Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-13 / 132. szám

ELLEN 7. fi K 1 9 3 7 / u n I u y I 1 KÖVESS ISIVAN SÜT A NAP Mát\ .is .szobra körül dicséretrcméltó, se­rény munka folyik In-tok óta. Felfrissítik a virágágyakat, palámat ühetnck, fűmagot vetnek,, dézsákban üvegházi pálmákat hoz­nak Hatalmas pálmát tesznek a sétány sar­kaiba. Elnézem mindennap. Embcrnagyságu levelét büszkén hajtja Zord, mintha élette­len volna, Nem nyújt árnyékot, nincs virá­ga, illata. Óriás, vértelen testnek látszik, mintha papírból volna. Süt a nap. Azúrkék az cg. egyesülőn pecsét, bárányfelhő sincs rajta. Nincs ilyen ragyogó égbolt sehol a vi­lágon. öregek ülnek a padokon Messziről jöttek, hogy megfürödjenek a fiatalságot osztó napsugarakban. Zarándokhely ez vi­rágos tavasszal. Hónapok óta most először mosolyognak. Derűsen nézik a szobor körül hancurozó ifjúságot, gyermekeket, unoká­kat, kik sorba állnak, katonásdit játszanak, szalutálnak. Dél felé jár az idő. a sétány meglelik rik­kancsokkal. Mélyre fordítják a hangot, Így jobban fújják a szenzációkat, Vidéki román bir.okos ül szomszédságomban, magyar la­pot vesz, kíváncsian olvassa. Ismerem az új­ság minden betűjel, kíváncsian nézem: mit választ, melyik cikknél időz hosszabban. Nem veszem le szemem róla. Szeretnék vé­leményt hallani, vitát kezdeni, de hallgatást parancsol nyugalma. Mindent végigolvas, gor» dósán betüri a lapot, bizonyára hazaviszi mutatóba. Most rajtam a sor! — gondolom s román lapot: „"Romania Noua“-t veszek viszonzá­sul a legközelebbi rikkancstól. Úgy, mint szomszédom teile: szórólszóra, hetüről-be- türe erdélyi akarással, türelemmel olvasom... * Pavel Pavel cikkén fennakadok. Há­romszor is átnézem a mondatokat, nagy igyekezettel keresek minden szóra magyará­zatot. Súlyos problémát érint: szembeállítja a csucsai-paktumot és gyulafehérvári hatá­rozatot. Goga „védekezésével“ kezdi. Azzal: hogy „mások rosszabbat csináltak“. Rosz- szabbat?... Pavel Pavel szerint Goga ezzel Gyulafehérvárra célzott. Csúcsa és Gyulafehérvár... — Lehet-e pár­huzamot vonni a kettő között? — Igen — feleli Pavel Pavel —, de nem a paktum javára! A gyulafehérvári pontok ugyanis igy intézkedtek a kisebbségekre vo­natkozóan: „Teljes nemzeti szabadság az összes velünk együttlakó népeknek. Minden népet saját anyanyelvén, saját ke­beléből választott tisztviselők igazgassa­nak, igy történjen a tanítás, igazságszol­gáltatás. Mindnek aránylagos képviseletre van joga a törvényhozásban s az ország kormányzásában. Egyforma elbá­nást és t el je* egyházi autonom- szabadságot biztosítunk az államban lévő vallásoknak.“ A „Romania Noua“ Goga kedvéért közli az eredeti szöveget Be akarja bizonyítani: nem volt szó kisebbségeknek nyújtott „nem- zeti-autonomiáról“ Gyulafehérváron. Goga ugyanis azzal „védekezett“, hogy az állítóla­gos autonómiát szerette volna hatálytalaní­tani a paktummal. * A továbbiak során megtudjuk, hogy Gogá 1918-ban nem vett részt az erdélyi román nemzeti-tanács munkájában s nem volt Gyu­lafehérváron. „Valószínűleg ezért nem is­meri a történteket pontosan.“ Nem tudja, hogyan ejtették el ott a Goldis által ajánlott erdélyi „definitiv“ s ehhez fűzött kisebbség? nemzeti-autonómiát, melyet éppen Maniu „energikus közbelépésére módosítottak.“ A gyulafehérvári pontok lényegét egyéb­ként Maniu maga világította meg 1924 má­jusában Bucuresti-ben tartott előadásában. — Mit értünk — kérdezte — a velünk együttlakó népek teljes nemzeti szabadsága alatt? — Mindenekelőtt azt, hogy állami éle­tünkben minden népnek aránylagos befolyást biztosítunk, szabadon fejlesszék faji kiváló­ságaikat, nemcsak egyénenként, de kollektiv módon is az egyesülési és gyülekezési jog, tanszabadság biztosításával, — földrajzi el­helyezkedésük szerint anyanyelvűk tisztelet­ben tartásával. Az erdélyi román nép poli­tikai felfogásának ősi eredetét és tartalmát jelenti ez, mely nem nyilatkozhatott meg másként Gyulafehérváron. Itt következik a félreértés: — Az erdélyi kisebbségek — szögezi is Maniu — úgy magyarázzák, mintha naciona­Utolérhetetlen ídeg-csiUapitó JAWOL Utolérhetetlen ideg-csillapító A magyar művészeti élei legnagyobbjai a legrégibb erdélyi aurfogramkönyvben Amikor gyermek fővel, közel 30 évvel ez elölt gyűjteni kezdtem az autogramokat, Eu­rópában még cink nagyon kövesen foglalkoz­tak ezzel. Engem is kinevettek, amikor azon siránkoztam, hogy nem tudom megszerezni se az orosz cár, se II. Vilmos császár, sem pedig 1. Eerencz József aláírását. Meg kelleti elégednem azzal az Írókkal, művészekkel, tu­dósokkal, kikkel összehozott a véletlen. És a véletlen kedvezett számomra, mert olyan környezetben nőttem fel, ahol a szellem, a művészet, arisztokrácia adott naponta találkozót egymásnak és igy kis autogramkönyvem hamarosan be­népesedett a magyar, majd az európai kul­Az első név: a Jászai Marié. Gyermekko­rom legszebb emlékei azok, amelyek a nagy trágiikával vannak összefüggésben. Csendes, á Írnél kod ó iildögélések a régi Nemzeti Szín­ház udvarán, séták Sz.ovát-án a zöldfátyolos katapu Jásza i-val s beszélgetések iroefalom­ról, történelmi alakokról, művészetről, szín­padról. Azután a Kiss Irén neve következik. A legnagyobb magyar komikák egyike. Góth Sándor, Góthné Kertész Ella és a magyar riporterek koronázatlan királya: Fröhlich János aláírásai jönnek És a többi oldalakon szétszórtan: Lgka Károly, o nagy magyar műtörténész, Ernőd Tamás, Dúl ka Ákos, a modernebb magyar költészet' két úttörője. Nagy András, aki regényeivel lett ismertté, Lalesd Kardos Béla, a fanatikus regények Írója, Thék Endre, a világhírű magyar bútor- gyáros, dr. Gies:wein Sándor, a kiváló pap­iró, a világbéke nagy apostola. Blaha Lujza, a .^nemzet csalogánya“, dr. Klug Sándor, eu­rópai hírű orvosprofesszor, Brúdy Sándor, Raskó Géza, Zilahy Gyula, Deésy Alfréd Mándoky Béla, Kűry Klára a magyar szín­játszás kivételesen nagy nevei; dr. Zigány Árpád iró, azután a háború előtti feminista mozgalmak nagy harcosai: Bédy Schwimmer Rózsa, Glücklisch Vilma, Spády Adél és Po­gány Paula; Somló Bódog, a tragikus végű híres egyetemi tanár és szociológiai iró, Horváth Henrik, Ady német műfordítója, Bér Dezső, a Borsszem Jankó nagynevű szer. kesztőjének egy remek karrikaturája; Ter- tanszky Józsi Jenő, Kakuk Marci megterem­tője, a Nyugat jeles regényírója; és egy sor ragyogó név; a magyar képzőművészetek aranykorából: Thorma János, az aradi vértanuk alkotója, Réti István. Ferenczy Károly, a nagybányai müvésztelep alapítói; Bornemissza Géza. Fe­renczy Valér, Mikola András, Börtsök Samut Réthy Károly, Csákiornai Zoltán, Ziffer Sán­dor, Krizsán János. Walter Widmann /., Tschbanner (orosz festő), Basch Andor, Ko­vács Jenő, Kosztoiányi-Kaun Gyula, Zádor István, Major Henrik, Endrey Sándor, Ró- zsaffy Dezső és Monti Nándor, egy-két kivé­tellel mind a baiamarei műi vészt elep volt tagjai. túra, művészet, irodalom jeleseinek aláírá­sa i vak Közben természetesen sok, oda nem való és részben már ki L selejtezett aláírás ke­rült könyvembe, amely Így is Ilii képét adja annak a lendületes fejlődésnek, amelyek iro­dalmunk. művészetünk, tudományosságunk a háború előtti években elért. Kiegészítik ezt a képei a világháború és az utolsó két évtizedben feltűnő politiku­sok, írók, művészek s a filmvilágot kivéve, csaknem mindenki feltalálható ebben a könyvben, aki 30 év kulturhislóriájában szerepet ját szott. Közöttük húzódik meg Kvasz András és Produn Guidó aláírása. Mind a kelten a ma­gyar aviatika úttörői voltak. A politikai életből is találhatók: gróf Tisza István. Görgey, Dezseuzffy Arisztid. Szende Pál, Jászai Oszkár, Ágoston Péter, Göndör Ferenc. Goga Octavinn, lorga profeszor, Nagy Ferenc dr. volt egyetemi tanár, a kereskedel­mi jog nagy tudósa, Mosoiu tábornok, dr. Vajda Sándor. Sadoveanu, Charles V. Drys- dale, a kiváló angol szociológus, Adele Schrei­ber-Krieger, nagy német szociológus, írónő. Művész, iró. színész van a legtöbb, össze­vissza. Ahogyan jöttek. így: Endrödi Sándor, Valborg Svörgströns Werbeek, (a világhírű svéd énekesnő). Gázon Gyula, Komlóssy Em­ma. (nagy primadonna volt egykor). Kallós Árpád, kitűnő festőművész. Molnár Ferenc, (az ördög főpróbáján adta az autogramját). Fenyő Miksa, (a Nyugat kritikusa és eszté­tája volt, félt tőle minden iró). Csók István, Szenes Fülöp, Kelcty Gusztáv, Körösfői Kri- esch Aladár. Rippl-fíónai József, Teiksz Alf­réd, Boromisza Tibor, Szoinay Sándor, Ivá- ngi-Grünwald Béla, Szinnyei Merse Pál. Mcrt- lis-Teuts János, az expresszionizmus meste­re, Szoposs Sándor. Czencz János. Zádory, (akiről Kuncz Aladár a Fekete kolostorban irt. szobrász, ma is Párisban él). Papp Aurél, Pap\p Gábor, Czóbel Béla, Kádár Béla és Kallós Ende, a modern művészet legnagyobb reprezentánsai; az i 1 ók közül: Móricz Z-.ig- mond. Vajda János, Megyesy Ella. Kosztoló- nyi Dezső, Aradi Zsolt, Balthazar Dezső deb. recenj ref. püspök. Biró Lajos, Costa-Foru, Miile Constantin, llalvany Lajos báró. Cser­mely Gyula, Szomory Emii, Dienes László, Bónyi Adorján, Farkas Pál, (az önkéntes naplója kitűnő Írója), Gábor Andor, Szabó Dezső, Benedek Elek, Benedek Marcell, Re- mányik Sándor, Berde Mária, Színi Gyula, BálinI Lajos, Kodolányi János, Gömöri Jenő, Kóbor Tamás, Kenedi Géza, Szép Ernő és Zsolt Béla, és Babits Mihály egy verskéz- i rata. Színészek közül: Moissi, a nagy olasz hős- szinész. Schildkraut, Reinhardt, Stefan Ge­orge, Agathe Barsescu, Maria Voiculescu, Ber­ki Lili, Kosáry Emi, Mészáros Giza, Pál Gyu­la, Türk Berta (nagy komika volt), Krammer Teréz, a lures operaénekesnő, Sebeök Sári, a tüneményes hangú operaénekesnő. Slezák Leo, Burrián Károly kamara énekes, Fedők Sári, Király Ernő, Péchy Erzsi, Szamosy Elza. Környei Bélái, Csortos Gyula, Dienzl Oszkár, Medgyaszoy Vilma, Mály Gerő, Rá­kosi Szidi. Baló Elemér, Beregi Oszkár, Sar- kadi Aladár, Tárai Ferenc, Kertész Mihály, a nagy filmrendező. Páger Antal, Szentggör- gyi István, Rátkcri Márton és még ki tudná felsorolni, kik . . . Egy sport név is szerepel az aláh-ások kö­zött, a Petscbauer Attiláé, a kardvívás világ­bajnoka volt. Hanakó autogramja Az egész gyűjtemény dísze az az oldal, amelyre a legnagyobb japán tragike, Hanakó irta oda japán betűkkel a nevét majd rendes latin betűkkel is. Hanakó autogramjához úgy jutottam, hogy 1921-ben európai körúton volt s Budapestre is ellátogatott. Az impresz- száriója (Párisban élő magyar ember) készsé­gesen közvetítette az ismeretséget. Riportot is írtam akkor Hanakóról egyik pesti lapban. Felnyitottam a könyvet... Az egész autogram könyv úgy került most elő a fiókomból, hogy az Ellenzék-ben olvas­tam egy cikket az autogramokról, S ahogy forgaltnm a magam kis gyűjteményét, arra gondoltam, jó volna a port leverni a régóta nyugvó nevekről. Úgyis van köztük nem egy akik a maguk idejében alaposan felverték azt a bizonyos port. Felnyitottam a könyvem s feltárult benne egy tündöklő mesevilág. Úgy hívják: BÉKEIDŐK. Akik ideírták, e lapra a nevüket, nagy sze­repet játszottak benne, mert szóval, tolláik cselekedetekkel a békét prédikálták, azért harcoltak. Egyik a Rómeó, a másik Lady Machebet, a harmadik Bánk Bán, mezében; vagy a szerkesztőségi íróasztal, a katedr<a>. a szószék mellvédje mellett. A mai világban néha jól esik fellapozni az én kopott fedelű autogram könyvem, mert olyan nevek pihennek benne, amelyek viselői azért dolgoztak, hogy jobbá és szebbé tegyék ezt a világot. Huzelfa Ödön. bankó , $ j| Most jelent meg. Iparvállalatok aw Kereskedők \ , grviKA&i Közgazdasági HAlilllil Irta ; Dr. Heller Farkas egyetemi tanár Nélkülözhetetlen szakmunka! 498 oldalon íve 248 lej, nyersvászonköt. 290 lej az ELLENZÉK üilnQVOSZtftlUában Cluj, P. Unirii. Vidékre utánvéttel szállítjuk lista autonómiát nyertek volna Gyulafehér­váron. Teljesen téves felfogás. A gyulafehér­vári nemzetgyűlés nem adott és nem akart adni kisebbségeknek ilyen autonómiát. Ellen­kezőleg: kimondta. hogy nem kapják ezt s nem Ígérhet ilyet számunkra. Maniu a részietekkel is megismertet: — A nemzetgyűlés megelőzőleg két nap és úgyszólván kél éjszaka hosszasan és alapo­san tárgyaira az erre vonatkozó javaslato­kat, melyek már az előzetes tanácskozás so­rán clu asitásra találtak. Az elutasítást a nemzetgyűlés egyhangúlag jóváhagyta, igy a kisebbségek nemze i-autonómiája elmaradt. Csupán a székelyek és szászok államilag el­lenőrzött kulturális és vallási helyi autonó­miájáról vöt. szó a további tanácskozáso­kon. A Goga számára küldött üzenet tehát kö­vetkező: — Nem autonómia, csupán nem­zeti szabadság illeti meg a kisebbségeket, mert a gyulafehérvári határozat a szabadság jelében Íródott. Anyanyelv használatának szabadsága, kulturális, egyházi szabadság, ér­vényesülés, munka, kenyérkereset szabadsá­ga*, Nem fér kétség ahhoz, hogy egyhangú határozattal adták ezeket a szabadságjogokat minden együttlakónak. Nemcsak a Kárpá­tokon innen, de azokon túl is minden állam­polgárnak, mert ilyen szellemű országos al­kotmányt kívántak Gyulafehérváron. * Vidéki szomszédom felfigyel a „Romania Noua“ kövérbetüs cikkére s románul meg­szólal: — Aşa îmbătrânim ... — így öregszünk meg.. Mi, erdélyiek egyformán tudjuk, mit kell érteni ezalatt. Tudom, mire célzott a régi román közmondással. Azokra a házastársak­ra mutatott, kik örökösen civakodnak, igy élik le napjaikat egymással, —Kár! — adom meg a választ magyarul. Többec nem beszélünk, most már mindent tudunk egymásról. Töviről-hegyire ismerjük politikai felfogásunkat. Nincs szükségünk bemutatkozásra, virágos szavakra. Egyedül hivatásos politikusok beszélnek nálunk so­kat, v A régi közmondás es a „kár“ szó lelkűnkbe világi toitit, Süt a nap. Szebben, mint bárhol másutt a világon. Szomszédom azt mondta: — bűn az örö­kös vita. Én meg azt, hogy — „kár“... Egyet mondtunk, egyet határoztunk: Kár örökös vitába temetni gyönyörű napjainkat. . Az első nevek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom