Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 11-12. szám - Beke György: Vízbe fullasztott történelem

Magába temetett ez a tó 427 esztendőt. Okiratok 1566-ban említik először Újfalut, a következő évben 15 kapuval szerepel. 1993-ban árasztották el végérvényesen vízzel a falut. E 427 esztendő alatt lázadások, megtorlások, forradalmak, megszállások, felszabadulások és újabb rabságok követték egymást, miként az egész Székelyföld történelmében. De minden tájegységen, néha minden faluban, városban sajátos jegyek maradtak a múló idő nyomában a székelység sorsán.

Bözödújfalu a zsidózó székelyek otthona volt, itt éltek legnagyobb számban — a környéken szórványosan fordultak elő - ennek a sajátos vallási felfogásnak a hívei. Legendák keringtek róluk távolabbi vidékeken; a Székelyföldön sem mindenütt ismerték őket. Tudott róluk régóta Móricz Zsigmond, a magyar élet nagy gyaloglója, és 1941-es északerdélyi utazása során, Bözödi György kíséretében elzarándokolt hozzájuk az eldugott falucskába... Tudott róluk Kemény Zsigmondtól, akinek a műveit korszerűbb nyelvi formában szerette volna népszerűvé tenni kortársai körében. A rajongók - milyen telitalálat ez a regényeim! Hiszen ezek az emberek az emberi szabadság, a hit, a szabad gondolkodás hősei voltak századokon át, paraszti világukban. Jókai Mórt is izgatta, vonzotta a sorsuk. Móricz Zsigmondban élt még, idős korában is, a fiatalságát jellemző folklórgyűjtés szenvedélye, néprajzos szemmel is széttekintett: miként él a zsidózó hit, a szigorú szokások sokasága székely paraszti környezetben?

„A konyhába lépünk be.

Ki van meszelve. Vajon ki meszelte? Két teknőben mész a szomszéd szoba közepén. Félbehagyott munka.

— Itt sütötték a pászkát.

— Cserepes.

Mulattat, hogy a kemence úgy van építve, ősi pásztorházak módján, hogy egy lábon áll. Bal oldalról rúd-láb tartja a tetejét. Furcsa székely tűzhely; hogy ebben pászkát sütöttek?

— Valami szertartásuk volt - magyarázza Gyurka -, hogy összegyűltek a lányok; nyolcan-tízen, s énekeltek és sirítették a pászkát.- Mit énekeltek? Vajon milyen nyelven? Zsidóul?- Dehogy, székely nótákat.

Egyszerre megint új kép. Tessék elképzelni a székely lányokat, ahogy nemzeti viseletben régi székely nótákat daloltak, balladákat, szerelmieket, katonanótákat, vagy hogy:

Gólya, gólya, hosszú lábú gólya...

És közben sütötték a pászkát.- A pászkához nem volt szabad hozzányúlni, mikor megsült, csak a papnak. Itt a földön szalma volt, s a pap valahogy kikapta, de nem kézzel a kemencéből, és a szalmára dobta. Onnan már a hívek szedték fel kézzel.

Lányok fonják a lenszöszt.

Beszélgetnek egymás közt.

Jaj, anyám, a fonás:

Nehéz a várakozás.

1023