Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 7-8. szám - Balázs Edit: "... A jó zsidó egyúttal jó hazafi is..."
1909-ben, 17 évi tevékenység után hagyta el Szombathelyt. 1908 novemberében tartotta meg próbaszónoklatát Nyíregyházán, a status quo hitközségnél. Beszéde óriási sikert aratott, hallgatói meleg ovációban részesítették. A rabbi a meghívást először visszautasította, később mégis elfogadta.46 Távozásának okát nem sikerült kideríteni. Anyagi okok nem lehettek, mert a hitközség elöljárósága a fizetésjavítási kérelmét megszavazta, de egyéb kívánságait nem volt hajlandó teljesíteni. A vasi zsidóság emlékkönyve például családi okokra hivatkozik.4 Deutsch Gábor a rabbinak a közösségénél erősebb konzervatív beállítottságában látja az okot, mely talán többször vezethetett konfliktushoz közöttük.48 Ez utóbbit látszik alátámasztani, hogy a status quo hitközség meghívását fogadta el49. 1928-ban 23 szervezet létrehozta a Statusquo Hitközségek szövetségét, azzal a céllal, hogy helyreállítsák a zsidó felekezet egységét. A szövetség központja Debrecen lett, világi elnöke dr. Fejér Ferenc'0.192 9. február 24-én az elnök küldöttség élén Nyíregyházára érkezett, és ünnepélyes gyűlés keretében átadta a mandátumát Bernstein Bélának, aki a szervezet vallási vezetője lett.'1 Szervezkedésük okát is ő fogalmazta meg az Egyenlőség hasábjain'-. Elismeri, hogy mindenütt a világon több irányzata van a zsidóságnak. A magyarországi irányzatok ellentétei szerinte azért olyan mélyek, mert itt az állam feltétlenül elismerte és támogatta a szakadást. Eredetileg talán a szabadelvűség, a lelkiismeret szabadsága lehetett az ok, de úgy véli, a szakadás elmélyülésében szerepet játszott a kormányoknak az a törekvése, hogy a különböző zsidó irányzatokat kijátsszák egymás ellen. Célja lehetett a szövetségnek az is, hogy a kongresszusi Lőw Immánuel, az ortodox Reich Koppel mellé harmadiknak Bernstein Bélát szerették volna bejuttatni a Felsőházba. Ez a kísérlet azonban nem sikerült '. Negyven éves papi jubileuma Nyíregyházán valóságos népünnepély volt. A zsidó papot egyházi és világi vezetők tisztelték meg a hálaadó istentiszteleten'4. Nemcsak a rabbi kar, hanem az egész felekezeti közvélemény ünnepelte55. 70. születésnapja alkalmával írt méltatásában dr. Groszmann Zsig- mond írta róla 1938-ban: „Egyéni adottságaihoz tartozik a felekezeti tanügy iránt érzett buzgalma, a kartársi összetartás és megbecsülés ápolása, valamint a minden tevékenykedésében megmutatkozó lelkiismeretes pontosság... A kiváló pap, pedagógus, historikus fáradhatatlanságától, férfias lendületétől joggal vár még sokat a magyar zsidóság.” 1944-ben, a tekintélyes rabbi talán elkerülhette volna, hogy gettóba vigyék. A fia is segítette, hogy Budapestre költözhessen. O azonban nem hagyta el gyülekezetét. A gettóba állítólag nem vitt magával mást, mint a sétabotját, cvikkerét, imazsákját és jegyzetekkel teli bibliáját’6. Deportálták, ahol mártírhalált halt. Jegyzetek 1 Gonda László: .4 zsidók Magyarországon, 1526-1945. Bp. 1992. 162. p. 1871. október 22. az ortodox szervezet alapszabályának a miniszteri szentesítése. 117
