Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 11-12. szám - Czigány Lóránt: A magyar forradalom az angol sajtó tükrében

A villongások, a vérontás és zűrzavar közepette ez az egyetlen világos problé­ma, mellyel a szovjet vezetőknek szembe kell nézniük. {The News Chronicle, október 25.) • Az orosz csapatokat behívták a magyar forradalom letiprására csakúgy, mint 1849-ben. A kör bezárult. A szovjet kommunizmus örökli a cároktól a sem­miképp sem irigylésreméltó birodalmi szerepet, s e birodalom tehetetlensége ellen diákcsoportok kelnek fel, a lobogót végigviszik az utcákon, tüntetők hul­lanak el a hidakon s tereken, golyók fütyülnek a gyárakban és középületekben. Ezalatt totyogó miniszterek - akárcsak a XIX. században - „békéért, rendért és fegyelemért” sápítoznak. ... A két ország, amely a sztálinista fojtogatás elleni forradalmat vezette, bizonyos mértékig hasonló egymáshoz. Mind a magya­rok, mint a lengyelek történelmük hosszú évszázadai során uralkodtak saját földrajzi egységük felett Európában. Bár sokszor letiporták őket, nemzeti büszkeségük erős, és mostani forradalmukat áthatja az orosz uralom elleni gyűlölet... Ami azonban most fontosabb, az a két ország között különbség. Lengyelország olyan forradalmat vívott, amelynek során a kommunisták kéz- bentartották a dolgok alakulását, mert ők álltak a forradalom élére. Magyar- ország egy nyíltan kommunizmus ellenes forradalom vajúdását élte át, amelyet a párt csak szovjet segítséggel tudott visszaverni. A magyarázat egyszerű: a magyarországi párt megölte úgynevezett „titóistáit”, a lengyelországiak nem. A magyarok exhumálhatták Rajkot, díszsírba temethették másodízben - a lengyelek viszont az élő Gomulkával állhatták elő a megfelelő percben. {The Manchester Guardian, október 25.) A TÖMEGGYILKOSSÁG FELTÜZELTE A MAGYAR FORRADALMÁROKAT Ma, a forradalom negyedik napján, csillapodásnak semmiféle jele sem látható. Tegnap este a tűz hevesebb volt, mint bármikor annakelőtte. Negyvenhét orosz harckocsit számoltam meg, amint a Duna mentén Csepel felé tartottak... Tegnap este harcok voltak a budai hegyekben, bár Buda azt megelőzően csendes volt. Szerdán úgy látszott, a reggel 4.30-kor behívott szovjet csapatok közbeavatkozása elhallgattatta a forradalmat. Az újbóli fellángoláshoz a Parlament előtti vérfürdő vezetett. Többszáz teljesen békés diákot és munkást lekaszáltak a politikai rendőrök és szovjet tankok. Mivel alig néhány perccel korábban a szovjet tankok legénysége még barátkozott a felkelőkkel, lehet­séges, hogy a tömeges gyilkolás tragikus tévedés következménye volt. A legszavahihetőbb változat szerint a politikai rendőrség nyitott tüzet a tün­tetőkre, és pánikba ejtette az oroszokat, akik azt hitték, hogy támadás érte őket. Bárhogyan történt is, amikor a fegyverropogás elhallgatott, a tér tele volt halott és haldokló férfiakkal, nőkkel. Talán az volt Magyarország Poznanja. 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom