Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 12. szám - SZOCIOGRÁFIA - Kuntár Lajos: "Szép Vidá"-tól az "Összhang"-ig 25 éves a Pomurska založba könyvkiadó

A magyar irodalmi alkotások szlovénra átültetésének áttekintését Joze Hradil ezekkel a mondatokkal vezeti be:

— A magyar klasszikus és a modern írók műveinek fordítását kötelességünknek éreztük, hiszen e jeles irodalom hosszú ideig ismeretlen volt a szlovének előtt. A Soz- vocje — összhang sorozatunk jelentősége a budapesti Európa Könyvkiadóval létrejött együttműködés keretében nagyobbodott meg. A pezsdülő szlovén irodalom olyan jeleseinek, mint lvan Cankar, Matej Bor, Misko Kranjec, France Preseren, Oton Zupanőié, Kajetan Kovié, Ciril Zlobec, Ciril Kosmac és mások műveinek a magyar olvasók kezébe adása a közös kiadás keretében vált lehetővé. A magyar irodalmat fémjelző írók: Petőfi Sándor, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Németh László, Tamási Áron, Zilahy Lajos és a ma élők közül Illyés Gyula, Moldova György, Fejes Endre, Kolozsvári Grandpierre Emil önálló művekkel jelentkezhettek a Sozvozje — összhang sorozatban.

— A szlovénül megszólalt magyar írók sora a fentinél jóval nagyobb ívű, hiszen az 1969-ben megjelentetett prózai antológia a következő további írókkal is megismertette a szlovén olvasókat: Déry Tibor, Lengyel József, Veres Péter, Illés Endre, Sándor Kálmán, Thurzó Gábor, Örkény István, Szabó Magda, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Karinthy Ferenc, Sarkadi Imre, Hernády Gyula, Sánta Ferenc, Galambos Lajos, Salamon Pál, Galgóczi Erzsébet, Szabó István, Szakonyi Károly és Csurka István.

— A lírai .antológiánk kiadására 1977-ben került sor. A szerepeltetett költők teljes felsorolásban a következők voltak: Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Kassák Lajos, Karinthy Frigyes, Füst Milán, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, József Attila, Zelk Zoltán, Radnóti Miklós, Vas István, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Benjamin László, Csanádi Imre, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Váci Mihály, Nagy László, Simon István, Lator László, Juhász Ferenc, Garai Gábor, Csoóri Sándor, Székely Magda és Tandori Dezső.

Joze Hradil nem említi, szerényen elhallgatja, hogy mindkét antológiát ő szerkesztette s íróink-költőink alkotásainak átültetésében a legnagyobb munkát ő végezte. Rákérdezésemre elmondja, hogy legtöbbet a lírai antológián dolgozott, de kedvvel és szívesen szerkesztett, fordított, mert a köteteknek — az előzetes várakozásnak megfelelően — nagy lett a sikere. Külön örömmel tölti el, hogy például Ady költészete iránt oly nagy érdeklődés nyilvánult meg, hogy az antológia után külön Ady-kötetet kellett megjelentetni.

Niki Brumen bibliográfiája lehetővé teszi annak vizsgálatát is, hogy a magyar irodalom átültetését mikor, milyen mértékben végezte a Pomurska zalozba, s hogy az írók melyik műveit tartotta érdemesnek a lefordíttatásra.

Irodalmunk első „követe”, Illyés Gyula: Puszták népe szociográfiai műve, 1962-ben került Stefan Sedonja fordításában a szlovén olvasók kezébe. A következő Fejes Endre: Rozsdatemető című műve lett. Fordította: Joze Olaj. Ez 1964-ben került ki a nyomdából. Az erőteljesebb áradás 1966-ban indult meg. Ettől kezdve a következő sorrendben követték egymást a magyar szerzők művei:

1966. Jókai Mór: Az Aranyember. Fordította: Stefan Sedonja. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig. Fordította: Joie Fticar. Németh László: Iszony. Fordította: Dra- go Grah. Moldova György: Sötét angyal. Fordította: Joze Olaj.

1967. Jókai Mór: át. aranyember és Németh László: Iszony újabb kiadásban.

1968. Mikszáth Kálmán: Különös házasság. Fordította: Drago Grah. Tamási Áron: Ábel. Fordította: Vlado Petersié.

1969. Jókai Mór: Fekete gyémántok. Fordította: Vlado Peteráic. Jókai Mór: Egy magyar nábob. Fordította: Joze Hradil.

1970. Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán. Fordította: Joze Hradil.

1971. Kolozsvári Grandpierre Emil: Dráma félvállról. Fordította: Joze Hradil. Siklós Olga—Magyar Pál: Magyar szakácskönyv. Fordította: Béla Horvat.

1036