Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 3-4. szám - Molnár Zsolt-Molnárné Czeglédi Cecília: A gyökrend oktatásáról

„Gósy Mária ... vizsgálatai szerint a hatévesek 40%-a rosszul érti a hangokat, ezért a betűtanulás is bizonytalan alapokra épül. ”

3. Részképességek fejletlensége 30% is lehet, a figyelemzavarosság nő.

,yA rugalmas iskolakezdés ellenére nő azoknak a száma, akik valamilyen részképesség fejletlenségével kezdik el az iskolát. Egyes kutatók szerint ez akár az adott évfolyam 30%- át érintheti. A diszlexia (olvasásgyengeség) az óvatos becslések szerint is a gyerekek 8-10%- ánál fordul elő. A diszgráfia (írásgyengeség) feltehetően ennél nagyobb arányú, de erről senki nem rendelkezik adatokkal. Ehhez járul még a figyelemzavaros gyerekek növekvő aránya. ... Csepeli utánkövető vizsgálataim szerint osztályonként átlagosan 7-8 tanuló küzd részképesség-zavarokkal, tanulmányi nehézségekkel. ”

4. A szókincs is egyre rosszabb.

,gl nyelvi fejlettség egyik fontos mutatója a relációszókincs szintje. ... Az iskolába lépők negyede a relációszókincs túlnyomó többségét birtokolja, a tanulók fele több mint kétharmadát, a többiek ennél kevesebbet. Ez a 25%-nyi gyerek igen hamar nehéz helyzetbe kerül, ugyanis a szinte minden iskolai mondatban előforduló relációszavak ismerete nélkül nem énik, hogy miről van szó. Nem tárgyi tudásuk hiányossága, hanem nyelvük fejletlensége miatt. ”

A fentieket sajnos a tanítói tapasztalatok megerősítik.

Az okokat Ligetiné a környezeti, társadalmi feltételek előnytelen megváltozásában látja:

1. Kevesebb élőbeszéd.

,^A különböző kutatások (szociológia, olvasáskutatás) szerint csökkent a családokon belüli interakciók száma, természetszerűleg kevesebb a beszédalkalom, is. Ennek számos oka lehet: okozhatja a felgyorsult élettempó, a munkával töltött idő megnövekedése, a televízió, videó, számítógép térhódítása, a kis- és csonka családok megnövekedett száma stb. Az eredmény: a gyerekeknek korukhoz képest fejletlen a nyelvhasználata, szegényes a szókincse, csökkent a beszédértése. ”

2. Nyugtalanság.

„Az iskoláztatás kezdete nem véletlenül került a hatodik-hetedik életévre. Ebben az időszakban az ösztönkésztetés lecsökken, mintegy nyugalmi állapot (látencia) jön létre, amely lehetővé teszi a tanulást. Napjainkban ez az időszak lerövidülni, eltűnni látszik. Okai között a környezeti ártalmakat (környezetszennyezés, felgyorsult élettempó, túlzott ingerhatások stb.) szokták megjelölni. ”

3. A képzelet visszaszorulása.

„a képi világ sokféle ismeretet hordoz,... az a lényege (hátránya?), hogy nem elképzelni kell..., hanem megfigyelni. ... Az olvasás azonban több ennél. A történeteket el kell képzelni, ... Szókincsünk, gondolkodásunk, világról alkotott képünk gyarapodik, csiszolódik. A televízióban, videón látott... szereplőket nem a mi képzeletünk alkotta meg. ... Képzeletünknek nem kell már újrateremtenie. ”

116