Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Kádár Péter: Orsós István tanácstag
Az 1887-es iparkiállítás 354 kiállítója között szép számiban akadtak a „Faipar, £készítmények, erdőterméfcek, építészeti és bútoripar” néven csoportosított termékek készítői. A korabeli sajtó sokat foglalkozott Szombathely és az egész megye nagy eseményével. Bemutatta a legszebb tárgyakat és a kiállítóikat. A Vasmegyei Lapok 1887. augusztus 21-d száma tudatja, hogy az iparkiállítás rendezősége emlékkönyvet jelentet meg, egyben a tar- iallímát is ismerteti. A híradós szerint a kiállítás története, a kiállítók neve és arcképe, a bírálóbizottságok névsora mellett Éhen Gyula ügyvéd alkalmi verse is helyet kap benne. A közéleti (személyiség — mint írja a lap — ilyen „ihletett sZavlafckal emeli ki a munkát, a hazafias iparos osztályt: Szép hazánkért, önmagunk javáért Forgass pörölyt, vésőt, ösztökét Egész nemzet rád tekint és tisztel S becsüli a munka emberét!” A szeptember 1. és október 2. között megtartott kiállítás termékeinek bírálata a félidő táján történt. A (bírálóbizottságok nehezen tudták eldönteni: kinek juttassák az arany, ezüst és bronz érmeket. A kiállítók ugyanis valóban kitettek magukéit, megmutatták mire képes a magyar ipar. A helyi lap szeptember 29-i száma közli az eredményt. Az aranyérmesek és munkájuk felsordlásáihan szó szerint ezt olvashatjuk: „Gróf Erdődy Gyula nagybirtokos Vörösvár, esztergályozott asztal (a festmény Erdődy Gyuláné grófnőtől ered, az asztalos munkát Der- kovits A. vörösvári asztalos készítette.) Derkovits Gyula ászt. Vörösvár szalonszekrényért.” A lap még arról is tudósít, hogy az aranyérmes dohányzóasztal márványlapját festette a grófné (született Széchenyi grófnő), a lábakat a gróf esztergályozta, a többi munkát Derkovits Antal készítette. A Derkovits név, eddigi kutatásaink szerint, a kiállítás ideje alatt szerepelt először és mindjárt ismertté vált Szombathelyen. Munkáikat mindketten Vö- rösvárról hozták a kiállításira. Derkovits Antal asztalos a múlt század derekán feleségével, született Fülöp Terézzel Ostffyasszonyfán élt. Horváth Ernő idézett írása szerint, apja, Derkovits György a vörösvári Erdődy grófok komornyikja volt. Az asztalossá nevelt fia :innen került a Celldömölk melletti községbe. Az bizonyos, hogy Gyula fia 1853. március 23-án Ostffyasszonyfán született, és a következő években napvilágot látott további gyermekei is. Az apa foglalkozását folytató Gyula legénnyé válása után — a kor szokása szerint — vándorbotat vett a kezébe, és külföldi tanulmányútra kelt. Dolgozott Becsben, Münchenben és Párizsban. Kitágult látókörrel és szaktudásban, gazdagodva tért haza. Mivel apja köziben a művészetet nemcsak pártoló, hanem művelő gróf Erdődy Gyula alkalmazásába állt és Vörösvárra költözött, Gyula is itt telepedett le átmenetileg. Az 1887nes kiállítás minden közleményében vörös- vári lakosokként szerepelnek. 153
