Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 7-8. szám - Balázs Edit: "... A jó zsidó egyúttal jó hazafi is..."
korabeli nyelvérzéknek megfelelő, jól érthető és a lehetőség szerint szó szerinti szöveggel31. A fordítás minőségét jelzi, hogy alapul szolgált az 1994-ben megjelent kétnyelvű bibliához. Az 1898-ban kedvező sajtóvisszhanggal fogadott mű33 nem tartalmazta a héber szöveget. Ennek hiányát Bernstein Béla érzékelte, így elkészítette a magyar fordítást a héberrel együtt. Majd Mózes öt könyvéhez a haftórák magyar nyelvű változatát is”. A középiskolák 3-6. osztályai számára a zsidóság történetét, a 7-8. osztályosoknak zsidó vallástan tankönyvet írt34, melyek több kiadást is megértek. Bernstein Béla történelmi kutatásaival egy új zsidó identitás kialakítására törekedett.” A XIX. század végén és a XX. század elején a magyar-zsidó történetírásban jelentős szerepet betöltő helytörténeti kutatás az egyes hitközségek múltjának feltárására koncentrálódott, mely a zsidó közösségekre vonatkozó adatokat adta közre, létrejöttük körülményeit, intézményeik kiépítését stb. Ezek a történetek alkalmasak voltak arra, hogy a zsidó és a nem zsidó közvélemény számára bizonyítsák a magyar-zsidó történelmi kapcsolatok pozitívumait, s ezzel erősítették az asszimiláció ideológiáját.’4 Vas megyére vonatkozó helytörténeti munkáinak az adja meg a különös értékét, hogy ő még tanulmányozhatta azokat a hitközségi iratokat, amelyek azóta elpusztultak, s a mai kutató számára elvesztek. 1900-ban Breslauban jelent meg dolgozata a Die Toleraztaxe der Juden in Ungarn címmel, melynek helytörténeti változatát -A türelmi adó Vas megyében - az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve közölte 1902-ben.’ Különösen értékes Vas megye legrégibb hitközségéről, a rohonciról szóló kétrészes cikke,3S melynek képanyaga a ma már nem látható templombelsőt és liturgiái tárgyakat örökítette meg. 1912-ben kezdte közölni folytatásokban a Magyar Zsidó Szemlében A zsidók története Vasmegyében című tanulmányát, melyet 1915-ben fejezett be.3'' Rendszeresen publikált a Magyar Zsidó Szemle című tudományos folyóiratban, a Múlt és Jövő című havilapban, az Országos Rabbiegyesület havi közlönyében, a Magyar Izraelben, a magyar zsinagóga című homiletikai folyóiratban, az Egyenlőség, a Zsidó Szemle hetilapokban, írt a Magyar Zsidó Almanachban, és állandó szerzője volt az IMIT, illetve a Zsidó Évkönyveknek.40 A helytörténeti dolgozatok mellett fő kutatási területe volt a zsidók részvétele az 1848-49. évi szabadságharcban. Az 50. évfordulóra jelent meg legismertebb műve Az 1848/49-iki magyar szabadságharc és a zsidók, melyhez Jókai Mór írt előszót.41 Bemutatja a zsidók helyzetét a reformkorban, a márciusi forradalomban - itthon és külföldön. A forradalmat követő zsidóellenes zavargásokat. A szerző adatok sokaságával próbálja bizonyítani bátor küzdelmüket a honvédség soraiban.43 A művet a kedvező vélemények mellett a történész szakma erősen kritizálta, a forráskritika hiányát, elfogultságot róva fel neki.4’ A vegyes fogadtatás ellenére Bernstein nem hagyott fel a témakör tanulmányozásával, és 1939-ben megjelentette kötete második, átdolgozott kiadását.44 Az átdolgozás nemcsak az eltelt 40 év során feltárt új ismereteket kívánta felvonultatni, de a megváltozott politikai helyzetben - az első zsidótörvény már érvényben volt, a második elfogadás előtt állt - a zsidóság jogfosztása elleni érvként is akart szolgálni a közös történelmi múlt felelevenítésével.4’ 116
