Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 7. szám - Beke György: Megrokkant élet - burgenlandi magyarok között
állhatna Szigeten. Ennyit ki tudnak-e olvasni elhagyott anyanyelvükön a szigeti gyermekek?- Azért ne így... - zökken ki a nyugalmából. - Ennél jóval többet tudnak magyarul. És immár az osztrák állam politikája is azt szeretné elősegíteni, hogy a kisebbségek megőrizzék anyanyelvűket. Nagy anyagi áldozatokat hoz az állam az ausztriai nemzetiségek fennmaradásáért. Templomok restaurálására jut belőle, ifjúsági munkára, magyar nyelvű ingyen tankönyvekre. Ne feledje el azt sem, hogy a vasfüggöny lehullása is segítheti a magyar nyelv továbbélését az Őrségben. Ez a továbbélés azonban nem rajtunk, tanítókon, oktatókon múlik. Ha valami pusztítja a magyar nyelvet, akkor az a torz, embertelen anyagiasság, ami ide is betört, szétrombolja az emberi, közösségi kapcsolatokat, a hagyományokat, visszájára borítja az élet rendjét.- Védekezik, pedig nem támadom, csak szomorú vagyok, és ez meglátszik rajtam. Vagy a férje emléke előtt akarja tisztázni magát?- Kérdezze meg Galambos atyát Alsóőrön. Ő is két nyelven tanítja a hittant a szigeti gyermekeknek. Néhány katolikus is van közöttük. Nem is annyira két nyelven tanítja a hittant, mint inkább németül. Mit tehetne, ha azt akaija, hogy értsék is a gyermekek? Megint szemrehányást érzek a szavaiban, terhére vagyok a kérdéseimmel. Talán azt gondolja magában: a túlvilágon nem lehet azzal védekezni, ha hitünk elhanyagolása miatt kárhozatra ítéltetünk, hogy kegyelem szegény lelkűnknek, a papunk többet törődött a nyelvtanítással, mint a megváltó Igével... 7. Galambos Ferenc plébános úr nem a legjobb tanú ebben a perben. Az ő személye és tevékenysége inkább arra megbízható összehasonlítási alap, hogy mikor, mit tehet valaki eszményeiért, hitéért, népéért. Pannonhalma végzettje, teológiai doktor, magyar-német szakos tanár, csepeli és adonyi plébános, győri középiskolai tanár, menekülttábori lelkész Traiskirchenben, tíz éven át az egyetlen nyugati magyar gimnázium igazgatója Burg Kastlban; aztán plébános előbb Felsőőrön, majd 1977-től Alsóőrön. Egyházi, hitéleti tanulmányokat írt a zsinat liturgikus reformjáról, a magyar liturgikus mozgalomról, a megújított szentmiséről, irodalomtörténeti dolgozatot Móra Ferenc 1901. évi felsőlövői tanárkodásáról. Alsóőr papja az utóbbi időkben az egész burgenlandi magyarság önkéntes nagykövetének „tisztét” magára vállalta. Nincs vagy alig van olyan kisebbségi tanácskozás - velük vagy értük - az anyaországban és a kárpáti régiókban, hogy Galambos Ferenc ne lenne ott jelen, ne szólalna fel vagy ne faggatnák az őrségi magyar életről. Magam 1990. május elején találkoztam vele, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság keszthelyi tanácskozásán. Először gyűlt össze a Kárpát-medence magyar kisebbségeinek képviselete, teljességgel és önkéntes alapon. Rengeteget kellett tudatosítanunk egymás621
