Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 5. szám - Egy dunántúli "amerikás" falu természetrajza

a faluban. Nem maradi, mezőgazdasági téren is szívesen tanul, amit tanulni le­het. Igyekszik a legmodernebb mezőgazdasági gépekre szert tenni. A környék­beli falvakban még nagyrészt lóhúzóval csépeltek, amikor Bakonytamásin már három-négy magánjáró cséplőgép működött. A legelsők voltak, akik cséplő, daráló gépeiket villanyeró're rendezték be. Az állattenyésztésük szakszerű és haladott. Tatay Sándor édesanyja győri barátnőivel az 1880-as években A faluból kikerülő hízott ökröknek külön értéke van a kereskedők között. Pon­tos adataim nincsenek, de a helyzettel ismerős környékbeli kereskedők szerint legalább tízszer annyi értékű hízott és javított marha kerül ki a faluból, mint a szomszéd négyezer holdas grófi uradalomból. A színmagyar őslakosság evangélikus vallású. Körülbelül ötven esztendeje a pannonhalmi apátság felparcelláztatta a falu határában lévő ötszáz holdas bir­tokát. Kizárólag római katolikusok kaptak ebből a területből. Azóta az ősi ma­gyar réteg az apátsági földeket igen nagy részben felvásárolta tőlük. Néhány év­vel ezelőtt felparcelláztak a határ mentén egy kétszáz holdas birtokot, a bakonytamásiak azt is azonnal készpénzzel megvették. A legtöbb gazda ma is kész­pénzzel a szekrényében várja, hol lehet egyetlen hold földet vásárolni. De eladó föld nincs egy talpalatnyi sem. A falu szorosan be van ékelve a pannonhalmi apát­ság, a Jankovics, az Eszterházy grófok hitbizományai s még egy megmozdítha­tatlan nagybirtok közé. * Ezeket kellett előrebocsátani, hogy megállapíthassuk: a magyarságnak egy rend­kívül értékes, életerős, egészséges, civilizált, munka- és földszerető csoportja válik itt föl­7

Next

/
Oldalképek
Tartalom