Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 7-8.szám - Tüskés Tibor: Egy félresikerült kiadói vállalkozás
A rajzokat a szerző általában nevének monogramjával és az évszám két utolsó számjegyével szignálta. így: TD 06. A kézírásos szövegek a tartalom és az íráskép szempontjából egyaránt vizsgálhatók. Kezdjük a tartalmi megközelítéssel. Az ötödik, számozatlan oldalon ez olvasható (mi tesszük idézőjelbe a szöveget): „Pilinszky János (TD. 06. 05. 18) A 20. sz. két legnagyobb magyar költője talán az aj. A., aki minden kérdésünkre a tökéletes és evidens választ tudta, és az a Szép Ernő, aki szavakban és szó- kapcsolatokban oly kérdéseket tett fel, melyekről nem is tudtunk eddig. De az EGYETLEN KÖLTŐ, akivel a Teremtés szent reménytelenjén (és teljén) fivérként együtt sírhatunk olthatatlan: PILINSZKY János.” - Tömör, szép, szellemes, poétikus mondatok. Közismert Tandori Szép Ernő-kultusza, Szép Ernőt ébresztő buzgalma, mely önmagában roppant tiszteletre méltó. József Attila és Pilinszky összemérhetőségéhez nem fér kétség. De hogy Szép Ernő lírai kvalitása fölér hozzájuk, azt hiszem, erősen vitatható. Szép Ernőnek Tandori magán-mitológiájában megbecsült helye lehet. De József Attilával és Pilinszkyvel történő együtt szerepeltetése alighanem kétséges. A rajzokon szereplő, Tandori kezével írt szövegek Pilinszky-versekre utalnak, de filológiai szempontból többnyire pontatlanok, nagyvonalúan kezelt idézetek. Mondhatja erre valaki, hogy Pilinszky verseinek nem akadémiai kritikai kiadását tartjuk a kezünkben, ennek ellenére fölvetődik a kérdés: kezelheti-e ilyen szabadosán egyik költő a másik - általa tisztelt - költő szövegét? Csak néhány példa idézésére van terünk. A kötet első darabja Pilinszky János Halak a hálóban című verse. A verset három - előtte egy, utána kettő - Tandori-rajz fogja közre. Az első rajz aláírása: A csodálatos halászat. Ilyen kifejezés nem szerepel Pilinszkynél. A második rajz alatt a vers első szava olvasható: Csillaghálóban. A harmadik rajzon ugyanez a szó található, kettőspont után megtoldva (a Tandori által láthatóan kedvelt, mert a kötetben további két rajzon is felbukkanó) angol nyelvű forever (jelentése: mindörökké) szóval. - A Harbach 1944 című verset két rajz kíséri. A vers „roppant szekeret” és „óriás kocsit” említ, viszont a vers előtt álló rajz aláírása: A húzott kocsi - olyan kifejezés, ami nem szerepel a versben. A verssel kapcsolatos másik rajz aláírása viszont az idézőjelbe foglalt „szekeret” kifejezés, holott a versben nem szerepel az idézőjel. - Az Aranykori töredékben Pilinszkynél ezt a sort olvassuk: az alkonyati rengeteg ragyog. Miféle manó csínytevése, hogy a vershez tartozó rajzon ez az idézőjeles (!) szöveg szerepel: ^,Az aranykori (I) rengeteg ragyog” - a hitelesítő aláírással együtt: TD06. - így megy ez versről versre. Pilinszky azt írja: Várok, hogyha váratsz (Örökkön-örökké); ez Tandorinál arra módosul: Várlak hogyha váratsz. — Ami Pilinszkynél (Egy szenvedély margójára)-, a kavicsok közt egyre, az a költőtársnál: A kavicsok közt egy..., megtoldva két olyan szóval, amely a versben nem szerepel: a madár? a tojás? — Ami a versben (Apokrif) állok a napon., az Tandorinál: A napon állok. - A Genézis utolsó sora a költőnél: levél születik, szirom és virágpor. A vershez tartozó rajz alá viszont egy szó kihagyásával ezt írja a pályatárs idézőjelben: „levél születik... és virágpor”. - Ha az iskolában az írni tanuló nebuló ilyen önkényesen és ilyen hibákkal másolna ki egy könyvből szövegeket, azt hiszem, a tanító nénitől sűrű fekete pontokat kapna. 139
