, mindkét öreg képzeletében pontosan ugy'anazon a he- I Íven állott a napraforgók sárga tányér*.

J jainak sora. Rózsafát ültettek, télire may ! dármenedéket ácsoltak dirib-darab desz- I kákból. A kapura csengőt szereltek. Hoszi 1 szasan megvitatták, hogy’ a házőrző kui ; tya méyren lesz. Bodrinak fogják hívni s a kutyaólat befestik zöldre, mert az; mégis szebb, mint a barna. A ház hátsó falát bejuttatják déftgnyilóval. Szélkakast eszettek ki, hogy az csikorogjon a palatető ormán.

— Mit tud az a két öreg rmnytt beszél-4 ni? — kérdezték a berház nyomorúságos odrainak lakói egymástól.

És legyintettek a levegőbe. Már bolondnak számított a két öreg. A pénzt kivet-, ték a takarékból, mert féltek, hogy* megy bukik a bank. Otthon rejregélték a Us- j san szaporodó készpénzt és rettegtek a betörőktől.

Egyszerre lettek betegek. A férfi nyolcvanéves volt, az asszony* hetvennyolc^ Orvost fukarságból nem. hívtak. Ott feküdtek kopott rongyaikon a sötétben,, mert vüágot takarékosságból nem gynj toltak. Lihegett a láztól mind a kettő, töredezetten beszélgettek a kertes házról, mint olyanról, amely valóban megvan, csak ők nem kelhetne!; fel, hogy odamehessenek. A házőrző ’láncáról beszélgettek legutolijára és találgatták, milyen lánc menyibe kerülhet.

Nem volt tanúja haláluknak senki* Csak amikor már feltűnő volt csendjük, a házmester bement hozzájuk s halva találta őket. Viftant egvet az agya és mielőtt lármát csapott vohua, kutatni kezdett a két halott lakásában. Meg is találta a „kertes ház“ feliratú ócska bori tököt az asszony szalmazsákjában. Tizenháromezer lej volt benne. — Ezt el akarta lopni, de rányitott a viceházmester. Mivel féltek egymástól, a pénzt átadták a rendőrségnek. Ebből temették el a két öreget Most végre nyugszanak, virágok között és pükmgó illan fölöttük,