Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám - TANULMÁNY - Kiss Károly Ernő: Kisfaludy Sándor életútja és költői fejlődése II.
tanulmány KISS KÁROLY ERNŐ Kisfaludy Sándor életútja és költői fejlődése. II. A KESERGŐ SZERELEM E második időszakiban tehát Himfy Szerelmei első részének, a Kesergő Szerelemnek megküldése befejeződött. A szövegen, kivált a verseik sorrendjén a mű kiadása előtt litt-ott még változtatott a költő, sőt valószínű még kiadója, Péteri Takáts József is, ez azonban már nem érinti a lényeget: közel 3 év érzelmi életének költészetté kristályosodását. Miivel a művel a költő életének egy darabja záródott ibe, « 98-99 fordiulóján új perspektívák körvonalazódnak sorsát illetőleg, néhány sorban itt vesszük számiba a Kesergő Szerelem jellegzetességeit. A mű egészében véve terjedelmes költemény ciklus: Kisfaludy szerelmes verseinek gyűjteménye háborús katonádtodásának idejéből, melyet a kesergő Himfy személye, sorsa, helyzete és körvonalazott története hoz tematikai egységbe. (A szerelmi témához itt-ott más is kapcsolódik, így a háború pusztításának körképe a III. énekben.) A hős nevét a szöveg sehol sem említi, de ezt az elsőszemélyes előadásmód szükségtelenné is teszi. A költő képzelete teremtette őt a Kisfaludy- és Petranca^eliamek kombinációjából még Draguignanban, mint már láttuk. A versek részben énekek, részben dalok, a köztük levő különbség azonban inkább csak formai. Az énekek kötetlenebb módon: több és változó számú versszakban, továbbá részletezőbben, a dalok ellenben epigrammái tömörítéssel fejezik ki a költő mondánivalóját. Különbözik továbbá strófaszerkezetük is (az énekstrófa 8 soros, amelyben legtöbbször 8 és 7 szótagos kétütemű és keresztben rímelő sorok váltakoznak - van azonban más változata Is; a dalstrófa 12 soros, s ebben az előbhi két 8 és két 7 szótagos párosrímű sorral bővül. Ez a közismert Himfy-strófa). Témája röviden szólva: Himfy boldogtalan szerelme és efeletti kesergése. De van a műben egy mélyebb gondolati tartalom is, mely filozófiai gongütésként már az első dalban felhangzik, és a továbbiakban is vissza^visszatér: a Szív és Esz viszonyának problémája. Ha ezek kizárják egymást vagy összeütköznek egymással, tragikus helyzet áll be. Innen ered Himfy tragédiája, boldogtalansága is. Mert ahogy a költő mondja: „A szív szerzi vesztemet.” A későbbiekben egyezkedik, vitázik benne e két géniusz, végül is a boldogtalan szerelem gyötrődéseiben mindkettő romlására lesz: „Oh, hogy e két szép forrásból életünkbe annyi rossz foly”. (174. dal.) Ennek elpanaszolása, elkesergése természetesen túlnyomóan lírai tett: lírai vallomás és helyzetek lírai leírása, de van a műben némi epikai elem is, mely a különálló, de tartalmilag sokszor össze sem illő verseket egybe fűzi, ez pedig Himfy bús története. Ez sem valami különálló rész a műben, csupán egyes utalásoknak, emlékezéseknek, helyzetleírásoknak feeleszövő'dései a lírai anyagba. Horváth János ezért poétái románnak, afféle lírai regénynek is nevezte a Himfyt.® A regény műfáj kívánta bonyodalomból azonban édes-kevés van a műben, de még a hős érzelmi világában sincs változás. Elejétől végig ugyanabban az érzelmi és sorshelyzetben találjuk. Az alapjában egyszerű történetet s benne a megénekelt 59
